szabiku "disszertációjáért" tényleg legfeljebb az Ecserin adnának doktorit.
Irománya mindenféle kínos magyarázkodások, alapvető fizikai és matematikai félreértések gazdag gyűjteménye. Miközben önjelölt doktoranduszunk azt hiszi, hogy levezette az Einstein egyenletet az energiamegmaradásból. "Ebbe a lényegbe"(a'la szabiku) durván belepiszkít az Einstein egyenlet közismert következménye, hogy az energia nem marad meg, sem lokálisan, sem globálisan.
Felhívás a fórumtagokhoz:
Tényleg vegyünk már az Ecserin szabikunak egy doktorit! Ha annyira sóvárog utána. Hogy legyen végre papírja, s ne csak a saját dicsőítésére legyen utalva. Én személyesen állom a költség felét. Rossz nézni, ahogy kínlódik a maga pajzsra emelésével. Olyan gebeckedés, mintha a saját hajánál fogva húzkodná ki magát a kútból.
Ha rövid időre félreteszed a rögeszméidet, és hallgatólagosan elfogadod amit a többség mond, szerintem két doktorit is simán szerezhetsz. (És utána már jogosan kritizálhatsz.)
Te: Miért is volna anyag a tér? Netán van közegellenállása?
A (tér-tömeg és/vagy energián) túl a valóságban másik kategorikus létező a tudat. A tudathoz viszonyítva anyag a tőle független létező. Ez az egyetlen feltétele a definíció teljesülésének, ezért nem követelmény a tér közegellenállása.
Sőt, ha egyáltalán nincs sehol sem szokványos anyag, csak gravitációs tér meg gravitációs hullámok, akkor is minden Ok. Akkor pusztán a gravitáció, mint "anyag", ugyan úgy gravitál. :)
>gravitációs energia pszeudotenzora természetesen nem elégít ki semmiféle kontinuitást, vagyis lokális megmaradási tételt sem.
#Az anyag általánosságban folytonosan eloszló. A szokványos anyagot ekkor nem tudod különválasztani a gravitációtól, mint "anyagtól". Ezeket együtt kell tekinteni, tehát a szabályos tenzorhoz (a szokványos anyag Tkl energiaimpulzus-tenzorához) hozzáadódik a gravitáció tkl pszeudo-tenzora (és még van egy -g szorzójuk is hozzá..).
Ezek együtt egy nem szabályos Ekl = (-g)(Tkl + tkl) másodrendű mennyiséget jelentenek, amire a ∂Ekl/∂xl = 0 kontinuitási egyenlet áll: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_landau_02/ch11s06.html -->(96.10) (Ha a szokványos anyag csomós, akkor is ez van, csak a köztes térben Tkl = 0.) Ebbe a lényegbe amelyből a legszebben vezethető le az Einstein-egyenlet nem szól bele a koordinátázás választása, úgyhogy hiába érvelsz azzal meg a pszeudo jelleggel ez ellen. 100-szor leírtam már ezt neked, és ezalatt a néhány év alatt igazán megérthetted volna, de egy csökönyös szamár vagy. :P
Az általános relativitásban nem rendelhető a gravitációs térhez egyértelműen energia, impulzus és impulzus momentum sem, mert az őket leíró 10 független mennyiség nem alkot energia-impulzus négyestenzort, hanem csak egy pszeudotenzort. Ami nem fejez ki valami koordinátarendszer választástól független tulajdonságot, hanem függ attól is. Így a gravitációs energia bárhol bármikor eltüntethető, nem kell hozzá más, mint valamelyik lokális, forgásmentes tehetetlenségi (Fermi) koordinátákban (azaz valamilyen kikapcsolt hajtóművű, szabadon eső és nem forgó űrhajó rendszerében) számolni. De még ennek a gravitációs pszeudo-energiatenzornak is számos alternatív definíciója ismert és lehetséges, így aztán az áltrelben nem is használják a gravitációs energia fogalmát.
Egy tenzoriális renddel alacsonyabb szinten a vektoroknál hasonló dolog, hogy nem minden szám N-es alkot N dimenziós vektort, hanem csak azok, amelyek normája és a többi szám N-esekkel alkotott skalárszorzatai koordinátarendszertől független skalárokat adnak.
Továbbá a gravitációs energia pszeudotenzora természetesen nem elégít ki semmiféle kontinuitást, vagyis lokális megmaradási tételt sem. Így az általános relativitáselméletben nem érvényes az energiamegmaradás, sem lokálisan sem globálisan.
Az meg, hogy mi "tekinthető" anyagnak, és mi nem, egyáltalán nem fizikai, hanem nevezéktani kérdés.
A gravitációs térnek vannak olyan fő általános tulajdonságai, mint a szokványos anyagnak: energia, impulzus, impulzusmomentum, és kielégíti az ezekre vonatkozó kontinuitást. (Más szóval, ezek anyagi jellemzők.) Mivel a gravitációs teret a téridő görbülése valósítja meg, tehát maga a téridő, így az ebből a szempontból tekinthető anyagnak.
Talán tudsz olyan ismeretterjesztőt, ahol előkerülnek a képletek?
Mert akkor nem csak az alma férges, hanem a (tudás) fája is.
Nyomtatott műben nem tudok. Ez nem véletlen. Nem vennék meg a könyvet. Az érdeklődő laikus nem értené, hiszen laikus. Más szakmát választott, nem olyan a végzettsége. De érdeklődő, szeretné tudni, körülbelül mivel foglalkoznak a tudósok. Így aztán próbálnak nekik olyan könyvet írni, ami érdekes, nem kimundottan hazugság - az adott korlátokat figyelembe véve.
Nincs jobb. Ha lenne, azt csinálnák.
Netes előadásokban találni olyat ami kicsit magasabbra teszi a lécet, pl. dgy jóval több képletet ír, sokkal jobban megközelíti a matematikai modellt, mint az átlagos könyvek.
Teller előadásai - képletek nélkül - is nagyon jók és magas színvonalúak. Azzal a pótolhatatlan plusszal, hogy ő első kézből mesél, ott volt amikor a kvantumelmélet született, fejlesztette.
Erdőstől is néztem előadást, fantasztikusan érdeke (ez matek, nem fizika). Jobban jártam, hogy videón néztem, mert gyors volt nekem a tempó. Elmondott egy megoldást, elakadtam. Hogy is volt ez? Ő már a következő problémáról mesélt. Megállítom, visszatekerek, még egyszer. Megállítom, papír, ceruza, gondolkodás- heuréka, ez volt az! Milyen szép! Mehet tovább. :-)
De még ezek is becsapósak. Mikor nézem, örülök, mert úgy érzem, értem. Ha azonban jobban belegondolok, főleg ha megpróbálom használni amit tanultam, és megoldani valami feladatot, rá kell jönnöm, hogy úgy megbuknék egy vizsgán, mint a huzat. Ez egy szakma, vagy erre teszi az ember az életét, vagy nem. Ha nem, outsider lesz, ilyen az élet. Én nem erre tettem, és tudomásul veszem. De nagyon érdekel! :-)))
Megjegyzem, ehhez a felismeréshez is kell alap. Tanultam természettudományt egyetemi szinten, ezért tudom, mennyit kellett tudni azokon a vizsgákon...
Igen, ezt én is észrevettem benne itt-ott, nyilván a vásárlók pénzére hajt. (Tudományos szinten szerintem is nulla közeli a könyv.)
Még csak beleolvastam pár 10 oldalt Riemann körül, és azért írtam, hogy elbűvölő, mert igen tetszettek a történeti részletek, amikről ott részletesen és hosszan ír. Hihetőnek tűnnek, de persze nem vagyok tudománytörténész. :)
A tudomány a matematikai modellben és annak összekötésében a valósággal található, Nem az ismeretterjesztő irodalom hasonlataiban. Mivel a matematikai modell a laikus meg sem ismeri, semmit (a szó legszorosabb értelmében semmit) nem ért a tudományból, és amit szárnyaló képzeletével létrehoz, annak az ég egy adta világon semmi köze tudományhoz.
Talán tudsz olyan ismeretterjesztőt, ahol előkerülnek a képletek?
Mert akkor nem csak az alma férges, hanem a (tudás) fája is.
mondjuk "a sötét anyag az egész univerzumra kiterjedő energiakvantum", az nem egy elmélet.
Nyilván nem. Viszont hipotézisek szükségesek. Mert a sötét anyagról alig tudunk valamit. A gravitációs lencsehatáson kívül nem nagyon lehet mérni. Ez utóbbi is kérdéses, mert a mögötte lévő csillagok képének torzításából számítják. És azt miből tudjuk, hogy mögötte hogyan helyezkednek el a csillagok?
Még az sem derült ki, hogy a sötét anyag itt is van körülöttünk, vagy pedig mi egy ilyen rendhagyó sötétanyag-mentes galaxisban lakunk?
A magam részéről igencsak szeretem, ha valaki tekeri a szavakat.
Ez ízlés kérdése. Fontos viszont megjegyezni, hogy semmi köze a tudományhoz.
Ez a laikus csapdája. Olvassa az ismeretterjesztő könyvet, amiben a lényeget, a szigorú matematikai modellt hasonlatokkal, allegóriákkal próbálják valamennyire elmesélni az olvasónak. A laikus meg azt hiheti, hogy ez a magyarázat (a hasonlatok, allegóriák) a tudomány lényege. Ebből aztán egyenesen következik, hogy ezt "tovább gondolja", így majd új, forradalmi elképzelésekre juthat. Sőt az is felötlik benne, hogy ő még jobb hasonlatokat és allagóriákat tud kitalálni, amik paradigmaváltást okozhatnak a tudományban, olyan forradalmian újszerűek.
Sajnálatos módon ez egy alapvető félreértés. A tudomány a matematikai modellben és annak összekötésében a valósággal található, Nem az ismeretterjesztő irodalom hasonlataiban. Mivel a matematikai modell a laikus meg sem ismeri, semmit (a szó legszorosabb értelmében semmit) nem ért a tudományból, és amit szárnyaló képzeletével létrehoz, annak az ég egy adta világon semmi köze tudományhoz.
A dolog próbaköve a számszerű eredmény. Akkor tudományos valami, ha ki lehet belőle számolni dolgokat, konkrét számszerű mennyiségeket lehet eredményként kapni, és ezek az eredmények megfelelnek a kísérletek, megfigyelések számszerű mérési eredményeinek.
Ha valaki kigondolja, hogy mondjuk "a sötét anyag az egész univerzumra kiterjedő energiakvantum", az nem egy elmélet. Az csak egy kósza gondolat. Akkor lenne elmélet, ha megadná, hogyan kell az elmélettel valami számszerű adatot kiszámítani, amit aztán meg lehet mérni a valóságban, és összevetni a számítottal.
Az ilyen laikus "elméletek" valahogy sose tartalmaznak konkrét számítási utasításokat. Mentségükre szolgáljon, hogy az ismeretterjesztő irodalomban nem találkoztak ilyenekkel, így az a téves elképzelésük alakult ki, hogy nem is ez a lényeg, hanem azok a nagyívű szövegek, amikkel próbálták nekik megvilágítani, mi is mondjuk a relativitáselmélet vagy a kvantumtérelmélet.
"A tér ugyanis addig a határig létezhet (értelmezett), amíg az anyag terjed."
Ha infravörös fotont (ami amúgy anyagnak minősül) bocsátasz ki magadból rutinosan, akkor az úgy elhúz a végtelenbe, mint a pinty - feltéve, hogy útközben minden fekete lyukat nagy ívben elkerül.