Igen, erre is használták. Talán azért ritkábban, mert Amerikában nem volt gyakori elrendezés. Mindenesetre a keresés nagy többségében a légsűrítőt hozza.
Brian Solomon is ezt írja a Baldwin Locomotives-ben, hogy "Among the first successful double-expansion locomotives were two-cylinder cross compounds, ... a high-pressure cylinder on one side of the locomotive, ... a low pressure cylinder on the other."
"Az egyszerű kéthengeres kompaund gépezetet "cross-compound"-nak nevezik."
Ez biztos? Én a "cross-compound" kifejezést a 4 hengeres légsűrítővel kapcsolatban láttam csak. Mert annál a gőzgep és a légsűrítő is kompaund, mégpedig keresztbe kötve (a nagy nyomású gőzhenger hajtja a kis nyomású légsűrítő hengert és fordítva).
Az amerikai szakirodalomban William L. Withuhn az American Steam Locomotives - Design and Development, 1880–1960 c. könyvében szintén a "tandem compound" kifejezést használja és az ilyen rendszerű Santa Fé mozdonyoknál és a "Compounding" fejezetben tárgyalja a Vauclainekkel, Malletekkel együtt. Az egyszerű kéthengeres kompaund gépezetet "cross-compound"-nak nevezik.
Mivel mi is az angolból vettük át a kifejezést (annak ellenére, hogy műszakilag erősen német behatás volt nálunk), szerintem nem hibázunk, ha a kompaundot mi is az osztott expanzió szinonímájaként használjuk.
Más gépelemeknél is látni olyat, hogy szakterületenként eltérő nevezéktan alakult ki az idők folyamán.
Valóban nehezebben jártak nagyobb gőznyomáson a síktolattyúk, viszont a dugattyús (hengeres) tolattyúk elterjedését mégis a túlhevített gőz alkalmazása hozta meg. A dugattyús tolattyúk alkalmazása esetén ugyanis (azok minden előnye mellett) a gőzhengereknél nagyobb a vízütés kockázata (ennek elkerülésére kerültek a IIId. osztályú mozdonyoknál a tolattyúk a hengerek alá).
Mivel maga a konstruktőr, Kordina Zsigmond is "A magy. kir. államvasutak kompaund Woolff gyorsvonatú lokomotivja." című cikkben mutatta be a mozdonyt, továbbá kompaundnak nevezi Fialovits Béla is, szerintem mi is bátran hívjuk kompaundnak a Woolf-tandem gépezetet is.
A gépezet vagy tandem, vagy kompaund. Megosztott expanziójú ez is az is, de mint írtam a működésben eltérés van. Ugyanis a Tandem (valamint a Woolf féle) mindkét hengerben egyidőben van a dugattyú holtponton, a kompaund esetén viszont 90 fokkal eltér. A tandem (és Woolf) gépnél közvetlenül áramlik a gőz a kishengerből a nagy hengerbe, a kompaundnál viszont előbb a receiverbe, és csak a nagyhenger tolattyújának a nyitásakor tud beáramlani a hengerbe.
Én úgy nézem, hogy a 222-esnek nem dugattyús tolattyúi vannak, hanem ferde síktolattyúi. Kicsit szokatlan, mert pont a kompaund mozdonyok nagyobb kazánnyomása vezetett a dugattyús tolattyúk elterjedéséhez. A síktolattyúk ugyanis a nagy nyomástól nehezen jártak és erősen koptak. Igaz, előtte még kísérleteztek mindenféle terhelés-csökkentéssel is, de hamar belátták, hogy a dugattyús tolattyú a helyes megoldás.
Úgy látszik, hogy a magyar tandem kompaund mozdonynál mind a kisnyomású, mind a nagynyomású hengernek saját dugattyús tolattyú adagolja a gőzt. Az amerikai tandem kompaund mozdonyról azt írja a szakirodalom, hogy ugyanaz a tolattyú adja a gőzt mindkét hengernek. Belegondolva, ez lehetetlen.
Dehogy nincs, lásd pl MÁV 222 sorozat. Kompaund, mert nagynyomású (hátul lévő gőzhengerek) és kisnyomású gőzhengere (hátul lévő gőzhengerek) is van, és tandem gépezetű, mert az egy oldalon lévő gőzhengerek egy (ugyanazt) dugattyúrudat mozgatnak.
Kedves hkv fórumtárs! Olvastam a fórumon, hogy vannak gőzmozdony gőzdóm táblái és az lenne a kérdésem, hogy ezekről kaphatnék-e fotót akár itt a fórumon vagy a bardiautomechatronika@gmail.com email címre? :D
Meg lehet említeni, hogy nálunk is volt tandem-compaund, a 222-es. Ha jól tudom, Európában nem is volt hasonló. Mondjuk valamennyire érthető, mert annak egy rémálom lehetett a szerelése, beállítása. Talán Kordina úr túl sokat feltételezett a hazai műhelyekről... (úgy tudom, Kordina Zsigmond járt tanulmányúton Amerikában, ott láthatta)
A Google képkeresője szerint az első kép több honlapon is szerepel forrásmegjelölés nélkül, illetve néhány helyen forrásként a Wikipedia van megjelölve. A második kép a Flickr-ról van, egy bizonyos TransandTravel nevű felhasználó gyűjteményéből, a harmadik képnek nincs előzménye a neten a Google szerint.
Én nem a kép tulajdonjogáról beszéltem, hanem a forrásáról, és nem, nem az index tulajdona...
"A Szolgáltató a Fórumon közzétett adatokért, képekért, szövegekért, sem más információhordozókért teljes felelősséget nem vállal." Ha valóban tulajdonosa lenne, akkor felelösséget kellene vállalnia a fórumban megjelent képekért.
