Platon, kicsit elhamarkodottnak érzem az egész megoldás temetését az első reentry teszt után.
Amiről szó volt: a szárny tengelye mentén jutott át/ a csempék alá/ a nem védett területre a forró plazma. Ez egy kritikus terület, hiszen a szárnynak mozognia kell, tehát itt ezt a részt fixen nem lehet lecsempézni telibe.
Más: Elon szerint a másik elülső flap is komolyan melegedett, de nem sérült annyira, mint a videón látszó. A hátulsó szárnyak rendben voltak - amennyire az adatokból látszott.
Ez azt jelenti hogy a hőmérséklet 1200 fok fölé ment. Kérdés mennyivel?
Mik a lehetőségek.
Létezik egy 1500 fokot is kibíró megoldás az un. RCC Ez volt a space shuttle belépő élein.
De ez nagyon törékeny, emiatt veszett oda a Columbia. És mivel ez egy PF gyantás megoldás sokkal nehezebb mint a csempék
A másodlagos ablatív layerrel meg az a baj hogy akkor ennyit a rapid reusabilityről.
Deja Vu
Megint a Space Shuttle tervezési hibái köszönnek vissza.
Az egész egyre nehezebb, egyre több karbantartást igényel két felszállás között és egyre csökken a hasznos teher. Amire a válasz a felskálázás, de a motor már amúgy is túl van hajtva de már 350-400 baros kamranyomású motorokról beszélnek.
Ide már rettentően egzotikus anyagok kellenek, pláne ha újrahasznosítható. Ezek meg horror árban vannak.
( mármint kétszer erősebb, nem? amúgyis elonnál az időt szorozni kell x-szel, a képességeket/kapacitást meg osztani.. monstre gyertya: talán spórol az árammal :D )
Közben Elon videójáték streamelés közben(!) /Starlinken keresztül, kis teszt, kis reklám/ megemlítette, hogy ITF5 egy hónap múlva lesz kb, és hogy a hővédő csempék ki lesznek cserélve (egy kb 5-ször olyan erősre), és pár egyéb dolgot is.
Pl. az 5-ik repülésen meglesz a Mechazilla első Booster elkapása - de a Booster olyan pályán fog jönni, hogy az öböl, a tenger felett fel lehessen robbantani, ha nem minden 100%.
Annak viszont nagyon jó. Ha minden úgy működik ahogy a Princeton fizikus csapata gondolja sok év kísérletezés után, akkor ez fog minket elvinni a Marsra.
Nem, nem a starship. Annak még a hold is nagy probléma.
Ez pl. nagyon bíztató project. Konkrétan épül a prototípus. Idén Statikus tesztek, 2027 re In Orbit Demonstratort terveznek. PFRC alapú megközelítés, úgyhogy szilárd elméleti megalapozása van. Szorítsunk nekik.
Csak hát ugye attól, hogy szerencsés esetben mondjuk 2027-re van egy megfelelő motor, még úgy min. egy, két évtized, hogy meglegyen a finanszírozás meg a mission architektúra.
Hohmannon már kisebb lesz a pályasebessége, mint a Marsnak, a bolygó elé kell érkezni, hogy találkozzanak. Ha gyorsabb pályát választ, akkor befigyel a szögeltérés is, ahogy mondod, minden sokkal macerásabbá válik, bár időt nyer, nem biztos, hogy életet.
az usa nem all olyan jol hogy egy marstripre eltapsoljon 1000mrdot...
van ott is gond gazdagon, meg jo nagy kvi hiany...
20 ev alatt kb. meglesz a mar folyamatba levo samplereturn... :-))
funfakt: ha kennedit nem merenylik meg, akkor az apollot valszeg lefujta volna, olyan brutalis volt az arcedula...
de mivel megmerenyeltek, a tiszteletere vegigtoltak...
Reálisan hogy néz most ki az emberes Mars utazás? Lesz belőle valami mondjuk 20 éven belül? Megoldják kémiai meghajtással, vagy megvárják, amíg lesz megfelelő nukleáris reaktor?
Nagyobb belépési sebesség mellett (Mars) ugyanez elérhető nagyobb magasságon, hasonló hőterheléssel. Vagy akár csinálhat a a Ship egy lassító légkörbe merülést (skip/multiskip reentry).
Sajnos nem, a marsi adottságok nem teszik lehetővé a Starshipnek a lassú fékezést, de nem is ez az igazi dilema szerintem, hanem, hogy milyen sebességre gyorsítsanak fel, mennyi ideig tartson az út.
Hohmann pályán érkezve talán egyből le tudna fékezni, de ha gyorsabban megy, akkor ahogy Platon mondja mindenképp kell extra hajtóműves fékezés, vagy amit említesz a reentry. Ez utóbbihoz szerencsére a Mars jó lehetőséget kínál, tehát a probléma áthidalható.
Az a baj hogy mire odaér a Starship nem lesz elég üzemanyaga egy komolyabb powered landinghoz. Minimum 4 Km/sec et el kéne égetnie a légkörben. Ez csak akkor menne ha jó sokáig tudna repülni a légkörben. De a hiperszonikus tartományban az L/D ratio csak 0.3-0.5 maximum. Messze messze nem elég. Olyan 5 kéne.
