Nos, január ide vagy oda, működik a Vörös-kő forrás. Persze most nincs akkora vízhozam, mint egy tavaszi, hóolvadás utáni kitörésnél szokott lenni időnként, de azért szépen dolgozik.
A víz pedig hihetetlenül finom, a palackozott ásványvizek meg sem közelítik. Sok hónapja nem ittam már belőle, most nagyon jól esett. Ha itthon is ez folyna a csapomból, azt sokért nem adnám. :-)
Uppony és Ózd közt mentem, a Csernely-patak völgyéből kikapaszkodva a Zsinnye és a Kőrózsa-tető környékén, Borsodbóta felett teljesen váratlanul, ám annál markánsabban bukkant fel a látóhatáron a Tátra.
Egyáltalán nem számítottam rá, egy ajándék volt: (kár hogy az egyik kis masinám lencséje koszos volt, de azért így is szépen látszik)
A Turista Magazinosok szépen kijavították a beküldött fotót:
A múcsonyi templom és az előtte lévő épület alapján a dombtetőtől kissé keletre eső pont ez, jól gondolom? Sajószentpéter Miskolc felőli vége környékéről volt felfelé út?
a piros jelzésről jobbra létérve. könnyen megközelíthető volt. rajtunk kívül még elég sokan felkeresték, volt egy gyerek (tájfutó?) csapat is kísérő tanárokkal/edzőkkel. a falon pedig másztak is, fel hallatszott a hangjuk.
Remek képek enyhe köddel, alacsony felhőzónával körítve a Kis-Fennsík köveiről. Végül melyik úton mentél ki a Köpüs-kőre. Milyen most a megközelíthetősége?
Köszi az infókat. végül is megvolt a köpüs-kő a magos-kővel és örvény-kővel együtt. annak ellenére, hogy nem olyan színes az erdő, mint nyáron vagy ősszel, így is érdems kilátogatni. örvény-kő panoráma a ködtengerrel lenyűgöző volt.
A Baróc-völgyi utat épp a nagy meredeksége és a kevésbé kijárt, görgeteges állapota miatt kellett megszüntetni. De itt is szerepet játszott, hogy a Kisvár gyakori fészkelőhellyé lépett elő. A másik oldali feljáróra, - ugye az OKT miatt - jobban lehetett érvelni. Ráadásul a Dédesi várhoz vezető mai K rom jelzés feljáróját az erdészet jóval kényelmesebbé tette. Bár volt kísérlet, hogy az OKT elterelődjön a Verebec-nyeregtől a Torma-völgy felé. Itt most a K+ fut a Vár-forrásig.
Ne feledd, hogy a Nyírkő útja épp a ház miatt olyan amilyen. Lehet, ez is befolyással volt a természetvédelmi indokra. De ezt nem tudom bizonyítani. Hasonló példát máshonnan is tudnék említeni. A drótkerítés emlékeim szerint régi csemetekerti maradvány, ami ugye az erdőgazdálkodó tulajdona.
Ha a török ostromra gondolsz a vár esetében, az elég régi, XVI. szd-i történet. De még régebbi, hogy a Verebce-bércen fekvő nagy kiterjedésű bronz-kori vár- és településmaradványoknál a régészeti kutatások egy akkori komoly csata nyomaira leltek, több más leleten túl, néhány száz nyílhegy formájában. A világháború során tudtommal a vár nem kapott belövést, de a környéken lehettek harcok, mert innen a gerincről az Ördögoldalig jól védhették/támadhatták a Bán-völgyét. Erre utal az is, hogy a Kisvár-nyereg közelében valóban van egy ismeretlen katona sírja.
Tehát ez a terület évezredekben mérve is elég háborús terület. Háborús időkben az emberi gazság, azon túl pedig az emberi butaság, önzés és kapzsiság tesz keresztbe a természeti értékeinknek. Ezzel áll szembe az egyén természetszeretete, amíg még lehet.
Igen, a Baróc-völgyi és a Nyir-kői (egykori) kék L jelzésre gondoltam. A két vár között felmászó út azért nem piskóta, a Kisvár melletti szerpentines, egykori autóútra épülő járhatóbb egy fokkal(nehézség szempontjából).
Mármint hogy megszüntették, bár egymás mellett van a kettő, de ha már ott van, miért ne maradhatna.
A Nyir-kőinél a természetvédelmi kérés..háát. az egy komplett erdei kezelt autóút, jelenleg is aktív használatú, főleg hogy a ház ott van. Nem tudom, mit zavarna ott a jelzés.
Maximum a felső vége ösvény, az pedig a mályinkai országútösvény közelében. Szerintem nagy haszna a megszüntetésnek nincs.
De ha már természetvédelem, pont ezen út felső oldalán egy régi össze-vissza dőlt drótkerítés húzódik. Azt nem illene eltüntetni onnan??
Számos helyen vízszintig dőlve, őz, nyúl, stb simán beleragad.
( azt már csak halkan gondolom, hogy Dédes és a vár környéke pár száz éve ágyúkkal is lőve lehetett, a vár felrobbantásáról nem beszélve.
De ne menjünk vissza annyit, II.világháborús sírhely is van sajnos a Vazarelli-kőtől lejjebb, feltételezem, a háború erre is dúlt.
Értem én, hogy változnak az idők és védjük amit és amíg lehet, de....
Köszönöm, hogy friss híreket hoztál a Vörös-kő-forrás mostani állapotáról. Ez várható volt, mert az utóbbi időben nem volt annyi csapadék, ami működtetné. Van olyan évünk is, hogy még a tavaszi hóolvadás is kevés egy igazi látványos működéshez.
A gazdálkodás-védelem témakör páros nem egyszerű kérdés. Kicsit leegyszerűsítve, a természetvédelem kialakítása és betartatása főleg a nemzeti parkok hatásköre. Ugyanakkor annak betartása az ott gazdálkodó erdészetek, vadásztársaságok és az erdőt használók, látogatók feladata. A gazdálkodás- és látogatás mentes erdők ma nem elképzelhetők. De a szabályozott gazdálkodás és erdőjárás az már igen. Csak megemlítem, az erdei haszonvételt elsőként Mária Terézia szabályozta már 1770-ben. „anyai kegyes gondviselésünk és szorgalmatosságunkból” a „Kedves Magyar-országunkra” vonatkozó „rendelés” a „fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról”...
A mai törvények arra épülnek, hogy az erdőknek hármas rendeltetési célja van: gazdálkodási célok, védelmi szempontok és szociális, közjóléti szerep. Ezek együttes megvalósítása a feladat mindkét oldalról. De látható, hogy a résztvevők bizonyos mértékig eltérő érdekeket képviselnek. Valóban vannak rossz gyakorlatok, kirívó esetek, akár mindkét oldalon is.
Az említett őserdei állapot eléréséhez említhető, a Bükkben egy nem egészen 400 hektárnyi területen is több évbe telt, míg a látogatások megszűntek, védettségük ellenére ma is előfordul, hogy barlangokban tüzet raknak, régészeti védelem ellenére a Szeleta-barlang fölötti sziklafalon a védőnövényzetet kiirtják, tiltott járművekkel védett utakon közlekednek, fészkelő ritka madarak fészkeit kirabolják, de ide illik, hogy a 2017-es viharkárok után még ma is vannak járhatatlan turista utak. Még sorolhatnám a példákat, eseteket. Ezekből adódnak konfliktusok. Az ideális az lenne, ha ezt a hármas célt egyensúlyba tudnánk hozni. De ehhez az erdei együttélés szabályait közösen kell betartanunk és másokkal is betartatnunk.
Vörös-kő forrás, helyzetjelentés: közvetlenül az alsó forrásból már nem folyik víz, lejjebb a mederben látható még a nem túl régi vízfolyás nyoma, az őszi leveleket elvitte, néhány helyen még a víz is látszik maradék pocsolyák formájában. Vagyis csak a forrásvízért jelenleg tárgytalan a túra, viszont maga a völgy is megér egy órás sétát a Stimecz-háztól.
A védelem-tiltás-szabályok témakör nekem mindig is fájó pont volt. Mert mit ér a fokozott védelem, ha csak néhány hektárra korlátozódik, miközben a Bükkben (ami döntő részt nemzeti park volna) zavartalanul folyik az erdőgazdálkodás, fakitermelés, évi sokezer köbméter faanyag kivágása. Nekem a nemzeti park státusz csak akkor lenne hiteles, ha az erdőgazdálkodással teljesen felhagynának a Bükkben és a vadgazdálkodást is csak addig művelnék amíg a természetes ragadozók újra átvennék a növényevők létszámának a szabályozását és ismét kialakulna a természetes egyensúly.
Magyar viszonylatban a Bükk egyedülálló lehetőség volna arra, hogy egy nagy, összefüggő, gyakorlatilag tagolatlan területen újra "vadon" legyen, a szó legjobb értelmében. Mai szemmel el sem tudjuk képzelni, hogy akár ezer évvel ez előtt milyen burjánzó, fajgazdag flórával és faunával rendelkező vadvilág volt a Bükk.
Szerinted fontos, hogy ezzel eltereld a témát a saját tudatlanságodról.
Ott voltam valamelyik évben, egyszer, egy kódért, nem tudtam hogy nem szabad, ennyi.
De a kódot nem én festettem.
Elég sokan kimennek oda, mert esetleg nincsenek tisztában a szabályokkal, az ösvény eléggé kitaposott ma is. De nem ez volt a kérdés, messze nem ez.
Hanem az hogy Te, aki annyira otthon van a Bükkben ezer éve, nos Te sem tudtad hogy nem szabad, a kódotok ott van, de azért okítasz.
Te háborogsz, hogy az emberek nem ismerik a védett területeket
Kérlek mutass rá hol háborogtam.
Megmondom, sehol.
Mert én sem tudtam, utánaolvastam. Senkit felett nem ítélkezek, nem is dolgom, és én is tévedek. Sőt segítek, a BNP ellenőr is barátságos volt, mikor egyszer a Vöröskő völgyben eltévedtem. Ők sem büntetnek azonnal, mert rugalmasok.
De aki annyira bennfentes hogy megmondja a tutit annak azért illett volna tudnia, ennyi.
Rossz példáz mutatnék? a linkelt írással ellentétben az én TM-es írásomban nincsen benne a Peskő. Van olyan TM-os írás amiben benne van... és kesserek is ki-kimennek:
De annak az írónak aki írt a Peskőről szintén nem vették fejét, csak kérték hogy tegyen ki egy figyelmeztetést hogy nem látogatható.
Hát a 40-50 éves védettségi listával jól lehet érvelni.
Nem akarok nagyon érvelni.
Mivel 40-50 éve védett, így egy bennfentesnek illene róla tudnia. Ez is ennyi.
csökönyösen visszatérsz olyan témákra amelyeket egy másik fórumon már többször előhoztál, a valótlan állításokat kiemelve,
Valótlan állításokat??
Akkor idézlek:
-
Köünyörgöm, senki ne kavarjon! A hivatalos OKT út a Fancsal - Abaújdevecser - Encs - Gibárt - Hernádcéce irány. Nincs és nem volt régi és új útvonal. Mindig ez volt és a jövőben is ez lesz az OKT nyomvonala.
Amikor visszaolvastam az elmentett írásomat, rögtön gondoltam, hogy valaki emlékezni fog a régmúltra. Való igaz, valamikor 25 éve ott ment a jelzés. Senki nem tudhatja jobban mint én, mert én is részese voltam az akkori karbantartásnak. Lehet túloztam a megfogalmazással
A Vöröskő és az Imó is két hónappal ezelőtt működött (lásd 3066 és 3069 hsz.!), ami azért nem megszokott dolog ősszel. Azóta sajnos nem volt annyi csapadék utánpótlás, de friss hírekről nincs információ. Ha mégis túrázol arra, kérlek adj friss hírt a helyzetről.
Hazánkban minden barlang védett, függetlenül attól, hogy valamelyik NP területén, van-e, vagy nem. De ennek ellenére nem mind zárt. Így a látogatásukra a szükséges magatartási szabályok betartása mellett sor kerülhet. Pes-kő esetében maga a barlang régészetileg is jelentős védettséget élvez, ennek ellenére a barlang nem lezárt. De ugyanakkor a környező terület is fokozott védelem alatt áll. Ilyen helyre túrázó csak a jelzett utakon haladhat. Ezért kérlek, legközelebb ezt vedd figyelembe.
Tiltó jelzéseket, eltereléseket általában csak az időszakos korlátozások esetében, pl. aktív fészkelések helyén alkalmaznak, sőt olyankor sok esetben személyes őrzésre is sor kerülhet.
De, az igenis fontos kérdés, hogy ott voltál, ráadásul a kép dokumentálja, hogy hóolvadás végén, tehát a fészkelési időszak kezdete táján. Az viszont érdektelen, hogy mikor készült maga a jelzés. Te terelsz és másra fogod. Te háborogsz, hogy az emberek nem ismerik a védett területeket, csalogatásokat említesz. Ugyanakkor Te teszel fel képeket erről. Saját magadnak mondasz ellent, amivel másokat is megzavarsz, rossz példát mutatsz. Ez nem egyedi eset, mert máskor, máshol is előfordult saját leírásod szerint.
Hát a 40-50 éves védettségi listával jól lehet érvelni. A Pes-kő abban nincs is megnevezve. De van benne számos olyan helyszín, ahová ma is vígan lehet túrázni. Csak olvasnod, értened kéne, ami le lett írva. De hogy legyen egy másik korábbi dokumentum is, próbáld végig olvasni és megtalálni benne a lényeget : http://www.dzs-z.hu/tura/jelvenyszerzo/Bukk_szirtjei/index.html Ebből látható, igyekszel félre magyarázni, nekem tulajdonítani olyan kijelentést, amit nem tettem. Mint nagy régiség kutató, tudnod kellene, hogy a mozgalom kiírásakor még volt turistajelzés a kőhöz. Ezért céloztam a korábbi állapotokra. De adtam általános leírást a tiltási gyakorlatra, másoknak. Nem a fél évszázad előttire, a maira.
Nagyítasz, személyeskedsz a kijelentéseiddel. Nem olyan nagyon, de igen, a természetvédelmi kérdésekben van lehetőségem részt venni. De nem kell ahhoz bennfentesnek lenni, hogy észre vegyük, a természetvédelmi tevékenység, annak koncepciójában és végrehajtásában bekövetkezett változásokat. A merev szabályok helyett rugalmas védelmi lépések jöttek, amelyek akár évente, az élővilág változásaihoz és más eseményekhez igazodnak.
Végül az utolsó bekezdésedben csökönyösen visszatérsz olyan témákra amelyeket egy másik fórumon már többször előhoztál, a valótlan állításokat kiemelve, ugyanakkor a reális tényeket elhallgatva. Nem mondasz igazat. Én igenis többször jeleztem, ha tévedtem. De Te tévedhetetlen vagy még akkor is, amikor magadnak és másoknak mondasz ellent, amikor rendre szabályt szegsz. Ezzel ezt a témát itt is lezárom és nem kívánok további vitát folytatni gyerekes személyeskedéseidben.
Köszi, majd kiderül. Azt hittem van biztos infó, de így bizonytalan. Helyi hírforrásaim szerint a felsőtárkányi patakban víz folyik (sok hónap után és csak pár napja) aminek valahonnan utánpótlást is kell kapnia. A hírek szerint nemcsak a Vörös-kő hanem az Imó-kő forrás is működött (legalábbis október végén) ami egy komolyabb összegyűlt vízmennyiségre utal.
Biztosat a Vörös-kő forrásról akkor lehet mondani a helyi erők szerint, ha az ember legalább a völgy bejáratáig ( a Stimecz-házig) felmegy. Ha ott nem folyik a patakban víz akkor fölösleges kifáradni a forráshoz mert nem működik. Ezt kellene holnap kiderítenem. :-)
Ami a barlangot illeti, nem tudom hogy ebben az értelmezésben jelzett útnak számít-e a "barlang" piktogrammal jelzett ösvény ami a barlangokhoz vezet általában. Vagyis nem térek le a jelzett útról, ami a barlanghoz vezet, tehát nem járok tilosban sem.
Szerintem a Vöröskő-forrás nem működik, az elmúlt hetekben elég kevés volt a csapadék. Olyan mint egy közlekedőedény, ha elfogy a bemenet akkor nincsen kimenet.:-)
Pár éve rengeteg csapadék esett, akkor voltam ott:
A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. A BNP területén ezek az alábbiak (a 18/1976. OTvH határozatban 6009 hektár szerepel mint "szigorúan védett terület"):
a Balla-vögy és a Csúnya-völgy, valamint az általuk közrefogott terület,
a cserépváraljai Kő-völgy,
a Hór-völgy,
az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy,
a "Kövek" vonulata,
a Szalajka-völgy,
a felsőtárkányi Vár-hegy,
a szarvaskői Vár-hegy és környéke,
az Imó-kő.
Az 1984-es bővítés után:
a Bél-kő délnyugati orma (13,4 hektár).
A Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek kiterjedése jelenleg tehát 6009 hektár (a 18/1976. OTvH határozat és a 4/1984. OKTH rendelet szerint).
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40 § (1) bekezdése szerint a fokozottan védett természeti területre csak a nemzeti park igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek képeznek, de ők is csak a feladatuk ellátáséhoz szükséges mértékben tartózkodhatnak fokozottan védett területen. Továbbá e tilalom nem vonatkozik a jelzett turistautakra és kerékpárutakra, valamint a közforgalmi utakra. Azokon a törvények, a szabályok és az előírások betartásával engedély nélkül lehet közlekedni, kirándulni, az utakról azonban nem szabad letérni.
Srácok (és lányok, a nikkekből nem derül ki), azt mondjátok már meg inkább, hogy működik még a Vörös-kő forrás, avagy sem? Holnap lenne lehetőségem megnézni azt a völgyet, de ha már nem működik, lehet hogy kihagyom.
Egyébként előfordul ilyesmi télen is, mármint az időszakos (általában tavasszal működő) források beindulása. Tizenpár éve volt egy december amikor egymást követték a havas majd olvadós-esős majd újra havas hetek és a sok víz feltört a Vörös-kő forrásból. Az nagy élmény volt.
Hogy a Pes-kő barlang vitába is beleszóljak, én úgy tudom minden barlang védett a nemzeti park területén, de ez nem jelenti azt hogy látogatási tilalom is érvényben lenne. Legutóbb tavaly márciusban jártam ott, a csúcs felől ereszkedtem le a hegyoldalon. Semmilyen tiltó jelzést nem láttam. Valaki linkelhetne egy hiteles, aktuális forrást a tiltásról mert én találok.
