Keresés

Kösz a vàlaszt.
Lehetséges ràmvonatkoztatni amit irtàl ("ragaszkodnak ahhoz, hogy megfeleljenek valamilyen pozitiv ideàlképnek" - a régi énemben volt valami ilyesmi)
:-)

"Aztàn voltak olyan àlmaim (ez is többször elöjött), hogy valaki a hàtamba kést szurva meggyilkolt és uszo mozdulatokkal repültem fölfelé. Egy idö utàn màr tudtam elöre, hogy meg akarnak ölni és ilyenkor fôlrepültem, mint a Superman. Hahaha..nevetséges, nem? Ezeket minek neveznéd? Agyrémnek, pszihikai zavarnak?"

 

Egyáltalán nem pszichikai zavar. Általában, ha valaki fenyegetőleg üldöz álmodban, akit nem tudsz azonosítani, az az "árnyékszemélyiségre" utal.

Ha jól emlékszem, Gyökössy Endre is írt erről és jellemzően azóknál fordul elő, akik az árnyékszemélyiségüket, azaz a több-kevesebb negatív tulajdonságaik halmazát nem fogadják el magukra nézve. Vagy akik nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy megfeleljenek valamilyen pozitív ideál-képnek.

 

De ez nem biztos, hogy Rád is igaz, lehet, más oka is. Egy biztos: semmiképp sem pszichikai zavar.

 

áh.

köszönöm szépen :-)

ehhez már nem értek, csak gondoltam átadom amit hallottam :-)

:DD

kezelni???

köszi:)
nem tartom betegségnek:)

inkább szretném megtanulni irányítani, ahogy bendi is javasolta....

ez egy lehetőség testen kívüli utazásra :)

volt valami megnevezése is, tehát az orvostudomány számára nem ismeretlen jelenség. a lényege, hogy álom közben az agy blokkolja a végtagokba menő ingereket. mikor elalszunk, előfordul, hogy végtagjaink meg-megrándulnak. ez azért van, mert ez az ingerblokkolás nem tökéletes, és az álom közben történő mozgás áttevődik a végtagokra is. ez egy kis idő után általában elmúlik, és a blokkolás teljessé válik, tehát a rángás megszűnik.

ébredés után szintén ez a jelenség játszódik le: a végtagok még blokkolva vannak, mert az agy még nem oldotta fel a tiltást. pár másodperc múlva elmúlik a jelenség, és újra mozognak a végtagok.

azt mondta a doki, hogy nem gyógyítható, de kezelhető jelenség, életen át tartó gyógyszerezés szükséges hozzá, és azt sugallta, hogy végig kell gondolni, hogy megéri-e, mert az ijedelmen kívül egyéb problémákat nem okoz.

tehát hogy esetleg ha az ember tudomásul veszi, hogy "már megint nem mozog" akkor kis idő múlva ez elmúlik és nincs egyéb következmény :)

többé- kevésbé megoldódott, ill. kaptam infót, hogy hol olvashatok utána...

a doki mit mondott?

valaki kérdezte itt a múltkor, hogy neki szokott lenni olyan, hogy ébredés után még valameddig nem tud megmozdulni, és hogy ez mitől van.

ez a kérdés megoldódott, vagy még függőben van? ugyanis ma reggel hallottam erről egy érdekes műsort a rádióban, és pont erre válaszolt egy orvos.

jahh, írtam neked.. (nem erről :)

köszi

szia

Rájössz majd, mennyire kellemes.... :))

a testenkívüliség? fasza... nemsok ilyen élményem volt.... da amikor volt, élveztem

szerintem érdemes elolvasni Paul Tholey: Alkotó álom c. könyvét, és/vagy benézni a Törzsasztalon a Tudatos Álmom topikba...

üdv :))

Ez is egy felfogàs.
De én egész màs uton kezdtem el jàrni. Pontosan azért, hogy boldog legyek. S környezetemet is megprobàljam azzà tenni. Itt és most. Nem valami földöntuli helyen, Paradicsomban vagy Nirvànàban.

azigen..... :))

amit én érzek, kellemesnek nehezen tudnám elképzelni...

na és a testen kívüliség?? :))

(helló :))

Röviden és tömören: a legjobb módszer a boldogság elérésére; ha nem akarsz az lenni

:)))

Igen...

Eleinte én is nagyon kellemetlennek, ijesztőnek tartottam. Amíg nem tudtam, mi ez.
Később már nem is volt kellemetlen...... sőt...! ugyanazok az érzések (nehézség, merevség, vibrálás, stb.) amik korábban kellemetlenek voltak, élvezetessé váltak.

Sipító visító hangokat is hallottam az átmenetkor.

szijóka :)))


- - - -

... neked szokott lenni, vagy volt már hasonló élményed?

:))

Lehet hogy ezt jelenti....

Bocs hogy ilyen sokára válaszolok, de nehezet kérdezel......meg nem is biztos hogy kompetens vagyok........vannak itt nálam nagyobb agyak ;DD (vicc volt..... - nem azon múlik...)

Azért is nehéz így másnak tanácsot adni, mert minden út egyéni...... meg azt is hogy éppen a saját utadon hol tartasz, azt csak te tudhatod, érezheted...

Talán ha nem akarod annyira (bár ezt sem tudom, hogy "mennyire" akarod).....általában a görcsösen akarás az ami elválaszt attól hogy a miénk legyen az, ami amúgy is ott van előttünk.

Nem akarni semmit, csak figyelni ...... (dehát buddhistaként(?) gondolom ezekkel te is tisztában vagy..)

Igen, elmult.
Egy jo idö ota màr csak "közönséges" àlmaim vannak, bàr az utca/hàz-keresés még idönként elöjön, de màr nem feltétlenûl Mo.-on.
Ez azt jelentené, hogy még mindig keresek valamit? Talàn a boldogsàgot?
(mert ezt idàig nem igazàn talàltam meg, pedig elméletileg tudom, hogy csak magamban kellene mélyebbre àsnom, mert a boldogsàg bennem talàlhato, nem màshol)

MIÉRT NEVETNÉLEK KI????

:)))

abszolut lehetséges sztem :)

aztán elmúlt ez az álom?

Tudod, hogy mi jutott eszembe?
Lehet, hogy kinevetsz (egyébként én is magamat...)
Az, hogy nem lehetséges-e, hogy egy elôzö életemben meggyilkoltak, hàtbaszurtak?
S àlmomban, a tudatalattiban maradt erröl valami emlék?
Mert azokban az idöben, s elötte sem éreztem magam életveszélyben.

"Agyrémnek, pszihikai zavarnak?"

ugyanmár! miért nevezném annak?? :))

ha én ide írnám, hogy miket szoktam álmodni, ill. a néhány hsz-el alább említett "álomparalízisben" átélni........ :)))

-- lelki béke megzavarására alkalmas lenne..... ;)

szóval. igazából nem értek ám az álomfejtéshez, csak laikus érdeklődő vagyok...

nemtudom mit jelenthet a késszúrás.....fenyegetve érezted amagad akkoriban? :)

A hazatérési àlmaim addig voltak, amig egyszer sikerült tényleg hazalàtogatnom. (12 év utàn). Ugyhogy lehetne a honvàgy eredményének is nevezni.
Abban igazad van, hogy el kéne fogadnom, hogy életemnek az a része lezàrult, de nem tudom, vagy nem akarom.

Mindenesetre az àlmok - szerintem - elmult, megtörtént eseményeknek, melyek nem lettek lerendezve, vagy fontos emlékeknek a termékei.

Aztàn voltak olyan àlmaim (ez is többször elöjött), hogy valaki a hàtamba kést szurva meggyilkolt és uszo mozdulatokkal repültem fölfelé. Egy idö utàn màr tudtam elöre, hogy meg akarnak ölni és ilyenkor fôlrepültem, mint a Superman. Hahaha..nevetséges, nem? Ezeket minek neveznéd? Agyrémnek, pszihikai zavarnak?

Hát, amit írsz, az tényelg úgy lehet : hogy valójában menekültél valami elől........Valószínűleg ezt nem tudatosítottad akkor, ezért jelent meg az álmaidban újra és újra..

Amit utána álmodtál évekig: nem lehet, hogy azért volt, mert el kellene fogadnod, hogy az életednek az a része végleg lezárult? El tudod engedni a múltat?....

De ezek csak találgatások....... igazából te érzed :)

Mindenesetre érdekes,... sosem volt ilyen hosszú ideig visszatérő álmom

Azt olvastam, addig álmodjuk, míg meg nem fejtjük, mit jelent.

Amikor elhagytam Magyaro.-t (turista utlevéllel, békésen), éveken keresztül azt àlmodtam, hogy kalandos kôrülmények között, menekülök (üldöznek) az orszàgbol.
Ha léléktanilag akarnàm boncolgatni ezeket az àlmokat, azt mondanàm, hogy ha nem is a rendszer, de valami mégis elüldözött az orszàgbol. (csalàdi problémàk, szeretetlenség érzése...stb)

Ugy 10 év utàn megvàltozott a "kép". Attol fogva rendszeresen arrol àlmodtam, hogy hazalàtogattam, de nem talàltam az utcàt, a hàzat, ahol csalàdom, barataim, ismeröseim laktak. Eltüntek, megvàltozott minden.
Mi a véleményed?

Szerintem a lélek az álomban kompenzálja magát, ha az életben valamit nem valósít meg, amit meg kéne...

talán.....

jó, vagy rossz álom?

Szerintetek mit jelent az, ha az ember éveken kerresztül mindig ugyanazt àlmodja?

Bezony.

"Gyalog voltunk, és kolbászoltunk az út mentén fel-alá, hogy megtaláljuk, merre kell elindulni. "

 

Ahogy a másik "álomban" , téblábolunk, keresgélünk..., nem találjuk az utat meg a helyünket.

 Szerintem ahogy te sem. Most még.

 

De egyszer menni fog, nyugi. Csak ne add fel ;)

az élet...........................