Naná, hogy kell a futóborda. Valaminek muszáj tartani a bordák pozícióját.
Ez a baj a házi gyártmányoknál, hogy mindenki mindent lespórol (cső vastagság, beton alap, merevítők stb.) a minimumra, aztán, ha jön a vihar, akkor nem marad más csak az imádság.
Jól alakul. Az a vízszintesen futó vékony merevítő azt hiszem akadály lesz télen, nem fog tudni lecsúszni a hó és fölötte majd megnyúlik a fólia. Esetleg a feljebb lévő vékony vízszintes merevítők ősszekötése /kb 10 cm-el a bordáktól) kiválthatta volna ha kell egyáltalán.
Egyelőre nem tervezzük, hogy máshová kerül a fólia, de ettől függetlenül nem bánom, hogy nincs ott beton alap. Elég stabil így is, és ha egyszer valamiért meg akarjuk szüntetni, nincs gond a sittel.
Az üvegházat beton alapra tettük. Annak kellett. Készen vett üvegház, elég széllelbélelt szerkezet, tönkremenne, ha megsüllyedne. A fóliánk sokkal stabilabb.
Ha jól értettem, akkor ez a hatszög acél tömör anyag lehet nem üreges.
Ez esetben a csavarozás - amit javasoltam - nem járható út.
Ha az ember esztétikus, szép munkát akar, akkor a következő a szakszerű megoldás az alapozásra:
Beton alaptestet kell készíteni, a betonba egy lábat kell bele állítani.
A láb vastagsága olyan legyen, hogy könnyedén beletolható legyen a csőváz belsejébe. A csőláb hossza 60-80 cm attól függően, hogy milyen mély az alaptest gödre.
A lábak pontos pozícióját könnyű beállítani, hiszen nem az egész bordát kell pozícióba állítva megtartani a betonnak, hanem csak egy tüskét, ami kilóg a talajszint fölé 20-40 cm-rel. A gödröt nem kell első körben teljesen feltölteni a talaj szintig. Ez azért fontos, hogy lehetőség legyen a talaj szintkülönbségeinek korrigálására negatív irányban is.
Ha meghúzott a beton (2-3nap) akkor az előre elkészített vázszerkezetet rá kell állítani a lábakra. Ha minden borda a helyén van, be kell szintezni az egész szerkezetet. A lebetonozott lábakon a szerkezet fel/le irányban teleszkópikusan mozgatható. A szintezés történhet slag vízmértékkel, optikai szintezővel, lézeres szintezővel, vagy legegyszerűbb módszerként egy zsinórra akasztható libellával. Amikor a borda a megfelelő pozícióba került, akkor egy fúró csavar befúrásával rögzíthető az oszlop pozíciója. A csőváz alján érdemes egy 6-6,5-es fúróval előre kifúrni egy lyukat azért, hogy a fúrócsavarnak ne kelljen erőlködni a külső cső átfúrásával.
Ha minden oszlop szintezése megvan, akkor mehet a beton alaptest felbetonozása a talaj szintig. Az első betonba célszerű betenni 2 db 6-os betonacél bajusz vasat mielőtt megkötne. A vasak végét ki kell lógatni a betonból, úgy hogy ne érjen fel a talajszintig. Erre azért van szükség, hogy a második beton hozzákössön az elsőhöz.
A felbetonozáskor a külső oldalt érdemes 45 fokban lecsapni azért, hogy a fóliának ne legyen útjában.
Ez egy jól bevált precíz technológia, persze lehet más megoldásokat is keresni.
Minden bordára kell egy vízszintes növénytartó, ami a fej magasság fölött van és a tető ív két szélső pontját köti össze. Ez egyrészt erősíti a szerkezetet, másrészt ezek fogják tartani a hosszanti huzalokat, amikre majd a növények lesznek felfuttatva.
A hosszanti drótokat hozzá kell rögzíteni a vízszintes növénytartókhoz.
A növénytartókat legalább 1, de inkább 2 függőleges merevítővel össze kell kötni a tető ívvel.
Ezt praktikusabb lett volna még a borda felállítását megelőzően a földön behegeszteni, de utólag is megoldható létráról.
Nekünk van mennyezet. Uborkahálót tettem már rá, de csak saláta, retek, újhagyma és paprika szokott benne lenni, azt meg karóhoz kötöm. Egyszer próbáltam a paprikát a mennyezethez zsineggel, de olyan őrült sok zsineg kellett hozzá, hogy többet nem csináltam.
Mi is gondoltunk az esetleges költöztetésre, és egyébként is helyenként elég sok sittet találtunk a kert talajában, nem akartuk a betonhányadot tovább gyarapítani.
Csőkeretet Abodi72 kolléga még utólag is csinálhat, bár akkor valószínűleg érdemes a beásott fél métert levágni a vázból. A kerethez hegesztve talán mehetne a talajba, kis darabot kilógatva bele lehetne hegeszteni a rögzítő csapot, mondjuk hatszög vagy rúdacélból.
Nos, ha van egy cső keret, akkor az már nem engedi megsüllyedni a vázat.
Abodi72 kollégánál az lesz majd a gond, hogy egyrészt a talaj szerkezete sem homogén, van ahol lazább, van ahol tömörebb, másrészt a tetőről lefolyó csapadékvíz nem egyformán áztatja át a talajt. Ahol a csapadékvíz megáll ott az átázott talajban jobban fog süllyedni a levert cső. mint máshol.
Nekem van egy gyári vázszerkezetem ott is hasonló a megoldás. Csináltam neki egy 40x60-as zártszelvény talpat, amire ráhegesztettem 50-es cső csonkokat 2 méterenként, arra csúszik rá a csőváz. Nálam azért lett így kialakítva a szerkezet, hogy adott esetben könnyen áthelyezhető legyen az egész szerkezet egyben.
A zártszelvény nem horganyzott, csat alapos felület védelem után festve lett. Igazából az lenne a jó, ha a föld felszín fölött maradna és akkor ez elegendő védelmet ad a festés.
Ha bekerül a talajba, akkor előtt utóbb számolni kell a korrózióval. Ez még alakulóban van, ezért is mobil az egész.
Ezek a hatszög acélok érdekelnének.
Hogy kell ezeket elképzelni ?
Ezek olyanok mint a normál zártszelvény, vagy esetleg cső, csak hatszög keresztmetszetűek ? Gondolom azért lett hatszög acél, mert ebben a formában volt olyan méret, ami a csőváz belső méretéhez passzolt.
A talaj közeli hatszög acélokhoz nem érdemes hozzáhegeszteni a borda csöveit, mivel úgyis a fólia az ami az építményt a talajhoz rögzíti nem az alsó csőváz.
Ha nincs hozzá hegesztve az még jól is jöhet, ha valamiért esetleg szét kell szedni a vázat. Ha valami miatt mégis szükséges lenne a rögzítés (pl. felnyitott oldalszellőző felület), akkor is elegendő egy kívülről behajtható fúrócsavar.
Betonalap nekünk sincs. Talajszinten van körben egy csőkeret, ahhoz hozzá vannak hatszög acélok hegesztve. Ezek vannak beverve kb. 0,5 m mélyen a földbe, kb. 10 cm nyúlik a keret fölé. Erre vannak ráhúzva a függőleges csövek. A csövekbe is hatszögacélok vannak hegesztve, arra vannak ráhúzva az ívek.
Arra nem emlékszünk, hogy a talajközeli hatszög acélokhoz hozzá vannak-e hegesztve a függőleges csövek. Valószínűleg nem, de meg kellene nézni. Majd holnap megnézem, úgyis ki kellene ásnom a fóliában egy josta magoncot, ami idén már ki fogja nőni ott a helyet.
Létezik olyan végfal szellőző megoldás, hogy a teljes végfal két részből áll és nyitható az egész.
A felső rész az un. "bukó félhold" a kisebb szellőztetés céljára szolgál.
A félhold alatti részen van egy bejárati ajtó 1, vagy 2 szárnyú, ezen lehet bejárni és szellőztetni is. Meg lehet csinálni úgy, hogy nagy melegben a teljes félhold alatti rész két cső segítségével egészen vízszintes pozícióig felnyomható és a két csővel kitámasztható, így a levegő teljesen átjárja a házat. A félhold alatti rész felül csuklópántokkal van rögzítve. Ez munkaigényesebb, de a nyári kánikulai időkre gondolva megéri a befektetést.
Léteznek oldalszellőzős megoldások is, de azok mindenképpen költségesebbek.
Ha már úgyis belejöttél a cső hajlítgatásba, ne felejtsd el a bukó félhold ívét legyártani.
Érdekes ez a papír szalagos megoldás. Kérdés, hogy hosszútávon hogy válik majd be.
A papírszalag idővel átázik.
Az átázott papír alatt egyrészt dolgozik a rozsda, másrészt ha átázik valószínűleg le is fog válni a csőről.
Persze ez csak feltételezés a részemről. Egy alapozó réteget azért mindenképpen érdemes lenne felvinni rá.
A felmelegedő vascső egyébként nem szokott problémát okozni. A nem megfelelő fólia feszesség, meg a durva rozsdás felület igen. A mechanikai kopás miatt elvékonyítja a fóliát és a borda ív mentén szétreped.
Ha mégis a festés mellett döntesz fehér festéket javasolnék.
Az első és az utolsó bordán a fólia palástot belevasalt és lefeszített UV álló kötéllel szokták házilagosan rögzíteni. Van olyan lehetőség is, hogy egy segéd ívet alakítasz ki a fő ív alatt és arra klipszered rá cső klipszekkel a fóliát. Vagy lehet alumínium rögzítő síneket is használni. Ez utóbbi a legjobb és egyben a legdrágább megoldás.
