A lépcsőmaradványra még emlékszem én is. Gyerek koromban oda jártunk pecázni, télen meg csuszkálni. A kifolyonál volt egy viszonylag nagy darab fal, ott ahol most az uj, féligkész épület áll.
Ófecskék - köszönöm szépen. A kérdéses jelenet alig két perc, a Riminyáki strandból körülbelül egy másodpercnyi látszik. De az az egy másodperc gyönyörű és dicső múltról beszél... ha egy kicsit is, de a Festal még őrzi ezt a dicső múltat.
Terimamy - örülök, hogy nem zavar. Inkább örüljünk, hogy maradt még némi természetes felszíni víz Érden...
A Kalotasuegi Madonna c. film 23. percénél látszik a Riminyáki strand. (Talán rövidebb 2 percnél, emlékezetem szerint a film 89 perces 1943-ban készült, a kivágott részek 1971-ben a Filmmúzeumban megvolt.)
Ófecskék, a Kalotaszegi Madonna melyik részében (hanyadik percnél) látszik a riminyáki strand? A "TeCső"-n végigpörgettem a filmet, de nem találtam a kérdéses jelenetet - tudnál segíteni?
Molla Szadik az Aral-tó partján született 1836-ban. Iszlám hitű volt, aki Üzbegisztán csatagáj törökségéhez tartozott. „Molla” volt, vagyis az írást és az olvasást ismerő, a Koránt magasabb szinten tanulmányozó mohamedán szerzetesjelölt. Magyarországon több neve is ismert volt: Molla Szadik, Csatagáj Izsák, Kongráti Izsák, Iszhak molla, Molla Tatár, Molla Izsák stb. Jól megtanult magyarul, a velencei emberek szerették, tisztelték őt. Bár iszlám hitét soha nem hagyta el, mégis jó barátságot ápolt a helyi tudós tiszteletes lelkésszel, Decsi Jánossal, aki 51 évig volt Velence református prédikátora.
Vámbéry Ármin neves keletkutató, őstörténész és nyelvtudás hozta magával Khívából Magyarországra, s távoli hazájába már sohasem tért vissza. Ő volt Vámbéry Ármin „jobb keze”, egyúttal nyelvmestere és „élő szótára” is, hisz egész Európában ő volt az egyetlen, aki anyanyelvi szinten ismerte a türk nyelveket, ahogy az üzbég mellett saját anyanyelvét, a csatagájt is, ami a közép-ázsiai törökség közös irodalmi nyelve is volt.
Íróként és fordítóként is ismert volt, meséket és mondákat fordított magyarra és tett közzé több „Csatagáj (Csatagai) Izsák” néven. Legnagyobb munkája Arany János, Rege a csodaszarvasról című költeményének csatagáj nyelvre való átültetése, amely azonban soha nem jelent meg nyomtatásban.
Életének utolsó éveiben sokat betegeskedett. 1892-ben hunyt el, mohamedán szertartással és katonai tiszteletadással temették el a velencei református temetőben. Emlékét, életművét számos irodalmi, tudományos alkotás őrzi, s a velencei „élő emlékezet” és szájhagyomány sokáig őrizte a távoli, titokzatos országból, talán egy rokonnép fiaként érkezett török „molla” legendáktól övezett emlékét.
Sírja a régi nadapi út melletti református temetőben található a hátsó kapu közvetlen közelében.
jártál csatában tárnokvölgyi csatában jártál csatában tárnokvölgyi csatában égszínkék ruhában szemek zászlajában hunok táborában attila városában világ ellenében isten gyötrelmében élet szerelmében diadal jegyében hej!
Nem vagyok történész, sem helytörténész, sem Érd város hivatalának elkötelezett, fizetett történetírója.
Egyszerű gyalog érdi polgárok vagyunk (mivel az ófecskék nick név alatt többen foglalkozunk várostörténettel).
A "zavaros írások " azoknak az embereknek szólnak, akik nevét megtalálod a zavarosban, fel is" veszik az ingüket" .
A beidézett "Riminyák-pusztafalu" munkát több millió forintért végeztette el a város, nem akarom felsorolni, hogy a 25 év alatt milyek Kft-k, magán személyek kaptak megbízást és nagy összegű kifizetésre került sor silány munkájukért.
Riminyákkal kapcsolatban a bomba támadás valós, hiszen a háború alatti orvos látta el a sebesülteket, orvos irnokát ismertem. Az eseményeket Tőle tudom.
Abban is gondolj bele, hogy a fatolvajok soha nem tuskóztak.
A strand eladása, az ezzel kapcsolatos mutyik, sötét háttéralkuk bizonyítékok hiányában nem publikusak, marad a Festál étterem.
A helytörténeti topik megnyitása után, ha utána olvasol a város történetével kapcsolatos források különböző módon beidézve, bemásolva szerepelnek.
Ezekhez mi csak hozzátenni tudtuk/tudjuk azokat amik után kutattunk.
Nem biztos, hogy a forrásokat célszerű publikálni.
Akik szakdolgozat vagy egyéb más célból dolgoznak a város történetén, eddig még többnyire megtaláltak bennünket.
Azt is megírtuk, hogy az utcatáblák és a területek nevei milyen galád módon lettek elkészítve, megrendelve a Testületi döntés előtt.
Az Érd Óvárosiak minden elképzelhető forumon tiltakoztak a jelenlegi formáció ellen. Riminyák mellet eltűnt Érd történetéből Györgyliget, Berki, Fácános, Karácsony puszta, Fibi, Klopfer tanya, az Attila várból Magas partstb lett.
Kérek egy kis helyismereti segítséget. Hátha tudja valaki a helyes választ.
A történet cca 70-rs évek eleje közepe. Anyám egyik munka társát, meglátogatta Érden. Szeretne újra odatalálni legalább az utcát meglelni. Információm az viszonylag kevés van, de hátha elegendő.
Vonattal jöttek, Tárnokon szálltak le. 10 percnél többet nem gyalogoltak. ( persze az emlékek csalhatnak)
Kijöttek a műúthoz azon át mentek és hamarost be az egyik kis utcába. No eddig világos hogy valamelyik madár utca.
A Hölggyel elmentek vízért. A háztól újra kisétáltak a műútig átmenetek a Tárnok felöli oldalra és ott volt valami forrás. ( valami jelzőt is mondott a forrásra keserű forrás, vagy büdös forrás, vagy szénsavas forrás azt már nem tudom de nem közkutat emlegetett és valami jelzős szó szerkezet a volt a forrás megnevezése)
A területen akkor csupa 70-es évek elejei kocka ház volt egy kivétellel az valami nagyobb régi épület lehetett. ( persze nem tudhatom, hogy meg van-e még.) Tős-gyökeres érdiektől is érdeklődtem a forrás vagy akármi vízvételi hely felől de hiába. Hátha hallott valamelyikőtök róla.
Szeretném megkeresni ezt az utcát és ha Anyám eljön elvinném oda.
A mai Postástelep, Riminyák és a Vincellér ház között több érdi gazda embernek voltak földjei az uradalmi földek között, így többek között Patyi Vilmos érdi közép birtokosnak is (Jovicza Ignác és Kerékgyártó Imre és az Ő nevéhez fűződik a Funduclia völgyi ősember lelet megtalálása).
A 30-as években földművelés közben a mai Tárnoki úti temető körül középkori romokat, épületmaradványokat talált a birtokán. Több egyházi jellegű tárgy került akkor elő, az egyik domb alól. Ők ezt a dombot „kultúrdombnak” nevezték el egymás között.
Majd a területet feltüntettették az Országos Régészeti Topográfián (MTA).
Patyi Vilmos gyűjteménye halálával ismeretlen helyre-helyekre került.
Birtokát a II. Világháború után államosították, a 70-es években felparcellázták, jelenleg már semmi sem található az állítólagos védett területből.
Beépült. A régi temetőben lehetne még középkori sírokat találni.
Az 1960-as években – akkor még a terület nem volt még ennyire beépítve – a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága több más régészeti és természeti értékkel együtt védetté nyilvánította a területet. Nem ismervén, nem is akarván megismerni a középkori települések neveit szinte „hasraütés” szerűen pusztafalunak nevezték el.
Mint tudjuk Érd öt (Berki-Horka-Eben-Kőkert-Deszka) középkori –a török hódoltság alatt elpusztult – település felett épült, nyerte el mai formáját. Valószínű, hogy ezen a területen állhatott Berki falu. Ezekről már előzőleg írtunk.
Pusztafalu község igen takaros, számunkra irigylésre méltó rendezettségű település Borsod megyében.
A török hódoltság előtt a mai Érd „új város” részeinek ( pl. Riminyák) helyén öt középkori település volt. Ezek a települések, a hódoltság alatt elpusztultak, kihaltak.
A mai kis központok nagy része mutatja a helyeket. A török után Érdet és a hozzá tartozó területet (Sárkány család leszármazottjaiként) az Illésházy család kapta meg.
Az Ő általuk felhozott illyr/rác telepesek ezeknek a részeknek új nevet adtak. Így a régi Kőkert és Berki falvak között elterülő tiszta vizű patakokkal, halas tavakkal borított területet, ahol az uradalom állattenyésztésre rendezkedett be, Riminyáknak nevezték el (Ribnyák/halas, amit a magyar nyelv riminyákra lágyított).
Az Attila vártól az Eötvös kápolnáig (Ercsi) fölfelé, Tárnok, Sóskút (Holtak- völgye) Antal bánya, Funduclia –völgy, Szidónia hegy, György liget, területek az ősi szkíta népek szakrális helyei voltak.
Nagyon szépen utal erre Arany János Keveháza című verse. Ezen területek nagy részét sikerült természetvédelmi területekké nyilvánítani. (Natura 2000, régészeti, természetvédelmi területek stb.)
Sajnos a Riminyáki források és a strand területének védetté nyilvánítását a helyi politika nem támogatta, nem kezdeményezte.
Batthyányi Fülöp főherceg érdi uradalmában kiemelt helyet kapott a merinói juh tenyésztése, és ezen a területen történt az állatok fürdetése, a gyapjú begyűjtése és feldolgozása.
Csinos kis telep alakult ki az 1880-as évek végére, Riminyák néven. Szorosan tartozott ehhez az Erlakovác majorság - a mai Spar helyén - ezt a nevet magyarul birkamosónak nevezték (innen szakították ki a mai Postás telepet).
Itt voltak az uradalom tehén és ló istállói is.
Felfele a gimnázium felé építették, az uradalmi épületeket, kovács műhely, kocsi és szíj gyártó, valamint a gazdatiszti lakásokat. Egy-kettő még a mai napig is áll.
Visszatérve Riminyákhoz az 1800-as években Wimpfenék ezt a területet kiránduló helynek, nyaraló helynek kezdték használni. Itt húzódott Törökbálint-Diósd határáig az Érdi-, más néven a Hamzabégi erdő is. (Ekkorra a birka tenyésztés országosan jelentősen visszaesett.)
Ekkor adtak ki különböző „víz jogokat”, és létesültek ezek mentén a különböző kertészetek.
Például itt szerzett magának telket több arisztokratával együtt Eszterházy herceg, Széchenyi-, Teleki grófok, a hely szakrális jellege és a terület gyógyító ereje miatt.
1910-ben veszi meg az érdi birtokot a Károlyi család és megkezdődik a parcellázás. Ekkor épül fel a Riminyáki strand, melynek szépségét kis pagoda tetejű öltözőit viszont láthatjuk (kb. 2 perc) a Kalotaszegi Madonna című filmben. Ekkor éli fénykorár a híres Riminyáki csárda, ide járnak a Vincellér ház lakói, munkásai, valamint a strandolók és a környékbeliek.
A Vincellér ház képét a körülötte lévő hatalmas szőlő telepítésekkel a Néprajzi Múzeum gyűjteményében meg lehet találni.
A Vincellér Ház a 60-as évek végén tűnt el teljesen a város történetéből. A strand, a II. Világháború alatt bombatalálatot kapott. Romos, mocsaras állapotban élte meg a rendszerváltást.
Számunkra romantikus szép kiránduló hely volt a Riminyáki csárdával-kocsmával.
A terület az önkormányzat tulajdona lett, II. Béla regnálása alatt a vagyon garázdálkodás, pénzügyi bizottság, egyszóval az Ófalusiak eladták. Így épülhetett meg a Fesztál. ÁA
Az Erlakovác majorság központja a Diósdi út és a Riminyáki út találkozásánál, a mai Spar helyén volt. a Spar-al szemben gesztenyefák között áll egy kőkereszt, melyet az Illésházy család állíttatott az 1700-as évek elején. Ezen a helyen tartottak időszakonként tábori miséket a majorságban dolgozóknak és ottlakóknak. Ezt a keresztet több más emlékkel együtt Mógor Béla tanácselnöksége alatt összetörték, majd pár évvel ezelőtt újra állított keresztet ismét megrongálták. Itt kezdődött a Hamzsabégi erdő, mely felhúzódott Törökbálint határáig. Az erdőt szinte kettévágta a Riminyák. A régi Érdiek még emlékeznek arra, hogy a Spar helyén lóistállók ló-tehénistállók álltak, felette az Ágoston utcában szoba-konyhás béreslakások voltak. Itt volt egy nagyon szép kis nyaraló épület mely a II. világháború alatt elpusztult. Később a 30-as években Burger család vásárolta meg, fa és építőanyagkereskedés céljára. Az épületek háta mögött homokbányát nyitottak. ( lakópark környékén)
A Riminyáki-Tárnokisarok. Nos ott kutak voltak. Nem kevés. Ezek át lettek vezetve a domboldalon a strandhoz. Ez volt a legnagyobb "forrása". Annak idején innét hordtuk az ivóvizet. Szerettem itt gombát gyüjteni. Gyerekként játszani. A strand mellett nagy focizások zajlottak bár a gödrök a fák gödrei, a lépcsös strand amely körbevette kicsit zavaró volt.
A Festál helyén volt maga a strand. Ezt hordták szét. Gyerekkoromban itt fürödtünk addig ameddig az alsózsilipet szét nem verték. (nevet nem akarok irni)
A Riminyáki strand mellett volt a nyári vendéglő, de ezt a Kvárikék (tulaj) megszüntette, lévén nem volt forgalom. A téli kocsma ma is üzemel.
Most nem írom de a "tököm" teli van Érd tehetségtelen, felfuvalkodott vezetőivel amikor átneveznek egy területet holott halvány gőzük sincs mit miért tesznek! Postástelep. Ha tudná a sok féleszü (bocs) az Isten ad hatalmat ( ideig-óráig), de észt nem.
És ez az Erlakovác majorság a Riminyáki-Tárnoki sarkán lévő Spar vagy a Riminyáki-Diósdi sarkán lévő Spar volt?
Úgy tudom, a Riminyáki-Tárnoki sarkán lévő Spar helyén régebben strand volt. Én már csak az üres telek idején láttam. De láttam ott kis gömbakácokat, amik akár a strand díszfái is lehettek. És hatalmas nyárfák is voltak ott, meg egy forrás.
NB nagyon hiányzik a már említett zöld. Szörnyű, hogy Érdet milyen felelőtlenül építették be.
Az utolsó zöldek egyike a Bara-Sulák patak mocsara a Néra és Sárd utcáknál. De már erre is megvan a gittegylet terve.
A Riminyák, vesszőparipám! Ha a Cseresznyést tudod, akkor a Riminyákot is! Ma a Festál és környéke!
Postástelep az a néhány utca amely a falu fele a Riminyáktól lefelé az első megálló, jobbra!
Nos jönnek-mennek az idióta városvezetők, nevezgetnek pedig csak "gyütt-mentek" ahogy az Alföldön neveznék őket.
Keresztelnek. Igy lett Riminyákból Postástelep.
Én Lágymányosi születésű vagyok 1950-től érdi.
A ma hatalmasi, a szintén akarnok és buta vezetők, mint sokszor, elkezték a nevezgetést a hidat önkényesen Rákóczi hídra, névszavaztás ide névszavazás oda!
A jog a kuss, nekem így tetszik....osztannyi!
Ilyen ez. A sok falusi káderkölyök akit Kádár vakart ki a semmiből kicombosodva, jóérzékkel lett az ország megrontója! Gonodolataik a kommunizmus és a félfasízmus között kavarog, egy régi hübéres szolga világról...egy nagy Magyarországról...
Keresztelnek, alakitgatnak....forradalmárok az istenadták....
