-Anya! Korábban nem láttad pajzánkodni Fikusz kecskét /az operált/, és Lokit?-
-Nem. De az, hogy nem láttam /a zasszony olyan vak, neki megy a fának az erdőben/, nem jelenti hogy nem volt semmi. Mert?-
-Van kicsi teje. És, egy kicsit sárgás szerű, színű.-
Én ugye, csak a kíbic vagyok a dologban. Ez jelentheti azt, hogy korábban volt a frigy, és esetleg ellésközelben vagyunk.....mind agyon verem. Nők, kecskék... mind!
Ez a mostani fajtaleirás, az. Mjksz oldaláról, megjegyzem a fajta kialakulása 1, azaz egy évtizede kezdődött el.
Őshonos hasznosítási típusú fajták
Magyar parlagi kecske
Ezzel a névvel a népvándorlás korában hazánkba került kecskék küllemi jegyeit részben viselő, a Kárpát-medencében kialakult őshonos fajta egyedeit illetjük. A fajta küllemének egységesítése még folyamatban van, fő meghatározója a kifejlett állatok 10 cm-es, vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely az egész testet (tincses), illetőleg a bordaívtől hátra eső testrészt (gatyás) borítja, és amely tulajdonságát utódaira örökíti. A barna test sötét hátszíjjal kivételével mindenféle színváltozatban és színösszetételben előfordulhat. Lehet szarvalt vagy szarvatlan, a szarvalt hímivarú egyedeknél a szarv kifelé hajló. Tenyésztésbe vételi életkora 7-12 hónap. Előfordulnak jelentős tejtermelésre képes egyedei, de az elsődleges cél nem a magas tejhozam elérése, hanem a génmegőrzés, szilárd szervezetének és nagy ellenálló képességének megtartása.
Többé-kevésbé igen.... de néhányan tudatosan keresik és tenyésztik ezt a tincses fajtát (jujjjjj.... nem szabad ilyet mondani, hogy fajta, mert jön hegefeco :-)))))))))
Van egy csomó, nem fajtába sorolt, de nem is a fajták keveréke, hanem csak úgy semmilyen kecske, olyan....... parlagi semmilyen. Ami pedíg ezek közül tincsesre sikerül, az lesz a parlagi tincses.
Egyébként igazad van... a parlagi egy általános név lett az összes semmilyen kecskének, bár azt is hozzá kell tenni, hogy vannak kísérletezések magyar parlagi néven tenyésztett/tenyésztendő fajtára...
Hogy bonyolítsuk a dolgot, vannak kifejezett "Tincses" tenyésztők is, akik esküsznek rá, hogy ez egy létező fajta. olyannyira, hogy csak "tincseseket" tenyésztenek és itt az indexen volt.... de lehet, hogy még van is külön oldaluk.....
De majd mindjárt jön hegefeo és a maga szigorával gyorsan helyre tesz téged is, meg engem is .....de ez ne zavarjon ..... mert ez a kavarodás a köznyelv és a hivatalos/tudományos nyelv keveredéséből fakad.
"hazai szórványpupuláció olyan kecskeegyedek halmaza volt, amibe minden beletartozott, ami nem tartozott egyik tenyésztett fajtához se."
"az egykor parlagiként nevezett egyedek minden félék voltak, csak nem biológiai értelembe vett fajta tagjai"
Ha nem tartoztak egyik fajtához sem, de ugye nem kanárik, meg békák voltak, hanem még is csak valamilyen kecskék, akkor nem az egyébként fajtához tartozó kecskék vegyes, mindenféle formájú, és arányú keverékei voltak?
Ahol dolgozom, az elmúlt 16 évben rengeteg /bulgár/ hidraulika szelepet szereltünk fel. Nem jó felszerelni. Nem szerelőbarát, ezért a belevaló gyári, szinte az egész bolygón használt szabványos méretű közcsavar helyett, egy saját gyártású, néhány méretében a gyáritól jelentősen eltérő, helytakarékos közcsavarral szereljük. Ez saját kitalálás, saját gyártás. Nagyon sok került beépítésre belőle, és sokkal egyszerűbb, mint a szabvány.
Most úgy keresik /az országban minden felé/, hogy a "Krammer-féle" közcsavar. Szabványosítva persze nem lett, de egy teljesen külön fajta.
Igen az. Egy fajta attól fajta, hogy azonos szemlélet alapján folytatott szelekció következményeként az utódok hordozzák a szülők tulajdonságait, más szavakkal a mai korban van tenyésztő szervezete, és szakhatóság által elfogadott fajtaleírása. A parlagi kecske , vagy hazai szórványpupuláció olyan kecskeegyedek halmaza volt, amibe minden beletartozott, ami nem tartozott egyik tenyésztett fajtához se. A mostani fajta is csak ideiglenesen elfogadott fajtának minősül. Más szavakkal: a puli nem ellik agárt, a komondor utóda meg nem kuvasz. Ellenben az egykor parlagiként nevezett egyedek minden félék voltak, csak nem biológiai értelembe vett fajta tagjai
Félre érted, nem felróttam. Én nagyon ritkán alakítok ki stabil véleményt bárkiről, akinek nem láttam a szemét. Te nekem "ismeretlen" vagy..... de ööö.... a felvetésem? Marhaság?
Érdekes...... én egészen mást gondolnék. Én, aki nem szakemberként félig-meddíg kényszerből kecskézek. Én ezt az írást el is hinném. Simán.
Nem is vitatom írásod, sokkal inkább hiszek itt egy "ismeretlennek" mint egy újság propaganda szagú cikkének. De egy kérdés fogalmazódik bennem /két sörrel/:
Ez a "parlagi tincses kecske", ez attól hogy nem lett leírva, meg törzskönyvezve, meg bejegyezve, ez attól még nem lehet egy tradicionálisan, helyileg ..... itt a Kárpát medencében kialakult egyedi..... /huh, hogy figalmazzam/
vérvonalnak, "fajtának"?
Kérdezem én ezt egy csavarhúzós ember kíváncsiságával.
Mivel részese voltam egy magyar őshonos kecske, mint fajtának a tenyésztési programba való felvételének, így mehetek el szó nélkül az ilyen baromságnak, amit itt írnak.
Az a helyzet, hogy Magyarország területén egyetlen egy kecskefajtát sem tenyésztettünk ki az elmúlt 1000 év alatt. Kecske, mint állat faj valóban őshonos az országban, de a a fajta törzskönyvezésének a felvetése 12 évvel ezelőtt vetődött fel, az EU-s támogatások kihasználása okán. Parlagiként, és hazai szórvány populációként említett egyedek semmilyen fajtajelleget nem hordoztak, és nem is örökítettek, így a nem létező fajtát megmenteni sem lehetett...
Íme a cikk
Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.
A magyar parlagi kecske eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza. A magyarok által hozott, és a Kárpát-medencében akkor itt élők által tartott kecskék kereszteződéséből alakult ki. Jellemzője 10 cm-es, vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely a testet tincsesen, a bordaívtől hátra eső testrészt gatyás jellegűen borítja.2011-12 előtt szinte alig akadt, aki e fajtajelleget viselő kecskék génmegőrzésével foglalkozott volna hazánkban, holott egy évszázaddal ezelőtt még nagy számban voltak jelen Magyarországon. Ám a hagyományos paraszti gazdálkodás átalakulásával, eltűnésével egyre gyakoribbá vált a keverék, keresztezett állomány még a legeldugottabb falusi portákon is.Szinte az utolsó pillanatban kezdődött a fajta megmentése, amely uniós program segítségével indult. E munkát 2016-tól hazai támogatás is ösztönözi, a Géngyűrű Génmegőrzési Program keretében.
A magyar parlagi kecskét a hosszú szőre védi a rovaroktól, extenzíven tartható és az ártéri területek, gátak legeltetésében lehet gazdasági szerepe is.Mind emellett vizsgálják különlegesen értékes és hasznos tulajdonságaikat, takarmányozási lehetőségeiket és azt is, hogy miként lehet tejtermelésüket javítani.Napjainkban mintegy 10-11 hazai tenyésztő foglalkozik a fajta megmentésével. A Haszonállat-génmegőrzési Intézet és Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesület közös munkája eredményeként pedig mintegy 30 egyedes állományt tartanak az Intézet gödöllői telepén. Ezek egy része az alföldi tájra jellemző magasabb, míg a másik fele a hegyvidéki alacsonyabb változat. E mellett Haszonállat-génmegőrzési Intézetnek az erdélyi Homoródalmáson is van 40-50-es létszámú magyar parlagi kecske állománya.
Hát.... itt olyan nincs, hogy nincs. Egy pici abrak mindíg van. Ha csak mutatóba, hogy a szertartás meglegyen, akkor is. Akkor is, ha nem okos, nem logikus. Meg alma, meg répa, meg tök, ami épp kerül. Ez meg szegény nagyon lefogyott a műtét után, így ő hízókúrán volt...... maradt. Na, ez a hízókúra lett most elvéve.
Természetesen, a fűszéna és a víz az mint a levegő. Mindíg, mindenütt. Meg a legelő.
Amíg nyuszkóink voltak, sok évig nem volt bajuk, orvos sem járt a közelükbe. Aztán1x csak, beléjűk űtött a filoxéra,
Hullottak mint a legyek. Végül 1 anya maradt, aki kikeverödött a betegségből, de nagy bumbi maradt az orrán lévő nagy sebből, ő lött a "sebők" nevezetű, aki még fialt vagy 2-3x, de csak kettőt vagy négyet hagyott maga alatt mindig, a tőbbit kirugta a fészökből. Végül, bográcsban végezte ...
Akkor van mihez számolni. Az utolsó hónapban már csak gyarapodnak odabennt, ezért szokták ilyenkor visszábbvenni a kaját, oszt majd ha kinnt van, megnövesztjük.
Megállapítani nem tudjuk, de a viselkedése annyira tipikus. Augusztus nyolcadikán a zasszony látta a légyottot. Most pedíg úgy verekszik a kajáért, mint egy harci kutya.
Új bálát bontott ma a lány, olyan helyen tette le, ahol elérik. Egy MMA selejtező, csak egy szocotthoni bridzs party ahhoz képest, amit a csöcsösök műveltek. És Fikusz lett a győztes. Még Lokit is kizavarta a féltető alól......... pedíg Loki közelíti a mázsát. Ilyen cirkuszt akkor szoktak csinálni, ha gida van bennük.
Valószínűleg itt mind vemhes lett, és a többi nem is baj, csak az az egy kelt aggodalmat, amin a 28 centis varrás van. Annak ugye a méhe szakadt át, a hasüregből operálták ki a harmadik gidát. Lehet, a valagát is be kellett volna varrni. :)
