Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Az unokám zenei előképzős, szülei a komolyzenei vonalat a preferálják! Amennyiben tehetsége nem megfelelő ehhez a műfajhoz, akkor még mindig válthat, feltéve ha lesz kitartása. Ezért is nem akarok nagyobb összeget beinvesztálni kezdésként. Egyelőre és elsősorban otthoni gyakorló hangszer lesz, fejhallgatóval és a saját hangszóróját is használva. Arranger funkciókra egyelőre nincs szükség. Ha ne adj Isten majd valamikor aktuális lesz, az egy másik történet.
Gondolom, a dobozos, mivel stabilabb, jobb kezdésként. De talán egy hordozhatóval sem nyúlunk mellé. Tévedek?
Jól értem, hogy gyakorló hangszer lesz, a legtöbbször talán fehjallgatóval használva? Vagy szempont lenne kisebb/nagyobb előadásra használni? Ha igen, saját hangszóróján is, vagy csak külső erősítéssel?
Fontosak-e az arranger funkciók (ritmus és dob minták választéka, automatikus dob alájátszás)?
Hordozható vs. bútor közül amúgy melyik a preferált? (a fenti kérdések nem teljesen függetlenek: a saját hangszórón gyakran használat nem lesz annyira jó hordozható zongorákon, mint teljes bútor zongorán)
Csak ezek ismeretében mernék vállalkozni tanácsot adni.
Augusztusban, az unokámnak szeretnék venni egy billentyűs hangszert/digitális zongorát. Zeneiskolába kell, zongora lesz a választott hangszere.
Valamikor a 60-as években, magam is jártam 6 évet zeneiskolába, otthon volt zongoránk is. Miután befejeztem a zeneiskolát, eltelt vagy 25 év mig újból lett hangszerem. Pár Yamaha szinti mellett/közben, volt egy Kawai is, magam szórakoztatására. Legutolsó egy Yamaha PSR-S900 volt, amit közel 10 éve eladtam.
Kezdésként, mivel nem akarok ágyúval verébre lőni, egyelőre az alábbi hangszerekben gondolkodom.
ROLAND FP-30X / YAMAHA P125 / esetleg a KAWAI ES110 utódja, ha lesz.
Amit nem tudok eldönteni, hogy a fentiek közül valamelyiket, vagy pedig feladva a szükséges és elégséges elvemet, vegyem valamelyiket az alábbiakból?
ROLAND RF701/F701
YAMAHA AURIS YDP-S54 / DGX-670
Ami fontos: Bluetooth, appok használata, audio fileba mentés ..
Az elsődleges cél, hogy az unokám tanuljon meg jól zongorázni. Aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő! Remélem, megérem!
értelek... azért egy nagyonb kényelmes eszközt kapott, ami mindenképp versenyképesebbé teszi... és talán a versenytársakat is abba az irányba sarkalja, hogy ezt a funkciót ezen az árszinten is adják :)
Való igaz! Ám furcsább, hogy csak egy betűnyi a változás az azonos, régire utaló típusszámban. Mondjuk egyéb paraméterekben, technikai adatokban sem látok ott nagy változást. Ha a hangzás javul, lehet sokaknak már az is elég, akik nem vágynak komplexebb zongorára, de árban biztos ráfejel a régire majd...
Nem szítasz vitát, hanem bonyolultabb a kérdés. Az tény, hogy ha nagyobb terhelhetőségű a táp, akkor a névleges terhelés környékén lesz meg a névleges feszültség. Üresjárásban jóval nagyobb is lehet, a 9 voltos akár 12 is, a 12-es meg 14-15. De ez inkább a régi tápokra érvényes. Ha van lehetöséged, akkor stabil tápot használj, vagy elektronikusat. Azt arról ismered meg, hogy sokkal könnyebb, nincs benne trafó.
Köszönöm a segítséget, de nem szeretnék vitát szítani senki között :-)
A táp, egyszerű hagyományos DC jelölésű, és természetese PC-n keresztül egy úgynevezett GARAGEBAND programon keresztül hajtom meg, ami eddig tökéletesen kezelte a MIDI-t.
Ezt a készüléket ROLAND A30-at frissen szereztem és kb ennyit tudok is róla (táp és minden nélkül).
Én ugyan még nem hallottam szólni, de ahonnan van, ott a nagy esküt letették, hogy hibátlan a hangszer (hihető, mert nem kétes eredetű cucc).
Most programon belül próbálok állitgatni, hátha az a baj.....
A diódákat áramgenerátoros üzemben kell hajtani, az áramkorlátozó ellenállás csak félmegoldás vagy hozzá nem értő tervezés eredménye. Tehát egy táp is lehet állandó feszültségre tervezett vagy állandó áramerősségre tervezett, de utóbbit annyira nem hajintgálják az ember után.
De több kérdés felvetődhet a kollégánál:
- milyen tápot használ? (trafós hagyományos vagy kapcsolóüzemű, intelligens táp?)
- egyenáramú vagy váltóáramú táp? (DC vagy AC jelölés?)
Mert utóbbitól diszkózhat a cucc, bár azt nem értem miért mondja írja, hogy nem szól? Az eleve ez egy midi billentyűzet nem tud szólni! :)
A legtöbb esetben igazad van, de nem véletlenül raknak pl. ellenállásokat bizonyos diódák (pl. LED) elé -- ezeknek a méretezésénél már nem feltétlen mindegy az áramerősség. Szóval a felhasznált alkatrészek vagy kapcsolási rajz ismerete nélkül én óvatosabb lennék ekkora nagyságrendi különbséggel.
Ha vmi nagyobb mA értékű, az nem olyan mint mikor azt mondják hogy 6V-os akkumlátor helyett nem tehetsz be 12-est!
Attól hogy vmi nagyobb áramot tud szolgáltatni, de feszültségre egyezik az oda tervezettel, az akkor is csak akkora áramot fog leadni, amit a terhelés (meghajtott készülék, izzó, stb...) igényel.
Vizes példával szemléltetve: ha van egy csapod (ami elvezeti a vizet) és tökre kinyitod, annak totál mindegy hogy 6 collos csövön megy oda a wasser vagy csak 2 colloson, az akkor is csak annyi vizet enged át időegység alatt, amekkora a csap keresztmetszete. Merthogy itt is az áramlás tárgya a víz, mint az áramkörnél az elektronok...
Ha a feszültséggel akarjuk ezt párhuzamba állítani, akkor azt a nyomás jelképezné. Tehát nagyobb nyomás a kis csőnél és a nagy csőnél is nagyobb áramlást idéz elő, de a meghatározó ott is csak az, hogy a csapnak mekkora a keresztmetszete (vagy meddig nyitottuk ki).
Nagy a csend erre. Mindeki tud mindent, meg is osztotta stb. 😊
Hosszú "kínlódás" után kialakulóban van a várva várt hangkép. Vásároltam Behringert, Rolandot, kipróbáltam legalább 5 másik kombót/aktív hangfalat, végül 2db belépő szintű stúdió monitor hozta meg az eredményt Mackie MR824 személyében. Ezígymá nagyon tetszik.
A zongoratanár ismerősöm is lefotózta most ennek kedvéjért a Korg B2 zongoráját. Itt is van minimális eltérés, de eddig ebből semmit nem vett észre játékban és ebben egy jóval olcsóbb billentyűzet van mint az LP380-ban! Tehát annyira nem egyedi az eset innentől...
Igen, ez jelenthet jó kiindulópontot, hogy oktávonként ua. billentyűk rendellenesek. Ezeket tényleg jelzésekkel látják el, nem mehet akármelyik billentyű akárhova. Tehát elképzelhető, hogy azoknál a hangoknál kicsit másképp jött le egy széria az öntőgépről, de őszintén megmondva én nem gondoltam volna sosem, hogy a Korgnál ilyesmi előfordulhat, ahogy neked a szerviz is megfogalmazta, hogy sosem látott még ilyet és az azért mérvadóbb, mint amit én mondok!
Mindenesetre nagyon sajnálom, hogy rögtön egy ilyennel kellett szembesülnöd az első hangszer vásárláskor. Elhiszem hogy zavar, még ha csak esztétikai gond is.
Arra azért még nem kaptunk választ, hogy megmozgattad-e jól sorban a billentyűket és tapasztalsz-e súrlódó, akadozó, szoruló, zörgő, csörgő, kattogó hangokat?
(Ezzel a szerviz felé is tudsz még hasznos infókkal szolgálni majd...)
Ez egy másik észrevétel, egy haverom Korg SP250 régebbi zongorájáról. Hasonlóan RH3 mechanika van benne. Itt pl. a billentyűhézagok egyenetlenebbek és elég nagyok is az alább látható Yamahához képest. Esztétikai dolog ez is, mindazonáltal a Yamaha precízebb billentyű kivitelezése egy lomhább, kezet fárasztó mechanikát eredményez (na nem azért mert esetleg szorulnának a billentyűk a szorosabb hézagok miatt), a Korg viszont teljesen jól játszható mechanikájú azzal szemben!
