Igen, abban az esetben van értelme, ha nincs más, és fűteni kellene...
Egyébként meg ugyanúgy tárolni kell, ugyanúgy koszol (persze nem akkora helyen és nem olyan mértékben, de akkor is) és nem is lehet hasonlítani a tüzifához. Tapasztalatom szerint a bükk, akác, kőris megfelelően felhasogatva és a szabadban tárolva egy nyár alatt is szárad annyit, hogy lehet vele tisztességesen fűteni. Nem ez az ideális, de lehet. A kőris a legjobb, mert könnyen gyullad (akár vizesen is), ugyanakkor szépen és sokáig ég, nagy parazsat ad, nem nehezebb hasogatni, mint akármilyen másik fajtát, nem fülled be, nem "szállják meg" a bogarak.
A tölgy, cser, gyertyán esetén viszont kevés az egy nyári száradás, ezzel tisztában kell lenni.
Végül is... A tüzifa az 100% fa, ugye, a fabrikett pedig újrahasznosított fahulladék.
De többször elôkerült már a téma, ha valakinek van helye fát tárolni, az nem fűt brikettel. Akinek meg nincs, az normális esetben nem fával tüzel :) Mindenesetre a nem kiszárított tüzifánál jobb.
Kandallókba és/vagy átmeneti fûtésnek való, nem fôfűtésnek.
Egy ismerősöm regélt nekem a fabrikettről, annyira hihetetlen volt, hogy vettem a fáradságot, kipróbálni. Hát, a próba után csak kacagni tudtam! Látványkandallóba igen, melegítésre nem! Ha van rendes fűtésed, mellette pislákoltathatod a kandallóban a fabrikettet, nem kell félned, hogy túlfűtöd a lakást!
A brikett nekem is nagy csalódás volt, 3 fajta prémiumot próbáltam, de a közelébe sem értek a tüzifának semmilyen szempontból. És mondhat akárki akármit, jó pár év kandallózás után egyszerűen ez a tapasztalat.
A bükk egyébként nagyon gyorsan szárad, egy nyári száradással már lehet vele tisztességesen tüzelni. Viszont az a vastagság, amit irtál, közel sem ideális. Begyújtás után az első rakat legyen vékonyabb darabokból, és ha már megvan a massziv parázságy, és hőmérséklet, akkor mehetnek a vastagabbak.
A vízes nedves fa az oka szerintem is: májusban vásárolt vastag bükk ennyit tud fél év száradás után (ami inkább 2-3 nyári hónapot jelent...). Ősz végén néztem, 40% felett is volt némelyik közepe, a rossz hív, hogy azért 'csak' ennyi, mert itt akad ki a műszer...
Éppen ezért begyújtásnál az alap parazsat brikettel csinálom neki, hogy legyen előmelegítve a tűztér. Ha már brikett: nagyot csalódtam szinte mindegyikben. Egyedül az OBI-s 'nagy hengeres' (5db = 10kg) vált be, az korrekten ég le, és tart olyan parazsat, amiről meggyullad a fahasáb.
A hagyományos habarcsokból a meszet eszi ki a vacak hideg kéményekben megjelenő savas vízkicsapódás. Ezért "tűnik el" szép lassan a kötőanyag egyes kémények téglái közül.
"hát kis parázsról is könnyen hamar gyúl a padlószél darabká"
Egy kis padlószél darabka egy SOKKAL gyorsabban melegszik fel a kb 250 fokos (éghető fagáz kibocsátási) hőmérsékletre, mint egy vastag keményfa fahasáb.
Aztán ha már jön a gáz, akkor az a következő kérdés, hogy találkozik-e elég levegővel ÉS 600 fok feletti hőmérséklettel IS, hogy meg is gyulladjon. A világos vörösen izzó parázs persze bőven megvan 600 fokos, csakhogy az utólag rárakott ÉS már felmelegedett fából távozó fagáz néha nehezen akar lefelé menni a parázshoz, inkább elégés nélkül kiszökik a kéményen át. Ezért okosabb, ha utólag akkor teszünk a tűzre, amikor még vannak lángok.
- a keményfát az elején a puhával együtt gyújtod meg, tehát volt ideje felforrósodni, mégsem gyullad meg
- utólag dobod rá a még nagy lánggal égű puhafára
- utólag dobod rá a haloványan parázsló puhafára és azt várod, hogy az új hideg fahasáb külső felülete tíz másodperc alatt forrósodjon fel 250 fok fölé, ekkor kezdje ontani magából a fagázt, amely gázt rögtön gyújtsa is meg (lobbantsa lángra) egy arra járó varázstörpe a varázsgyújtójával? (mert ugye láng az régen nincs egy szál se az öreg parázs felett :)
Nehezen meggyulladás: Jelenleg száraz pudvás fenyővel tüzelek, meg puha fával. Jártam már úgy többször hogy ez meg van szokva (puhafás tüzelés) de rakok rá csont száraz szobahőmérsékletű keményfát akkor képes az is csinálni hogy csak füstölög, nem gyullad meg. Ilyenkor néha bedobok egy égő újságpapírt hogy belobbantsa a fagázokat és onnantól már megy neki magától az égés. (kandallóm hátránya hogy parázsra rakhatok csak mert képes kifüstölni, ráadásul amúgy sem szeretem "nyomatni" a kandallót így kevés a parázs viszonylag.)
""Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?""
Magas hőtárolású ÉS nagy hőátvevő felületű fűtőrendszerben teljesen mindegy, hogy mivel tüzelsz, mert mindenféle méretű tűz hőjét képes eltárolni és később leadni a lakásnak. Ilyenek a tömegkályhák és egyes nagyon profin megcsinált kandallók.
A hosszan égő és kis méretű tűznek csak kis hőátvevő felületű és szar hőtárolású fűtésrendszerbben (tehát a létező rendszerek 90 százalékánál) van jelentősége.
A kettő között van
- a cserépkályha: viszonylag nagy hőátvevő felület, közepesen szar hőtároló képességgel
- és a hőtárolós burkolattal okosan körbeépített kandalló: többnyire elég szar (kicsi) hőátvevő felület, esetenként kellemesen nagy hőtároló képességgel.
"Több hirdetésben látom a cserépkályha/kandalló/kályha méretet tűzifának."
Az erdőben a fát méteresre vágják, úgy a legkönnyebb a kitermelt / elszállított / ellopott köbmétert megszámolni. Ezt később legtöbbször háromfelé vágják, így lesz a legtöbb hasábfa 33 centi hosszú, ehhez méretezik a legtöbb kályha tűzerét is (min. 40 centisre).
A fahasáb vastagsága az ügyfelek igényeitől és fahasogató lustaságától függ.
Általános szabály:
- vastag hasáb: jó sokáig ég, viszont rohadt lassan szárad, ezért (nem-balekoknak) nehéz gyorsan eladni, viszont kevesebb munkabért visz el a hasogatása
- vékonyabb hasáb: a vastagnak mindenben pont az ellenkezője :)
"És többször előfordult, hogy nem gyullad meg megfelelően, kialszik, és csak a parázs füstölög."
Ezt hívják vizes fának :) Ha combnyi vastag, akkor tedd ki szabad levegőre (de lehetőleg tető alá) 2-3 évre és utána figyeld meg, hogy egészen másképpen fog viselkedni a kályhában. Vagy hasogasd kisebb darabokra (tehát végezd el te azt a munkát, amit a fakereskedő kifizettetett veled), akkor ez év novemberére már többé-kevésbé száraz lesz.
"Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?"
Pontosan. A kályha belsejében a külvilághoz képest negatív a nyomás. Ezért nem kell egyetlen kályhát sem légtömörre csinálni, meg lehetetlen is, ráadásul nem is akvárium.
Elek szavaival élve fizikából felmentettnek minősül aki a kis, eseti kifüstöléseket tömítéssel, zsinórral, pasztával akarja megoldani.
Keményfa esetén csuklóvastag, puhafa esetén lehet vastagabb (kandallóm van) De amúgy az is számít mennyire hagyja az ember leégni. Én elégé leszoktam (kis szoba miatt), mert puhafával tüzelek általában de az meg gyorsan gyullad, esetleg alá dobok néhány vessző darabot.
Ha tényleg száraz a fa akkor nagyobb darabbal sincs gond amúgy.
Több hirdetésben látom a cserépkályha/kandalló/kályha méretet tűzifának.
Csak azért kérdezem, mert most kifejezetten nagyobb méretet kaptam, -hasítva- combnyi vastag hasábok is vannak. És többször előfordult, hogy nem gyullad meg megfelelően, kialszik, és csak a parázs füstölög. A fa tavaszi beszerzés, a nedvességgel gondol vannak, de sztem ez nem indokolná a gyenge égést. Az egyik tippem az, hogy nincs elég parázs ahhoz, hogy átizzítsa a fát, és az a gyanúm, hogy kandallóba eleve vékonyabb fák lennének valók...
Szerintetek melyik méretű fa ideális a kandallóba?
"Valami fustjelzot berakni esetleg a hideg kalyhaba? Az hamar megmutatna hol szivarog."
A legtöbb kályha-kémény rendszeren számtalan rés van, tehát egy füstgenerátorral ÉS TÚLNYOMÁSSAL tesztelve szinte minden kályha+füstcső orrán-száján füstölne :)
Csakhogy amikor a meleg kémény SZÍVJA kifelé a füstöt a rendszerből, akkor az összes résen BEFELÉ áramlik a levegő, ezért a legtöbb fűtőrendszer soha sehol sem füstöl.
A füstgenerátor amúgy nem rossz ötlet, de hő nélkül valószínűleg lehetetlen lesz ugyanolyan körülményeket (nyomásviszonyokat) létrehozni.
Háát nem tudom- Azt hiszem ennyire nem érzékenyek a füstérzékelők, bár tény, hogy nekem nincsen vele tapasztalatom.
A kéményre én is gondoltam, hogy valami tömítetlenségi, vagy nyomáspróbát kellene csinálni.
Sancibácsi lehet megadott egy hibát - ami nálam is lehet - és okozhatja. Alul a rácsnál már találkozott olyan kéménnyel ami tömítetlenség miatt visszafüstölt. Nem jutott eszembe hirtelen anno mikor kérdeztem, hogy nálam alul a kondenzvíz kivezetője körül kb ujnyi részen még van rés.
Most tömítőztem ki. Akár ez is lehetett, mert a régi rács alatt van a kondenzvíz dugó, ha a rácsnál füstölt akkor most itt is kiszivároghatott!
Ahogy egyre jobbá és jobbá válnak a fütőberendezések és a házak is nagyon fejlődnek -pl ott is van már nyomáspróba - A kéményeknek is kellene fejlődni. Pl nyomáspróbával megnézni, hogy sikerült-e úgy megcsinálni, hogy résmentesen záródnak az elemek. Persze tudom, hogy sok helyre már nem is raknak kéményt...
