Azt érted, hogy tömör téglából nem lehet függőleges és sík falat falazni? Legalábbis a régi falazási szabvány hibahatárain belül sem.
Ezért ki kell síkolni a falakat vakolattal.
Lábazás.
Kihúzznak 2-3 zsinort saroktól-sarokig és beállitják, hogy a három zsinor egy függőleges síkot képezzen..
Gipsszel felragasztnak a falra fa talpakat (a szinorok szerint) és függőlegesen készitenek egy kb. 15 cm széles vakolást, összehúzva a fa talpakat. Ezek a lábak.
Amiután megkötöttek a lábak, kitőltik vakolattal a lábak között és fa volnalzóval (gyalult fenyőléc) lehúzzák.
Műemlék épületben leverjük a vakolatot teljesen, mert a kötőanyag átalakult 150 év alatt- ki kell vésni a fugákból is a régi maltert.
Pontosan így vakolunk. Néha 8-10 cm is kell vakolni, hogy egy 4 méteres magass falat ki tudj húzni síkba. Ezt 3 rétegbe kell felcsapni, aztán az utolsónál jön a volanzó.
Most léteznek fém vakoló profilok is (sínek), de elég drágák és bent maradnak a vakolatba. Van fém vonalzó is, de azokat ellopják.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Ez az első telünk a házban, így csak az utolsó 12 hónap gázfelhasználásáról vannak megbízható ismereteink. (A szigetelés kb 70%-a van kész, a fűtéshez még nem nyúltunk.)
A kisméretű tömör téglát csak kötésbe lehet falazni. Egytéglás fal vakolva kb. 30- 31cm. Másféles 45-46cm. Két téglás 57-58cm. A vakoláskor lábazni kellett a falat, hogy síkba lehessen hozni. 38 falazóblokkból vannak azok a házak kifalazva. Csak azokkal tudtak a kőművesek lábazás nélkül kivakolni, így elég volt rá a 1.5cm vakolás, a gúzolással együtt. A lábazási művelettel megoldották , hogy a sarkok szép függőlegesek legyenek.
Ha 2010-ben épült , akkor a terveket megnézheted az építésügyi hatóságnál . Az 50cm-es tömör téglafal ad némi okot a gyanakodásra , hogy valaki kamuzik .
az ingatlanosok 90%-a max a vakolatszínt írja helyesen.. és később azt is letagadja. bármit mond: "lehet, h kb. igaza van"-kategória. (a többi 10%-tól elnézést kérek).
piros színű= nekik tömör tégla. valóságban inkább porotherm 44-es vázkerámia, vakolva. ha még ezen van 12cm ESP, akkor az jó lehet neked. nem kell tőle félni, ha jól építették meg.
padló/menyezet/ablakokkörbe körül keress feketefoltot, elszíneződést: ebből valamennyire látható a hőhídas=szarabb építés. meg a falakhoz tolt bútorok mögé is próbálj benézni. minden nyílászárót nyiss/dönts meg. kapcsolgass fűtést, lépkedd végig a járólapokat. kopogtasd a falakat. ha kong: nincs vakolva hanem gipszkarton, ami a külső falaknál nem ideális
mert ha sorház, akkor "nagyüzemben" épült szocpol-eladásra.. volt ezekből jó és volt visszabontandó is. amit persze sosem bontottak vissza, hanem megvette a következő vevő.
2010-ben már bizonyos körökben divat volt a minél tömörebb tégla, igaz 25-30cm vastagságban + sok szigetelés.
Én még 2002-2003 között gondolkodtam az új építésen, és akkor már sokan kiábrándultak az egyre hitványabb porotherm téglából, és inkább különválasztották a két funkciót (hőtárolás és statikai)
A tömör tégla jó hőtároló és statikailag erős, a vékonyabb fal alá vékonyabb lábazat, alap kell.
Egy átalakított sorházról van szó, ami az ingatlannos szerint eredetileg 2010-ben épült...
Ezért furcsa, hogy tömör téglából van. Az ingatlanos csak nem titkolná, hogy valójában 38-as porothermből épült.
Még erre az 50 centire jön rá a leírásban szereplő 15, szóban már csak 12cm szigetelés.
Ahogy a streetview-n néztem a környéket, nekem is pont ez az érzésem volt, hogy lehet, hogy a ház nem álmaim háza (mert egy, csak egy égtájra néző középső sorházi lakás alapból nem az), de a környéknek, és a nyugalomnak olyan feltöltő ereje van, és így tényleg ezt veszi meg az ember.
nyers 45-50 cm az vályog vagy (sárba) rakott kőfal. vagy 5 szintes téglaépület földszintje.
ha az 50cm.-ben már a 10-15cm hőszig is benne van, akkor normál/megszokott sima téglafal.
régen luxus volt a radiátoros fűtés is. azért épült igy, mert a padlófűtés aztán tényleg extraluxus volt (és túl meleg lett volna a benne keringetett vegyestüzeléses forróvíz).
Egy 40-50 centi vastag, tömör téglából rakott fal, 12-15cm-es szigeteléssel mennyire jó választás?
Ilyen falazatú eladó sorházat találtam és (lehet, hogy nem ez a baja, de) gyanús, hogy a normál árazása ellenére régóta nem keltek el.
(Nem ide tartozó, de ezzel kapcsolatban is elfogadok véleményt:
Emellett mindenhol padlófűtése (és hűtő-fűtő klíma) van, ami megint csak nem szokványos, ha jól tudom, mert anno a hálóhelyiségekbe padlófütés helyett radiátort használtak - amennyire én tudom - egészségügyi okok miatt.)
Kutyaólnál milyen lehetőség van ilyen esetben? Nekünk kettő is van, sajnos trapéz alakú. Itt milyen rétegrendet érdemes követni? Mint lehetőség ez tetszik, kíváncsi vagyok az ács mit szól.
Majdnem az osszes anya laza volt (nem tudom, hogy az acsok hagytak igy annak ideje, vagy esetleg a fa szaradt annyit), meghuztam oket es tettem szigetelest a talp szelemenekre.
1. Leveszed a csepeket, lécet, ellenlécet. Belülről a szarufákra feltűzől egy dryvit halót.
2. Felütsz egy cseréplécet a szarufak felső éle mellé, mindkét oldalra.
3. Megtőltöd közetgyapottal a lécig, arra rátűzül egy dyvit halót.
4. Utánna a szarufákat gyéren ledeszkázod.
5. A szarufákra keresztbe fel kell rögzíteni egy pallót élére, a szarufára, a lécek közé. kb. 15cm magass elég. Kb. 70cm közzel.
6. A közöket meg kell tölteni közetgyapottal.
7. Le kell deszkázni gyéren a pallókat (függőlegesen) és feltenni egy páraátaresztőt, aztán ellenléc (5cm magas) és cserépléc, cserép.
8. Az eresznél és a gerincnél keletkezik 2 légrés, azt ki kell szellőztetni.
Igy van kb. 12 +12 cm kőzetgyapott a tetőn és két légrés.
A belső párázárással nem foglalkoznék, a térfalaknál sem. A háromszöget ki kell külön szellőztetni, ha lezárjátok.
Az eresz kiképzése érdekes lesz. Ha a szarufákra szerelik a csatona vasakat, túl magasra kerül a cserép csepegése a csatonához képest, oda be kell szerelni egy csepegtető bádogot.
Meg lehet ezt oldani másképpen is, csak nagy lesz csatona alatt az eresz magassága.
Ez a duplán kiszellőztetett tető és szerintem ez a legjobb megoldás egy utólagos manzárdolásnál.
Az ács elmondása szerint, ő V alakot teljesen párazárná kívülről, erre még menne még 10 cm szarufázat (Így nem oldódna meg a hőhidasság). Amivel szemeztem ez a pir táblás megoldás. Belülről mit jelent jelen esetben? Ilyenkor teljesen szét kell bontani a ferde részt (vakolat, stukatúr, deszka)? Vagy elég lehet pár helyen hogy fel lehessen függeszteni a gipszkartont a ferde részeken?
Ha nem, akkor pedig rendes rétegrendet csinálnék, szarufák közötti és feletti szigeteléssel. Pur táblás, drága de jó.
A párafékezőnek nem árt ha ráfektetve, U alakokat leírva rakod, de nem lehet rendesen megcsinálni így szerintem, és a szarufák közötti hőszigetelés nem elég.
Kb 70% körüli a hőszigetelése a telibe szigeteléshez képest ha a szarufákat kihagyod, minden szarufa komoly hőhíd a 15cm szigeteléshez képest.
Már ha 15cm a szarufa, ez sem biztos.
Ez olcsón szar tud lenni szerintem, lehet bánni fogod ha nem csinálod meg rendesen.
Sziasztok, esetleg már dolgozott valaki hasonló termékkel: Dörken Delta-NovaFlexx párafékező fólia? Tetőt szeretnék szigetelni, tetőteres beépítés, de belülről a rétegrend vakolat, stukatúr, deszka. Kívülről, kerülne fel a párafékezés, majd erre szeretne az ács szintet emelni, és így kerülne be a szarufák közé a kőzetgyapot, páraáteresztő főlia, ellenléc, léc, cserép. Ez így ebben a formában elfogadható, hogy teknő szerűen lenne lerakva a párazárás? Illetve ha szarufát emel, ez mennyire járható? nem okoz gondot? Az ács csak szarufák között szigetelene, így midnenhova kerülne párafékezés. Kérdésem, hogy ebben az esetben a pára nem fog e kondenzálódni a nagyobb térben?
Nekem az eredeti elképzelésem, piros pontokkal jelöltem azokat a részeket ahova szeretnék szigetelést, plusz a szarufék közé kőzetgyapot. Tetőtér E-geranda beton béléstesten található, nincs párazárás. Tető a szobákon kívüli részen székeken áll. Ide lehet tenni párazárást, jól leragasztva a székeket körben? Parapetfal b30-as tégla, én ide tennék eps szigetelést. Tetőt kivülről bontanánk meg. Kérdéses a kívülről történő, teknő szerű párazárás (?). Vagy belülről bontés és gipszkarton mennyezet kialakítása.
Padlás fafödém, itt is kérdéses, hogy ebben az esetben ha ide a fafödém fölé kerül a párazárás mekkora gond (?), ide egy járható padlást kellene, szigeteléssel, vagy belülről gipszkarton és párazárás.
