"az irgalmas szamaritánus megdöbbentő módon szeretett. Az ellenség szereteténél nagyobb szeretet nincs! Erre tanít bennünket Jézus Krisztus, arra kér ama galileai hegyen, hogy imádkozzunk ellenségeinkért. A példázatbeli ember nem ezt tette? Hiszen a szamaritánusok voltak a legközelebbi ellenségek a zsidók számára! Meg tudták volna egymást ölni egy kanál vízben. A gyűlölet apáról fiúra szállt. És az irgalmas szamaritánus megáll a bajbajutott zsidó ember láttán - mert a szeretet számára nem érzelem csupán, hanem cselekedet! Úgy szeret, hogy megáll, fölibe hajol és teszi azt, ami tőle telik. Előveszi a borát és olaját, és azzal fertőtleníti ellensége sebeit. Nem adja ki bérbe ezt a feladatot; nem azt a megoldást választotta, hogy a vendégfogadó házban egy dénárral többet tesz le az asztalra, mondván: Menjetek ki, ott fekszik egy ember, de öten menjetek ki, mert elég veszélyes az út és én minden költséget kifizetek. Itt ápoljátok, majd ha visszajövök, megnézem, mi is lett vele.
- Ezt is megtehette volna a szamaritánus! És ez is nagy dolog lett volna. Hiszen a pap is és a levita is elmentek a vendégfogadó ház előtt. Ók is beszólhattak volna, hogy jöjjetek, ott fekszik vérben egy ember.
Ha valaki azt kérdezné, hogy mi a krisztusi evangéliumi szeretet, akkor azt mondanám, hogy ez: Valaki mellett megállni, aki mellett meg kell állni. Valaki fölibe odahajolni, aki fölibe oda kell hajolni. Hiszen sikolt a szem, hogy hajolj fölém, ne hagyj egyedül!"
(Gyökössy Endre)
amugy erre a topikra gondoltam, persze van tobb masik is -- bar hozzaszolasodat egyikben sem lattam...
'Elítélés és megítélés különbsége'
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9114502&la=38680942
Ime van, aki felebarátot szinlel, meg aki valóban felebarát, mint vegyük Jézus, MINEK JÖTTÉL, HOGY BENNÜNKET ELPUSZTISS, HAD MENJÜNKI A DISZNÓKBA? Ki mondja hogy ne menjetek? Aztán a társadalom legalsó kivetettjeihez menve, győgyitja kinukat, s minek jöttél ide?
Bizon én a legkivetettebbeket keresem, akiken esetleg jó szóval, biztató szóval ha tudok segiteni, hogy lehetek Ő vele a barátod, most nekem kellene megmutatni, ime ez a barátság, s Ő vele szeretlek, s ha viszonzod, mostmár, van -e jobb, mint a barátság, amit valakinek mégis, kezdeményezni kell, addig csak fele, aztán ha egész, már testvérünk, Lélekben is, a barátkozó?
Még el se kezdtük ugyi, felebarátaim, a barátkzozást? Dehogynem, lassan mindenhonnan, itt nem lehet, barátkozni?-semmi, nemhogy eleselés?
nem vagyok wallásos, hanem abszi ulti hiszem, Isten országa bennem van, tehát hiszek az emberek 1testvériségében, mint egy embpárban, 1egységében! Senki ellen nem vagyok, még azok ellen se, akik az örök halált választották, de most EGY ÖRÖK IGAZ FELEBARÁTUNK VAN CSAK, AKIRŐL MINDENKI TUDHATNA: JÉZUS!!! Ő NEM MEGHALT ÉRTÜNK, HANEM ÉL? NA AKI EZT BETARTJA, AZ MOST A FELÉT A BARÁTSÁGNAK AZ FELÉT BETARTOTTA, MERT AKI MÁSKÉPPEN LÁTJÁK, JÉZUS MEGHALT, EZ MIATT, AZOK AKIK NEM TUDNAK JÉZUSBAN HINNI, AZOK BIZON HA TESTÜNKET MOST SZÉTMARCANFOLJÁK, mit lehet csinálni, mint Jézus? Jézussal rosszat kivánni, ölni lehetettlen, de amit teszel Vele, az történik veled?
millen kimerithetettlen, az igaz barátság, ha valaki felét legallább, mindig betartja?
Ne itélgess, hanem cáfolj! A 2 nem ugyan az.
A cáfolásnak a biblián kell hogy alapuljon mert az a mérő zsinór.
Az itélgetés meg az ha Te írásodban megállapítod hogy a fradi jó csapat , én meg lehordalak a sárga földig hogy szemét , híg , hazug stb...aminek semmi köze a fradihoz.
Na kb ennyi!
Üdv.: Hán.
Bocsanat, figyelmetlen voltam. Vagy csak keson van. Jo, figyelmetlen voltam.
Ha gyűlölöm a hazugságot, fel sem merül, hogy felebarátomnak ne hazudjak, vagy nem-felebarátomnak SE hazudjak.
Vilagos beszed. Egyet is ertek vele. Csakhogy a leszukitett felebarat fogalmabol nem ez kovetkezik.
Hanem az, hogy a nem felebaratoknak szabad hazudni, azzal az ember nem vet a tv ellen.
Hanem velük. Tudod, mi a különbség?
Persze. Miert?
Nekem nem a szíveket kell vizsgálnom, hanem a cselekedeteket, épp ezért indifferens a motiváció
ismerete. Megjegyzem, az ítélet is cselekedet szerint lesz, nem motiváció szerint.
A motivacio egyaltalan nem mindegy. Ha valaki veletlen olt embert, az nem ugyanazt a buntetest kapta,
mint aki szandekosan olt. Masreszt az itelet soran egyaltalan nem lesz mindegy, hogy XY
egy adott cselekedetet miert (nem) tett meg. Pl. milyen jo is az, ha megnyerem a lottot, es a gyulekezet
epuletenek felujitasara adok pl. 200 milliot. Ez nem jocselekdetet? Dehogynem. Es ha kikotom, hogy a
nevem A4-es betukkel aranybavesve legyen a szoszek felett, hogy milyen faszacsavo vagyok? Akkor
mar nem is (olyan) jo az a cselekedet (pedig ennek az arat is en allnam, mert envaloban faszacsavo vagyok).
Szoval igenis szamit a motivacio, kulonben minek vizsgalna Isten a sziveket is, akkor eleg lenne az, ami
mindenki szamara nyilvanvalo.
Ha valaki rendre elveszi a másét azért, hogy magának legyen, az nem a mások javát akarja, hanem a magáét,
a mások rovására. Jé, nem felebarát.
Hol van a Bibliaban erre igazolas? Mert az 1-bol nem kovetkezik a 2. Ha valaki zsido letere nyomorgatta
a szegenyeket, attol meg nem lett "nem neptars". Ha pedig meg mindig az, akkor felebarat is.
Amíg nem tudom, addig "megelőlegezem" neki, hogy az.
Aha! Feltetelezem, hogy ez a kzedeti megelolegezesed mindenkinek jar.
Latod, valahogy en is igy vagyok ezzel. Mindenkirol feltetelezem, hogy rendes ember, amig be nem
bizonyitja az ellenkezojet. Persze, pusztan az, hogy XY a felebaratom, az meg nem jogositja fel akarmire.
Az nem jelenti azt, hogy minden jar neki.
Hogy Te nem ismersz ilyen embert? Én igen, többet.
Egyet ertek. Jol cselekedtel, hogy eloszor adtal neki, de miutan elszorta a te verejtekkel megkeresedett
penzed, hagytad, hogy kikossek a gazt. En is igy tettem volna.
Eddig értem rá a mondataim cincálására.
Koszonom eddigi kedvessegedet. Valahol azt hallottam, hogy a vitak nem arra valok, hogy meggyozzuk
a partnerunket, mert az ugysem fog menni, hanem arra, hogy jobban megismerjuk a sajat erveinket. Erre
mindenesetre jo volt a beszelgetesunk.
Önmagam miatt tegyek helyesen, ne a másik miatt. Azért tegyek helyesen, mert az a helyes, ne azért, mert kötelezettség mások felé. Ha az egyenes beszédet tartom helyesnek, fel sem merül, hogy hamis tanúságot tegyek-e vagy ne tegyek, és végképp irrelevánssá válik, hogy felebarátommal ne tegyem, vagy nem-felebarátommal se tegyem.
Ezt a 438-ból emeltem át, ennyit arról, hogy "elegánsan kikerültem". Írjam szájbarágósabban? Ha gyűlölöm a hazugságot, fel sem merül, hogy felebarátomnak ne hazudjak, vagy nem-felebarátomnak SE hazudjak.
Ennél szájbarágósabban nem vagyok hajlandó írni.
**********
Javaslom, nézz utána, mi a jövevény, és hogyan kellett tennie: úgy, mint az izraelitáknak, és nem úgy, hogy Izrael népe közt a saját népszokásait, hagyományait, saját istentiszteletét tartva éldegél mellettük. Hanem velük. Tudod, mi a különbség?
Nekem nem a szíveket kell vizsgálnom, hanem a cselekedeteket, épp ezért indifferens a motiváció ismerete. Megjegyzem, az ítélet is cselekedet szerint lesz, nem motiváció szerint.
Ha valaki rendre elveszi a másét azért, hogy magának legyen, az nem a mások javát akarja, hanem a magáét, a mások rovására. Jé, nem felebarát. Nem nehéz különben ennek az attitűdnek az észrevétele, egyszerűen oda kell figyelni a másik emberre. Megismerni. És ha megismertem, akkor már TUDOM, hogy felebarát-e vagy sem. Amíg nem tudom, addig "megelőlegezem" neki, hogy az. Csak ezt a hitelt van, aki feléli. Aki pl. a kisujjad nyomán a karodat is letépné. Aki kérés helyett követelődzik, egyre többet. (sokféleképp meg lehet ezt fogalmazni, de minek, hadd ne kelljen már nagy erőkkel helyben futnom) Nekem hiába magyaráznád gyerekkori szeretethiánnyal azt, ha a gázszámla kifizetésére (szükség) adott összegetl a mobiltelefon-egységének feltöltésére (kényelem) használja az illető, aztán jön újra sírni, hogy jajjaj, kikötik a gázt, mi lesz így a gyerekekkel. Nem fogok azért zsíroskenyeret enni, hogy mobilon cseveghessen. (a gázt kikötötték. A gyerekek nagyanyja kifizette a közüzemi tartozást, a visszakötés díját. "Köszönetképpen" majdnem meg lett verve, mert miért vett magának televíziót, amikor nekik nagyobb winchester kell, tudhatná)
Hogy Te nem ismersz ilyen embert? Én igen, többet. Ezek nem felebarátok. Ha majd változtatnak, azok lesznek, akkor majd felebarátként állok hozzájuk.
Addig meg a tényleges felebarátaimhoz állok felebarátként.
Eddig értem rá a mondataim cincálására. Biztos találsz majd más partnert erre.
(egyébként a régi néptárs-felebarát fogalom sem fedett le minden embert, csak a néptársakat,
illetve a jövevényeket. Azok, akik nem voltak izraeliták, és nem is éltek köztük jövevényekként,
azért máshol még éltek, léteztek, de nem voltak néptársak, tehát nem voltak felebarátok)
Igaz. A mozesi tv-k nem szoltak pl. a polinez szigetvilagban mar akkor is elokrol, hogy ok vajon milyei
a zsidoknak. Mert a tv a kozottuk levo jovevenyekkel kapcsolatban adott eligazitast. Amibol vilagosan
kiderul, hogy minden izraelita neptars, ill. felebarat, merthogy ez a ket fogalom ott egymas szinonimaja
Sot, ha XY polinez szigetlako Jeruzsalembe tevedt volna, akkor vele is ugy kellett volna banni, mintha
izraelita lenne, mert akkor mar o is kozottetek levo joveveny. (kb. ebbol a peldabol ered a "potencialis felebarat" definiciom).
Tehát a 'minden ember=felebarát'-felfogás Mózes idejében sem állt meg, és Jézus sem terjesztette
ki 'minden ember'-re.
Es en ezt nem is allitottam.
Módosult-e a felebarát = néptárs fogalma?
Igen. Csakeppen nem ugy, ahogy azt te allitod.
Feltételezem, hogy igen. Aztán ha láthatóvá válik, hogy az alaphozzáállása az énénén-nekemnekemnekem,
akkor az irgalmasságon kívül nem JÁR neki más (nem kötelesség többet adni neki)
Ez a "feltetelezem" nekem kisse problemas, ez szamomra azt jelenti, hogy nem. Szamomra nem kulon kategoria
az irgalmassag. Elottem csak szeretet van. Vagy szeretek valakit (a merteke most mindegy), vagy nem.
A szeretet pedig a masik ember javanak keresese. Az megint mas kerdes, hogy XY-nak eppen ott es akkor
mi szolgalja a javat. Es azt is allitom, hogy minden ember javat szolgalni kell. Nincs olyan ember, akire
ra tudok mutatni, hogy "de jo, legalabb ennek nem kell a javat szolgalnom".
Meg egy gondolat Lk 10,25-hoz. Amikor Jezus ramutat, hogy Isten torvenye a szeretetrol szol, nem
lehet nem eszrevenni az irastudo kerdeseben (ertsd: kibuvo kereseseben) a ketsegbeesest:
"ugye nincsenek sokan?". Jezus pedig a peldazattal arra mutat ra, hogy de, igen, sokan vannak. Olyannyira
sokan, hogy meg az a gyulolt samariai is kozejuk tartozik. A pap es levita felebarati korbol kiemelese
azert is problemas, mert ok egyaltalan nem biztos, hogy azert hagytak ott a magatehetetlen (tan meg
eszmeletlen is) embert, mert nem akartak volna irgalmassagot (=szeretetet) gyakorolni. Lehet, hogy
szerettek volna, a motivaciojukrol nem mond semmir sem Jezus. Tovabba azt se feledjuk, hogy a zsido
kultuszban a 'szemelyzetre' specialis tisztasagi kovetelmenyek voltak ervenyben, pl. halottat nem erinthettek,
stb. Ezert nem igaz, hogy a 2 kultuszi szemely ne lett volna felebarat.
Aztán ha láthatóvá válik, hogy az alaphozzáállása az énénén-nekemnekemnekem, akkor az irgalmasságon
kívül nem JÁR neki más (nem kötelesség többet adni neki)
Ez is problemas. Mert honnan tudod te, hogy XY, akit te ugy ismersz, hogy 'enenenen/nekemnekem', az
milyen ember azelott/azutan, hogy egyutt dolgoztok? Mert Jezus valoban belelatott az emberek szivebe,
de ezt mas emberrol meg nem olvastam az Irasban, ezert feltetelezem, hogy erre te sem vagy kepes. Ha
pedig ez igy van, akkor imho a te iteletedben is van egy - akarmekkora - bizonytalansagi tenyezo. Akkor
elofordulhat, hogy a legjobb szandekod ellenere is, de tevesen 'osztalyozol' egy embert, es esetleg
mulasztasz vele szemben.
Nem kötelesség mindent az énénén-neNem kötelesség mindent az énénén-nekemnekemnekem hozzáállás
szolgálatába állítani.
Egyet ertek. Azonban en nem is errol beszelek.
Az extra mérföld és a többi, ami a felebarátnak adandó felsorolásban van, az nem az irgalmasság cselekedetei
közé tartozik, hanem azon felül van, annál "több".
Igaz. Es pont ezzel akarok ramutatni arra, hogy nem tudhatod, hogy az a romai katona, akinek a batyujat
mar a 2. merfoldon nyogod, az felebarat-e v. sem. Irgalmas v. sem. Jezus nem is foglalkozott ezzel a
'dilemmaval'. O nem mondta, hogy ezt a kerdest merlegelni kell. Pedig a te fogalmaid szerint lehet, hogy
nem is felebarat, mert nem cselekszik irgalmassagot. De te ezt egyreszt nem is tudhatod egy vadidegenrol,
ezert a felebarat definiciojanal nem szamit az, hogy az az ember (romai katona) kivel hogyan cselekszik.
Masreszt - amint valaki ramutatott - nem ez is egy megkulonbozteto jegye a keresztyeneknek? Hogy az o
szeretetuk (joval) felulmulja a vilag fiaiet? Hogy a keresztyenek meg azokat is szeretik, akiket "nem kene"?
Hogy nekunk meg az ellensegeket is szeretni kell?
Azt meg elengansan kikerulted (miert?), hogy ha XY nem felebaratod, akkor lehet-e neki pl. hazudni?
Hiszen a szivbe irt torvenyed tudtommal tiltja a felebaratnak valo hazudozast. De csak a felebarat
ellen valo hamis tanusagot. Tovabba felszolit arra is, hogy ugy ovd az o johiret, amint a magadet
(stb, ld. lentebb valamelyik irasomban). Szoval szabad-e hazudni XY-nak, ha o nem a felebaratod?
Es szabad-e akkor, ha te nem tudod megbizhatoan eldonteni, hogy a te sajat definiciod alapjan XY
felebarat v. sem?
Nem fogok belefolyni ebbe a vitába különösebben, mert régebben már leírtam, mit gondolok erről. De szerintem is rátapintottál az egész erre a példázatra alapozott érvelés leggyengébb pontjára. Nem szabad elfelejteni, hogy Jézus a példázatot egy Őt kísértő írástudónak mondta. Az ő (írástudó) szempontjai szerint kell értelmezni, hogy az írástudót akarta ezzel helyes vágányra terelni, nem pedig kategóriákat felállítani. Kategóriák felállítására tökéletesen alkamatlan a példázat. Mert Jézus egyetlen kategóriát nem erősített meg benne, csak megtanította viselkedni az írástudót.
Kedves Pasa, neked is felhívnám a figyelmed, hogy a másikat véleménye alapján minősítíteni - az ellenségeskedés csírája. Hiszen korlátlan lehetőséged van cáfolni, vagy tagadni.
Nem, nem arra gondoltam hogy senki másra ne legyünk tekintettel. De rangsorolni szükség szerint lehet és véleményem szerint kell is. Csakhogy ez a rangsor a rászorultság alapján és ne érdem szerint jöjjön létre - ennyit akartam közölni.
bocsássál meg , de ! :
először is Jézus sulizását nem bizonyítja semmi , sőt farizeus voltára sincs semmilyen írásos konkrétum.
a kivégzés pedig az egész népet terheli legalábbis Isten szerint.
A farizeusi magatartás negatívumait pedig elolvashatod az evangéliumokban.
Bocs ha egy kicsit sarkosra sikeredett , de rohannom kell.
Csákó:Hán.
Ez a néptárs egy kicsit idegen kifejezés.
Ami meg a lévitát meg a papot illeti ők is lehettek volna felebarátok csakhogy kikerülték a "lehetőséget" .
Ami azt mutatja a vallás nem mindíg hozza meg a kívánt gyümölcsöt.
Tudod Jézus azt mondta a farizeusoknak : nem áldozatot/a törvények precíz megtartását/ akar hanem irgalmasságot.
Ez az üzenet most is aktuális némely helyen.
Nem neked szántam Ugri, hanem csak ide.
Ezt a megállapítás tom avval a kiegészítéssel : sem etnikai , sem vallási külömbségtételt nem alkalmazott.
Ami amellett is bizonyság hogy Isten "egész világban" gondolkodik.
Valóban van zsidósági megkülömböztetés , de ahogy isten nem vetette el az Ő népét , úgy nem vetette el a gojokat sem mint megmentendő csoportot. Persze a külömbségeket figyelembe veszi mint ahogy írva is van.
Sem nekünk keresztényeknek , sem a zsidóknak nem lehet nagy az arca , mert mind azt a plusszot amit adott azt kegyelemből adta és nem a rátarmettségü/n/k miatt.
Kicsit talán túlbonyolítottam, szerintem nem az az igazi kérdés, hogy ki a felebarát, hanem, hogy te felebarát vagy-e? Vagyis úgy viselkedsz-e? Erre mutatott rá Jézus Krisztus a példabeszéddel.
Izraelita volt-e a pap és a lévita? Igen A felebarátok közé soroltatott-e a pap és a lévita? Nem. Izraelita (tehát "néptárs") volt a szamaritánus? Nem. Felebarát volt-e mégis a szamaritánus? Igen.
Módosult-e a felebarát = néptárs fogalma? (egyébként a régi néptárs-felebarát fogalom sem fedett le minden embert, csak a néptársakat, illetve a jövevényeket. Azok, akik nem voltak izraeliták, és nem is éltek köztük jövevényekként, azért máshol még éltek, léteztek, de nem voltak néptársak, tehát nem voltak felebarátok)
Tehát a 'minden ember=felebarát'-felfogás Mózes idejében sem állt meg, és Jézus sem terjesztette ki 'minden ember'-re.
Ha neked megis sikerul, hogyan?
Feltételezem, hogy igen. Aztán ha láthatóvá válik, hogy az alaphozzáállása az énénén-nekemnekemnekem, akkor az irgalmasságon kívül nem JÁR neki más (nem kötelesség többet adni neki)
(Gondolom, tudod, mi az a minimumfeltétel. Az, ami nélkül nem lehet. Több LEHET - kevesebb nem lehet - de nem kötelező a több) Nem kötelesség mindent az énénén-nekemnekemnekem hozzáállás szolgálatába állítani.
Az extra mérföld és a többi, ami a felebarátnak adandó felsorolásban van, az nem az irgalmasság cselekedetei közé tartozik, hanem azon felül van, annál "több".
'te beszeded egyenes legyen' (igen=igen, nem=nem) elvaras minden egyes emberrel szemben kotelezettseg. Önmagam miatt tegyek helyesen, ne a másik miatt. Azért tegyek helyesen, mert az a helyes, ne azért, mert kötelezettség mások felé. Ha az egyenes beszédet tartom helyesnek, fel sem merül, hogy hamis tanúságot tegyek-e vagy ne tegyek, és végképp irrelevánssá válik, hogy felebarátommal ne tegyem, vagy nem-felebarátommal se tegyem.
