Ez erdekes, marmint az ismertetesed. Biztos, hogy eredeti az ajto es/vagy a kilincs? Merthogy elolhutos a kocsid minden mas szempontbol, ahogy emlekszem. A futest hogy adod ra? Vizszintesen vagy fuggolegesen mozgatod a kart? Az uj tipusu "klimakonzol" a fulkeben tan 1984-tol van vagy az elolhutostol kezdve?
Azt el tudom kepzelni, hogy nem problemaztak, es felraktak a meg elfekvoben talalt kromkilincseket uj tipusu (muanyag kilincses) ajtokra.
Látom "kilincseztek" :) az én 1981-esemen króm kilincsek vannak, de későbbihez való ajtóval (a kilincs foglalatánál más a domb). Pont a váltás éve volt, ugye. Lehet, hogy gyárilag ilyen torzszülött, vagy utólagos kókányolás inkább?
Nincs mit, de attól tartok nem lesz hosszú az élettartama így se, mert nem fog tudni annyit kopni, mint egy 9 millis. Biztosan vékonyabb anyagréteg van a tárcsán a szegecsekig, mint egy 9 millisnél, hiába van meg a nyomóerő. De bírja sokáig, azt kívánom!
Köszi a segítséget, de már a probléma megoldódott, úgy ahogy a 150244 sz. hozzászólásomban
még csak mint lehetséges megoldásként írtam:
- felszabályoztattam a lendkerék súrlódó felületét, /már 350 ekm van benne/
- utána a lendkerék azon felületéből, ahol a 6db M8 csavar rögzíti a kuplung másik felét, leesztergáltattam annyit, amennyivel vékonyabb az új kuplungtárcsa, ami a gyári 9mm helyett nálam csak 8mm.
/ 9mm vtg. gyári kuplungtárcsa esetén a lendkerék súrlódó felülete és ahol a 6db M8 csavar rögzíti a kuplung másik felét síkok között 25mm kellene lenni, de csak 8mm az új kuplungtárcsa, így 24mm-re esztergáltattam./
Rajzon sokkal könnyebb lenne elmagyarázni, a rajzolás nekem nem gond, de nem tudom csatolni.
Sajnos csak most írok, de lehet egyedi kopófelületet rakatni a kuplungtárcsára és akkor nem kell beérni az utángyártott fos 8 millissel. Nekem 7,7-nél már csúszott, ami azt jelenti, hogy kb 20 ezer km-t bírt ez az utángyártott szar. Azóta bontott 8,6 millis van benn, de tényleg van lehetőség egyedire - ami így akár 9 millis is lehet. Írj e-mailt, ha érdekel.
Próbálok a neten találni hozzá áramköri rajzot. Mindegy, fura, hogy ott úgy kiáll egy kábelvég két tekercsnél.
Felmerült, hogy pl. teherautóhoz (IFA) használt indítómotor esetén azt a másik két tekercset is felhasználják (nagyobb gerjesztéshez vélhetően). Csak fura, hogy akkor minek rakják be használatlanul a házba Wartburghoz? Mindenesetre valami funkciójuk biztos van, mert a házhoz kapcsolódó, ponthegesztett testelésük megszakad, akkor az indítómotor nem pörget.
Szetkaptam egy 2T warti inditomotort. A negy alloresz tekercsbol ket szemkozti tekercsnek ugy tunik, gyarilag nincs bekotve a tapoldali kivezetese - az elso kepen jol latszik. Ezek azok, amelyeknek a masik kivezetese a hengeres hazhoz vannak ponthegesztve.
Mielott osszerakom, azert rakerdezek, jo-e ez igy. Fura, mert igy ez ket tekercs nem "dolgozik", minek raktak be gyarilag a helyukre.
Szerintem ilyen vezetékeket nem érdemes egy autóba rakni, nincs mechanikai tartása. Az a conrad-os lenne a legjobb. Ha direkt gépjárművekbe valót nem tud szerezni, akkor random vezetékből inkább vastagabb lenne jobb, pl.:
Igazából ez a mai indukciós tekercses gyújtás rendszer őse.
Áramforrásnak először a strapabíró szárazelemet, pl. nagy méretű cink-szén elemet használtak. Aztán kiépült a ólomakksi csere-rendszer is, amikor már olyan ólomakksit tudtak építeni, ami jól bírta a rázkódást meg az egyéb igénybevételt. A szervízben leadtad a lemerült akkukat a föltöltöttért cserébe, persze vittél többet ebből is az útra. Egy vagy két cella volt a szokásos, szóval 2 vagy 4 V-ról ment. Aztán jött a fedélzeti akkutöltés egyenáramú dinamóval. És ez még erős egyszerűsítés, mert pl a T-Modell akkuról indult, egyenárammal, de aztán a magneto volt a váltakozó áramforrás a világításhoz és a gyújtáshoz.
Jó darabig nem is a megszokott megszakítót+indukciós tekercset+elosztót használták, hanem időzítőt és "trembler coil"-t, ez mechanikusan szaggatta saját áramát. Ruhmkorff-féle szikrainduktor Deprez-rendszerű mechanikus szaggatóval (az angolok Page-nek és Callannak is tulajdonítják). A későbbi elosztóhoz hasonló időzítő helyezte áram alá egy időre a primer kört, és a mechanikus szaggató minden ciklusban soxor szaggatott, sok szikrát adott.
A megszakítós rendszert '09-ban találta föl Kettering.
Kapcsoló működik. a megfelelő pozícióban átengedi az áramot és úgy gondolom megtaláltam a zárlat okozóját.
A kilóméter óra kontrolllámpa sorhoz közlei megvilágító izzójának a csatlakozó saruja el volt görbülve mikor kiemeltem a panelt. Mögötte van egy karosszéria merevítő idom. Szerintem ott kontaktált és az görbítette el. Ez egy festett és némileg rozsdafoltos idom és ezért egy ideig szigetelt vagy nem volt teljes kontakt a saruval, de a hibát már okozhatta. Ahogy keresgéltem az okot a vezetékeknél mozdulhatott annyit a panel, hogy teljes lett a kontakt és egyszercsak elfüstölt a műszerfal világítás táp kábele. Szürke-kék a csatlakozó elemig (kilenc sarus) és onnan szürke az izzókig.
Megpróbálom pótolni a kábelt by-passal. A leégett (szürke-kék) belefut a kormányoszlop tövénél lévő kábelköteg rengetegbe, a szövetharisnya alá. Megpróbálom megtudni hova fut (folytonosság-szakadás mérés, harisnya alóli kifejtés).
Ehhez kapcsolódóan tudsz ajánlani Te vagy bárki más Budapesten és környékén (ideális esetben észak Buda) vmi boltot, műhelyt ahol tudnék venni méterre vezetéket?
0.5 és 0.75 kellene ideális esetben szürke-kék színben (ha még létezik ilyen) vagy valami közeli színben. Ha nem muszáj nem vennék 100 esetleg 50 méteres tekercset. Neten ezekkel találkoztam és csak egyszinüvel.
Ha ugyan karbid, és nem érték egy petróval, mint a lovaskocsikon :-)
A gyújtásra szárazelemeset írtak, akkor még normális volt, hogy azt ugyanúgy venni kellett fogyóeszközként, mint a benzint. A teljesítményéről szebbeket írnak, mint a norwégok, sőt, másutt láttam, hogy egy fejlesztett változata inspirálta Rolls-t és Royce-t.
Úgy látszik, a franciáknak akkor bejöttek a kis, egyéni-családi méretű dolgok is, nem csak óriási tervekben gondolkoztak, mint hogy pl. vasútat mindenüvé, hanem az egyéni közlekedésben is. A '70-es vereség utáni talpra állásban sokat számított a Lenoir-féle gázmotor, ami kis, 5-10 fős műhelyeket is el tudott látni mechanikus energiával még a villanymotor előtt. És az egyéni közlekedés is bejött nekik a marne-i csata taxijaival...
Akkoriban a franciak lattak fantaziat a belso egesu motorral szerelt autokban, ok tettek gyakorlati hasznalathoz alkalmassa. :-) Mas orszagokban jopofa hobortnak konyveltel el.
A Decauville nálunk is ismert volt a mobil keskenyvágányú vasútjáról, a "dákóvilláról", amit ideiglenesen akár kézi erővel is ki lehetett építeni meg odébb rakni előre szerelt vágányelemekkel, kb. mint egy nagy modellvasút.
Hírek
