Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Igazad van, látom már visszaolvasva, előfordulnak itt olyan magyarság-eredethez kapcsolódó hozzászólások, amelyek általánosak és nem kapcsolható Budapest egykori területéhez.
"az avaroszlávoknál divatba jött a pest szó barlangok jelölésére, amihez természetesen nem kellett bolgároknak költözni a Kárpát-medencébe"
Zoltán András (ELTE): "További támpontot nyújtanak a Kárpát-medencei egykori bolgárszláv nyelvjárások elterjedésére nézve még a pest elemet tartalmazó földrajzi nevek ... származékai az összes szláv nyelvben megvannak ugyan, de csak ’kályha, kemence’ jelentésben, az ebből hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett ’barlang’ jelentése az alapszónak csak a bolgárban van: пещ ’kályha, kemence; barlang’, mégpedig már az óbolgárban is: peštь 1.’kemence’; 2. ’barlang’ (SJS. 3: 32). A ’barlang’ jelentésű pest elemet tartalmazó földrajzi neveket – Pest pataka, Pes(t)kő, Kőpes(t) – Dénes György vette számba és azonosította. Ezek szerint az ilyen földrajzi nevek zömmel a Budai-hegységtől a Bükkig, valamint ettől északra, a Vág völgyétől Észak-Borsodig vannak elterjedve (valamint a székelyföldi Csíkszentdomokoson is van egy Pestkő nevű barlangos hegy, vö. Dénes 1997, 2009 és ezekben idézett további munkáit). Kniezsa István (1963: 28–32), noha néhány, később Dénes György által bejárt ilyen helynévről még nem tudhatta biztosan, hogy a pest elem bennük ’kemence’ vagy ’barlang’ jelentésű-e, már az ő adatai szerint is ’barlang’ jelentésű pest elemet tartalmazó földrajzi nevek alapján biztosra vette, hogy Budapest környékétől a Bükkig és a Börzsöny–Cserhát–Mátra–Bükk hegyvonulattól délre a honfoglalás előtti szláv lakosság bolgár jellegű délszláv nyelvjárást beszélt. Dénes György kutatásai ezt a Kniezsa által is bolgárszlávnak tartott sávot szélesítették ki észak felől az egykori Hont és Gömör megyei pest elemet tartalmazó helynevekkel a mai államhatár szlovák oldalán (vö. Zoltán 2016)."
a probléma az, hogy sokszor a dolgok valószínűségét sem vagyunk képesek megbecsülni.
Pontosan ezt mondtam: "...aminek megvan a minimális valószínűsége (mennyi is? MÁR ez késhegyig menő vitákat generálna ...Bejönnének akár a valószínűségszámítási formulák is, stb.)"
ezek után pedig egyszerűen értelmetlen minden olyan állítás, amit arról tehetsz, hogy ki találkozhatott velük és ki nem.
Akkor nincs más hátra, mint osztani az álláspontomat: "csak azt fogadjuk el, ami igazolható."
De ha nem érzed a logikai döccenőt én nem győzködlek tovább.
mert sem megerősíteni, sem kizárni nem tudod egyik állítást sem a rendelkezésre álló információk alapján
Ebből az álláspontból az következne, hogy "minden" lehetséges, aminek megvan a minimális valószínűsége (mennyi is? MÁR ez késhegyig menő vitákat generálna ...Bejönnének akár a valószínűségszámítási formulák is, stb.)
Abban viszont semmi kivetnivaló nem lehet, senki részéről, hogy csak azt fogadjuk el, ami igazolható.
Ez akkor megint csak a "bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka" kategória. Az én földhözragadt, minimalista szemléletem szerint így ez még csak fel sem vethető.
"Viszont ha a Kaukázus felől (= Perzsiából indulva) nyomultak a pontuszi síkra ill. tovább a KM-be, akkor végképp nem "sodorhattak" magukkal FU nyelvű népeket"
Az attól függ, hogy honnan hová ...
Hát ha osztod is Róna-Tas kubánozását, meg Dikkkolléga/gróf Zichy "elmagyarosodott onogurok" elméletét, az avarok túl korán jöttek ahhoz, hogy ezekből sodorhassanak ...
Hát az iranizáltsággal nem lehet nagyon vitázni szerintem. Nyilván ez egy folyamat lehetett, ami nem biztos, hogy már Közép-Ázsiában be is fejeződött. A törökkel viszont talán fölösleges megterhelni ezt a kérdést. Ennyire specifikusan nem tisztázható a dolog. Valamilyen altáji nyelvű, csuvasos jegyekkel jellemezhető brigád lehettek.
Valójában én még azt is el tudnám képzelni, hogy a heftalita birodalmat a közvetlen utód és örökös türkök mintájára az avarok (zsuanzsuan) nyugati felének tekintsük. Ez a heftalita birodalom = nyugati avar kaganátus az álavar kérdést is új színben tüntethetné föl. :)
Tulajdonképpen az a probléma lényege szerintem, hogy a war (kínai híradásban hua) népcsoport (a heftaliták uralkodó csapata?) származhatott az Altáj vidékéről/Dzsungáriából, de a mai Afganisztán területéről indultak már Európa felé, legalább egy évszázadot ott töltöttek már előtte, míg a chionita/fehér hun csatlakoztatott törzsük még ennél is több időt töltött az iráni oikumenében (kb. 350-560).
Akkor legjobb esetben is (részlegesen/részben) iranizált törökök voltak.
Ő írt erről, és Szádeczky-Kardoss szöveggyűjteményében magyarul is olvasható a szöveghely. Sz-K. jegyzete is elismeri, hogy az avarok útvonala "ismeretlen", így Corippus híradása bármilyen furcsának is tűnne, lehet igaz.
A főként régészeti érvekre és altajisztikai szemléletre építkező nézet ugyanakkor nem az egyedüli az európai avarok eredetéről. A kiváló angol iranista Harold Bailey pl. a nyúlfarknyi North Iranian Problems c. írását, amiben a(z) (a)var névvel is foglalkozott, ezzel a mondattal zárta:
"In the absence of Avar texts the few titles ascribed to them should be tested for North Iranian derivation, in the pre-Turkish period of Central-Asian history."
Tulajdonképpen az a probléma lényege szerintem, hogy a war (kínai híradásban hua) népcsoport (a heftaliták uralkodó csapata?) származhatott az Altáj vidékéről/Dzsungáriából, de a mai Afganisztán területéről indultak már Európa felé, legalább egy évszázadot ott töltöttek már előtte, míg a chionita/fehér hun csatlakoztatott törzsük még ennél is több időt töltött az iráni oikumenében (kb. 350-560).
bizánci forrás szerint, mely az érkezésük útvonaláról is tájékoztat, Iránon keresztül vándorolva jöttek Európába. (Délről kerülve a Kaszpi-tengert.)
Ez egyértelmű, és nem csak Kánnai heppje? Mert "hivatalosan" az avarok a türkök elől menekülve a Volgán át jöttek.
Viszont ha a Kaukázus felől (= Perzsiából indulva) nyomultak a pontuszi síkra ill. tovább a KM-be, akkor végképp nem "sodorhattak" magukkal FU nyelvű népeket. És, persze, ők maguk sem lehettek "uráliak".
Ezt most csak példaként említettem. A kutatásban viszont komolyan számolni kell az avarok iráni hátterével, már csak amiatt is, mert pl. egy kortárs (!) bizánci forrás szerint, mely az érkezésük útvonaláról is tájékoztat, Iránon keresztül vándorolva jöttek Európába. (Délről kerülve a Kaszpi-tengert.)
Az közismert, hogy a szláv nyelveknek a vallásos lexikájában jelentős az iráni hatás. Ez a magyar nyelv esetében is fölvetődik.
Érdekességként jegyzem itt meg csak, hogy a Konstantin életében van egy szakasz, amiben arról esik szó, hogy a bajor/frank egyház tévtanításai közt szerepel olyan, hogy a csúszómászókat az ördög teremtette, ill. egy kígyó megöléséért kilenc bűn allól lehet bocsánatot nyerni. Ezek ugye nem keresztény tanok. Viszont a zoroasztriánus pogánysággal nagyon is kompatibilisek. A dualisztikus eretnekségek valamiért nagyon virulensek voltak a Balkánon.
Hát ha ez így esett meg a KM-i (késő) avarokkal, akkor kellene még találni valami iráni nyomot. Ill. a zoroasztriánus vallásnak a nyomát -- akár a "pest"-ek mélyén ...
