További bonyodalom: Gyülvész Istvánnak 2 Sára nevű leánya született : 1762-ben és 1768-ban. A logika szerint az előbbi mar 1768 előtt meg kellett haljon. Halotti anyakönyvek Vésztőn 1772-tol vannak. Egy Gyülvész Sára 1786-ban férjhez ment Turbutz Mihályhoz. Akinek felesége, Gyülvész Sára 1805-ben 43 évesen meghalt. Eszerint 1762-ben kellett szülessen. A házasság alkalmával életkort, szülőt nem jelöltek meg... Össze vagyok zavarodva...
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Arcanum-on egy 1898-as újságban megtaláltam az ükszüleim házassági bejelentését. Keresem már egy ideje, hátha megtalálom a házassági kivonatot, de mintha ez az év nem lenne meg.. Elvileg 1898. december 17-24 között házasodtak a 10. kerületben. FamilySearch-ön a legkorábbi katalógus a 'Házasultak 1907-1912'. Tudtok tippet adni, hogy hol lehetne utánanézni még?
A segítségeteket kérném ismét. Ősöm, Gyülvész Mária (L8L3-H16), Turbutz Jósef felesége. Számos gyermekük született A házasságijuk szerint 1771-ben kellett szülessen, apja Gyülvész István (L8L8-ZWR) De az apjának ilyen nevű gyermekét egyáltalán nem találtam. Van viszont egy Gyülvész Kata (G5D7-FSR) születéssel. Elnéztem volna valamit ?
Az 1855-ös, 1858-as és 1861-es keresztelési bejegyzésben is a 8. szám alatt lakott a család, szóval igen, ez elírás lehet,. Előfordul, hogy az nagyanya vezetéknevét írták be az anya helyett. Próbáld meg a másik Zsuzsanna életútját is felderíteni, hogy teljesen biztos lehessél benne.
Sziasztok! Tudnátok segíteni, hogy Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában, a településeknél minek a rövidítése az F. u. és az Ut. p.? Az F. u.-nál földesúrra gondolok, de nem vagyok benne biztos. Előre is köszönöm a segítséget!
A házszámozásról annyit, hogy II.József a 1780-as években fel akarta számolni a magyar nemesség adómentességét, be akart vezetni egy ingatlan és földadót, de ehhez be kellett volna vezetni egy ingatlannyilvántartást, akkoriban egybetartoztak a jobbágyok földjei- telek volt a nevük és házai, ezeknek számokat adtak. Amikor meghalt 1790-ben II.József, a magyar nemesség felszámolta az ingatlannyilvántartást. Az ingatlannyilvátartást végül Ferenc József idején idején vezették be az osztrákok az 1850-es években, akkor kapták meg a házak a házszámokat és a földek a helyrajzi számokat és persze bevezették a ház és földadót, ebből volt a legnagyobb állami bevétel.
Csehországban és Szlovákiában máig minden településen (Prágában is kerületenként) megvan a régi, Mária Terézia bevezette utcabeosztástól független házszámozási rendszer ("összeírási [ház]szám"), és az újabb, magyarországihoz hasonló, utcán belül érvényes házszám ("tájékozódási/tájékoztató [ház]szám): https://en.wikipedia.org/wiki/House_numbering#Czech_Republic_and_Slovakia . (Csehországban az összeírási házszám piros, a tájékozódási kék alapszínű, Szlovákiában mintegy fordítva: az összeírási házszám jegyei fekete, míg a tájékozódási házszámé piros színnel jelennek meg egymás mellett a házfalakon.) Sőt még Magyarországon is láttam az 1970-es években épült lakótelepen olyan házszámokat, amelyek a lakótelep szintjén azonosították az épületeket.
Jóval nagyobb településeken, és jóval később is csak házszámmal voltak azonosítva a lakosok.Utcanév nem volt, legfeljebb a térség nevét használták, mint Felvég, Alvég, Korhány, Lápos, ilyesmik.
Ha volt ezer ház, akkor ezerig mentek a házszámok. A felmérő térképeken beírták a ház számát, és kész.
Még az 1881-es kataszteri felmérési térképen, az Alföldön is így vannak feltüntetve. Akkor volt hozzá egy könyv is, amiben a sorszámok mellé beírták a tulajdonos nevét.
Beleget 1860-ban mérték fel, itt az akkori állapot, a házszámokkal:
Csak a Honvédségi Közlönyben van benne, gondolom te is ott találtál rá. A Hadtörténelmi Levéltár elvileg őriz dokumentumot a főhadnagyról, szóval érdemes náluk érdeklődni.
Valóban ez lehet a megfejtés. Az 1700-as években még Beleg lehetett olyan kicsi település (most sem nagy), hogy csak egy utcája legyen, így elégséges volt a házszám lejegyzése.
