"A szlávot esetleg Te is megmagyarázhatod, miért nem került be a latin szótárakba."
"The word slave first appears in English around 1290, spelled sclave. The spelling is based on Old French esclave from Medieval Latin sclavus, Slav, slave, first recorded around 800. Sclavus comes from Byzantine Greek sklabos (pronounced sklävs) Slav, which appears around 580. Sklavos approximates the Slavs' own name for themselves, the Slovnci, surviving in English Slovene and Slovenian. The spelling of English slave, closer to its original Slavic form, first appears in English in 1538."
(American Heritage Dict.)
"csak a tartalomból lehet következtetni bármire"
Ebben igazad lehet, hiszen, ha kézirás alapján bebizonyítanám, hogy az a kéz írta amelyik a 15. századi "Borgiani Latini 413"-at [VBA],(az iniciálék és a zöld piros tinta is árulkodó) akkor is csak ott tartanák mint a mádi honpolgár, MÁSOLAT KÉREM! Na jó, 15. századi és akkor mi van. Akkor is szlávok meg románok éltek a KM-ben a magyarok bejövetele előtt!
A szlávot esetleg Te is megmagyarázhatod, miért nem került be a latin szótárakba.
Akkor a "mire írtak" problémakör ejtve? :)
Nyomtatványt több példányban előállítani kevésbé fáradságos, mint kézírást. Az oklevelek sem feltétlenül egy példányban készültek. Vannak például az iker-adománylevelek. Leírták egymás alá kétszer ugyanazt a szöveget, majd kettévágták, egyik az adományozónál maradt, a másikat vitte az adományozott. Az Aranybulla pedig történetesen hét példányban készült.
Anonymus nincs datálva. De az benne van, hogy Béla király jegyzője, ezzel a Béla királyok szerzőségét valóban ki lehet zárni. Vita azon folyik, hogy melyik "jóemlékezetű" után mennyivel írta a névtelen szerző. Ha és amennyiben (mint a szakértők állítják) a fennmaradt példány másolat, akkor kár is nézegetni a tintát meg a tollat, csak a tartalomból lehet következtetni bármire.
A 17. században a tudomány már tud mit kezdeni a szláv "Sclavis" fogalommal. De miért nem kerül be a fogalom a nagy latin szótárakba a 19. század folyamán? Nem vették komolyan Anonymust? De ő már a magyar hiv.poz.tud. szerint már a 13. században megmondta, hogy a KM-ben SZLÁVOK egerésznek...
Nem egészen...
Aki késői szerzőt (IV.) feltételez és kizárja I-III-at, az még nem zárja ki nem-Bélát.
Talán azért mert nem is foglalkozik a kérdéssel, és mivel előtte senki nem állította, így nem is cáfolja. (A kivétel Gombos F. Albin)
Az Ecilburgu kérdéssel meg egyáltalán nem foglalkozik. Arhaizál és kész! De miért? És ez a lényeg.
Azért nem gondolod, hogy nem kicsit röhelyes, hogy simán beszólsz, hogy "köpsz az angol nyelvű idézetekre" pusztán azért mert nem érted?
Nem lenne férfiasabb megközelítés bevallani, hogy egész egyszerűen nem érted az idézetet... nem köpsz rá, hanem a szellemi korláétaid végett nem érted... Több dologgal kpcsolatban illene elismerned ezt.
"A kézirásos dátum nem hiteles, a nyomtatott meg igen?"
Talán kezdjük azzal, hogy Anonymus nincs datálva. A benne lévő tartalom alapján egymást kizáró tudományos teóriák születtek, ez pedig csak annyit jelent, hogy EGYIK BÉLA SEM LEHET.
Remélem elég logikus matematikailag.
Ha datált oklevélről van szó (lásd veszprémvölgyi), akkor általában 1 példányt kell vizsgálni, nagyon körültekintően. Ha már kettőt találunk, netán 10-et vagy 400-at belőle, az baj...
Nyomtatványnál ez fordítva működik. Ha már csak egy marad, és története sincs a többi példánynak, akkor semmiben nem különbözik a kézirattól. Lehet feltételezni, hogy Fatia Negra barlangjában hamisították. Persze az drágább mulatság, mint egy Anonymust leíratni.
Elfogadom, hiszen nincsen nagy különbség az összeollózás és az összeszerkesztés között.
Körülnézve a világhálón nen túl nagy a termés;
Egy 14. századinak mondott dublini (Trinity College, 514) és egy 15. századinak mondott vatikáni (Biblioteca Apostolica, Borgiani Latini 413)
Érdekes lenne megtudni-e két összeszerkesztés történetét, hogy kerültek helyükre, és honnan?
Ha netán Bécsből, akkor a kézirás is érdekes lehetne.
Látod, csak 10 példány van. De mitől vagy biztos benne, hogy a Chronica Hungarorumot 1473-ban nyomtatták Budán és nem például II. József titkos nyomdájában? A kézírásos dátum nem hiteles, a nyomtatott meg igen? :)
A "mire írtak" is jó kérdés. Amikor elkészült a pergamen, az idomtalan bőrdarabot szépen körbevágták. Nem valószínű, hogy a nyesedéket kidobták, mint a mai nyomdákban a vágásszéleket. Nagyon jól lehetett írni azokra a szalagokra is. Meg a selejtes pergamenekre. Nem könyveket, hanem fogalmazványokat, feljegyzéseket. A nebulók is gyakorolhattak rajta, ha már kinőttek a fatáblából (palatábla, palavessző talán még ismerős kifejezések).
Anonymus Szkítia leírásán kívül semmit sem idéz. Azt meg akár fejből is írhatta, ha tényleg kompilált egy trója történetet (meg írhatott saját példányt is).
Nehezen értjük meg egymást!
Én is azt állítom, hogy írt, nem lehetett élete első munkája az a huszonnégy lap. Szerintem még segítsége is volt, aki az iníciálét is rajzolta, de erről nem kívánok vitát nyitni. A piros és zöld tinta, meg maga a pergamen kultúrált körülményeket is feltételez. Az írása meg kifejezetten bizonyítja, hogy nagy gyakorlattal rendelkezett.
Az idézett mondatomat is elfogadtad, hiszen nem várható el itt, hogy az eredetiig visszamenőleg olvasgassuk a szöveget.
Pedig az egy kötetbe SZERKESZTETTEM sántit... Ilyen nincs a műben...
"stilo co(m)pilavera(m) par(i) voluntate"
A zárójeles az kiegészítés.
Logikusabb, hogy a bécsi könyvtárban az a feladata, hogy két különböző "riana"-történetet egy kötetbe másolja. Egy kicsit túlzásnak érezném, hogy Anonymusunk ÁTÍRJON egy Trója történetet. Hogy jön Ő ahhoz hozzá? A 13. de a 17. században sem? Drága pergamenre saját egyedi "riana" történetet kompilálni? A viaszkos fatáblának meg nincs értelme...
"De maradjunk csak Anonymusnál.
Szóval írt szerinted Trója történetet, vagy csak játszogatott a gondolattal?"
Hogy képes volt az írására, az biztos.
Azt állítja, hogy írt.
Nem tudjuk, hogy mekkora terjedelműt.
Nem tudjuk, hogy milyen anyagra írta.
Tudjuk, hogy a pergamen drága volt.
Ezekből nem következik, hogy nem írta.
De nincs olyan mondat, amiről ne lehetne feltételezni, hogy az írója ne hazudta volna (Még ha kiderül, hogy a mondat állítása igaz, akkor is lehet, hogy az írója abban a tudatban állította, hogy nem igaz)
Nem tehetek róla, de a Todomány bízonyított pár szerzőt forrásként, így elfogadom azokat. Tehát azokat olvasnia kellett, ráadásul elég szakszerűen idézi őket. Akármelyik Béla kancelláriáján ezek a művek 1200-ban nem lehettek meg. Egy kóbor magyarnak jártában keltében külföldön nem nyitogatták a könyvtárakat.(Most sem.) Le Goff szerint egyenesen dugdossák egymás elől az egyetemek anyagaikat, hogy magukhoz csalogassák a tanulókat.
