Valóban ennek örültem volna, mert én magam nem tudtam dönteni. Mindegyik egy kicsit más, talán az első a legrosszabb. A kockázat azt hiszem az "élet örökké tartana" sorban van, ennek nagyon nehéz a helyét megtalálni, és nagyon köszi, én abszolúte ingadozom a 2. és a 3. között.
Kedves Kriptomán,
a vér az semmi, de az "élet" meg az "örökké", ezektől félek nagyon! A "varjak" is sokan vannak, de talán kevesebben, mint a "hollók", meg persze jobban hangzik az "a"-kkal, bár lehet, hogy túl monoton, de a monotonitás -- nekem legalábbis -- valami végzetszerűséget sugall, ami most jól jött. Szaggatottságnak meg ott van a kusza szótagszám. Sokat vívódtam az "élet"-"véres"-"éhes" asszonáncokon, szerettem volna betenni az "édes"-t is, úgy lett volna: "édes ballada", de aztán az "éhes" per situationem jobbnak tűnt.
Szerinted?
Kedves Yemaja, a vér szó nagyon sok jelentéssel, jeles alkotások által terhelt szó; csak nagyon újszerű, más összefüggésben, a régiek alapos ismeretével szabadna leírni - szerintem. Én a ma és az örökké ellentétét is kicsit túl erősnek tartom, de ez már kevésbé fontos, és ha feszültséget szeretnél, akkor ne zárd le ennyire szabályos rímekkel - szintén csak szerintem.
Ez nagyon finom, kedves Gyöngyvirág!
Nem olyan metsző-zsillettező, mint az enyém, igazi lírai fülöncsípése a dolognak.
Különböző műhelyek - ugyanarról, vagy csaknem ugyanarról.
Szeretettel: nereusz
Daltalan éjszaka hajbókolva zokognak a fűzfák.
Tegnapot űző lelkek súgnak titkot a mának.
Holnapok árnyai szállnak messzire búsan a széllel.
Felhők könnye pereg. Hamuvá lett lángja a szónak.