Keresés

Részletes keresés

lazsak.a Creative Commons License 2005.11.07 0 0 337
  Ha bizonysággá válik , hogy luft van a pápalistában , akkor azonnal hamisitvánnyá válik Dionisius Exiguus táblázata , mert egyetlen sora sem fog kijönni helyesen, ha a lufit kiiktatjuk!!    Azaz csak a benne lévő  üres évekkel együtt jó igazán , de az csak visszaszámolással  jöhetett akkor létre. 
Előzmény: cyprus_people (334)
lazsak.a Creative Commons License 2005.11.07 0 0 336

  Én a Révai Lexikonomban próbáltam utánanézni a Liber Pontificalis áltzalad emlitett iróinak, de csak Bonizo (Bonitho) -t találtam.

--- Bonizo 1078-tól sutrii püspök, de már 1082.-ben IV.Henrik elűzette. De ő csak az egyháznak a világi hatalom által való gyakori elnyomatásának történetét irta meg 312-től 1085-ig......

 

---A Liber Pontificalis cimszónál az alábbiakat irják:

 "  Felmerült a XVI.sz.-ban olyan vélemény , hogy a L.-t a IX.sz.-ban Anastasius római könyvtáros szerkesztette , de ez teljesen alaptalan.

 Az eredeti L. csak V.Istvánig (891) terjed; a továbbit később toldották hozzá. A legújabb kiadás 1431. év vel végződik. Kiadta Biamchini (1718-35,Róma)., Vignoli (1724-43,u.o.) , legújabban Duchesne (2 köt.,1886-92) és Mommsen (1898). V.ö.  Duchesne, Étude sur le Liber Pontificalis (Bibliotheque des Écoles francaises d`Athénes et de Rome I. 1877.), Zeitschrift für kath. Theologie (1897). "

 

A kiemelt rész esetleg mond valamit.

Előzmény: cyprus_people (330)
lazsak.a Creative Commons License 2005.11.01 0 0 335
  MIndezek benne lesznek a hamarosan megjelenő könyvedben ?
Előzmény: cyprus_people (334)
cyprus_people Creative Commons License 2005.11.01 0 0 334
 

"I.    MIKLÓS=II. MIKLÓS!

   

   A kb. 38 éves Miklós archidiakónust, egy városi elöljáró fiát a papság, a nemesség és a római nép – az éppen Rómában tartózkodó II. Lajos császár helyeslésével AD 858 áprilisában [i.sz. 1048 április] választotta pápává. Felszentelése április 24-én történt meg.  

   A történészek úgy tartják, hogy Miklós a legkiemelkedőbb személy a IX. század minden pápája között. Álláspontjai szilárdságának és döntései fontosságának köszönhetően pápasága jelzi kezdetét a középkorban annak a teokráciának, amely VII. Gergely, III. Ince és VIII. Bonifác pápákban teljesedett ki. (Mondin, 139.) 

 A legkisebb ellentmondást sem érzem ajánlott kronológiámmal kapcsolatban, hiszen I. Miklós i. sz. 1057-re tehető halálát követően i.sz. 1073-ban kezdődik VII. (Szent) Gergely pontifikátusa. Annál nagyobb baj lenne, ha 200 év sötét korszak után jönnének elő ugyanazok a prioritások, tervek, amelyek már egyszer testet öltöttek Miklós pontifikálása alatt. Amennyiben netán mégis igaznak bizonyulna a 200 évnyi reális sötét korszak, inkább arra kellene gondolnunk, hogy nem késői visszavetítése-e a történetíróknak Miklósnak fenti tulajdonságokkal történt felruházása.     

   Mindenki elismeri, hogy fáradhatatlan tevékenységével döntő módon járult hozzá a római székhely tekintélyének megszilárdításához a helyi egyházak fölött és a lelki hatalom értékének megnövekedéséhez, szemben az egyházi kérésekbe gyakran tolakodó módon beavatkozó világiakkal. 

  Egy évtizedes pápaságát számos esemény szőtte át mind Nyugaton, mind Keleten és Miklós közbelépése ezek tekintetében mindig meghatározó volt.

  Az idő helyes rekonstruálása érdekében nem kívánok foglalkozni Miklós apostoli tevékenységével Nyugaton, mindenki előtt ismert, hogy sok erőfeszítésre volt szüksége, hogy a nagyravágyó ravennai érseket Johannest kényszerítse a pápai primátus elfogadására, és megnyirbálja önállóságát. Miután Hinkmar reimsi érsekkel is sikerült megegyezésre jutnia, hátra maradt a keleti kérdés rendezése.

 Ez a kérdés Photiosz konstantinápolyi pátriárkává kinevezésének érvényessége körül zajlott.

  Phótiosz, a jelentős tudós és teológus, a császári kancellária és a szenátus tagja volt, amikor Methodiosz pátriárka halálakor Theodora császárnőnek sikerült saját jelöltjét, Ignác szerzetest a helyére léptetni.

Pár évvel később a császárnő fivére, Bardasz, megfosztotta méltóságától Theodorát és a fiatal Mihályt kiáltotta ki császárnak, Ignác is kegyvesztett lett. Helyére Bardasz Phótioszt jelölte és meg is választatott pátriárkának. Ignác hívei tiltakozásul ez ellen összegyűltek a Hagia Irénében (AD 859/i.sz. 1049 február), leváltották Phótioszt és az egyetlen törvényes pátriárkának Ignácot nyilvánították.  Az események azzal folytatódtak, hogy a konstantinápolyi zsinat (AD 861/i.sz. 1051) a pápai legátusok jelenlétében Ignác hivatala alóli felmentés mellett döntött. Miklós pápa viszont elutasította a zsinat döntését, ezzel saját küldötteinek a véleményét is. 

AD 863/i.sz. 1053 augusztusában a Lateránban tartott egy szinódust, ahol semmisnek minősítette Ignác leváltását, és Phótioszt felmentette állásából.

  Konstantinápoly ezt természetesen nem tudta elfogadni, és ennek hatására Photiosz ellentámadásba lendült. Rómát eretnekséggel vádolta, s többek között és főképp azzal, hogy a Filioque  szövegbe való bevételével meghamisította a nikaia-konstantinápolyi hitvallást és követelte a pápa elmozdítását székéből. Jedin egyháztörténete szerint, „A tisztán egyházfegyelmi és kánonjogi tárgyú vita így alakult át évszázados hitkérdéssé.”

 Mondin véleménye szerint „minkét fél túlzott buzgalma lobbantotta fel annak a súlyos hitszakadásnak a szikráit, amely azután a keleti és a nyugati egyház szétválásához vezetett.” (Mondin, 144.)  

 Karl Heussi, EGYHÁZTÖRTÉNETI Lexikonjából még azt is megtudhatjuk, hogyan is zajlott le ez az ellentámadás;

„Photiosz a keleti pátriárkák támogatását maga mögött tudva az AD 867-es konstantinápolyi zsinaton kimondta I. Miklósra az átkot és a  hivatalvesztést. Minderről azonban a pápa, aki AD 867. november 13-án meghalt már nem értesült.” (Heussi, 179.)   

 Egy kicsit nekem hihetetlennek tűnik, mivel a kommunikációs sebességet abban az időben négy hétre tettek Róma és Konstantinápoly között. A zsinat pedig nem történhetett szeptember 24-e után, mert a konstantinápolyi zsinaton elnöklő III. Mihályt ekkor ölik meg.  Utólag ezt úgy is felfoghatjuk, hogy a kiközösítés egy olyan pápára vonatkozott személy szerint, aki nemsokára, még a kiértesítés előtt meghalt. Komplikálja a helyzetet az, hogy szeptember 24. után a császárgyilkos I. Baszileiosz meneszti Photioszt.

  Itt meg kell állnom, hiszen az AD 867/i. sz. 1057-től megbízhatatlanná válik az LP, hiszen mint említettem Hadrianus életrajza hirtelen félbeszakadt, senki sem folytatta, ugyanakkor az elkövetkezendő sötét korszakot prognosztizálja az ismeretlen [Anastasius?] szerző.    

  Javaslom, lapozzunk előre a hagyományos kronológia szerint készült történelemkönyvekben 200 évvel előre, mi is történik ott. 

 

  1054  „A konstantinápolyi pátriárka és a pápa kölcsönösen kiátkozzák egymás! 

   

     Újabb, ezúttal végleges szakadás következik be a görög (keleti) és a római egyház között.” 

 

  Vagy, 

 

 „Umbre bíboros, IX. Leó pápa követe, megbízatását túllépve Bizáncban a Hagia Szophia-templom oltárára helyezi a Kerulláriosz Mihály bizánci pátriárkát kiközösítő bullát. A kereszténység ezzel két részre, keleti és nyugati egyházra szakad (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal.”

 A csillagászati idő ugyanaz, még a pápák sorrendje is megközelítően jó;

IX. Leó 1049-1054  

X. Benedek (ellenpápa) 1058-1059

II. Miklós 1058- 1061 

 

(Megjegyezni kívánom, hogy a Liber Pontificalis folytatása nem tud ilyen pápákról.) 
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 333

I.Miklós(858-867) és VIII.János(872-882) idejébe is belenyúlik e harc. Photius konstantinápolyi patriarcha Ignác elűzése után.Kölcsönösen letették egymást I.Miklóssal.Egy kis időre egyházszakadás állt elő. / 

 

És 190 év múlva mi történik? Megint egyházszakadás... 1054! 

 

És az igazi I. Miklós nem más mint a visszafelé számolt II. Miklós...

Előzmény: lazsak.a (332)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 332

               Én kigyűjtöttem a Hadriánus ( Adorján ) pápákat:

---I. Adorján(772-795) római születésű pápa, Nagy Károly belső barátja. Iréne gör. császárnővel egyetértve A. hivta össze a II.niceai zsinatot  a képtisztelet visszaállitására.

 

---II.A. (867-872.jul.8.) szent, római születésű. A törvényes örökös II.Lajost támogatta a  Lotharingiáért versengő Kopasz Károly és Német Lajos ellen. Az ő pápasága idejére esik a Photiussal (szül.820-megh.891 körül) vivott nagy harc .                  /megj. még I.Miklós(858-867) és VIII.János(872-882) idejébe is belenyúlik e harc. Photius konstantinápolyi patriarcha Ignác elűzése után.Kölcsönösen letették egymást I.Miklóssal.Egy kis időre egyházszakadás állt elő. /

 

---III.A. (884-885)

 

---IV.A.(1154-59) angol származású szerzetes (Breakspeare Miklós).  I.(Rőtszakállú) Frigyes császár pártfogoltja.

 

---V.A. csak 38 napig volt pápa 1276-ban.

---VI.Adorján (1522-23)

 

Anonymus is Adorján volt (valószinűsitik , hogy III.Béla jegyzője volt). Lásd bővebben az Anonymus tropikot. 

Előzmény: cyprus_people (331)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 331

Na végre, ezzel sínen vagunk!

De lássuk csak mit tud okozni, mire képes az IDŐ! 

 

""A Liber Pontificalis pedig egy nagyon furcsa jóslattal zárul, nevezetesen a „sötét korszak” előrejelzésével! 

  Ez számunkra annyit jelent, hogy a pápai életrajzgyűjtemény régebbi részét nem írhatták Hadrianus pápa életében, hanem csak a „sötét korszak” befejeződése után. Ezzel csak azt kívánom jelezni, hogy megszakadt az a szorgalmas folyamatosság, amelyet Katus maga is elismer:

„A Könyv” írása időnként hosszabb időre abbamaradt, pl. a 9. század vége és a 12. század eleje között. A hiányzó életrajzokat a későbbi folytatók időközben keletkezett különböző feljegyzések, elbeszélések, valamint a pápaság egyéb történetírói munkáinak felhasználásával igyekeztek pótolni.” (Zimmermann, 7. Előszó a magyar kiadáshoz, Katus László)       

 Ez bizony egészen mást jelent, mint a fentieket megelőző, az érdeklődő olvasót félrevezető állítása:

 „Ez a pápaság ’hivatalos’ története, hiszen a művet Rómában, a pápai kúriában írták több mint ezer éven át folyamatosan, időnként átdolgozva, kiegészítve az elődök szövegét.” (Uo. 7.)  

 Visszatérve tárgyunkhoz, a pápai történetíráshoz, megállapítható, hogy, a pápai történetíróknak az IDŐ több mint KÉT ÉVSZÁZADRA elvette a kedvét az írástól.” (Zimmermann, 97.)

 Talán ennél s érdekesebb a következő gondolat:

„Amikor végre a 12. század közepén belefogtak a Liber Pontificalis újraszerkesztésébe, ezt is a rossz körülmények indikálták, egy pápai schizma, amely arra késztette a történetírót, hogy saját pártja igazának bizonyításához visszanyúljon a múltba.” (Zimmermann, 97)  

Amennyiben elfogadom ezt a véleményt – márpedig elfogadom – a múlttal kapcsolatban semmi megbízható információra nem számíthatunk."" 

 

Ez az a Katus, aki a Rubikonba is belehazudott...  

Előzmény: lazsak.a (326)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 330
A korai LP írók ismeretlenek, a folytatók; Pandulf, Petrus Guillermus,  Boso bíboros, Bonizo, Troppaui Márton, stb.
Előzmény: lazsak.a (325)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 329

 Kimaradtak  lényeges szavak a mondatból , s igy nem értelmes az alábbi kijelentés:

 "Tehát a hagyományos kronológia szerinti I Miklós (858-867) és II.Miklós(1058-61) javarész kiesnek vagy esetleg konkurrálnak."

  

 Helyesen:   Tehát a hagyományos kronológia szerinti I.Miklós (858-867) és II.Miklós(1058-61) pápák közöttiek javarész kiesnek vagy esetleg konkurrálnak.

Előzmény: lazsak.a (325)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 328
 Kiegészités :a [6693]-as hozzászólás a Kitalált középkor  topikban van.
Előzmény: lazsak.a (327)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 327

 A Kálti Márk féle Képes Krónika is használt AD-vel jelölt évszámokat. Ezeket Kált saját bevallása szerint a Római Krónikából vette. Erre már hivatkoztam a [6693]-as hozzászólásomban, csak én a 300 év betoldásának hive voltam (de még lehetek is):

 

 "5.Az Árpádok fejezetben: "..Géza -isteni jóslattól intve- az Úr születésének 699. évében....Szent István királyt kapta...(Az évszám helyesen 969. A szerk.)[Szerintem meg 669.]
3. A Honfoglalás időpontja fejezetben.
"Honfoglalás ideje az Úr megtestesülésének 600. vagy 677. évében."
Mindez megtekinthető a köv. helyen
http://www.kitalaltkozepkor.hu/weissgerber_akitalaltmagyarkozepkor.php honlapon.
Szerintem ezekután a számolás a következő:
Kr.u.600=i.u.293+600=i.u.893 a valószinűsitett honfogl.
Kr.u.677=i.u.293+677=i.u.970 ez pedig a szerkesztő szerint I.István szül. időpontja."

 

Előzmény: lazsak.a (326)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 326

 Nem voltam következetes. i.sz.=CE( common era), HC már 190 évvel korrigált évek ( ill. Krisztus  i.sz. 194-es születése utáni évek száma)

 

Az én CD-s Révaim még az 1920 körüli kiadás scannelt változata. Gondolom az újabbakban már jobban eltüntették a nyomokat.

-- Az én Révai lexikonom pápalistájában lyuk van Szt.Marcellin(296-304) és Szt.Marcell(308-310) között    meg    II.Jenő(824-827) és IV. Leó (847-855) között.

 Ez már korábban szemet szúrt nekem.

Előzmény: lazsak.a (324)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 325

  " Ezek után ajánlanám a fentebb már említett LP folytatók műveiből kicsemegézni milyen pápákkal dolgoznak a már lefoglalt csillagászati időben. "

   

Ekkor pl. Hangay-ra gondoltál?

 

  Az én CD-n lévő Révai lexikonom megemliti  "szt. IX. Leó-t (1049-54) korábban Brúnó. Alatta ment végbe az egyházszakadás. 1053.jun.18-án a lázongó normannok elfogták és Beneventben 9 hónapig fogságban tartották. Meghalt 1054.épr.19. Április 19-e az ünnepe."

  --  "Véletlenül 1058-59 táján kellett lennie egy Benedek nevű ellenpápának és természetesen az akadémiai tudomány 1058-1061 között jelez egy II. Miklós pápát, akiről az LP folytatók nem tudnak!

Az LP folytatók nem tudnak II. Sándorról 1061-1073, VII. Gergelyről 1073-1085, de III. Viktorról sem 1086-1087! "

 A Benedek (X.Benedek 10 hónapi pápaságról lemondott 1059. ) ellenpápáról és a II.Miklós-ról (1058-61)  is ir  a Rév.lex. pápalistája, meg II.Sándor (1061-73),ellenpápa III.Kelemen; III.Viktor(1086-87).

 

Tehát a hagyományos kronológia szerinti I Miklós (858-867) és II.Miklós(1058-61) javarész kiesnek vagy esetleg konkurrálnak.

Előzmény: cyprus_people (322)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 324

  Jelölésben lassan összehangolódunk. Leforditom másoknak is , mert én is másképpen jelöltem. Az már biztos, hogy ój jelölést is alkalmazni kell a tévedés elkerülése végett.

 Te itt az i.sz. jelet a Hungár Cronilógia (HC) helyett használtad,  mig én korábban a hagyományos kronológiára.   /---Mig az én feltevésem szerinti Jézus születéssel ( AD283) kapcsolatosan az új kronológiai sort Kr.U. -nal jeleztem. De ezt csak zárójelben akartam megjegyezni ./

Előzmény: cyprus_people (322)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 323
 Húha! Alig győzöm követni.
Előzmény: cyprus_people (322)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 322
 

  "Egy példán szemléltetve, Augustus császár halálát AD 14-re teszi a hagyományos kronológia, míg az ténylegesen csillagászati évben kifejezve az i. sz. 212-es évben történt, ráadásul Augusztus hónapban!

A konzullisták az ókor végén megszűnnek, és a népvándorlás korában elbizonytalanodik az időszámítás. 

  

   A keresztény időszámítást megalapozó húsvéttáblázatok alapján a hiba Dionysius Exiguus jóvoltából 190 év hibára csökkent. 

   A Karoling kortól ritkán előforduló AD (Anno Domini) szerinti dátum a mai számláláshoz képest 190 évvel többet jelent csillagászati visszaszámolással. Amennyiben igaz, hogy Nagy Károlyt III. Leó pápa császárrá koronázta, AD 800 karácsonyán, az annyit jelent számunkra, hogy az i.sz. [CE] 990-es csillagászati évben történt!  

  Teljesen természetes, hogy ez a 190 év eltérés egyszer csak eltűnik, és ennek kiderítésében nagy hasznunkra van a LP régebbi szerkesztése, pontosabban annak abbamaradása.

  Nem kívánom itt felsorolni a korai szerkesztésű LP pápáit, csak a kronológia váz érdekében emelem ki a legfontosabbakat:

 

  Szilveszter I. i.sz. 504-525  [AD 314-335]  

 

  Nagy Leó I. i.sz. 630-651  [AD 440-461] 

 

  Nagy Gergely I. i.sz. 780-794 [AD 590-604]

 

  Leó III. i.sz. 985-1006 [AD 795-816] 

 

  István IV. i.sz. 1006-1007 [AD 816-817] 

 

  Paschalis I. i.sz. 1007-1014 [817-824]

 

  Jenő II. i.sz. 1014-1017 [824-827] 

 

  Valentin i.sz. 1017 [AD 827]

 

  Gergely IV.  i.sz. 1017-1034 [AD 827-844]

 

  Sergius II. i. sz. 1034-1037 [AD 844-847] 

 

  Leó IV. i.sz. 1037-1045 [AD 847-855] 

 

  Benedek III. i.sz. 1045-1048 [AD 855-858]

 

  Miklós I. i.sz. 1048-1057 [AD 858-867] 

 

 

Ezek a korai szerkesztésű LP befejezett élettörténetű pápái, és mint látjuk alaposan belekerültünk a csillagászatilag visszaszámolt 11. századba. Mint tudjuk ezeken a pápákon kívül, még szerepel egy hirtelen félbeszakadó befejezetlen II. Hadrianus életrajz, amelyet értéktelenné tesz a „sötét korszakra” történő zárószóutalás.

Azért értéktelen, mert abból indultunk ki, hogy az LP mindenkori szerkesztője közel kortárs, nem sokkal a pápa halála után írja meg szerkeszti hozzá az életrajzgyűjteményhez az elhunyt pápa élettörténetét. Nem tudhatja, hogy sötét korszak következik, ezt csak utólag lehetne tudni, természetesen csak akkor, ha tényleg volt is.

Ezek után ajánlanám a fentebb már említett LP folytatók műveiből kicsemegézni milyen pápákkal dolgoznak a már lefoglalt csillagászati időben. 

  Ezek az akadémia tudomány szerint 12. század közepén író történetírók, akiknek tudomása van a sötét korszakról, elfelejtkeznek megemlékezni egy IX. Szent Leó pápáról, akinek a mértékadó tudomány szerint 1049-1054 között volt a pontifikátusa!

 Véletlenül 1058-59 táján kellett lennie egy Benedek nevű ellenpápának és természetesen az akadémiai tudomány 1058-1061 között jelez egy II. Miklós pápát, akiről az LP folytatók nem tudnak!

Az LP folytatók nem tudnak II. Sándorról 1061-1073, VII. Gergelyről 1073-1085, de III. Viktorról sem 1086-1087! 

Az első általuk említett hús-vér pápa II. Orbán 1088-1099 között. Utána már szép sorban következnek a 12. század pápái egészen 1178-ig, amikor is gyakorlatilag megszűnt a római pápai történetírás.

Hogyan lehetne eldönteni, hogy melyik Miklós, vagy melyik Leó az igazi?  Hiszen ugyanabban a csillagászatilag meghatározott időintervallumban élnek, és csak az egyikük számára van hely, idő! 

   Abból kellene kiindulnunk, hogy az egyéb, pápákra vonatkozó források „überelik” az LP-t?  De azok a források vajon mitől jobbak?

Nem említettem, de gondolom magától értetődő, hogy a két Miklós közé eső összes pápa kitalált, és így ráérünk majd azon morfondírozni, hogy melyik Miklóst mentsük meg az utókornak.       
Előzmény: lazsak.a (319)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 321
  A 314-es hozzászólásodra akartam válaszolni,  de a gépelésem közben nem vettem észre a befutott sok Benedekes riportokat. Csak mikor frissitődött a képernyő, akkor tátottam el a számat.
Előzmény: lazsak.a (319)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 320
 Köszönjük a tájékoztatást. Ez megdöbbentő!
Előzmény: cyprus_people (318)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.31 0 0 319

  Kezd bonyolódni az ügy , mert én mindig csak a Révai lexikonra tudok hagyatkozni, hiszen az van csak kezem ügyében. De a logikádat azt hiszem követni tudom majd ebből is.

Tehát a Rév. lex. szerint Konstantin pápa (i.sz.708-715) .

   Mivel a luftot meszelni kell a történelemből, igy a korábbiak 190 évvel feljebb  kerülnek , s igy lesz az eltünt IV.Benedek idején Konstantin a pápa.

  De igy van ez Formosus-tól (891-896) kezdve III.Viktor-ig (1086-87) ?

 

Persze én hagyományos i.sz. szerinti időket irtam , Hungár Calendar szerint mindez 190-nel kisebb  számértéket adna.

Előzmény: cyprus_people (316)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 318
     VIII. BENEDEK 

 

 Mai sorszáma: 144.  (1012. máj. 17. – 1024. ápr. 9.)  

 

Hosszú szunnyadás után, egy ősi kitalált család visszatér a pápaság színpadára. A 926-ban meghalt Theophilactus család leszármazottai Tusculum grófjaiként jelentkeznek. VIII. Benedek tulajdonképpen Gregorio di Tuscolo egyik fia Theophilactus. 

 Egy különleges állatorvosi ló esetére emlékeztet VIII. Benedek pápasága. Az összes eddigi ellentmondás összejön pápasága alatt.

Kezdjük azzal, hogy nem is ő az úr, hanem egy Alberich (III!) névre hallgató családfő, aki 1044-ig beletenyerel a történésekbe. Ő egyben római konzul, és dózse!!!  Ezen kívül lateráni palotagrófként az Örök Várost kormányozta, és kisöccseit nevezi ki pápáknak. 

 De lássuk csak sorjában a kitalációkat:  A Crescentiusok pártja Gregorius diakónust szerette volna pápaként látni, de mivel II. Henrik német király Benedek megválasztását ismerte el érvényesnek, nem volt értelmi zavart kelteni Rómában. Az új pápa régi kitalált szokás szerint viszonozta a német király udvarias gesztusát, és Rómába hívta őt a császári korona felvételére. Ezt a meghívást Henrik elfogadta és 1014 február 14-én feleségével, Kunigundával együtt császárrá koronázták. (Mondin, 188.)     

 Rögvest szinódust szerveztek Rómában az új császár részvételével, ahol kirajzolódtak a keresztény világ két vezető kormányzójának újító és reform irányvonalai. Kár, hogy a Liber pontificalis nem tartotta még említésre méltónak sem ezt a látogatással egybekötött koronázást. Egyszerű oka van, hiszen amikor a 13. század elején kitalálták VIII. Benedeket, még nem találták ki a német-római császárságot.

A Liber pontificalis az Alpokon túli látványos utazásról sem tud, azt Bamberg környékén találták ki. Hangay szerint ez a pápa inkább hadvezér és uralkodó volt, és azon fáradozott, hogy Rómát Itália politikai központjává tegye. Egy tengeri ütközetben csapást mért az arabokra, és felszabadította Szardínia szigetét. (Hangay, 102.) 

 Mondin már nagy zavarban van, hiszen egyszerre az arabok, a normannok és a bizánciak veszélyeztetik a pápai államot.

Általában; Hihetetlen erélye és éleslátása révén súlya lett a pápai szónak. (Hangay, 102.)

  Kár, hogy az ilyen véleményeket régészeti úton nem lehet bizonyítani… 

 1024. április 9-én hunyt el, aktív életéből 75 oklevél maradt fenn, ebből 20 minősül hamisítványnak.  

 

Előzmény: cyprus_people (317)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 317
 

       VI. BENEDEK         

 

Mai sorszáma: 135. (973. jan.19. - 974. júl.) 

 

A római Benedek megválasztása előtt a S. Teodor templom kardinális papja volt. Kicsit érdekesnek találom, hogy János halála után azonnal pápává választották. De vajon kik? Igaz felszentelésére várni kellett egészen 973. január 19-ig, akkor érkezett meg a császári jóváhagyás. Az előző pápa életénél tudhattuk meg, hogy I. Ottó Húsvétkor még Rómában volt fia esküvőjén, de utána megtért Germániába, utólagosan tudhatjuk, meghalni. 973. máj. 7-én meghalt Memlenben, az ősi családi fészekben. 

 Ferdinándy Mihály a világesemények híres szemlélője szerint „talán még ezer év kell ahhoz, hogy meg lehessen fejteni annak a mind szellemileg, mind politikailag létfontosságú életcélnak a rejtett értelmét ami Ottóban rejtőzött…” 

 A legkézenfekvőbbre, a hamisításra nem gondolt a nagy tudású történész…

 De folytassuk a pápával, hiszen csak most kezdődnek a vad dolgok;

Miután elterjedt a híre Ottó halálának a németekkel ellenséges párt rögvest megfosztotta trónjától VI. Benedeket, és az Angyalvárba zárták. Franco diakónust ültették a pápai trónra, VII. Bonifác néven. (974. június) Bonifác hamisított pápához illő halált osztott neki, megfojtatta őt a börtönben. 

  13 okleveléből jelenleg hatot tartanak hamisnak. Meglátjuk mi lesz két év múlva.   

 

 

 

 

        VII: BENEDEK      

 

Mai sorszáma: 136.  (974. okt.- 983. júl. 10)  

 

Ahogy azt már megszokhattuk, a római nép kenyérre és cirkuszi játékokra vágyott, és úgy találták, hogy Bonifác-Malefác túllőtt a célon, nem kellett volna VI. Benedeket megfojtani, elvégre egy rendes római pap volt. Menekülnie kellett! A bizánci kézen (nem arab!) lévő Dél-Itáliába menekült a pápai kincsekkel együtt. (Lehet, hogy akkor tűnt el Nagy Károly, Ottó császári koronája, mert amit ma mutogatnak, az jóval később készült. Lásd melléklet. )

 VII. Benedek Sutri püspöke volt, akit a húsz éves II. Ottó is támogatott.

 53 okleveléből 18-at tartanak hamisnak.  

 

Előzmény: cyprus_people (316)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 316
 

          V. BENEDEK       

 

 Mai sorszáma: 133. (964. máj. 22- jún. 23. Mh.:966. júl. 4.)

 

A kortársi megemlékezések Hangay szerint csak jót mondanak V. Benedekről. A rómaiak szinte könyörögtek I. Ottó császárnak, hogy ismerje el őt, de az uralkodó roppant indulatosan visszautasította a kérésüket, s végül a kiéheztetett város kénytelen volt Benedek pápát kiadni, és hagyni azt, hogy bitorlónak nyilvánítsa az Ottó császár és VIII. Leó által vezetett zsinat. Messze északra, Hamburgba száműzték, ahol a következő évben meg is halt. (Hangay, 95.)

  A hamisítók nem szerettek bajlódni az ilyen letett személyekkel. Oklevele nem maradt az utókorra.    
Előzmény: cyprus_people (314)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 315

  "Egy kitaláció megítélésében nagyon fontos szerep jut, a hiteles korabeli személyek szerepeltetésének. Annak ellenére, hogy állítólag nagy számban estek el egyházi és világi előkelőségek a brentai csatában, és általában a magyarok dúlásának következtében, csodálatosképpen az elesett előkelőségek közül senkit sem neveznek meg néven, Liudprand is hallgat.   

 Gombos kutatásai eredményeképpen érdekes kép tárul elénk még a hamis, utólag gyártott források alapján is.

 A leírhatatlan dúlásokat, öldökléseket és egyéb rémségeket már magában az az egy megállapítás is mélyen leszállítja, hogy a Pó-síkságon mintegy hat éven át száguldozó kalandozók a jelentősebb városok közül kimutathatóan csak Mutinába tudtak benyomulni. És ebben az ellenállás nélkül elfoglalt, nagy és gazdag püspöki városban, amelyet lakói még idejében elhagytak, a szilaj harcosok még kevesebb kárt okoztak, mint azokban, amelyeket ostromoltak, de elfoglalni nem tudtak.  

Mivel Gombos fel sem tételezte, hogy valamiféle gond lehet az idővel, ezért az itáliai oklevélhelyzet 899/904 előtti gyászos helyzetét elődeink gyújtogatásainak számlájára írta. Legalábbis nagy részben.

 A magyarok okozta csapás nagyságának megítélése szempontjából éber vigyázattal kell fogadnunk a 898/904-i kalandozás bevégződése után kelt új birtokleveleket is, amelyekben egyesek és testületek a magyarok pusztításai következtében megsemmisült, régi adománylevelekre való hivatkozással kérnek és kapnak birtokot. Mindenesetre feltűnő véletlenség, hogy a magyar pusztítást szerencsésen túlélő, régi adománylevelekkel sehol sem lehet igazolni az új birtoklevelek adatainak helytállóságát. Talán nem egészen a véletlen műve, az a jelentéktelennek látszó mozzanat sem, hogy az új birtoklevelekben hosszú időn át sémaszerű egyformasággal, olykor szószerinti egyezéssel ismétlődik a magyarok gyújtogatására való hivatkozás. Mindezek csak mellékes jelenségek ugyan, de mégis gyanút ébresztenek abban a tekintetben, hogy a birtokszerzők igen gyakran erősen túlozhatták a magyarok okozta csapást, amennyiben ez a hivatkozás egymagában is hatásos kereseti alapnak mutatkozott mind a kétes, mind a helytálló, de egyaránt nehezen igazolható igények kielégítésére. 

 Remélem nem kell hangsúlyoznom Gombos zsenialitását, amellyel megérezte, hogy milyen tömegű hamisítványkásán átgázolva kell igyekezni tisztán látni a történelemben.       
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 314
      IV.BENEDEK 

 

Mai sorszáma: 118. (900. máj. –903. aug.)

 

 Előkelő római családból származott, pápaságát politikai zavargások jellemezték. Itália évenként szenved a magyarok betöréseitől és fosztogatásaitól…

  Így könnyű, nem létező időben, nem létező pápát és országát a magyarok évenként kifosztják. Kár, hogy mi magyarok nem is tudunk róla, történetíróink elfelejtették feljegyezni. Azt a híres brentai csatát is csak az a 15. századi német kompilátor Liudprand írta le részletesen, az Anjou Nagy Lajos 14. századi könnyűlovasságának itáliai hadjárata nyomán. 

  A kitalált Benedek idejében versenyezni lehetett a császári korona megszerzéséért, fiatal versenyzők [Pl. a provence-i Ludovicus] ezt meg is próbálták. Ezekben az időkben, aki a fogadalmakat nem tartotta be, egykettőre megvakították, úgyhogy csínján kellett bánni azzal. 

  Benedek gabonát nem osztott a római népnek. Viszont ebben a barbár és véres időben a bűncselekmények napirenden voltak. Az emberek képesek voltak például Folcus reimsi érseket is meggyilkolni!

Ezért aztán Benedek a gyilkosokat jól kiközösítette…

 Egyesek úgy tartják, hogy Benedek is erőszakos halállal halt meg, én ezt ellenzem, hiszen i.sz. 900 és 903 között KONSTANTIN volt a pápa. Az általam tárgyalt Benedek, egyszerűen nem létezett, így 5 oklevelét hamisítványnak minősítem, az egy hamis mellé.  
Előzmény: lazsak.a (310)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.31 0 0 313
Kész kabaré így együtt olvasni őket! Szerinted nem?
Előzmény: lazsak.a (310)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.30 0 0 312
Most megyek nézni a Lagarde lovag filmet a Duna TV-n.
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.30 0 0 311
 Való igaz a Révai lex. szerint is . Én először a pápa cimszó alatt néztem meg, s ott nem jelezték ezt , csak az István  szószedetnél.
Előzmény: cyprus_people (309)
lazsak.a Creative Commons License 2005.10.30 0 0 310

  Kihulló Benedek pápák:(a Révai lexikon alapján)

---IV.B.(900-904)  Egyike a X.sz. jobb pápáinak. Lajost, Provance királyát és

     Beranger

     ellenesét Olaszország császárjának  és királyának koronázta meg.

---V.B. (964-966)  Őt I.Ottó Hamburgba vitette, ahol 966-ban B. meghalt.

---VI.B.(972-974)  Mialatt II.Ottó Németországban volt elfoglalva, börtönbe

     vetették és  kiéheztették.

---VII.B. (974-983) a Conti grófok családjából.

---VIII.B. (1012-24) a Conti grófok családjából.  II. Henrik a védelmére sietett, akit

     B. császárrá avatott.

---IX.B.(1033-1049) meghalt 1056, az előbbi unokája.

     III.Henrik a vele egyidejű 2 másik pápával együtt letette (1046), helyette lett

     II.Kelemen, de az ismét visszakerült B. helyett végül IX.Leó(1049) lett a pápa.

---X.B. 1058(8 hónapig) megvesztegetés útján lett pápa.

 

 A fentiekben emlitett császárok, királyok is a kitalációk közé lesznek sorolva?? 

Előzmény: cyprus_people (308)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.30 0 0 309

Korrigálva az István pápád számát: VI. István (i.sz.885-891)."

 

Vannak olyan elvetemült nézetek, miszerint II. István (752. márc.22/23 - 25/26.) presbiter még püspökké szentelése elött szélhűdésben meghalt. Ezért V. István...

Előzmény: lazsak.a (306)
cyprus_people Creative Commons License 2005.10.30 0 0 308

XVI. Benedek sorszáma IX.-re fog csökkenni...

Az külön pech, hogy ennyi Benedek volt a kitalált időszakban.

Előzmény: lazsak.a (306)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!