Nem szabálysértési eljárásról, vagy a letartóztatási tárgyalásról van szó - max. 8 évi szabadságvesztést is ki lehet szabni a bíróság elé állítás keretében.
A büntetöeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (Be.) ötödik részében van szó a különleges eljárásokról. Ezen belül a XXIII. fejezet szól a bíróság elé állításról.
A vádat szóban terjesztik elö, tehát nem kell vádirat szerkesztésével lacafacázni.
Írásos idézés (vádirattal) se kell a védönek, elég, ha rövid úton berendelik.
A mellözendö XII. fejezetben vannak az olyan, az eljárást akadályozó intézkedések, mint pl. a vádirat kézbesítése a gyanusítottnak és a védönek (nincs vádirat), az idézés vádlottnak legalább 5 nappal a tárgyalás elötti kézbesítése (rögtön lehet tárgyalni), meg az, hogy általában a bíróság hivatalos helységében tartandó a tárgyalás (más alkalmas helyen, pl. a tetthelyen, vagy más helyen is lehet ítélkezni).
Szóval, ha tiszta a tényállás, akkor a terhelt elkapása után akár 1-2 óra múlva (miután beszélgethetett a védöjével) már meg is kezdhetö az ítélethozatal.
A normál eljárásban a bíróság idézi be az ügyfeleket és a tanúkat - a gyorsított eljárás esetében az ügyész, az általa megállapított idöpontban viszi a bíróságra a vádlottat és a tanút és az egyéb bizonyítási eszközöket.
Úgy tünik, hogy tkp. rögtön ítélö bíráskodás céljára született a jogszabályhely.
XXIII. Fejezet
A BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS
516. § A bíróság elé állítás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A bíróság elé állítás feltételei
517. § (1) Az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha
a) a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,
b) az ügy megítélése egyszerű,
c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak,
d) a terheltet tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(2) Ha a bíróság elé állítás (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételei fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül bíróság elé állítja.
Nyomozás és vádemelés
518. § (1) Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, és az ügyész a gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani, közli a gyanúsítottal, hogy mely bűncselekmény miatt, milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
(2) Az ügyész haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a gyanúsított védőt hatalmazhasson meg, ha a gyanúsítottnak nincs védője, védőt rendel ki. Ha a terhelt őrizetben van, gondoskodik arról, hogy a védő a terhelttel a tárgyalás előtt beszélhessen.
519. § (1) Az ügyész a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot.
(2) A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart. Az iratoknak az ügyészhez való visszaküldése esetén a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről a bíróság dönt.
520. § Az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével vagy egyéb módon a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező.
Tárgyalás előkészítése
521. § Bíróság elé állítás esetén a XII. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.
Az elsőfokú bírósági tárgyalás
522. § (1) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező.
(2) Az ügyész a tárgyalás megkezdése előtt - ha ez korábban nem történt meg - az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a vádat szóban terjeszti elő.
(3) A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint tizenöt nap telt el, vagy a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel.
523. § (1) A vádlottat és a tanút a tanács elnöke hallgatja ki.
(2) Ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően - további bizonyítási eszközök felkutatása érdekében - az ügyész megkeresése szükséges, a bíróság az iratokat visszaküldi az ügyésznek.
524. § A vád kiterjesztésének akkor van helye, ha a bíróság elé állítás feltételei a kiterjesztett vád szerinti bűncselekményre is fennállnak. Egyébként a bíróság az iratokat visszaküldi az ügyésznek.
525. § Az iratoknak az ügyészhez való visszaküldése miatt fellebbezésnek nincs helye.
