Sok vályog ház van. De hogy azokban 4 fő lakna, az azért túlzás.
Ez egy 50 -60 év előtti vélekedés, vagy még régebbi.
Sőt a magyarországi lakás állomány úgy 4,1millió. Ebből van nem lakott is. Legyen egyszerűsítve 4 milla a lakott, akkor 9.8 106 / 4 106 = 2,45 fő / lakás.
nagyjából ez a laksűrűség. Miért pont a vályogban lenne nagyobb ?
Lenne még egy másik szám is. ez pl. a nm -re vetített laksűrűség. a mikrokörnyezetemben sok ember él egyedül vagy másodmagával hatalmas házakban....Bp kert város.
Viszont a vályogházak műszaki tartalma csapni való.
Ízlések és pofon különbözőek, de ÉN nem örülnék, ha így neveznének.
Egy bekezdés az egyik szlengszótárból:
Proli: (főnévként) Eredetileg munkásembert jelentett, a "proletár"-ból rövidült. Mostanra jelentése negatív irányba csúszott el, jelzőként használva: közönséges, igénytelen, bárdolatlan, gázos dolgokra szokás mondani.
A panelban lakók nagyobb része persze tényleg a panelház túsza, mert nem tudnak annyi pénzt összerakni, hogy elmenjenek onnan, de elég sok embert ismerek, akinek bőven tellene rá, hogy továbblépjen, de eszében sincs.
Mostanában elég szépen forognak a panel lakások az ingatlanpiacon, akinek van annyi pénze, hogy vegyen Pesten egy 60 nm-es panelt 25 millióért, az ezért a pénzért bőven vehetne egy kisebb házat az agglomerációban, de eszébe sem jut olyat venni :-)
Köszönöm az oktatást, már szükség volt rá, tudod én nem értek ennyit a házakhoz, mint te.
Csak két megjegyzésem van: az ausztriai, burkolt hőszigetelt házaknak semmi köze azokhoz a házakhoz, amiről én beszéltem, mert azok NEM vályogból készültek.
"Hol írtam hogy az ásványgyapotot vakolják ? Sehol ! De lehet" - mondta valaki, hogy ezt írtad? Mert én nem. de attól még hidd el, az ásványgyapot rendszerű hőszigeteléseket is védik kívülről, én ezt vakolatnak nevezném, már engedd meg... Én legalábbis még nem láttam csupaszon hagyott kőzetgyapot felületet egy házon sem.
És mondom, köszi, hogy elmagyaráztad, hogyan működik egy vályogfal - nem is gondoltam volna.
Nem tudom, más hogy van vele, de ha én panelházban laknék, és valaki panelprolinak nevezve, nem örülnék neki, sőt. Szerintem kifejezetten sértő és bunkó szóhasználat.
Na most ha egy téglafalra teszünk hőszigetelő anyagot, majd burkoljuk, akkor ott nincs páraáteresztés ?
anno régen . nem is olyan régen úgy 50 éve még a szerelt hőszigetelések divatoztak, nem nálunk, mert arról majdnem lekéstünk, hanem már a szomszédban is.
Ausztriai kis faluban tán a határhoz 30 km-re ha megálltam láttam egyszerre 15 házat. Ebből hőszigetelve volt legalább 10 db. 32 éve.
Mindegyik un. szerelt rendszerű volt. A burkolatok : műpala, fa, mű.a. lemez, aluminium.
Nyilván ezek még úgy 10 - 15 éve készülhettek, tehát 40 - 50 éve. akkor még a ragasztott rendszerek nem terjedtek el ott sem.
hogy a burklat latt mi volt nem tudom, de biztos hőszigetelő anyag.
Ja a szerelt rendszereknél a burkolat és a hőszig. anyag között van az un. átszellőztetetett légrés.... függőleges alul felül nyitott csatorna.
A lényeg hogy az átjött pára ami vagy lecsapódik vagy nem kijusson a szabadba.
Úgy nevezik ezt hogy száradás.
Hol írtam hogy az ásványgyapotot vakolják ? Sehol ! De lehet.
Van pl egy 45 cm -es vályogfal.
Tehetünk rá gyapotot, szerelt rendszerrel vagy ragasztva. Legyen az 10 cm. az átjövő pára hidegben lecsapódik. egy a lényeg olyan legyen hogy száradással a víz elpárologjon.
Írod hogy :
"a nádpallós-mészhabarcsos szigetelés felel meg legjobban az épületfizikai feltételeknek - a hungarocell, kőzetgyapot felejtős."
Csak a poliszirol , lány nevén a hungarocell.
De vegyük az által írt 45 cm es falat Vályog vagy más, azon mindig van pára vándorlás - kifelé.
a 45 ös falnál ha kiér a pára elviszi a szél, amit nem az lecsapódik, de végül az is elpárolog - kivéve ha bezárjuk.
egy nádon lehet sok minden _ tapasztás meszes vakolat, cementes vakolat, a kijutó pára eltávozik onnan. ugyan ez van a közetgyapottal is.
Mindenki a saját döntéséért felelős, ha a"panelban ragad". Tán ~50 -70 éve éve ha vályogban "ragadtak" az azért volt mert megörökölték a házat és az elődök életvitelét.Ha mégsem tetszett az öröklött dolog, akkor mentek "panelba ragadni".
Aki itt próbál(velem együtt) okosodni, az tudatosan választhatta (gondolom) a vályogos életet....
Ennél többen laknak panelházakban a legjobb városrészekben is, mégis simán azt mondják rájuk, hogy panelprolik, de ezt nem (feltétlenül) sértő szándékkal mondják.
Ahogy sokan ragadnak bele egy panellakásba, úgy sokan ragadnak bele egy vályogházba is.
Magyarország lakóépületállományának jelentős része (kb. 600 ezer) vályog- vagy földfalu ház.
Ezeknek kb. 80%-a lakott. Tiszteld meg embertársaidat, azt a nagyjából 480-500 ezer családot (4 fővel számolva több mint másfél millió embert), hogy az otthonukat nem neved sárkunyhónak...
Ha nagyapa feltámadna azért kapna a szívéhez hogy még mindig sárkunyhóban laktok. Nem ugyanannyiba kerül a fa, meg nem ugyanaz az elvárt komfort sem mint száz éve.
Az lehet, hogy a modern hőszigetelőanyagok között vannak páraáteresztők, de maguk a hőszigetelő rendszerek nem.
Ugyanis a páraáteresztő szigetelőanyagot is be kell vakolni. (Láttál már vakolatlan kőzetgyapotot falon? Mert én nem.)
Viszont egyik hőszigetelőrendszert gyártó, forgalmazó előírásában sem találsz sártapasztást vagy mészhabarcs vakolatot, mint előírást. Azt pedig tudjuk, hogy ez az a kettő, ami a páraáteresztésben a földfalakhoz illik. Ez is alapvetés...
Már megbocsáss, de TE ott voltál, ahol készítettem a fényképet?
Mert olyan magabiztosan állítod, hogy az nem fólia, hanem kátránypapír. Ugye azért azt elhiszed rólam, hogy meg tudom különböztetni a két anyagot? Valamicskét, nem sokat, de értek hozzá.
Egyébként meg sok kétbalkezes ácsot láttam már, de olyan hülyét, aki a tetőfedés alá kátránylemezt rakna, nem, mert azt még ők is tudják, hogy a nyáron 60-70 fokra felmelegedő cserép alá nem rak ilyet...
És azt honnan veszed, hogy a padlás két oldalán hatalmas ablakok vannak a szellőzésre. Láttad? Nem emlékszem, hogy ott lettél volna...
És csak hogy tudd: nincs olyan padlás, aminek a két oldalán HATALMAS ablakok vannak. Maximum kisebb méretű szellőzőnyílások, amiket lehet ablaknak is nevezni, de hogy hatalmasak lennének, azért azt vitatnám.
A padlás padlójára dobált szigetelésről, a felfelé jutó párát gátló hatásáról már írtam eleget, mindegy, hogy sártapasztás vagy a csupasz deszka van alatta - sőt, ha ez utóbbi, és ez ázik, nedvesedik, még rosszabb.
Azért az a vélekedés , hogy a vályogfal egy jó hőszigetelő fal, ma már nem állja meg a helyét.
Tény hogy a vastagsága folytán ( mondjuk 50 cm vagy néha vastagabb is ) hosszú hosszú ideig elvoltak az emberek a vályogfalas házakban. De a mai hőtechnikai kívánalmaknak már nem felel meg.
Ezért lehet hőszigetelni, pl. náddal, sőt más modern anyagokkal is. pl. vakolható ásványgyapottal.
Speciel az nem fólia hanem kátránypapír, másnéven csupaszlemez. De ha fólia, akkor is mi a gond vele , A padlás kétoldalán hatalmas ablakok vannak a szellőzésre.
És mi a gond azzal a rádobált hőszigetelőpaplannal ?
Oké! Ezt így el tudom fogadni, de egy igazi, frankón megcsinált vályog épület a legtöbb esetben úgy jó ahogy van. Csak rontani lehet rajta az új ötletekkel én rengeteg helyen ezt látom, még komoly több 10millios felújítás után is.
Ha vékony a fal, nem lakóháznak épült eredetileg,úgy rendben!
Igen, mert szükség lehet vályogfal, földfal hőszigetelésére is. Vannak 40-45 cm vastag falú házak is, amiket le kell szigetelni, ha ilyenben lakni szeretnénk.
A módszerről pedig: a nádpallós-mészhabarcsos szigetelés felel meg legjobban az épületfizikai feltételeknek - a hungarocell, kőzetgyapot felejtős.
Az alábbi képen azt a tipikus esetet látjuk, amikor az oldalhatáron álló ház hátsó fala és a szomszédos telken álló épület, építmény között csak nagyon kevés hely van, mint itt.
A problémát az jelenti, hogy az ide behulló csapadék a talajba kerül, onnan pedig a ház falába szivárog fel. És mivel ezt a területet nem éri napsütés, nem éri szél, a vizesedés állandóan megmarad, az eső, hó lehullása után akár napokig is.
Itt a tulajdonos legalább annyit megtett, hogy beton járdalapokat döntött ház ház falának, hogy a csapóesőtől megvédje - de a talaj vizesedését, ázását ez nem tudja megakadályozni.
Aha. Akkor már tudom, hogy jó pár éve miért kellett a rosszabbik végére keverednem annak a bizonyosnak. A fal felső része már vagy 15 centivel kijjebb volt, mint az alja. De ha már bontani kellett, akkor bontottam. Aláalapoztam*, aláfalaztam, lefaragtam a felesleget, kívül és belül felfalaztam, méterenként nagyméretű téglával 'átkötöttem' a falat (egyik oldalt csak 80 centi vastag volt, a másik felén meg 110), raktam új tűzhomlokot. Azóta áll, mint katiban a gyerek.
*Az elbaszás tündére arra járt, mert hallgattam az ún. szakemberre, aki megaszonta', hogy az ablak alatt nem kell olyan mély alapot készíteni. Pedig kellett volna, két év alatt megrepedt a falazat, mert a fagy megdolgozta. Pótlólagos megoldás gyanánt melléástam és egy kissé bővítettem az alaptest mélységén. Tizenéve volt, de még jónak tűnik. Az egyik sarokban nem volt megoldott a csapadék elvezetése, szépen meg is süllyedt a friss falazat - de már megállapodott.
Az úgynevezett "parapettörés". Sajnos igen gyakori, főként a vályogházaknál.
Akkor jelenik meg, amikor az épület alapját nem viszik le a fagyhatár alá. Az első télen, amikor az épület alatti talajban lévő víz megfagy, megemeli az épület falait. A magas főfalakat nem olyan mértékben, mint az alig 80-100 cm magas parapetfalakat - így ez utóbbiak eltörnek. Jellemzően a parapet közepén keletkezik egy repedés, rosszabb esetben az ablakpárkány felhajlik, és az ablak szorul, nehezen nyitható.
Nagyon nem lehet vele mit csinálni, szét kellene szedni az egész parapetet, kiigazítani a deformálódott részeket.
Érdemes nyitott szemmel közlekedni településeinken: ez a jelenség a régi házak 40-50%-ánál megfigyelhető...
Nem, nem koszorú, hanem egy monolit vb. gerenda, ugyanis a felett lévő mészhomok oromfal utólag készült, és annak az alátámasztására helyezték el. Tehát nem fut körbe a házon.
De az oromfal által keltett külpontos nyomás miatt a képen látható homlokzati fal ki is hajlott. Ezért aztán vissza kell bontani magát az oromfalat, meg természetesen a homlokzati falat is...
