“Nem attól marad leveles, hogy nem (!!!!) nyírjuk túl rövidre?"
”Azt írta gyakran. Nem azt, hogy rövidre“.
Így van. De miért nem azt írta, hogy nem (!!!) rövidre?
Ha gyakran nyírom, de egyszer fogom magam és 2 fokozattal lejjebb veszem a gépet, akkor a levelek odalesznek.
Ezért nem értettem a megfogalmazást. Nem elég, hogy gyakran nyírjuk, hanem arra is kell figyelni, hogy ne össze-vissza ugráljunk a hosszot illetően. Vagy vmit évek óta rosszul értelmezek?
Én is ezt éltem meg, a legsűrűbb részen is megjelent. S azért mert pont ez az a terület, amit egész nap süt a nap.
Egyébként ezt hogy kell érteni: “májusi időszakban kell gyakran nyírni, hogy leveles maradjon a levágott fűszál és ez biztosít olyan árnyékot és hűvös talaj felszínt, hogy nem tud a muhar kikelni.“?
Mit jelent, hogy a gyakori nyírás miatt leveles maradjon a fűszál? Nem attól marad leveles, hogy nem nyírjuk túl rövidre?
Amúgy én 3-4 naponta nyírtam talán már április végén is. Egyébként lehet, hogy akkor / azzal szúrtam el, hogy egyszer egy fokozattal jobban visszavágtam, hogy a rá pár napra következő szelektív gyomirtózás után ne kelljen egyből újra vágnom, s akkor kicsit megnyílt a gyep. Mire majd elköltözünk, mindegyik “tragikus hibát” ismerni fogok.
A múltkorira visszatérve, találtam egy relatíve egyszerűsített információ forrást, ami nemcsak a növényi makro tápanyagokra, de a kevésbé kitárgyalt egyéb kémiai elemre is kitér: https://www.borealis-lat.com/nutrients/molybdenum-(mo)-11
Tisztában vagyok vele, hogy csak kevés embert érdekel, de talán nem vérlázító, hogy engem igen.
Vásároltam amazonról egy Walensee Lawn Coring Aerator-t. Ezzel a gyepet lehet lyuggatni, hogy levegőhöz és vízhez jussanak a mélyebben lévő gyökerek. Parafadugószerűen jönnek ki a földdugók. Hetekkel ezelőtt, nagy esőzés után mentem végig a füvön. Azt tapasztaltam, hogy zöldebb lett a fű és elkezdett sűrűsödni. Olyan napi 100 m2-t szerintem végig lehet vele lyuggatni. Nem fárasztó, csak ilyen időben izzasztó. A legjobb lenne tavasszal, ősszel művelni ezt a tevékenységet. A fűnek a talaja annyira beton kemény volt, hogy amikor locsoltam slaggal, akkor állt a víz a füvön, nehezen tudta még a vizet is beinni. A kijött dugókat vagy azonnal gereblyével szét lehet porlasztani, vagy hagyni egy napot, akkor teljesen kiszáradnak és össze lehet gereblyézni. A lyukakba lerostált komposztot szórtam és gereblyéztem be, majd alaposan belocsoltam. Kb. hetente egyszer van időm áztatóan locsolni, de így is sokkal szebb lett a fű 1 hónap alatt. Szóval aki hezitál ilyen eszköz vásárlásán, talán mert itthon nem ismert annyira, azt támogatni tudom hogy érdemes beruházni. Egyetlen problémám, hogy el szokott tömődni egy-egy oldal. De ilyenkor olyan erősen beáll, hogy csavarhúzóval se tudom kiszedni. Most épp bele is száradt, szóval majd áztathatom, hogy kijöjjön. Lehet, hogy van amikor a föld túl vizes és van amikor már túl száraz és a közti időben lehet érdemes lyuggatni Szóval az átmérője lehetne nagyobb, hogy ne ilyen vékony dugókat szedjen ki és ritkábban duguljon el. Lehet más gyártóknak van jobb termékük, de a Walensee eszközéről jókat olvastam. Utánanéztem annak is, hogy bérelni lehetne-e benzines gépet, de azok tömege 100 Kg felett van, szóval el se tudtam volna hozni ha egyáltalán lehetne itthon bérelni. Összességében ez egy nagyon jó módja szerintem a gyepápolásnak, a komposzt is jobban hasznosul. Arra jutottam, hogy a talajt kell rendbe rakni, legyen az fizikai szerkezet javítása vagy szerves anyag bejuttatása, nem pedig ész nélkül műtrágyázni, mint ahogy korábbi években csináltam, kevés eredménnyel.
A muhar egynyári, tehát ahol most van vagy ahol nagyon elterjed, ott luk lesz jövőre a füvedben. Vannak praktikák, amivel minimalizálni lehet a muhart, írtak itt is de szerencse is kell hozzá. Én abban bízom, hogy sűrűre vetem a fűmagot, hogy a muharnak meg másoknak ne maradjon élettér, napfény.
Az ICL műtrágya általában szakszerűen használva nem éget, de ha lehull valahová több mint ai szükséges akkor miden műtrágyának van sóhatása. Amennyiben a kipusztult foltok örül megjelenik egy sötétzöld gyűrű, akkor a műtrágya volt a tettes, hasonlóan az állat vizelet folthoz. Viszont, ha nem, akkor gombával van dolgunk. Ez a foto lapján lehet palántavész vagy barna folt is.
Nem árt ha adsz neki gombaölő szert megelőző védekezésként. Az "amistar top" a legtöbb gombát viszi, II. kategóriás, viszont ki tudod keverni két III. -ból.
Amistar 20 ml+ Score 5ml 10 liter vízhez 100 m2 -re és adj még neki a palántavész ellen Proplant-ból 30 ml-t, mert arra meg csak ez hat.
Mehet együtt mind, de én ezeket a permetezés után beszoktam öntözni, hogy a talajba is hasson, mert ezek a hatóanyagok nem mennek a növényben csak felfelé, gombák viszont a talajból indulnak. A hatásuk így kb. 3 hét, egyébként csak kettő.
A muhar minden évben magról kel ki, amennyiben fel tud melegedni a fű alatt a talaj. A májusi időszakban kell gyakran nyírni, hogy leveles maradjon a levágott fűszál és ez biztosít olyan árnyékot és hűvös talaj felszínt, hogy nem tud a muhar kikelni. Öko-bio gyomszabályozás.
A colombus használata. Szerintem már mehet, mert ha május elején vetettél, az mondjuk kikelt május második hetére és mostanában lezajlott a gyökérváltás is a füveknél, így ki fogják bírni a colombus hatását.
Igen, néhány nappal ezelőtt Antagon és ICL maintenance lett kiszórva. Utána 1-2 nappal jelentek meg a foltok. Mit ajánlanál a gombára? Lehet hogy a műtrágya talajjavító kombó okozta?
Május 1-i vetés. Igazából ha csak egynyári, akkor nem zavar hogy most ott van a muhar...
A többivel kapcsolatban - Colombus van itthon, azzal terveztem végig menni valamikor, amikor már biztonságosnak mondható - mikor merhetek rámenni vele?
Tavasszal jobban nő a fű és a nyírástól sűrűsödik, ezt segítjük a nitrogén túlsúlyos műtrágyával.
Nyáron szinte megáll a növekedése, de a nyári meleg nagy hő stresszel jár. A kálium segíti a párologtatás szabályozását a fűnek, ehhez kell a kálium túlsúlyos műtrágya.
A lényeg hogy a talaj felszíne és a háló között akkora távolság legyen, hogy ott a vakond ne tudjon furkálni miközben le akarna menni a mélyebb rétegekbe.
Amennyiben muhar féle van a képen, akkor jövőre nem tud kikelni ha sűrű lesz a füved. A fiatal, nem rég vetett fűben a Puma gyomirtó muharfélék elleni alkalmazása árthat a fűnek is és az elvénült muhart sem viszi ki.
A képen látok még madársóskát, azt érdemes Colombus vagy a testvére a Bofix Garden kezeléssel eltávolítani mielőtt sok magot tudna szórni.
ez milyen növény, ez a széleslevelű, világos cucc? Egy részen eléggé el van szaporodva, mit lehet vele tenni? Ha idén kimegy, jövőre nem lesz ott, nekem az is jó... Köszönöm!
Sziasztok! Szeretném a segítségeteket kérni, hogy mi lehet a probléma. két napja még szép volt a
gyepünk, aztán estére két foltban elkezdett szalmásodni, és szürkülni. Ezekben a foltokban mára teljesen kiszáradt a fű. Néhány napja sok cserebogár volt a kertben, és szarkával csipkedték a földet, ezért mi pajorra gyanakszunk. Köszönöm előre is
Szerintetek vakondháló helyett a sima "dryvit háló" jó lehet?
Valakinek tapasztalata?
15/15mm a vakondháló osztása a dryvit 4-5mm, viszont sokkal erősebb is. 44gr/m2 a vakondháló és 145gr/m2 a dryvit.
Gyeptelepítés alá akarom és teljesen prózai okból. Van belőle egy csomó itthon és a rövid hétvégi időmet nem akarom elszúrni vakondháló vásárolgatással.
ha növeljük az NPK formában kiszórt nitrogént, minden növelés plusz fű növekedési eséllyel jár, vagy kb. úgy kell elképzelni, hogy ha ezzel egyidőben mondjuk a kálium mennyiségét is növeljük, akkor nem feltétlenül jelent a plusz nitrogén több növekedést, mert az előbbi növelése beindít olyan növényi anyagcsere folyamatokat, amik akár ”elrabolhatják” a pótlólagos nitrogént?
S persze állandó CO2, víz, napfény mennyiséget feltételezve.
A kérdés onnan jött, hogy sokszor elhangzik az a két kifejezés, hogy N-túlsúlyos, K-túlsúlyos, s kíváncsi vagyok, hogy ez valójában csak 2 abszolút mennyiséget takar kicsit pongyolán, vagy tényleg kulcs a relatív viszonya is az N-nek és a K-nak (no meg persze a többi elemnek).
Hogy lehet ezt megelőzni? Jó volna, ha nem kellene 10 naponta permetezni magnicurral. Most próbálom majd kondicionálni kicsit a talajt, mert itt nálam nagyon homokos szinte 0 tápanyaggal. Arra gondoltam, hogy a nagy meleg előtt kiszórok Mikomax Gardent egy kis szerves trágyával és beöntözöm huminsavval. Illetve gondolkodtam azon is, hogy nátriumgazdag műtrágyát is kiszórok később, de több mindenben is elbizonytalanodtam:
- Ha múlt szombathoz képest 10 napra vagyis jövőhét kedden újra permetezem magnicurral a gyepet, akkor a Mikomax garden jótékony gombáit(mikorrhiza gomba) nem fogja bántani?
- Azt olvastam, hogy a palánta dőlést okozó gomba az kedveli a nátriumgazdag talajt, ezért nem tudom bölcs lenne e kiszórni a műtrágyát, de a gyep ép része szerintem lassan igényelné.
Attól is remélek egy kis javulást, hogy az öntözést napi 1-re (reggeli órákban) vissza vettem (szombaton lesz 3 hetes a gyep), illetve talán a huminsav is segíteni fog, mert állítólag az enyhén savas / semleges talajt nem szereti ez a gomba.
3 hete vetett fűben ilyen sárgás foltok jelentek meg. Ez miatt szombaton bepermeteztem magnicur energy-vel, mert palántadőlésre gyanakodtam. Szerintetek?
Kb. fele lesz a költséged az itthoni 10 ml-es Bofixokból álló pakkodhoz képest, de még így is olyan hét-nyolcszoros az engedélyköteles Colombushoz képest.
Keress rá a Szlovákiában 100, 250 és 500 ml-es kiszerelésben forgalmazott Bofixra, majd oszd el 3-mal a névleges mennyiséget, s akkor kb. megkapod a Colombust (magyar Bofixot).
A Colombus II kategóriás az 1 literes, de létezik 40 ml kiszerelés is ami már III. szabadon beszerezhető, de megmondom őszintén én még nem találkoztam ezzel a kiszereléssel.
Ugyan az a hatóanyag csoport a Bofix Garden is, ott van 10 ml kiszerelés III kategóriában, de 100m2 re 20ml kell, ez kicsit drága ha utána nézel.
Sziasztok! Szeretném a segítségeteket kérni, hogy mi lehet a probléma. két napja még szép volt a
