Ha van egy program, ami pl. rajzol egy valamit, mindannyian tudjuk, hogy maga a program nem geometria, hanem szimplán logika. Van benne rendszer, értelem, utasítások, egymás után következő feladatok stb. És ezek létrehoznak egy geometriát a képernyőn.
Furcsának találom, hogy szinte alig hallani olyat, hogy komoly tudósok ilyen módon állnak hozzá a világhoz, és ilyen logikát keresnek benne (tehát nem geometriai logikát).
Ott van pl. a kvantumfizika. Itt már ordít, hogy nem geometriáról van szó, mégis mindenáron a szokásos sablonokat akarják ráhúzni, beleerőltetni a történésekbe: ide megy, oda megy, erről lepattan, oda pattan, ilyen gyorsan megy ide oda stb. Tehát geometriában gondolkodnak, sőt amiről tökre látszik hogy tuti nem az, arra is próbálják ráerőltetni, vagy ha nem értik még teljesen, akkor is a geometriai logikát várják, ezt feltételezik mögötte. Miért? Mert az ember ennyire földhözragadt? Mi lenne ha úgy beszélnénk pl. a bináris számokról, hogy "ha megszorzom kettővel, akkor azok 1-esek és 0-ák ott balra elcsúsznak egyet". :-) Persze binárisan a 2vel szorzásra még bele lehet erőltetni ezt (amíg túl nem csordul hehe), de aztán jön a többi művelet! :) Vagy nem egyszerű matek műveletek, hanem másféle történés...
Pontosan, lassan akár meg is egyezhetünk. Az ÁR-ben lehet a téridőnek görbülete, a matematikában lehetnek egyenletek és geometriai alakzatok. A matematikában lehet szingularitás sőt van is. De ne feledd, a matematika nem a természet, és az ÁR matematika rosszul írja le a BH közepén lévő körülményeket.
De a fekete lyuk nem matematika, az nem egy függvény hanem egy csillagászati objektum ami egy nagyon sűrű anyagú, kristályos szerkezetű neutroncsillag amelynek a közepén sincsenek függvények.
Engem az érdekel a fekete lyukban van e szingularitás. Természetesen nincs, mert a gravitáció a közepén sem tart a végtelenbe, sőt, a nullához tart.
De nem kérdeztem mi van a téridővel, mert téridő nem létezik és így a görbülete, tekeredése, puffadása, habzása mind mind ostobaság.
OK, de az ÁR-ben a téridőnek van görbülete. A térgörbület relatív mennyiség. Pl. egy szabadon eső űrhajóban a térgörbület lokálisan nulla (és ezért van ott súlytalanság).
Szingularitás nem létezik
A szingularitás nagyon is létező matematikai fogalom. Pl. nézd meg ezt az ábrát. Az ábrán egy görbét látsz, aminek van egy csúcsa. Az ott egy szingularitás, a matematikai definíciónak megfelelően. Ha egy görbe vagy felület átmetszi önmagát, a metszetben szingularitás van, ismét a matematikai definíciónak megfelelően.
Rendben, ez itt már csaknem fair. De nem kérdeztem mi van a téridővel, mert téridő nem létezik és így a görbülete, tekeredése, puffadása, habzása mind mind ostobaság. Akár hóking szakértette akár egyéb matemókusok. Ha nem létezik akkor baromság az egész és pont olyan marhaságokra vezet mint amikor nulla helyett végtelenbe hajló gravitációt vízionál és szingularitás marhasággal próbálja ezt elmaszatolni.
A kérdésemben szereplő fogalom a gravitáció és nincs ember aki ehhez jobban értene, hogy mi az.
Szingularitás nem létezik, de még itt van az agyas aki majd elmegyalázza mégis hogy van. Még ha nem is ért hozzá.
Előbb meg kellene értened a szingularitás (és a görbület) fogalmát, mielőtt ilyen konkrét kérdéseket teszel fel. Pl. megkérdezheted, hogy miért van bármely két köbbszám között prímszám, de ennek nincs sok értelme, amíg nem érted a köbszám és a prímszám fogalmát.
Ott kezdődik, hogy a gravitáció nem a tér görbülete, hanem a téridőé.
az elcseszett geometriád nélkül
Nem az én geometriám, nem is vagyok geométer :-)
Komolyra fordítva a szót: szerintem elég komoly felkészültségre van szükség (az ÁR és azon belül Hawking munkássága terén), hogy az említett kérdésekről (miért van szingularitás, milyen típusú a szingularitás stb.) valaki diskuráljon. Nekem nincs meg ez a felkészültségem, és szerintem hazánkban max. 10 ember van, akinek megvan ez a felkészültsége. Matematikusról konkrétan egyről se tudok, aki az ÁR-t kutatná (annak ellenére, hogy matematikai elméletnek is számít, lásd itt). Olyat ismerek, aki a szingulatirások szakértője, de ő az algebrai geometria keretein belül kutatja ezt, nem az ÁR keretein belül.
Lényeg: teljesen fölösleges ezeket a kérdéseket itt feltenned. Egyrészt nem érted a kérdésedben szereplő fogalmakat, másrészt nincs olyan ember itt, aki mélyen értené őket. A világban persze van (a világ tudósainak csak egy ezreléke él Magyarországon).
Azt kérdezem honnan lesz ott szingularitás ha a gravitáció ott nem végtelen hanem nulla. Ha a gravitáció ott a végtelenbe tartana amint azt vízionálj átok, akkor esetleg lehetne róla tárgyalni, de nem tart a végtelenbe, hanem nullához tart. És emiatt a nyomás sem tart a végtelenhez hanem csak egy maximumhoz ha érted a különbséget.
Ebből a nullához tartó gravitációból -az elcseszett geometriád nélkül- hogyan lesz szingularitás?
A világ egészen biztosan nem geometria. Már a kérdés felvetődése is gyagyaság mivel a geometria a matematika tárgykörébe tartozik, ami nem természettudomány. A matematika egy axiómákon alapuló, definíciókra épülő mesterségesen kialakított nyelv ami jól használható a tudományos megközelítésekben. A matematika elvont fogalmakkal operál amelyek nem léteznek a természetben. A természetben nincsenek számok, függvények, egyenletek, geometriai alakzatok, egyenesek vagy síkok de nem léteznek törvények sem. Az természetben előforduló alakzatok csak hasonlítanak a geometriai alakzatokra többé kevésbé.
Ami létezik az az anyag. Semmi más nem létezik a szervetlen világban. Ennek az anyagnak vannak általunk definiált tulajdonságai és a megfigyelt tulajdonságok alapján összefüggéseket állapítunk meg és ha elég sokoldalúan megállják a helyüket akkor hajlamosak vagyunk azokat törvényeknek nevezni és a matematika nyelvén számszerűsíteni. A számokkal, egyenletekkel kifejezett megfigyeléseket aztán előrelátható dolgok kiszámolására is használhatjuk.
De ettől a törvények még nem válnak létező entitássá, valamint az anyag tulajdonságai nem léteznek, hanem csak az anyag létezik. Anyag nélkül nincsenek tulajdonságok (anyagon a különböző stabil vagy instabil részecskéket, sugárzásokat értem). A vákuum egyébként tele van anyaggal mindenféle sugárzások formájában, graviton, foton és esetleg neutrínók de ez utóbbiban már nem vagyok annyira biztos.
Ha több is van benne, akkor azt szerintem nem jól adod elő, mert nekem úgy tűnik, más sem érti (már ha van rajta mit érteni). Márpedig egy ötlet csak úgy ér valamit, ha másoknak is el tudod mondani.
> Azaz nem szoktatok az ismerőseiddel, barátaiddal, akárkikkel együtt gondolkodni?
De, meglehetősen sokat, csak kicsit egzaktabb szinten... ez, így előadva egy ezoterikus bölcselkedésnek tűnik.
> Bár ha nem érted amiket írtam, és "sima számítástech. modellezésnek" tartod az egészet, akkor még azt is gyanítom hogy el se olvastad amiket írtam.
De elolvastam, és tényleg jó hosszú szöveget írtál, de a számomra értelmezhető tényleges állítástartalom ennyi volt belőle. Ettől még lehet, hogy te többre gondolsz és az is lehet, hogy van értelme, csak a természettudományos módszertant illető ismereteid hiánya miatt nem tudod ezeket érthetően megfogalmazni. Az egzakt tudományok meglévő eredményeinek tanulmányozása mindenképp hasznos lenne számodra.
> *persze tapasztalhattam volna hogy nem... szerencsére jópár dolog van amiért itt már megkaptam a fikát és utána megvalósult, úgyhogy ez bátorít.
Márminthogy te valósítottad meg? Vagy részletesen kidolgoztad és ez alapján valósította meg valaki? Esetleg csak álmodoztál valamiről, hogy "de jó lenne, ha lenne valami ilyesmi", aztán egyszer csak olvastad az újságban, hogy valaki csinált ilyet és ezt te saját sikerként könyvelted el?
> Gondolom aki soha életében nem talált ki semmit annak elég frusztráló lehet az élet.
Az a helyzet, hogy épp az ilyen típusú frusztrációnak a tüneteit produkálod azzal, hogy az ötleteid kritizálását személyes támadásnak veszed.
Merem állítani, hogy jópár saját ötletem volt már életem során, és volt, amit sikerült is kiviteleznem. Most is van olyan ötletem, amin dolgozom, hiszek benne, többszáz munkaórát és többszázezer forintot belefektettem, és haladok vele, nem azzal töltöm az időmet, hogy itt a fórumon mesélek róla, majd elvárom, hogy másoknak tetsszen. Ha jó lesz és kész lesz, majd úgyis tetszeni fog :)
sziasztok átbuliztam az életem és mos' baj van mer hogy a halál utáni dolgokra sohase gondótam jaj mi lesz velem menny vagy pokol vagy semmi? vagy aztat sohase tudhatja meg soha senki? legalább egy kis remény lenne egy kicsi dehát nem kellett volna az életemet átbulizni akkor talán valamit kikutathattam volna valamit de sziasztok most mennem kell, le ne késsem a bulit "
Akkor ezt miképp értelmezhetjük? A honlapodról van. :-)
Vagyis a tényleges munkát, kutatást nem lehet megúszni... de mennyivel izgalmasabb azt mondani, hogy "ezt valahogy egészen másképp kéne, bár azt pontosan nem tudom, hogyan", és ezt elméletnek nevezni :)
Bocs, Endi, ne bántódj meg, de te is csak azt mondod, hogy mindegy, milyen anyagi fogalmakat használunk, csak jól írják le a dolgok viselkedését. Vagyis feltaláltad a fizikát, mint tudományt :) Csak épp míg mások tényleges megállapításokig jutottak el azzal kapcsolatban, hogy "mit csinál", addig te csak azt mondod, hogy használjunk számítástechnikai modelleket, de nem mutatsz egyet sem, mégis úgy érzed, kitaláltál valamit. Holott a számítástechnikai modellezést más is kitalálta rég (csak egyelőre valszeg nem annyira sikeres).
Nem igazán értem, mi ebben a lényeges vagy érdekes.
A modell a lényeg, az axiomák, az ezekből következő összefüggések. Hogy aztán ez bitek formájában jelenik meg, vagy tinta a papíron, vagy éppen ki tudja mi a fejünkben, az eléggé lényegtelennek túnik.
