Ezt most nem is értem. Ezt most miért nekem írtad? Volt bármi olyan állításom - ami kapcsolódik ezen felvetésekhez?
Egyébként meg változatlanul olyan érzésem van, hogy hiába mondod el naponta ötször, hogy természetesen változásra van szükség, meg nem lehet úgy csinálni tovább, mind eddig - de amint bármilyen konkrét változtatásra kerül sor, BÁRMILYENRE, AKÁRMILYENRE - akkor az ellen már kifogásaid lesznek.
Tehát végeredményben mégsem szeretnél változást? Vagy ez nálad olyan tudat alatti?
Ahol vágják a fát, ott repül a forgács - bármilyen változtatásnak lesznek mellékhatásai is, meg lesznek kárvallottjai. A legjobb szándékú, legjobban átgondolt és legtisztességesebben kivitelezett, mellesleg feltétlenül szükséges változtatásnak is.
Előre kell hozni Paks2 szivattyútelepítését, s az ellátja Paks1-et mígnem felépül Paks2. Persze a nagy kérdés felépül-e, anno arra fogadtam nem fog felépülni soha. Eltelt 10+ év, de a kép homályosabb mint valaha.
Sz'al, kedvenc székesfővárosunk mértani közepétől - tudvalevőleg: ez a Mázsa tér -, kiadósabb köpésnyire lévő gyár egyik mérgező üzletágát átkőttöztetik Dorogra... leépítés/mitököm... amíg Dorog városa jobban viseli a környezési terheket, mint Kőbánya...
A kérdés maratt: hova kőttöztesd a munkahelyeket, ha a lakóság kiútájja onnét?
Kollégák javallatára ippeg minap csintáttunk vészhelyzeti kísérletet: egy-egy telepen ne csak egy aggregát legyen, ami a kutakat műkötteti, hanem ollan hordozható is, amék egy-egy istálló takarmánybehordóját is képes delejjel ellátni... műszakon belül, egyenként áccipelik, és akkó'nem köll minden istállóba kézzel béhordani a takarmányt... tekknyikai akadálya nix, nézzük...
Nos, az gyött ki a végére, hogy műxik, csakhogy pünkt annyi idő egy-egy istállót nulláról fullra feltőtteni, mint amennyi idő alatt két dóggozó is megcsinnájja kézi behordással...
A legtöbb, ami kihozható vótt belőele az, hogy amíg a zegyiket bétalicskázzák, addig a másikat behorgya a gép... mostan megy a számolgatás, hogy akkó' vegyünk-e minden telepre még egy aggregátot?
Éss akad még egy szempont: mivel a hízlalási ciklust arra méreteztük, hogy a zállatok bármikó'/bármennyit zabálhatnak, így nem ollan súlyos a hierarchiakérdés, mivel a satnyább desznyóknak is jut ölég, ezé' nem kung-fuznak annyit... ellenberger, ha csak naponta eccer tőttyük fel, abbó' súlyosabb verekedések lesznek, ami óhatatlanul sérülésekkel éééés leginkább súlyvesztetséggel jááár...
Éhen nem pusztúnnak, istállónként két hotvolé bére a kérdés, aggregáronként/óránként kőccségeivel szemben...
Probaljuk mar a fogalmakat nem osszevissza hasznalni. Ellatasbiztonsag=halozatstabilitas ebben a keretrendszerben. Az, hogy honnan jon a gaz vagy meghekkeli-e a japankinai hekker egy teljesen masik kerdes, ami koznapi ertelemben eppen az ellatasbiztonsag korebe tartozhat, de itt szerencsetlen fogalom, mert mar foglalt.
Nem Paksnak, vagy Paks2-nek van szüksége erre a kapacitásra ember, hanem A MAGYAR ENERGIARENDSZERNEK.
Négy darab (de jelenleg akár három) darab Paks2 mögé konkrétan semmiféle kiszabályozási-tartalék kapacitás sem kellene, elvinne mindent a hátán egymagában, mindig, időjárás-terhelés-minden függetlenül. Igaz, sokszor vissza kellene őket terhelni, sokszor a négy Paks2-ből egy gyakorlatilag le lenne állítva, sőt, a völgyekben akár kettő is - ami rontaná a gazdasági megtérülést, de az ellátásbiztonság biztosítva lenne.
Természetesen ha minden létező katasztrófára fel akarnánk készülni, akkor még további tartalék erőműveket is telepíthetnénk - de ugye az összes hazai erőműből az elmúlt 4x évben magasan Paks volt a legmegbízhatóbb és a legnagyobb rendelkezésre állású, 90% körüli értékkel.
Most is csak azért nincs havária amúgy, mert nem szigetüzemben működünk (és a jövőben sem fogunk abban), ergo számíthatunk az egész kontinens tartalék kapacitásaira.
Az mar nem ellatasbiztonsag, hogy a regulacioban hasznalt gazeromuvekhez gaz is kell, ami vagy oroszbol jon, vagy a perzsa obolbol, vagy mashonnan, de koszonhetoen a ket haborunak ossze-vissza ugral az ara, mar amikor van eleg.
Ezért nekünk csak a tájékozódás szabadsága adatik meg. Megismerni a lehetőségeket.
Például egy lehetőség, hogy a bősi gát előtti felhalmozódó kavicsot átemeljék az alvízi mederbe, ahogy az osztrákok teszik és sokan mások, ezzel állítva helyre a Duna morfológiáját. Ez csak egy a számtalan, sokkal természetközelibb lehetőség közül amiket kombinálva elkerülhető a további medermélyülés anélkül is, hogy végigraknánk gátakkal a Dunát.
Hat leteszed melle a dizelaggregatot oszt beroffented. ;-)
Az egesz villamosenergiarendszert fel lehet epiteni nyilt ciklusu gazturbinakbol. Nyilvan draga lesz. De ez nem halozatstabilitas/energiabiztonsag hanem koltseg/fuggoseg kerdes.
(Lathatoan mukodik az internet Paks nelkul is, tehat megoldottak).
Hacsak annyiban nem, hogy a magunkfajta nagyfogyasztókat stabilan eláttyák... iccaka is... gabonaszárítókat/hűtőházakat/vágóhidakat 0-24-ben ellátva...
Nálunk 1edül a hűtőházat képes a napelempark kiszóggáni, de csak... egyebekben méég ez is rángattya hálózatot, mer' amikó' szakadozott felhőátvonulás figyel be, másodpercek alatt ugrál megawattokat a PV... tehát visszük a kiszabályozóteljesítményt, mer' a többieknél pár másodperccel/perccel/órával előbb-utóbb következik be... alaptejjesítmény - zsinóráram -, nélkül ezt hogyan lehetne kiszabályozni?
Akkor lemegyek dedos szintre: elektromos energianal az ELLATASBIZTONSAG azt jelenti, hogy bedugod a konnektorba es kijon a 230V, 50 Hz. Ehhez az kell, hogy a mindenkori termeles es fogyasztas egyensulyban legyen (a frekvencia egy bizonyos hatarig utanamaszik, de mivel vannak szinkrongepek a halozaton nem vegtelen jol).
Ehhez a zsinoraramtermelok nem jarulnak hozza. Semennyire sem. Meg a szabalyozasi tartalek csokkentesevel sem. A zsinoramtermelok a gazfelhasznalast csokkentik. Ennyi az osszefugges amit meg kell erteni.
Aaazzz lehet, csakogy a szomszédok kezében van a csap, ami pusztán annyira kötelezi, hogy egy minimumra köll kinyissa...
Köbö hasonló szitu, mint nálunk a szolgalmi vízbiztosítással: annyi vizet köll bittosítanunk a szomszédos tanyáknak, amennyi elég adott léccámú ember, illetve állat vízigényének - öntözésre pünkt nem... vízbőség idején kapnak öntözésre is, de illen aszályos/talajvízhiányos időkben nem, joxerűen korlátozzuk a vízbetáplálást: amire kötelez a 6óság, azt biztosíccsuk... amire nem, azt még aranyáron sem aggyuk...
Nno... akkó' lenne némi dipolmácijai házifeladat, mer' az má' most bittos, hogy maga a zegyezmény meghaladott... fel köllene sasolni, mennyire fogadókészek a felvízi országok, ehhez meg köllenének haváriaméretezett számítások, hogy akár szivattyútelepmélyítéssel, akár pótlólagos hűtőtornyok építésével - akár ezek kombinálásával -, mennyi vízhozam ölég ahhoz, hogy egyáltalán elketyegjen... netán meddig hosszabbítható a züzemideje? Kibír-e netán egy Paks kettőt?
Ráadásul a Csútigeci kibaszott enyergija-, és vízégényű ipart szakajtott a nyakunkba, azt is ki köll szóggálni... sem a szerződéseket, sem a zigényeket, sem az ígérvényeket nem ösmerjük... mééég folyosói pletyka szintyén sem...
En azt ertem, hogy szilva, bar egyes dolgokban jokat mond, az energetikai kerdesekben a fizika torvenyeit is tagadja.
nekem ehhez semmi kedvem, sem idom.
aztan ami teged illett, nem erdekel mit ertesz az altalam itt evek soran szamtalanszor leirt meglatasombol ez ugyben.
Ugye par eve irok csak arrol pl., hogy az aksigyarak alatt osszeomlik a magyar villamosrendszer. Tegnaptol ez hivatalosan is be lett ismerve. Az unios penzeket halozatfejlesztesre fogjak foleg elkolteni, mert beszart. Az a rendszer, amit szilva szerint nem kell fejleszteni csak karbantartani.
Paks2-nek 1 GW szekunder tartalékra lesz szüksége. 2.4 GW termelőkapacitásra tartalékban 1 GW gáztüzelésű erőmű "ugrásra" készen és ez még nem forgótartalék, nem rendszertartalék....
Azt ertitek hogy a tuzeloanyagspolasrol beszeltek? Vedd ki a gaztuzelesu eromuveket es bedol az egesz. Meg csak lenyegesen kevesebb sem kell (sot semmivel nem kell kevesebb, mert az energiabiztonsag miatt ugy kell meretezni oket, hogy akkoris legyen energia, ha Paks veletlenul nem termel).
Ahogy a cikkből kiveszem, régen se az Alföldön nézett ki így a táj, hanem a Rabakozt kutatta a fickó. Az meg most is hasonló, ma úgy hívják hogy mozaikok tajszerkezet, hivatkoznak is rá a témával foglalkozó emberek.
