Ha aprilisban szoktad kiszedni, akkor novemberben teszed bele az utolsokat... ezek szerint telen is komposztaldodik szepen...koszonom, hogy megosztottad!
Nalam is volt eso - de meg nem sok falevel van a foldon... ami van az bokrok alatt, agyason - a makkak nagy oromere. December elejere altalaban le tudom venni a halot a torol, lejottek a levelek - hat iden nem...
A topik témájánál maradva, a napokban voltak esők nálunk, a leterített avarréteg is ázik, így utat találnak a lebontó élőlények, a giliszták is bele húzgálják a talajba az alját.
Semmi gondom velük, itt arra utaltam, hogy nálunk nem élnek vadon az erdeinkben, tehát nem találkozhatunk velük(elvileg Európába is betelepítették valahova, mit a pézsma patkányt). Intelligens állatoknak tűnnek(jó pofák), mert az ember közelségéhez is úgy tűnik alkalmazkodtak!
Nálunk a káli vagy kenőszappanban, vagy bordói lében merül ki a vegyszerezés, azt is tetvek kapják(ritkán alkalmazom ezt is), ha nagyon eluralkodnak valahol. Igyekszem távol maradni az érzékeny fajtáktól is, így anélkül gyönyörködhetem a strapabíróbb növényekben, hogy valamilyen betegségtől szenvednének, ami megcsúnyítaná a szépségüket.
Persze én is belefutottam néhány kártevőbe, legutóbb a puszpángmolyba, amikor jelentkezett tavaly, visszavágtam a lerágott részt, a buxusok azóta balkon növényeként nőnek, mert ami menthető volt, azokat becserepeztem.
Hat nalam alig van vegyszer - csak akkor hasznalom, ha mas nem tette a dolgat. Az egyik ilyen a lisztharmat... annyi fele modszert kiprobaltam, es vannak novenyek amiken meg mindig van. Nem sok, de van. Az egyik a Phlox. Iden eleg szepen viragzott majdnem mind, de vegyszerrel vedtem. A masik az orgona! Kb 20 eve kiserletezek vele!!! Imadom, de a lisztharmat elviszi mindig... iden megmaradtam EGESZSEGES levelek oszig!!! Aztan ott a Sedum... az nem lisztharmat, de valami gombasodas (...onnan tudom, hogy gombaolo szer segitett...) Amugy nincs vegyszerezes. A fuszernovenyeket ha kell (neha a zsalyat) tej es viz keverekkel szoktam megvedeni kora tavasszal permetezem vele he kell, ha nem... iden nem volt lisztharmatos!
Szoval - nincs vegyszer, illetve, nagyon keves, ha a kert meretehez viszonyitom, elenyeszo.
Nálunk a mosómaci kihúzva pedig ő is a természet követe(Nagyon intelligens módon hasznosítják az emberi kultúra pazarlásának a melléktermékeit), néztem egy filmet nemrégen Állati banditák címmel, a Nat Geo-n adták, az ember környezetében rengeteg vadállat él és virul, míg mi mit sem sejtünk róluk :D
Sajnos a felelőtlen állattartás áldozatai vagyunk, mert túlszaporodott a macskaállomány a városokban, ami a hazai vadvilág nagy veszélye, itt a vadmacska állományra is gondolok, mert gyakran kereszteződnek a házi kedvencekkel, így lassan eltűnik az erdei faj.
A betegségek előre töréséért a vegyszerek hatása is felelős, mert a rovarölő szerrel kezelt területen, nemcsak a kártevők, hanem azok pusztítói is elpusztulnak, és amikor vissza telepszik a kártevő a ragadozóik lépéshátrányban vannak , na meg a monokultúrás növény tartás, érzékeny nagy termőképességű fajták előnyben részesítése a strapabíróbb de kisebb terméshozamúakkal szemben. Sajnos sok kertészeti növényváltozat is ilyen túlérzékennyé vált forma, amely szépsége csak akkor garantált, ha vegyszerrel szórjuk. :(
A növények betegségét okozza a talajfertőtlenítés nevű eljárás amikor töménytelen vegyi kemikáliát juttatnak a talajba, ami által megszűnik a talajélet, hogy ne menjek el nagyon az OFF téma felé. a talajélet helyre állításában nagy szerepe van komposztnak, mert élővé teszi a holt mikroorganizmusoktól megtisztított talajt.
A természet működik, a módszereit érdemes követni a kertben is!
A Cirmi cicánk is ezt teszi ilyen tájt és télen, a levél kupacon napozik, sütteti magát, ezt már tavaly megfigyeltem! De sajnos van olyan idejáró idegen macsek amelyik wc-nek használja, tavaly nem egy adagot kellett az avar tetejéről leszedjek, ez a tipikus ágyba piszkoló macska esete, a gyepet is folyamatosan lefossa, már elég elkeseredett vagyok, mert gyerek is van a háznál.
Jó, hogy írod, a hostákat is kicsit kényeztetem már :D, amúgy tavasszal szoktam a száraz levelüket leszedegetni, addig is védi azokat. A szüleim házánál is nagyon pedánsan mindig ki volt gereblyézve a falevél, szinte két naponta csináltuk, hogy nehogy már elhanyagoltság látszatját keltse a kert, ezt a berögződést annak tudom be, hogy a szakirodalom azt írja, hogy a kártevők lakhelye az avar és a lehullott falevél. Szerintem néhány kártevő tud áttelelni, javarészt a hasznos élőlénye is otthont találnak benne. Nem beszélve a talajéletről, amit a vegyszerekkel(gyom és egyéb irtó szerek, műtrágyák, stb)folyamatosan tönkre vágunk.
Teljesen egyetertek veled! A szomszedaimnal "lawn service" van, akik "felsoprik" a kertet... a furol, a bokrok alol... marad a csupasz folt a bokrok alatt... kifujjak a leveleket a talajtakarok kozul is - pedig azok is igenyelnek komposztot.
A gyongyvirag, a hosta igenyel kis segitseget tavasszal, mert ha nagyobb levelen no keresztul, az uj hajtas serult lesz - de inkabb az, mint a levelek legereblyezese.
Amikor a fuvet takaritottam a leveltol, mar sokat behuztak a gilisztak a foldbe... :)) Rengeteg a foldigiliszta a kertemben!
Nekem nagyon tetszik, így a fák alatt hagyva, sokkal természetesebb, mint ha felgereblyéznénk, a gyepet szoktam csak át gereblyézni, a járdát seperjük le, a többi helyen marad az avar(inkább még hordok be :) ), tavasszal amikor a korai virágok el kezdenek nyílni külön jól néznek ki az avar közül előbukkan virágok, a gyomokat is fékezi valamelyest, az emberek több munkát csinálnak maguknak, mint amennyit kellene! Ez még egy kis kapcsolat a természettel, mert természetes!
Nincs természetesebb és olcsóbb talajtakarás az avarnál falevélnél, homoktalajon, külön előnyös, mert a nedvességet is tovább tartja! A kaviccsal nincs bajom, inkább a csokipapír, műanyagkötöző, és társaik ne kerülnének bele, de azokat ha nem vettem korábban észre, akkor komposztból szedegetem ki. Sajnos itt M.O.-on a tulajdoni viszony sok embernél megszűnik a termék gyomorba tömése után, a külső műanyagborítás, le is hullik azonnal. Találkoztam már ilyennel a becsomagolt avarban, szerencsére azért nem túl gyakori eset.
Tokeletesen eggyetertek veled amit a pazarlasrol irsz...
A level komposztalasnal en megallok az elso fazisnal - amig van eleg bokoralja :)).
Most nem daraltam le a leveleket - de amik a viragagyasra mennek azokat fogom. Nem nonek at rajtuk a novenyek tavasszal - igy aztan hagyom rajtuk. Az egesz levelek jol fogjak a gyomokat is (egy darabig).
Ezt a tiszafa sovenyt kicsit kenyeztetem - ok voltak a legjobban elhanyagolva a kertben eddig. Iden kicsit kitisztitottam az aljat - jon a deck ami magasabb lesz mint a mostani kavics - es a level meg majd ad kis tapanyag utanpotlast...
Én az évelők között ott szoktam végleg hagyni, nyárra eltűnik. A giliszták még a diófa alatt is behúzgálják a leveleket, esténként hangosan matatnak. A díszkert elég sivár homokon van, jót tesz a bedolgozott lomb, már ahová jut.
Egy ismerős kertjéből hazaviszem az összes lombot, az egyik szomszédtól is megkapom. Az utcáról nem merem begyűjteni, mert sokszor van benne kavics, sittdarabkák és egyéb nem odavaló dolgok, utálom válogatni.
Természetesen marad még olyan anyag a falevélből is, ami nem bomlik el addigra teljesen, azt nyár végén, ősz elején szoktam kiszedni, a nagy esők előtt.
A komposztálásom első fázisánál tartok, behordtam már jó adag levelet az utcáról a kertbe, le is lett terítve a növények alá és köré(de még van dolog vele, mert valahol még nem lettem kész), itt el kezdik a a giliszták az alját átdolgozni, a talajt is védi ez az avar réteg nem engedi annyira átfagyni(reményeim szerint), február végén vagy március elején az egész megy bele a komposztáló gödrömbe, ez lesz a második fázis!
Harmadik fázis: valamikor nyár elején meg termelem ki a komposztálódott, átalakult, jó erdei föld állagú talajt. Amúgy elképesztő, hogy az emberek milyen mennyiségű falevéltől próbálnak meg szabadulni, mekkora pazarlás ez! Hiszen utána nagy pénzeket fizetnek virágföldre és tápanyagutánpótlásra, mert a talaj szépen feléli a tartalékait.