...ami azért hülyeség, mert a dobozka, amit találtam, csak vevőkhöz való. Akkor talán egy szimpla balun valamekkora áttétellel és fancy elnevezéssel érdeklődőknek, de nem tudóknak... A műföld pl. nem így szokott kinézni, meg a duma is más szokott lenni, ha minden igaz.
Van viszont olyan, ha az antenna illesztése nem tökéletes, akkor a kábel köpenye káros sugárzást tud csinálni. Ennek az eltüntetésére a koaxot feltekercselik egy adott hosszon egy ferrit vasmagra. Vagy önmagából képeznek egy sokmenetes légmagos "tekercset".
Általában a szimmetrizáló balun kispórolása okoz káros köpenysugárzást. Vagy amikor a rossz antenna hibáját így próbálják elmaszatolni.
Ha érdekel az antennák közelebbi lelkivilága, javaslom Karl Rothammel "Antennakönyv" című alapművét. Régi, de a fizika törvényei is azok.
Igen, analizátorral mértem, közvetlenül a csatlakozónál! Többen megesküdtek rá, hogy 75 ohmos, a radiálok szöge alapján meg 50-nek kell lennie. A műszernek hiszek :-).
De volt olyan kollégám, aki megesküdött mindenre, hogy az a "Magirus" antennafej a gyári sugárzóival 60 Ohmos. De 160 megán, akár a gyári koax vagy a cserélt 50-Ohmos RG213-al is hibátlanul dolgozott.
Ez érdekes, honnét az 50 Ohm adat? Analizátorral lett mérve? A gondolattal már eljátszottam, hogy kipróbálnám különböző magasságba helyezve, különböző arányú sugárzókkal, ellensúlyokkal, csak jelenleg még analizátorom nincs hozzá, de ha vannak ez irányú tapasztalataid, örömmel olvasnám. Eredetileg 75 Ohm az összes leírás szerint, 75 Ohmos a kábele is és a rádiókészülékek is. Ellenben az is igaz, hogy végfok és antennaillesztő is van azokban a rádiókban, így simán "megeszik" az 50 Ohmos antennát is, legfeljebb valahol rajt marad az illesztőn a teljesítmény egy része...
De egy kvázi TripleLeg drótból elkészítve is stabil és megbízható. De főleg olcsó.
Ilyenkor jön jól az orosz Szputnyik fej+BOT10 árboc, az elemeiből tetszőlegesen hosszú antenna összerakható, korlát a mechanikai szilárdság. Az ontopik 2,5m/elem bőven jó. Szétszedve meg befér egy horgászbot- vagy puskatokba, nem is túl nehéz. A gyári speckóval ellentétben 50ohm.
Így van. Ezért praktikusak a 1/2 hullámú gyári antennák stabilba. Kitelepülésre már nem olyan jók. De láttam egy viharban letört ilyet. A felső részét egy hosszú drót és egy még hosszabb kötél helyettesítette. Azt fára feldobva igen fura, de dolgozó antennát adott ki.
De egy Voseller említette J-Pole is pont olyan jó. De egy kvázi TripleLeg drótból elkészítve is stabil és megbízható. De főleg olcsó.
Se radiál, se ellensúly nincs rajta, pedig ami áram kifolyik, annak vissza is kell folynia a föld felé valahol... A fojtó, a légbalun kompromisszumos megoldás lehet az impedancia beállítására és a visszafelé folyó áramok csillapítására jut is-marad is alapon, mint minden végén táplált antennánál - ezért fontos, hogy legyen alatta kábel, ill. a tápvonal hossza is. Annak feltekerése, ha nincs hely, érdekes ajánlás, mert fentiekből adja magát, hogy még anélkül sem mindegy, hogy merre, mihez közel és hogyan fut a tápvonal, érzékenynek kell lennie rá. Valamekkora RF-et biztosan bevisz a szobába ez így, de lehet, hogy a kikísérletezett hossz ennek csökkentésében is segít. Ahol van hely λ/4-es radiáloknak, amik 27-28 megán nem túl hosszúak, ott felesleges ezzel erőlködni. Persze ez csak elmélkedés.
Mert olyanokat találsz, amit csőből, (általában réz fűtéscsőből) készítenek, de azt stabil antennaként használják. (az már másodlagosan vetődik föl bennem, hogy mennyire bírja az a nagyobb szeleket. Szerintem eltörik mint a szar)
Mint írtam, a méretezést megtalálod bármelyik kalkulátorban, de a csövek helyett másfeles, vagy egyes sodrott villanyvezetéket kell használni, a "J" kialakításhoz bedig távtartónak bármilyen vékony, könnyű szigetelő lapokat. (lehet az plexi is, de az törik, ezért mondtam a műanyag vágódeszkát. 2 centi széles csíkokra vágod, elosztod egyenlő távolságra és kész. Az egyikre fölcsavarozod (méret szerint) az anphenol aljzatot, betáplálod és kész.
De ha gondolod, Szentendrén, vagy munkaidőben Nagytarcsán, meg tudom mutatni, ha eljössz.
Igen, ILLESZTETT antennánál. Amit most épp a licitálós oldalon árul a koma "klón master" néven, az nem valami rövidített antenna, aminél a tápvonal hossza is szerepet játszik? Azt írja, rövidíteni tilos, toldani meg csak "méretezetten" szabad a koaxot. (Gain master lenne.)
A net-en találtam a táblázatot. Meg négy méter kábelnél sok mással nem számolok. Analizátor (MFJ 269) , hála Anti bának, mert tőle vettem anno. És pontos értékekkel lehet dolgozni. Legalább is néhány év alatt felszereltem pár száz antennát.
Egy ILLESZTETT antennánál nincs jelentősége a kábel rezonáns hosszának. Minden felesleges méter felesleges veszteséget hoz.
A H155 csak akkor jó, ha fixen szerelt, nem mozoghat. A fólia árnyékolás nem bírja a mozgást, hajlítást. A szivacsos dielektrikum miatt érzékeny a beázásra. Speciális csatlakozók kellenek hozzá.
Egyébként paraméterei nagyon hasonlóak egy RG213-hoz.
Ime egy alap számítás az SWR és teljesítmény viszonyára.
Pl. Kimenő teljesítmény 20W
SWR 1,3
Ekkor az antennára jutó teljesítmény 15,3W , ami az adó teljesítményének az antennára jutó teljesítmény 76,7%-a!
Képlet: Adó kimenő teljesítmény W/SWR=antennára jutó teljesítmény W-ban.
Antennára jutó teljesítmény W /adó kimenő teljesítmény W = %
A koax hosszának méretezésekor vedd figyelembe a rövidülési tényezőt is. Ez H155 koaxnál kb. 0.8, RG 58nál 0.65, tehát érdemesebb a H155 koaxot beszerezni.
RH- nál szerintem megfelel a Pl csatlakozó.
A tápvonal hosszánál törekedj az egész, vagy félhullámú többszörösökre.
A koax olyan hosszú legyen ami kell. Nincs célméret. Valamennyi veszteséget okoz minden kábel. 20-30 méterre is maximálisan megfelel az RG213 v.hasonló "vastag koax". PL csatlakozóval.
Az N csati csak sokszáz MHz-en szükséges, ahol a nagyobb veszteségek elkerülésére kellenek a H500, H1000 és más csodakábelek. Vagy sok kW adóteljesítmények esetén. Pár méteren az RG 58 is pont jó.
A habosított szigetelőjű vagy légcellás csoda kábelek fokozottan érzékenyek a nedvesség, pára beszivárgásra. Nem kell túllihegni a kábel kérdést sem. (50-100 méter hosszig...)
