"Volt olyan is, hogy a kormány ennél konkrétabban is megfogalmazta elképzeléseit. A tanács üléseinek lefolyását megismerő, neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, hogy az ülésen részt vevő NGM-es tisztségviselő egy papírt vett elő, és felolvasta, lényegében kijelölve az irányt, hogy a kormány szerint mit kellene hogy tegyen a tanács a kamattal."
"A tanács akkor a kamat változatlanul hagyását határozta el, de a közleményben volt utalás arra, hogy az inflációs vagy kockázati helyzet romlása esetén kamatemelés következhet be. Ezt forrásunk elmondása szerint a külső tagok el is fogadták - különösen, hogy a közleményben volt olyan rész is, amely a kormány erőfeszítéseit méltatta. Ezt követően az egyik tag szünetet kért, elhagyta az üléstermet, vele tartott a másik három külsős is, majd közel egy óra múlva visszajöttek, és azt szerették volna elérni, hogy a közleményből a kamatemelésre való utalást kivegye a tanács. Erre azonban már nem volt lehetőség, mert mire ezzel az igényükkel előálltak, már a közlemény délután 2-kor - a normál rend szerint - kikerült a jegybank honlapjára."
Az alapkamat szerepe az, hogy a piaci varakozasokat befolyasolja. Mivel egy nagyon rovid kamatrol van szo, a penzpiaci kamatokra hat kozvetlenul (lasd bankkozi piac), a hosszu kamatokra meg a jovobeli varakozasokon keresztul (lasd expectation hypothesis). Allampapirpiaci hozamok eseteben vannak mas faktorok is: kockazati premium, lejerati premium, likviditasi premium, ilyesmik. Ezek orszagrol orszagra valtozhatnak, az USA-ban pl egy 3 honapos kincstarjegy gyakorlatilag egyenlo a keszpenzzel.
Az alapkamat és az állampapír-hozamok közt milyen összefüggés van?Ki tudja? :) Lehet-e alacsonyabb az alapkamat (pontosabban a kamatfolyosó teteje), mint a rövid távú hozamok? Gondololom nem, mert akkor a bankok 'ingyenpénzhez' juthatnának (MNB-től hitel felvesz, és ebből vesz állampapírt), nomeg senki nem venné a jegybanki kötvényt.Viszont akkor a további kamatcsökkentésnek már nem olyan sok tere van (6,5 körül vannak kincstárjegy hozamok).Vagy az alapkamat csökkenése lenyomja a rövid távú hozamokat? (de jóval infla alatti kamattal már belföldiek se nagyon fogják venni...)
Nagyon hiányzik már a válság újabb LÁTVÁNYOS megmozdulása, mert megint a 0,25-ökön megy a szájtépés, mintha a jelen helyzetben ennek lenne a nagy jelentősége :)
Az látszik, hogy volt már kiseb is a kamat. Plusz az is elég feltűnő pl., hogy a 2009-es áfa emelés hatása egy év alatt kikerült az árszínvonal-változásból.
En joslatokba nem mennek bele, de az tuti, hogy az MT addig fog vagni, mig a kormany nem allitja le a kulso tagokat. Es ez igy nagyon gaz.
A megosztottsag szvsz azert volt az elemzok koreben, mert nem voltak biztosak abban, hogy elkezdtek a vagasri ciklust, vagy csak egyszeri alkalom volt. Most mar eleg egyertelmu, hogy egy strategiarol van szo, ami viszont az MNB hitelessegebe kerul. Az egyetlen meg hiteles intezmenyebe...
Ez a topic eredetileg joreszt az MT donteseirol szolt, ezert (abszolut kivulallokent es hozzanemertokent) teszek egy joslatot: iden meg harom, jovore pedig tovabbi negy 0.25%-pontos kamatcsokkentes lesz. Nem a sajat kutfejembol mondom ezt, hanem mert egy kulso MT tag azt mondta egy honapja, hogy erre lat lehetoseget (akkor meg idenre 1%-pontos csokkentest mondott, ebbol 0.25 most megvalosult). Csodalkoztam is, hogy miert voltak az elemzoi varakozasok megosztottak a mostani kamtdontes elott.
Azért a világ nagyobb jegybankjai a hitelvesztésben kicsit előbbre járnak, mint az MNB. Vég nélküli QE-k, bejelentett korlátlan ország adósságfinanszírozás, ....
Az MNB külső tagok másképpen látják a kamatpályát és annak inflációs hatását, mint az MSZP-s Simor és csapata. Ez a hitelvesztés?
a kormány a parlamenti többésg birtokában megváltoztathatja a jegybanktörvényt, és attól kezdve az új törvénnyel konzisztens lesz (most valóban nem az, de a jegybanktörvény a hibás, ami nem a realitásokon alapul)
A magyar jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, amely a válság során különösen reflektorfénybe került. Bebesí szerint számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert és egyre fontosabb szerepet kapnak a növekedési kilátások.
óvatos a megfogalmazás, de kezd alakulni a lényeg, hogy igazából az inflációs célkitűzés nem alkalmas egy olyan nyitott és kis ország jegybanki politikájára mint Magyarország, mert a kamatcsatorna helyett az árfolyamcsatornán keresztül hat, és nemkívánatos külső veresenyképességbeli változásokat indít el
gondolom arra számítanak, hogy most el lehet engedni az inflációt, mert a recesszió azt úgyis féken tartja ( akárcsak a FED)
gyakorlatilag szerintem elszámítják magukat, mert a kormány nem inflációt fékező, hanem inflációt gyorsító lépéseket fog tenni (adóemelések, jövedéki adó emelés, minimálbér emelés ?)
ha a kormány értené ez miről szól, és teszi a saját feladatát, akkor kiadáscsökkentéssel és áfacsökkentéssel remekül lehetne kiegyensúlyozni a csökkenő kamatok (és árfolyam) inflációs hatását, és elérni hogy az infláció csak mérsékelten emelkedjen, a forint a kellő mértékben gyengüljön, kialakuljon a külső versenyképességet javító árfolyam és kamatpolitika
Az MNB szakertoi a legujabb inflacios jelentesben az idei/jovo evre vart inflaciot 5.3/3.5%-rol 5.8/5.0%-ra modositottak. Ugyanakkor a monetaris tanacs ujabb kamatvagasrol dontott. Konzisztens ez a ket dolog egymassal? Az is igaz, hogy a vart GDP novekedest is lejjebb vittek (-0.8/0.8% helyett -1.4/0.7%). Mi lehet vajon a MT kulso tagjainak a szandeka? A magasabb inflacio mindenkeppen jo a kormanynak: csokkenti az adossagot, es noveli az adobevetelt. Ez lehet a szandek?
Az a kérdés valójában, hogy tudunk-e mértéket tartani.. Nem feltétlenül világvége az, ha az ECB elkezdi venni a tagállamok kötvényeit. Feltéve, ha ezt nem teszi korlátlanul, megfelelő ütemezés mellett teszi, és ez párosul egy olyan szigorú költségvetési korláttal, ami a költségvetések további eladósodásának eleget vet.
Ha nem - akkor az euró tönkremehet, ez tény. De ha igen - akkor egy alig észrevehető, egyáltalán nem súlyos inflációs többlet mellett stabilizálódhat az eurozóna egész adósság-válsága, és közép-hosszú-távon leépülhetnek a túlságosan nagyra duzzadt államadósságok.
Egyébként meg nem is biztos, hogy van más, ténylegesen kivitelezhető megoldás... A déli államok többsége egyértelműen olyan helyzetben van, hogy nem lesz képes soha visszafizetni az adósságait. A görögök már úgy tűnik, elméletben sem, ők már elbuktak. A többiek elméletileg még akár kezelhetik is ezt - de a gyakorlatban nem fog sikerülni, az ehhez szükséges társadalmi áldozatok politikai káosszal, és végül az adósságszolgálatot megtagadó kormányok megválasztásával fognak végződni...
