A parlament külügyi bizottságában a Mol vezetői és az ellenzék is azzal vádolta a kormányt, hogy tétlenül nézte, vagy esetleg aktívan segítette, hogy egy orosz olajtársaság jelentős tulajdonrészt szerezzen a Mol-ban. Keller László pénzügyi államtitkár szerint a kormány semmit sem tudott, és semmit sem tehetett, És nem is biztos, hogy baj van.
Varró László, a Mol stratégiai igazgatója szerint olyan még nem történt, hogy egy kormány akarata ellenére külföldi cég ekkora részesedést vásároljon egy stratégai fontosságú vállalatban. „A gyakorlat azt mutatja, hogy egyetlen olyan tranzakció sem született az olaj- és gáziparban, ami nem bírta az érintett nemzeti kormányok támogatását" - fogalmazott a parlament külügyi bizottságának ülésén. A szakértő szerint ezt mutatja Európában is a Gazprom több korábbi kényszerű visszavonulása, így Spanyolországban a Repsol, Angilában a Centrica nevű gázszolgáltatót "védték meg a kormányok" a befolyásszerzéstől.
A fent vázolt helyzet mindenképpen összefügghet azzal, hogy az oroszok felgyorsították magyarországi nyomulásukat. Ennél is fontosabb lehet azonban Gyurcsány hatalmának megrendülése.
„Az OMV-nél lévő Mol-részvények átadásának időzítése nyilvánvalóan összefügg a magyarországi kormányválsággal” – vélekedett lapunknak Gereben Ágnes. Szerinte az oroszok lemondtak arról, hogy Gyurcsány és köre megtarthatja a hatalmát, ezért gyorsan léptek, attól tartva, hogy a Fidesz-kormány valahogy megakadályozta volna tulajdonszerzésüket.
Az ugyan nem teljesen világos, hogy egy magyar kormány hogyan tudná megakadályozni, hogy az OMV részvényeket adjon el a Szibnyeftegáznak, de valamilyen állami beavatkozásra biztosan számítottak a Mol védelmében. Orbán Viktor rendszeresen tett harcias kijelentéseket az orosz terjeszkedés ellen az utóbbi időben, és volt már vele rossz tapasztalatuk korábban.
Gereben szerint, ha Moszkvában korábban megtudják, hogy a magyar hatalomváltás megoldódhat házon belül Bajnai Gordonnal, akkor az egész üzlet elmaradt volna.
Hogy az oroszoknak valamiért tényleg nagyon fontos volt gyorsan lépniük, arra utal az is, hogy az energiahordozók árának csökkenésével és az egyre romló orosz gazdasági helyzettel párhuzamosan az orosz cégek egyébként felfüggesztették terjeszkedésüket. Egyszerűen most kevés a pénz Oroszországban, a túlságosan drágák lettek hitelek, még a Gazprom óriási gondokkal küzd.
Ehhez képest a válság közepén 21 százaléknyi Mol-részvényt vett egy orosz olajcég, ráadásul az aktuális tőzsdei árfolyam dupláján, ami arra utal, hogy a bevásárlás nagyon sürgős és fontos lehetett nekik.
A Mol ötödét megszerző Szurgutnyeftegáz 40 százaléka a Hansi-Mansi körzetbe bejegyzett gyanús cégek kezében lehet. Oroszországot feltehetően a Mol gázvezetékei érdeklik a legjobban. Az orosz energetikai terjeszkedés régóta része a hivatalos moszkvai politikának, de a magyarországi kormányváltás lehetősége és az elmúlt hetek világpolitikai eseményei felgyorsíthatták a Mol oroszosítását.
Az orosz térnyerés a Molban nem azért veszélyes, mert orosz, hanem azért, mert gyanús pénzek lehetnek mögötte. Félő, hogy szervezett bűnözésből, korrupcióból, kimentett pártvagyonból származó pénzeket fektettek a magyar olajtársaságba, mondta Gereben Ágnes elemző, az oroszországi energiapolitika szakértője.
A Szurgutnyeftgaz az egyik legátláthatatlanabb tulajdonosi struktúrájú cég az ebből szempontból egyébként is brutális orosz mezőnyben. A társaság részvényeinek negyven százaléka ismeretlen kezekben van.