Bitumenes csupaszlemez ( az eltérő hővezetés okán )" Hővezetés megszüntetésére a hőszigetelő anyagok alkalmasak, ami a szelemen alá nem ajánlott. Ennek előnyét kifejthetnéd bővebben.
Elég sok padlásteret építettem, ahol volt csupaszlemez,( ritkán)
ott a talpszelemen allja a nedvességtől már nem volt teljes értékű, szemben a koszorún elhelyezettel, ahol hibátlan volt minden esetben.
Ajtókat, ajtószárfákat festek tescos fehér zománcfestékkel. A szárfák már megvannak ezeket csiszoltam is.
Saccolom az ajtó tokra a keretre gondolsz ?
Csak azér mert pont 3 hete dolgozott nálam egy festő, majd 10 napig. Én is napi 3-4 órát vele voltam és a végén az ajtó keretet nem festette, be csak az ajtólapokat. Tény így mondtam ez a 4 ajtó lesz befesteve.
Szerinte külön kellet volna mondani, hogy az ajtó lapok és a keret is..
Vagy hogy a szárfákat is fösse be.
És még valami majd 40 éves voltam amikor hallottam először a szaletliról.
Igaz akik ezt használták, rosszul használták, mert gyakorlatilag egy L alaku házbelső sarkában lévő üveges tornácra használják.
Persze az lehet nem is tornác, de hogy nem szaletri az tuti.
a festett/lakkozott felület sima, a csiszolt felület picit érdes. az érdes felületen az új réteg jól tapad, a nem érdes felületen meg nem. ráadásul a csiszolás alkalmával a nagyobb felületi egyenetlenségeket is ki lehet simítani.
Tudom ez nem a festő topic, de az mostanába be van állva ezért írok ide.
Muszáj a fa ajtót megcsiszolni festés elött? Ajtókat, ajtószárfákat festek tescos fehér zománcfestékkel. A szárfák már megvannak ezeket csiszoltam is. Viszont az ajtókon nagyonsok az esztergált, vésett felület úgyhogy elég sokat kéne rajta dolgozni ha csiszolni szeretném. Arra gondoltam, hogy csak jól áttörölgetem lakkbenzinnel és fújom. jelenleg kettő réteg festék van rajtuk egy halványzöld alul ez nagyon rajta van, minden tisztelet azoké akik ezt a festéket annó 1920.ba létre hozták" 1920 óta egyszer festették ez a fehér réteg ami most látszik ez sincs nagyon oda, csak néhol le van pattanva olyan helyen természetesen összecsiszolnám.
A betongerendás, téglabéléses födémnél előnyös az erősen javított ( cementezett) gúz, majdnem hasonló felület lesz mit a monolit, ahol a vakolat egyformán húz
A bitumenes csupaszlemez esetén hamarabb rohad a talpszelemen, mert a pára ott marad a szigetelés és a talpszelemen között, szigetelés hiányában a párát a beton elpárologtatja.
Vert vagy vályogfalnál nincs beton csak sárgerenda, aminek a kereszmetszete ( mint ahogy írtad) nem deszka vagy padló
"
Bitumenes csupaszlemez ( az eltérő hővezetés okán )" És ha nincs, akkor mi lesz a probléma?????????????????????
A jól szívó falra mehet egyből, a beton meg egyéb nem szívó felületet illik (kell ) gúzolni, de nevezhetjük tincselésnek is !
És nem a készállapotban van jelentősége, hanem a nyers állapotban.
Betonról,leesík a vakolat.
Ezért ezeket a felüteket kellősíteni kell. Általában híg, erős cement habarccsal végzik.
A lényeg a párnapos pihentetés, száradás és ezután ez a felület már szivóképes lesz, tehát a friss vakolat rajta marad.
Úgyanez érvényes a deszkafelületre is, pl. a régi deszka födémek alja, amit még nádaznak is, majd kellősítik (gúzolják ) és kb. egy hét múlva vakolják - ha jó a vakolat, ott marad 110 évig minimum !!
A nádazás helyett manapság már inkább rabicolnak, de a kellősítés ekkor se maradhat el.
Ha magasabban lesz a fafödém, mert a szelemenre ül rá a gerenda, akkor hosszabb függesztőt kell venni a gipszkartonhoz. Egyébként így egy egységes hőszigetelő réteg lesz a gipszkarton fölött és utána jön a fagerenda.
Az fix, hogy én nem ültetetném a szelemen mellé a koszorúra a gerendát a kis felfekvés maitt.
Egyébként a nagyobb belmagassább sokkal jobb, komfortosabb térérzetet ad nagyobb alapterületnél.
Ha a szelemencsavarok a födémgerendáknak megfelelően vannak kiosztva, akkor a talpszelemen elhagyható, és a födémgerenda a fal teljes felületére felkexik. Így a talpszelemennek fafödémnél semmi szerepe nincs, pénzkidobás
Nemrég volt szó éppen ebben a topicban erről, amit most kérdezni akarok, de nem nagyon lett végeredménye az ügynek, csak hogy lehet így is - úgy is. Összefoglalnám, hogy szerintem mi az előny/hátrány a két verzió között, aztán ha hátha jár erre egy szakmai guru, aki kimondja a végeredményt.
Szóval fafödémnél TALPSZELEMEN - FÖDÉMGERENDA találkozás (konkrétan nálam látszó szarufás "függő" vagy "csüngő" eresz van, tehát nem a stablondeszkás verzió):
1. A talpszelemen mellé a koszorúra fekszik fel a födémgerenda: itt az aggaszt, hogy pl egy 30 cm-es koszorúnál, aminek mondjuk a közepén megy egy 15x15-ös talpszelemen, ha középre tesszük a talpszelement, akkor kb 7-8 cm marad a födémgerenda felfekvésének. Ezt keveslem, bár ha eltoljuk a talpszelement a koszorú széle felé, akkor maradhat több hely a gerendák felfekvésének, viszont akkor a relatíve nagy terhelést kapó talpszelemen nem a koszorú közepének adja át a terhet. Vagy pl 38-as falnál, ahol 8cm szigetlés és 30 cm koszorú van rajta, ott még jobb is, ha pl a terhelés a falközépre esik?
Tehát itt a talpszelemen mellé rakva a födémgerendákat vagy a kicsi felfekvés, vagy a szélre kirakott talpszelemen a gond.
2. A talpszelemenre fekszik fel a födémgerenda. Ezzel statikailag talán nincs probléma, de a belmagasság megugrik, jobban le kell engedni a gipszkarton állmennyezetet - mondjuk nagy bajnak ezt nem mondanám.
3. Esetleg valami keverék megoldás, hogy a födémgerenda és a talpszelemen össze van lapolva?? Így a felfekvés is mondhatni megvan és a belmagasság sem változik, csak a kérdés, hogy a gyakorlatban ez alkalmazható-e?
Vakolatnál a mésztartalom számit tapadás szempontjából.
Ha kevés a mész, akkor sovány a vakolat, gyorsan szikkad, nem lehet vele normálisan dolgozni.
Ha sok, akkor zsiros a mész, és "lefolyik" a falról és repedezik.
Szóval a házilagos vakolatnál mindenképpen kell a grúzolás.
Én zsákossal vakoltam, annál nem volt gáz a hiánya. Bár tény, hogy kézzel felcsapkodni nem nagyon lehetett... csak a jó öreg kartecsnivel felhúzás működött.
A következő lenne a kérdésem. Új téglafalat feltétlenül kell-e gúzolni vakolás/belső/ előtt, vagy mehet rá egyből a vakolat? Hagyományos habarcs, nem zsákos.
Ha az oromfal kap terhelést felülről, akkor én mindenképp raknék rá betonkoszorút. Azaz ha ezen is lesz szelemen, akkor kell a koszorú és akkor nyilván az ácsmunka előtt kell elkészíteni.
Schiedel kéményem lesz, a terv szerint közvetlenül a ház fő falánál kint a teraszon. Lehet úgy építeni a kéményt, hogy a ház falára először kívülről felrakom a szigetelést, és utána a szigeteléshez érintkezve lesz felrakva a kémény, vagy inkább úgy érdemes/kell csinálni, hogy a kéményt is körbe szigeteljük, de ekkor közvetlenül a ház falához fog érni a kémény egyik oldala?
Mik a lehetőségek, ha a lehető legkevesebbre szertném csökkenteni a hőhidat?
Akkor én is folytatnám igaz nem szakmám , így nem szak - tanácsokat adok, hanem véleményt nyilvánítok.
Tehát a kemencés topikot olvasgatom, csodálom a lelkesedésüket, végül egy jó kis hobbi. De néha nagyon megvezetik őket.
Így pár idézet :
"ja, és kb 15-20 cm-es beton lemezen van, sóder ágyban...
28 nap elteltével építettem rá."
én is így csinálnám, de 3 -5 nap után vígan folytanám az építést
"De az én kemencémben 900db nagyméretű tégla van és nagyon sok munka. nagy luxusnak tartottam volna ha a gyenge alap miatt újra kellen építenem. Mivel nem vagyok építész inkább a biztosra mentem."
Legyen az a téglaszám 1000 db, + a habarcs, + stb. így az a kemence. kb. 6 tonna, ez a teher megy 1,5 x 1,5 talajfelületre, azaz 6000 kp/22500 cm2 = 0,27 kp/cm2 elhanyagolható a terhelés.
""alátámasztotta" 2 helyen, kb. ott ahol a kemence falai lettek, fagyhatár alá nyúló erősítéssel. (kb 90 cm). Egyébként meg 15 cm-es, vasbeton (acélhálóval erősített) sáv, és erre jön rá a viacolor majd egyszer. Így az alap sem vastag, de az erősítés is megvan.."
természetesen mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja.
Ja erre az alapozásra :
vásárol az illető egy faházikót a Baumaxban - 2 x 2, 8 m és csinál egy nagyon erős masszív alapot - szigorúan a fagyharár alá vive azt a sok betont, mert mi történne azzal a házikóval, ha egy vb. lemezre tenné ?
Semmi talán télen egy kicsit emelgetné a fagy, de egy rugalmas faszerkezetnek az meg se kottyan.
Sőt én nem is vb. lemezre, hanem csak egy vb. keretre tenném, nem lesz annak a baumaxos házikónak semmi baja.
De egyenlőre se kemencét és se faházikót nem építgetek !!
