Keresés

Részletes keresés

Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19616

Nem, hát az úgy van, ahogy írtam, tehát a mennyezetet a déli és északi oldalfal tartja, ugyanakkor ez a fal nincs rárakva a kamra padlózatára. És csak (!) a déli fal süllyedt meg pár cm-ert (tehát az északi nem!), de Kerisel szerint ez is elég volt, hogy a keményen befogott tetőlapok megrepedjenek, a hirtelen fellépő nyíróhatásra.

Ezen a képen jól látszik, amit mondtam:

Előzmény: őszszakál (19614)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19615

„A felső kép a kamra falainak mozgását mutatja cm-ben,” 

Itt volt a tévedésem, mert csak a fal süllyedésére gondoltam nem pedig az aljzatéra. Azt gondolván, hogy az aljzat később került lerakásra, mint a fal. (manapság így szokás)

Előzmény: Schenouda (19613)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19614

 „ Nem tudom honnan veszed ezt és azt sem, hogy én minek rakom be a szerkezeti ábrákat, mint ezt Monnier könyvéből:”

Bocsánatot kérek, félreértettem az ábrát. Azt hittem, hogy a fal süllyedt meg és nem a padozat. Ez viszont azt jelenti, hogy a padozatra rakták a falat, ami azt lenyomta. Valószínű, hogy nem volt kellően erős a padozat alapja, vagy a több egymás fölé került kövek rései szűntek meg a födém nyomásától, ezzel okozva a süllyedést.

Előzmény: Schenouda (19613)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19613

„Ha a déli fal 2-5 cm-es hirtelen megsüllyedése váltotta ki a repedést, úgy egy fakeret a kamrán belül, hogyan gátolná meg a déli fal további függőleges süllyedését”
Azt nem tartom valószínűnek, hogy csak az egyik oldali fal süllyedt meg, hiszen mindenhol derékszögben állnak a falak. A padozatot meg az után rakták be, amikor a falak már álltak.

Nem tudom honnan veszed ezt és azt sem, hogy én minek rakom be a szerkezeti ábrákat, mint ezt Monnier könyvéből: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166532192&t=9000303&openwith=2

Ezen jól látszik a déli oldal ("S") pár cm-es megsüllyedése.

Jean Kerisel francia mérnök szerint a déli oldal minimális süllyedése elég volt, hogy a satuszerűen befogott gránit gerendák rosszul viseljék az ilyen irányú hajlítást és meg is roppantak.

 

Az állványzatot szerintem már a fedőkövek ráhúzásakor is használták, hisz alattuk volt a szarkofág a mélységben.

Igen itt nem gondoltam arra, hogy a kőláda ekkor már benn volt a kamrában és azt is védhették plusszba ezzel az állványzattal.

Előzmény: őszszakál (19612)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19612

„Kheopsz hívására valamilyen távoli rejtélyes afrikai királyság mesterei jöttek Egyiptomba, akiknek haddadjai már 8000 éve kovácsoltak vasat? Hihető ez?”

 

Szerintem hihető, mivel vasércből kicsi kohóval is lehet dúsítani, kovácsolhatóvá tenni a vasat. Az öntéshez már nagyobb kohóra (alkimistákra) van szükség, és igen jó ércre a nagyobb mennyiséghez.

 

„Vessük el, hogy a nyomokat vas hagyta? De ha nem vasszerkezet, akkor mi okozta a nyomokat?”

 

Amennyiben mintát vettek az elszíneződésből és az vasat mutatott ki, a vas odakerülhetett valami porszerű oxid formában, ami a támasztékon volt. Lehetett azonban az elszíneződés oka olyan vegyület is, mint a rézgálic, amit oldat formában visznek fel egy felületre. Az meg onnan a kőbe diffundál.

 

„szerintem semmi értelme az északi oldalon aládúcolni, mert gyakorlatilag nagyon közel a déli oldalhoz történt a végégrepedés (lásd a 19557-hez rakott képet). Szerinted?”

 

Szerintem az egész mennyezetet aládúcolták, nem csak a falak melletti részeket, ahol meg az elszíneződések keletkeztek, ott voltak azok az elemi az állványzatnak, amik azt okozták. Statikai szempontból a teljes felület megtámasztása az indokolt, mert így fajlagosan kevesebb erő jut egy, egy támasztékra.

 

„Ha a déli fal 2-5 cm-es hirtelen megsüllyedése váltotta ki a repedést, úgy egy fakeret a kamrán belül, hogyan gátolná meg a déli fal további függőleges süllyedését”

 

Azt nem tartom valószínűnek, hogy csak az egyik oldali fal süllyedt meg, hiszen mindenhol derékszögben állnak a falak. A padozatot meg az után rakták be, amikor a falak már álltak.

 

„Miért nem használtak alátámasztásra 5 méter hosszú gerendát, ami átérte volna a mennyezetet teljes szélességében?”

 

Mint már említettem, az egész mennyezetet alátámasztották. Azonban többsoros rövidebb, vastag gerendákkal, mert a hosszúak meggörbülnek a nyomástól és a nedvességtől.

 

„Ha ez valóban "állványszerkezet" volt, úgy a repedés előtt mi értelme lett volna odatenni? Hisz a gránitlapokat egyszerűen a helyükre vontatták. A Királyi kamra fölötti kamrákban ugyanekkora gránitlapokat tettek be, mégsem látszik az alsó felükön hasonló nyom!”

 

Az állványzatot szerintem már a fedőkövek ráhúzásakor is használták, hisz alattuk volt a szarkofág a mélységben. A kamrafödém fölötti köveket már feltehették homokágyon is, amit később kihordtak, de szerintem azokat is fával támasztották meg a biztonság kedvéért.

  

Előzmény: Schenouda (19610)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19611

„Jellemzően, mindkét megoldás korunk eszközeiből indul ki.”

 

Ebben látom én is a fő problémát. Ugyanis a kocsikerék, még nem volt olyan elterjedt abban a korban. Ha a hajózásnál a vitorlák mozgatására használtak gördülő csigát, az még nem eredményez 10 m átmérőjű küllős fűrésztárcsát szerintem. Ami a mai kővágó körfűrészeket és fűrészlapokat illet, mind gyémánt beágyazott lapkákkal üzemel. (ezért nem szerepel a szankciós listán az Orosz gyémánt, mivel a világ erre használja fel a legtöbbet.)

Előzmény: Schenouda (19609)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19610

"Amennyiben azokat az elszíneződéseket vasoxid okozta, az is elképzelhető, hogy szétszerelhető állványt készítettek vasból a biztonság kedvéért. Azzal támasztották alá a kamra fedőköveit."

 

Itt adódik pár kérdés a vassal kapcsolatban, és ez másokhoz is szól, nem csak őszszakálhoz.

 

1. az Óbirodalom idején csak a meteoritikus vasat ismerték, amiből csak kisebb tárgyakat (díszek, tőrök, nyílhegyek, stb) kovácsoltak (az itteni vaskorszak csak 2000 évvel később következik be).

2. Kheopsz hívására valamilyen távoli rejtélyes afrikai királyság mesterei jöttek Egyiptomba, akiknek haddadjai már 8000 éve kovácsoltak vasat? Hihető ez?

3. Vessük el, hogy a nyomokat vas hagyta? De ha nem vasszerkezet, akkor mi okozta a nyomokat?

 

És a Királyi Kamrában felállított állványzattal kapcsolatban is kérdések:

1. Ha azt vesszük, hogy előbb végighasadt a mennyezet. A nyomok szerint az állványzat főleg a déli és az északi végét támasztotta alá. Én nem vagyok statikai szakértő, de te többször írtad, hogy műszaki ember vagy, tehát szerintem semmi értelme az északi oldalon aládúcolni, mert gyakorlatilag nagyon közel a déli oldalhoz történt a végégrepedés (lásd a 19557-hez rakott képet). Szerinted? (Erről az oldalról lehetetlen egy 40 tonnás gránitlapot arra erőltetni, hogy ne hajoljon meg a délin. A déli oldalon van ilyennek értelme.)

2. Ha a déli fal 2-5 cm-es hirtelen megsüllyedése váltotta ki a repedést, úgy egy fakeret a kamrán belül, hogyan gátolná meg a déli fal további függőleges süllyedését? Hisz a déli fal a padló alá megy, míg a déli fal tetejére a mennyezet támaszkodik. Ebben az esetben mennyire hasznos, ha az északi oldal is fix, nem mozog?

3. Miért nem használtak alátámasztásra 5 méter hosszú gerendát, ami átérte volna a mennyezetet teljes szélességében?

4. Ha ez valóban "állványszerkezet" volt, úgy a repedés előtt mi értelme lett volna odatenni? Hisz a gránitlapokat egyszerűen a helyükre vontatták. A Királyi kamra fölötti kamrákban ugyanekkora gránitlapokat tettek be, mégsem látszik az alsó felükön hasonló nyom!

5. Ez nem egy állványszerkezet nyoma? De akkor minek a nyoma?

Előzmény: őszszakál (19600)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19609

Hát ezek nem kőfejtőgépek. Kővágásnál oszlopokra, kockakövekre vagy kőkoporsókra gondolhatott. A körfűrésznél talán túl nagy követ rajzolt oda, de az elv ma is hasonló:

https://c8.alamy.com/comp/PJEE8G/a-large-machine-with-a-circular-saw-for-cutting-huge-marble-blanks-and-stones-for-making-slabs-next-to-the-canyon-industrial-blanks-of-marble-and-sto-PJEE8G.jpg

https://c8.alamy.com/comp/T1XB18/stone-cutting-machine-at-work-at-a-limestone-quarry-being-cut-with-a-large-circular-saw-while-water-spray-cools-the-disk-T1XB18.jpg

De lehet csak belevágtak és ékekkel kettétörték. Viszont itt kíváncsi lennék, hogy képesek voltak-e kézzel hajtani, csak egy áttétellel a kereket úgy hogy valami kemény kőnél az ne álljon le? Hisz a kő odanyomva, mint a kerékhez a fékpofa. Mondjuk elég nagy kerékkel számoltak (az akkori időkben a mai motorokat csak víz- vagy szélenergiával tudták tartósan kiváltani, kérdés, hogy használták-e?, ismerhették-e a gőzgépet?).

 

A másik megoldást is használják korunkban, szintén villanymotorokkal:

 

Jellemzően, mindkét megoldás korunk eszközeiből indul ki.

Előzmény: őszszakál (19608)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19608

Azzal a nagy átmérőjű körfűrésszel az egyik gondom az, hogy csak kb. fél métert lehet belevágni a kőbe. Amit a képen látni is lehet. A másik meg az, hogy a fűrész kerék tengelye, ha nem fém vagy kő, hamar elkopik méga saját súlya alatt is. A billegő kerékkel nehéz egyenesen vágni. Az a rézlapos billegő fűrészt, jobban el tudom képzelni a darabolásra. De csak feldarabolásra, és nem a bányából való kifejtésre.

Előzmény: Schenouda (19606)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19607

A sokáig víz alatt tartott fa, felkeményedik és kisebb lesz a duzzadása, ha szárazra kerül. Állítólag Stradiváry is ilyenből csinálta a hegedűit. Azért gondoltam, hogy vas állványzatot raktak a királykamrába, mert az nagyon vizes lehetett akkor is. A vas meg mérettartó. Így a megduzzadó faállványzat elreped, vagy elkorhad, meggyengül. Ugye követ is elrepesztnek a locsolt faékkel. Ha még nincs teljesen terhelve a födém, talán még meg emeli a duzzadó fa.

Előzmény: Maketheworldabetterplace (19605)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19606

Az egyiptológusok egyik része szerint az Óbirodalom idején használtak gyémánthegyű rézfűrészeket (Petrie), míg mások szerint csak a korundut ismerték akkoriban (és az is nagyon kemény).

Régebben sok szó volt a kövek vágásáról Egyiptomban:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148910968&t=9000303

Ott mutattam képeket arról a nagy körfűrészről:

 

1991-ben Robert Moores egy négy méteres rézből készült rögzített fűrészt gondolt ki, melyet a piramisokat alkotó kőtömbök vágásánál alkalmaztak. A húzófűrészt kilenc embernek kellett működtetnie. A kép a tanulmányából van:

 

Egyiptom 4000 éves történelme alatt szinte mindenféle kőfajtát megmunkáltak: itt egy lista a koronként használtakról:

Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19605

Létezett brutálkemény faoszlop, IIvh előtti. Alig tudták elvágni. Mivel kezelhették? Ugyanott a vas vízgyűjtő szétoxidálódott.

Előzmény: őszszakál (19603)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19604

„Ördöggel cimborál, máglya.” Az alkimisták mágiát alkalmaztak, az inkvizíció máglyát. Nagy volt a felfogásbeli különbség a két társaság között.;-)

Előzmény: Maketheworldabetterplace (19602)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19603

„Talán a forgácsolás energiaigényénél hatékonyabb önteni.”

Ami az öntést illeti, nem biztos hogy kevesebb energiát igényel. De ha már az öntésnél tartunk, a rezet, bronzot, aranyat, ezüstöt, talán még a vasat is öntötték az egyiptomiak.  Amennyiben még ötvözni is tudták, hatékonyabb szerszámokat készítettek a bronznál. Vasból ékeket, H tartókat, tengelyeket gyárthattak, amik tartósabbak a fánál, és bronznál.

Előzmény: Maketheworldabetterplace (19599)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19602

Az ember nem avatkozik be a tudományos kísérlet során megfigyelt hangyaboj életébe.

A középkori vezetők mit tettek volna rádión kommunikáló személlyel? Ördöggel cimborál, máglya.

Előzmény: őszszakál (19584)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19601

„Talán volt a koracélnál előnyösebb anyaguk.” 

Még az is lehetséges, hogy a dél afrikai gyémántot is használták. Erős gyantába ágyazva, simán forgácsolták vele a gránitot, talán még a dioritot is. Porítva, elmorzsolódva, pedig lapokba ágyazták a gyémántot, amivel a sima síkfelületeket készítették.

Előzmény: Maketheworldabetterplace (19599)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19600

Amennyiben azokat az elszíneződéseket vasoxid okozta, az is elképzelhető, hogy szétszerelhető állványt készítettek vasból a biztonság kedvéért. Azzal támasztották alá a kamra fedőköveit. Majd amikor már rajta voltak a könnyítő kamrákon a ferde zárókövek is, kihozták a szétszerelt állványzatot. Az alatt az idő alatt, amíg a kamrában volt az állványzat, megrozsosodhattak a gránitlapok. Ha pedig akkor volt földrengés, amikor bent volt az állványzat, még a repedéseket is az okozhatta.  

Előzmény: Schenouda (19596)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19599

Talán volt a koracélnál előnyösebb anyaguk. Talán a forgácsolás energiaigényénél hatékonyabb önteni.

Előzmény: őszszakál (19579)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19598

1 nagy nehéz vs. több kisebb kevésbé nehéz mozgatásának feladata.

Előzmény: őszszakál (19578)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.09 0 2 19597

„A másik, hogy az ősi egyiptomi gondolkodás dualisztikus és kozmogonikus volt, amelyben a fenti égboltról és a lenti földről folyamatosan együtt gondolkodtak. Szerintem a köznép gondolkodásában is jelen volt ez az ég-föld alapú gondolkodás. Vagyis - szerintem - az ókori (4500-5500 évvel ezelőtti - de a későbbi is) egyiptomi társadalmakat mélyen áthatotta az a fajta gondolkodás, hogy az itteni földi világ tükörképe a mennyei, az égi Duatnak. A Duat egy olyan dimenzió vagy tér volt, amelyben az ókori egyiptomiak hitték, hogy az elhunytak lelkének utaznia kell a halál után, hogy elérjék a túlvilágot és az istenek világát.”

Bizonyára így volt, mint a sok istenben hívő népeknél. Az Egyiptomi és a Hindu hiedelmek között van némi párhuzam, mégpedig az antropomorf, és félig antropomorf istenek imádata, valamint a lélekvándorlás, ami a Hinduknál az újraszületéses körforgás, az Egyiptomiaknál a Duatban való utazás. A szakrális társadalmak eredően hierarchikusak, ahol a természetben lévő hierarchiát másolják. Mindenek felett pedig az égi társadalom áll, amibe vissza vágyik a lélek.

Előzmény: Törölt nick (19591)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19596

Kíváncsian várjuk.

A mennyezet csíkjait csak járulékosan vettem hozzá a kamrában történt robbanáshoz. Eleve a teória megalkotása idején nem is tudtam a csíkokról. Igazából úgyszólván lehetetlen megmondani, mi hagyta hátra azokat. De tény, hogy egymással szemben, teljes szabályosan helyezkednek el.

Előzmény: Annaem (19595)
Annaem Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19595

Teljesen összeállt az elméletem a 19565-ben látott fekete elszíneződések révén, a halotti lepel vagyis szoba foltjai  az emberi kíváncsiság és nagyravágyás tanújelei. Alkímiai kísérteteket nem látok, és temetés sem volt ott soha.

Tanulmányozni kell a benben, a főnix és a piramis alakú Ufó (állatfejű óriások sétálnak ki) kérdéskört. A nép elmenekül,  de  a szerencséseket befogják és Alfává szelídítik, a többiek is fokozatosan háziasodtak - "csiszolódtak".  Az "istenek" eltűrték a tábor közelében ólálkodó helyieket, és elfogadták a felajánlásokat... 

Hiába na, nem fogok behódolni földhözragadt elképzeléseknek, a megoldás kiüti a szemünket. Bízzatok bennem! :)

Előzmény: Schenouda (19592)
Annaem Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19594

            

            

Törölt nick Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19593

Ez biztosan így volt, viszont szerintem nem, vagy csak keveset, (egyre kevesebbet!) GYAKOROLTA. Ennek hiányában pedig hiányos is lett az a tudás, és végül el is veszett.

 

Abszolút így lehetett. Kb. 4500 évvel ezelőtt volt egy törés, mint ahogy 11600 évvel ezelőtt is volt egy.

Előzmény: w.ullrichfun (19590)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19592

Sem egy földrengés (Petrie), sem egy statikai hiba (Kerisel) nem okozhatta volna a Királyi kamra összes (!) veszteségeit: (1) a mennyezet végigrepedése déli oldal mentén, (2) a déli fal repedéseit, (3) a déli légakna és környékének súlyos károsodást és  (4) a kőláda elszíneződését, mint amit hatalmas hőhullám ért. Aztán ott vannak a mennyezeten azok a szabályos sötét sávok, melyek valamilyen szerkezet nyomainak tűnnek.

A déli légjárat egyébként jelentősen rövidebb, mint az északi (és meredekebb is). A kamra sérülései arra mutatnak, hogy a temetési szertartás alatt történt a "baleset". Maga a "szertartás" is homályos, hiszen nem épültek más piramisokban ilyen légjáratok.

 

Előzmény: w.ullrichfun (19583)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.09 0 1 19591

Két dolog. Az egyik, hogy az ókori egyiptomi civilizáció hierarchikus volt, és jelentős különbségek voltak az emberek életmódja és életkörülményei között. A fáraók, papok, magas rangú hivatalnokok és más vezetők általában luxuriözus palotákban vagy templomokban éltek, míg a pórnép tagjai vályogkunyhókban vagy kőből készült házakban éltek, amelyek sokkal szerényebb voltak, mint a fáraók palotái vagy a templomok. 

A másik, hogy az ősi egyiptomi gondolkodás dualisztikus és kozmogonikus volt, amelyben a fenti égboltról és a lenti földről folyamatosan együtt gondolkodtak. Szerintem a köznép gondolkodásában is jelen volt ez az ég-föld alapú gondolkodás. Vagyis - szerintem - az ókori (4500-5500 évvel ezelőtti - de a későbbi is) egyiptomi társadalmakat mélyen áthatotta az a fajta gondolkodás, hogy az itteni földi világ tükörképe a mennyei, az égi Duatnak. A Duat egy olyan dimenzió vagy tér volt, amelyben az ókori egyiptomiak hitték, hogy az elhunytak lelkének utaznia kell a halál után, hogy elérjék a túlvilágot és az istenek világát. 

A mai modern gondolkodásunknak ez a fajta gondolkodás nagyon idegen. Az ősi egyiptomiak hitték, hogy ha tudásukat, életüket az itteni világ égi megjelenítésének szentelik, akkor részesei lehetnek az égi, isteni, örök ragyogásnak. Akárhogy is nézzük, ez egy kozmológiai világrend volt, melynek eredete igen ősi lehetett. 

Előzmény: őszszakál (19588)
w.ullrichfun Creative Commons License 2024.03.09 0 0 19590

"A tudást egy szűk intellektuális papi réteg (valszeg a héiopoliszi papság) és a legfelső uralkodói réteg birtokolta évezredeken keresztül, illetve adta át egymásnak korról korra."

 

 Ez biztosan így volt, viszont szerintem nem, vagy csak keveset, (egyre kevesebbet!) GYAKOROLTA. Ennek hiányában pedig hiányos is lett az a tudás, és végül el is veszett.

 

"A szálak természetesen visszavezethetnek Atlantiszba, de annak létezésére nincs bizonyíték."

 

Semmire nincs bizonyíték, ami i.e. 2000-3000 előtt történt. Már a 2000 is nagyon homályos, foltos, feltételezésekkel teli. Ezt nemcsak én írom, pár éve a doku csatornán vitázott két ismert, komoly egyiptológus, egyikük érthetőnek nevezte az alternatív, spirituális vonalhoz köthető elméleteket az Óbirodalom, és előtte levő korszakokról, merthogy nem tiszta - a másik azzal érvelt, hogy attól, hogy nem teljesen tiszta, és egyértelmű, még nem indokolt alternatív teóriákat feltételezni, merthogy miben lett volna más, mint az i.e. 1500 körüli, amiről már sokat tudunk? 

 Nos, sok mindenben nagyon más volt, hiszen eltelt közben ezer, másfél ezer év ... az én logikám szerint az rengeteg, és közben még olyan időszak is "belóg" amelyikben szinte visszafejlődés jelei látszanak ...(?) 

 

Előzmény: Törölt nick (19585)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.08 0 1 19589

„(Talán Tesla barátunknak kellett volna akkor és ott közreműködni ...?)”

 

Sajnos az van, hogy nem mindenki születik jókor a jó helyre. Az a fránya határozatlansági reláció.;-)

Előzmény: w.ullrichfun (19587)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.08 0 3 19588

„Ez a civilizáció más irányba fejlődött, mint a mi ipari civilizációnk. A tudást egy szűk intellektuális papi réteg (valszeg a héiopoliszi papság) és a legfelső uralkodói réteg birtokolta évezredeken keresztül, illetve adta át egymásnak korról korra. A szálak természetesen visszavezethetnek Atlantiszba, de annak létezésére nincs bizonyíték.”

 

Azt még el tudom képzelni, hogy egy társadalom elit rétege, olyan tudást birtokol, amit nem oszt meg a többséggel. Azonban azt a tudást felhasználni csak a többség közreműködésével, (fáradtságos munkájával) tudják. Így előbb, utóbb kiszivárog a titok, mivel a melósoknak információt kell adni. Ma is vannak titkos projektek, amikről majd akkor lesz általános ismeret, ha az elit már lefölözte a hasznát. De mi haszna volt az ókori elitnek egy csomó precíziós edényen és műtárgyon, vagy az óriási piramisokon és templomokon, amikor a pórnép vályogkunyhókban élt mellettük? A felsőbbrendűség demonstrálása? Vagy az isteneikhez való képességbeli megmérettetés volt a cél?

Előzmény: Törölt nick (19585)
w.ullrichfun Creative Commons License 2024.03.08 0 1 19587

Ezt nagyon adom, főleg hogy a legújabb ismereteink szerint 250 ezer éve rontjuk a levegőt a mai formánkban itt Európában, Afrikában meg még régebben. Volt egy nagy szakadás, törés, populáció csökkenés, "kihalási hullám" valamikor i.e. 7-8 ezer és 12-13 ezer közt, jégkorszak, (utáni?) özönvíz, apokaliptikus esemény(ek) ... ezt már szinte biztosan tudjuk.

 Akkor ki tudja mi minden veszett el, és a tudás 3 generáció alatt elvész, ha nem társul tapasztalati tudással, ami ugye alig több 200 évnél ... a mai "ZS" generáció utódai vajon mennyi tapasztalati tudást tudnak átadni kétkezi szakmai tudásokból - fizikai munkák tapasztalataiból, vagy mérnöki, technikai elméletekből? 10 % talán, de inkább kevesebb :)

 Az egyiptomi papság elit része átadta a tudás elméleti részeit, de valós, gyakorlati tapasztalatuk már nem volt szerintem - ezen akart tán változtatni Hufu, de nem sikerült. (Talán Tesla barátunknak kellett volna akkor és ott közreműködni ...?)

 

Előzmény: őszszakál (19584)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!