Megindult az agyag
Az Érdi Újság 2008. június 26-i számában olvastuk: „Az elmúlt két hét alatt lehullott jelentős mennyiségű csapadék hatására az ideiglenes szikkasztómedence megtelt agyaggal… Az agyagos hordalék a Zámori útra mosódott, feltöltötte az út egyébként is szűk befogadóképességű felszíni vízlevezető árkait szétterült a telep környékén és a Zámori út túloldalán lévő tárnoki telkeken”. (Megjegyzés: nem a Zámori, hanem a Sóskút útról van szó.)
Az agyagos iszap az üdülőtelkeket a Ponty utcáig beterítette. A lakosok homokzsákokkal védekeztek a lakásukat is veszélyeztető iszapáradat ellen. A hordalék beborította a homokbánya mellett létesült üzem területét is.
A Sóskúti út és az M7-es autópálya találkozásánál lévő egykori tárnoki homokbánya mintegy 10 ha területű gödrét a 90-es évek végéig töltötték fel Érd lakossági hulladékával. A hulladéklerakó bezárása után, a nagyrészt termőfölddel lefedett bánya területén megkezdődött a természetes füvesedés, amely már olyan mértékben korlátozta a csurgalékvíz lefolyását, hogy a környéket nem veszélyeztette.
Természetvédelmi őrjáratunk során megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a hulladéklerakó tetejére 2007 őszén mintegy százezer köbméternyi, útépítésnél feleslegessé vált, laza szerkezete miatt töltésépítésre alkalmatlan agyagos homokot terítettek le. Agyaghegy keletkezett az addig tájba simuló területen.
Megkérdeztük egy szakember véleményét, majd azonnal figyelmeztettük Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivatalának jegyzőjét a várható következményekre.
Tisztelt Jegyző Asszony!
Miután a Sóskúti út melletti homokbánya helyét agyagos földdel feltöltötték, a viszonylag sík területen egy domb keletkezett. A feltöltés köré övárkot nem készítettek, melynek következtében egy záporeső nagy mennyiségű agyaghordalékot zúdíthat le az úttestre, valamint a szemben álló üdülőterületekre. Javasoljuk, hogy a tavaszi esőzések előtt készítsék el.
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Tárnok, 2008. január 20.
Természetesen figyelmeztetésünkre válasz nem érkezett.
A júniusi agyagáradat után az illetékesek néhány ideiglenes megoldással megfékezték ugyan az agyag lemosódását, de nem tettek eddig lépéseket a víz elvezetésére.
Mi történik, ha minket is elér egy nagyobb felhőszakadás? Csak reménykedni lehet, hogy a késlekedés miatt nem következik be nagyobb tragédia.
Ismételten felszólítjuk Tárnok nagyközség döntéshozóit, mielőtt hasonló vagy további felelőtlen megoldást találnak ki, esetleg engedélyeznek, kérjék ki szakember véleményét!
A híranyaghoz kapcsolódó képek megtalálhatók a http://picasaweb.google.hu/home Webcímen.
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Elég régóta nem tulajdonít, senki még egy vélemény nyilvánosítás erejéig sem, a feltett és szembe állított kérdésről, érthetetlen ez a közöny.
Én azt sem értem, hogy a vádak ami az OTHON TÁNOKON utolsó számában, elhangoztak a három falu félkeréken írása, vádolja a civil egyesűletet a falu lejáratásáért, ami egyébként közszájon forog.
"Tárnok olyan szegény ,hogy még vízre se tellik" A sóskúti polgármester elhíresült megjegyzése. Ezekre a vádakra még lővés sincs?
Szolnoki Gábor polgármester úr a civil egyesületet vádolja ,hogy nem keresi az együttműködést az önkormányzattal, igy az egyesületre hárítsa a felelősséget a település lejáratása miatt.
Vajon miért ez a hallgatás?
Szivesen olvasnám az érintettek verzióját, igy talán kibogoznánk az egyesülettel kapcsolatos vádak hitelességét!
Dr. Gergely Istvánné
Tárnok, Dózsa György út 43.
Cseresnyés Attila Tárgy: Észrevételek
sajtóreferens
Polgármesteri Hivatal
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Tisztelt Cseresnyés úr!
A Tárnokhír 2008. júniusi számának egyik írására szeretnék reagálni, amely H. M. aláírással jelent meg a Tárnokhír a számok tükrében címmel. Mivel nem tudom, kit takar a H. M. monogram, ezért Önnek írom le észrevételeimet az említett cikkel kapcsolatban, mint a lap egykori felelős szerkesztője.
A cikk a 2005 decemberétől 2006 szeptemberéig megjelent hat példányszám darabszámát és ennek az önkormányzatot terhelő pénzügyi vonzatát taglalja. Igaz, hogy a vizsgált időszakban 8500 db újságot adtunk ki, de nagy hiba valamennyit az önkormányzat költségének tekinteni. Az utolsó 3000 példány nyomtatási költségeit ugyanis nem az önkormányzat finanszírozta. A 2002-2006-os önkormányzati ciklus munkáját összefoglaló számot ugyanis a lakosság részére ajándéknak szánta a lap szerkesztősége. Megjegyzem, a legtöbb településen igényes kiadványok születtek a ciklusok végén az elmúlt négy év eredményeiről. Mi ettől eltekintettünk, és az amúgy is soron következő lapban állítottunk emléket az előző önkormányzat tevékenységének egy cikk erejéig. De nem közpénzből tettük!!!
Az igazság a következő:
A fent említett időszakban összesen 5500 db lapot adott ki az önkormányzat, amely 1 804 000 Ft-ba került, a cikkíró által közölt, darabonkénti 328 Ft-os nyomdai költséggel számolva (saját adataim hiányában a 328 Ft-os darabárat elfogadom). Ebből levonva a bevételt (szintén a cikkíró adatát felhasználva) 5 x 160 ezer, azaz 800 000 Ft-ot, a tényleges költség így összesen 1 004 000 Ft volt, szemben a cikkben szereplő 2 788 000 Ft-tal.
E hiba miatt a további fejtegetések nem fedik a valóságot.
A cikkből kiderül, hogy az új Tárnokhír szerkesztése már egy szerződéses önkormányzati partner feladatköre, akinek ezért juttatás jár. (Gondolom, hogy Ön az.) Feltételezem, hogy az újság megváltozott külleme, a példányszám növekedése és a szerkesztő fizetése jelentős költségnövekedést okoz majd. De mivel Önök csodákra képesek, talán olcsóbban kihozzák, mint az előző önkormányzat a társadalmi munkában szerkesztett lapot, amelyhez a telefon és üzemanyag költségeket, valamint a berendezések (számítógép, nyomtató, fényképezőgép) megvásárlását és működtetését is saját magam fedeztem.
Kérem, hogy a továbbiakban figyelmesebben ellenőrizze a cikkek igazságtartalmát, mert sajnos a fent említetten kívül sorozatosan jelennek meg a Tárnokhírben pontatlan, illetve a lakosság félrevezetését szolgáló írások.
Nézzünk néhányat!
Már tájékoztattam Önt, hogy a tárnoki Öreg-hegy csak egy része Szőlőhegynek. Ennek ellenére a szeméttel kapcsolatos cikkeikben sorozatosan azonosítják az egész Szőlőhegy teljes területével, mint a legutóbbi számban is. (A félreértéseket elkerülendő meg kell nézni a Tárnoki Faluvédő Egyesület által kiadott térképet!)
Lassan egy éve már, szinte szó szerint ugyanazt ismétlik a szemétről szóló írásaikban, vagyis okolják az elődöket. Viszont nem merik bevallani, hogy elfelejtettek időben gondoskodni a hegy tisztaságáról. Megcáfolom az Sz. G. monogrammal ellátott Ismét szemétkérdések című cikk azon állítását, hogy egy helyi egyesület ( ez a Tárnoki Faluvédő Egyesületre vonatkozik) megkérdőjelezte és vitatta a jelenlegi önkormányzat környezetvédelmi munkájának eredményét. Ilyet nem tettünk és sohasem tennénk. Viszont a jobbítás szándékával figyelmeztettük a jegyző asszonyt 2007. december 2-án keltezett levelünkben a hegy aggasztó állapotára, amely a konténerek rendszeres cseréjének, majd megszűntetése óta állt elő, hiszen ez kötelességünk volt, és lesz továbbra is. Az említett cikk valótlan állításának bizonyítéka Önnek küldött levelünk, amelyben elismerésünket fejeztük ki a Föld napján végzett tevékenységükért.
Emlékeztetőül idézem:
„Örülünk, hogy a jegyző asszonynak 2007 decemberében írt szeméthelyzetről szóló beszámolónk óta végre megtalálták ezt a területet, a Kökörcsin utca mellett húzódó orgonást és fenyvest. Elismerésünk a takarításukért, munkájuk eredménye meglátszik az itt húzódó egyik út mellett is, bár a befejezéshez kézi erőre lenne szükség. Bízunk benne, később még visszatérnek ide. Nem érdemelnek viszont dicséretet azért, hogy a másik úton otthagyták az óriási mennyiségű szemetet, s földkupaccal elzárták az út elejét, amellyel az egyik legszemetesebb tárnoki területet megközelíthetetlenné tették településünk felől, miközben Érd irányából továbbra is szabad ide az út. Sajátos módja ez a probléma megoldásának, ha nem akarunk tudni róla, el kell rejteni a szemek elől. Pedig a szemét ott marad, egyre gyűlik, s az útelzárás miatt, még ha szándékukban áll is, nem fogják tudni a területet őrizni, illetve a lomot elszállítani.”
2008 júniusában többször ott jártunk. A földkupac tetején egy letaposott sitthalom állt, körülötte szemét éktelenkedett, június 29-én pedig már egy nagyobb méretű kőkupac zárta el az út bejáratát. Az erdőt szegélyező út mellett ugyanazok az ismerős szeméthalmok, már sűrűn benőve a növényzettel. (Az ekkor készült fotók megtekinthetők a http://picasaweb.google.com/ig41179 webcímen.) Itt nem történt semmi, úgy pihen minden, mint 2007 decemberében, sőt újabb sittel megrakott zsákok is megjelentek. Ugyanez a helyzet az Antenna Hungária Mérőállomás mögötti patakmeder mentén is. Szeretnénk, ha a sok dicsekvés és a bűnbakkeresés helyett e területek is megtisztulnának, hiszen éppen ezek miatt értesítette levélben Egyesületünk a jegyző asszonyt. Az Öreg-hegyet meg sem említettük, hiszen a fő probléma nem itt volt. Ismétlem, nem kritizáltunk, hanem segíteni akartunk!
Végezetül köszönjük, hogy visszakerült Tárnok nagyközség honlapjára Egyesületünk anyaga, viszont nehezményezzük, hogy az archívumba tették, pedig még létezünk és dolgozunk. Megtisztelő lenne, ha a Kézimunkaklub gyönyörű munkáit ismét láthatnák a honlap látogatói. Tisztelettel kérjük, hogy a honlapról szintén eltávolított, a 2002 és a 2006 közötti időszak beruházásairól és fejlesztéseiről tudósító képes beszámolót is szíveskedjenek visszahelyezni a honlap Beruházások című menüpontjába, vagy az archívumba. Nem lehet eltitkolni az elődök munkáját, hiszen bárhová néznek, az előző önkormányzat tevékenységének eredményeivel találkoznak.
Tárnok, 2008. július 6.
Üdvözlettel: Gergely Istvánné
Tisztelt Olvasók!Az alábbiakban közzé tesszük Cseresnyés Attila sajtóreferenssel folytatott levelezésünket, amelynek indítéka a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület és a Derűs Alkony Közalapítvány anyagának eltávolítása Tárnok nagyközség honlapjáról. Később kiderült, az előző önkormányzat beruházásairól, fejlesztéseiről szóló részt is kitörölték a honlapról.A következtések levonását rábízzuk az Olvasókra. Véleményüket is szívesen fogadjuk.LEVÉLTisztelt Cseresnyés Úr!
Meglepődve tapasztaltuk, hogy Tárnok nagyközség honlapjáról levették a Szervezetek menüpontból a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Derűs Alkony Alapítvány anyagát. A számunkra megmagyarázhatatlan lépés nagyon rosszul esett, hiszen ezt a honlapot mi hoztuk létre, mi dolgoztunk vele ellenszolgáltatás nélkül éveken át, amíg összehoztuk ezt az óriási mennyiségű anyagot.
Magyarázatot kérünk értelmezhetetlen lépésükről!!!
2008. április 8.
Az Egyesület képviseletében:
Szegedi Imréné
2. LEVÉL
Tisztelt Szegedi Imréné!
Bizonyára Ön is értesült arról (egyik januári lakossági fórumunk is erről szólt), hogy megújítjuk Tárnok honlapját. A honlap jelenleg szerkesztés alatt van, ezért lekerült róla az Önök anyaga (sok más anyag mellett). Hirtelen felháborodásuk tehát alaptalan, hiszen egy szerkesztés alatt álló honlapról van szó. Azon állítása, miszerint ellenszolgáltatás nélkül készült az elmúlt éveken át az oldal, nem igaz, hiszen Szegedi Norbert úr díjazásért végezte annak karbantartását. A Derűs alkony Alapítvány kapcsán egyébként azt a tájékoztatást kaptam, hogy az alapítvány megszűnt.
Bízom abban, hogy válaszommal megnyugtatom Önöket, és továbbiakban valós problémákon fogunk együtt fáradozni.
2008. április 8.
Üdvözlettel:
Cseresnyés Attila
sajtóreferens
3. LEVÉL
Cseresnyés Attila Tárgy: Észrevételek
sajtóreferens
Polgármesteri Hivatal
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Tisztelt Cseresnyés úr!
Remélem nem éri meglepetés, ha Szegedi Imréné reklamációjára írott válaszával és régebbi nyilatkozataival kapcsolatban néhány megjegyzést teszek, mint az Egyesület alapító és jelenleg még elnökségi tagja.
Válaszát nem tudom elfogadni a tagság többi tagjával együtt és a lakosság nagy részének véleménye szerint sem.
Lássuk, miért?
A 2007. decemberi Tárnokhír Felhívásában írta: „Településünk honlapjának fejlesztésére igen nagy szükség van, ezért a Polgármester úr kezdeményezésére tervbe vettük annak megújítását, átszerkesztését. Szeretnénk, ha sokkal több hír, és színesebb anyag lenne benne látható közösségünkről. Az új oldal a lakosság részére készül majd, könnyen érthető és érzékelhető formában és stílusban. A fejlesztés érdekében szakmai fórumot tartunk 2008. január 28-án .”
Ez a fórum – értesülésem szerint – néhány ember jelenlétében le is zajlott, akiknek többsége az eddigi honlapot szerkezetileg jónak tartotta, csupán csak a naprakészségét hiányolta. Nem csoda, hiszen, 2006 októbere óta az önkormányzat és a polgármesteri hivatal hírein és néhány újonnan felkerült címen kívül, pl. Benta-kör, Település Üzemeltetési Iroda, Tárnok Sprint SE, semmi újat nem tettek a honlapra, pedig Szegedi Norbert, a honlap gondozója, 2008 legelejéig alkalmazásukban állt. (Ezt a hiányosságot az internetező lakosság is észrevette.) Úgy tudom, a fórumon valamennyien egyetértettek abban, hogy a frissítésen kívül nem igen szükséges más változtatás. A történtek szerint azonban ezt nem vették figyelembe. Véleményem szerint a megújítás és az átszerkesztés semmiképpen sem a régebbi anyagok kitörlését jelenti, hanem pl. átcsoportosítást, új írások és fotók elhelyezését stb. Éppen ezért nem fogadhatjuk el indoklását. Idézem: A honlap jelenlegszerkesztés alatt van, ezért került le róla az Önök anyaga is (sok más anyag mellett).”
Kíváncsi voltam, melyek ezek? Nos, érdekes dologra bukkantam. A „sok más anyag” csupán egyetlen egy volt (a Derűs Alkony Közalapítvány anyagán kívül), mégpedig az Önkormányzat című menüpontban található Beruházások, fejlesztések rész, amelyben jelenleg a következő mondat olvasható: „Feltöltés alatt.” (Még az archívumban sem találtam a régi anyagot!) Érdekes dolog, és nem lehet véletlen, hogy éppen ezt távolították el, amely az elmúlt évek fotókkal illusztrált eredményeiről tudósít. Talán szégyellni való az elődök munkája? Ugyanezt kérdezem Egyesületünkkel kapcsolatban is. Miért volt olyan fontos „letagadni” egy 9 éve eredményesen működő és ma is több közfeladatot önzetlenül ellátó szervezet létezését? Ez nemcsak az Egyesületet sérti, hanem azokat a tárnoki embereket is, akik sokat tettek azért, hogy a sáros, kopár Tárnokból virágos, rendezett település legyen. Elsősorban miattuk tartom mérhetetlenül tisztességtelennek lépését/lépésüket, annál is inkább, mert a Tárnokhír 2007. decemberi számában másként nyilatkozott:„Igen, azt gondolom, egy közösség vagyunk. A maga színességével, sokoldalúságával és kedvességével.”
Ha azt szeretné, hogy „sokkal több hír és színesebb anyag” legyen a honlapon, miért éppen a legszínesebbeket vágta ki, és miért hagyta meg a Tárnoki Lokálpatriótákat, akikről évek óta egyetlen sort sem lehet olvasni? (Nem személyeskedésből említem éppen őket, csupán csak példának szántam, az Ön ellentmondásos viselkedésére.)
A Derűs Alkony Közalapítvány kitörléséről szóló magyarázatát sem tudom elfogadni. Ugyanis indoklásával ellentétben tudomásom szerint még nem szűnt meg. A Képviselő-testület 2007. április 15-i zárt ülésén a 2. 3. napirendi pontban tárgyalták a sorsát, amelynek eredménye a következő lett:
„A képviselő-testület úgy dönt, hogy a Derűs Alkony Közalapítvány kuratóriumi elnöki tisztjére személyt nem jelöl, és megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a tagság akaratával egyetértve a közalapítványt milyen módon lehet megszüntetni.”
Ha azóta mégis megszüntették volna, tudnia kell, hogy az égisze alatt működő Kézimunkaklub több éves tevékenységét bemutatató anyagát tüntették el az Alapítvány honlapról történő kitörlésével átszerkesztés és felújítás címén, sok-sok nyugdíjast megbántva, akiknek mindig örömet jelentett, ha megnézhették a honlapon a munkáikról készült szép fotókat. Ezt is tisztességtelennek tartom!
Szegedi Imrénének küldött válaszában írja: „Azon állítása, miszerintellenszolgáltatás nélkül készült el az elmúlt éveken át az oldal, nem igaz, hiszen Szegedi Norbert úr díjazásért végezte annak karbantartását.”
Megcáfolom e mondatát. Nem olyan egyszerű ez, hiszen nemcsak karbantartásról van szó, egy honlap működtetése mögött sok-sok egyéb munka rejlik.
Nem dicsekvésképpen mondom, és nem túlzok, hogy a töméntelen anyag megírása, összegyűjtése és a fotózás, valamint a folyamatos kapcsolattartás a honlap gondozóival, milyen óriási munkát jelentett számomra, amit az Egyesület vállalásában ellenszolgáltatás nélkül tettem. Szegedi Norbert pedig szinte jelképes összegért végezte a tervezést és gondozást, neki köszönhető, hogy a 2005-ben még jelentéktelen honlapból egy szép küllemű és áttekinthető, sokaknak tetsző honlap lett. Idézett válaszát lekicsinylőnek érzem, talán azért, mert a honlap újsütetű gondozójaként nem képes még felmérni a feladatokat és azok súlyát. Remélem később Ön is megtapasztalja munkája során, mivel jár becsülettel dolgozni a közösségért.
Mivel Ön csak négy éve él Tárnokon, ezért az alábbiakban közlöm a Tárnokhír 2006. január-februári számában megjelent összefoglalót a tárnoki honlap történetéről.
„Honlapunk 2000. július 25-e óta működik, a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület és az önkormányzat jóvoltából. A honlap megnyitása az Egyesület első elnöke, Székely Anna Krisztina nevéhez fűződik, aki a szerkesztést és a gondozást is végezte. 2001-ben kibővült az iskolák oldalaival Egri Ferenc tanár önzetlen munkájának köszönhetően, aki azóta is gondozza már nemcsak az iskolák, hanem az óvodák életéről szóló oldalakat is, színesítve az iskolai eseményeken készített sok-sok fotójával. Honlapunk fennállása óta többször változott a gondozó személye, s ezzel együtt a felépítése és külleme is.2005 tavaszától Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivatala megbízásából Szegedi Norbert programozó tervezi, gondozza és tartja karban. A honlap szerkesztését és a fotózást évek óta dr. Gergely Istvánné végzi önzetlenül. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat munkájáról készült anyagot Szegedi Zsuzsanna gyűjti össze. Látogasson el www.tarnok.hu honlapukra! Érdemes, hiszen rólunk, tárnokiakról szól. Megismerheti Tárnok történelmét dióhéjban, természeti értékeit, látnivalóit, a helytörténeti érdekességeket. Az Arcképcsarnok és Kitüntetettek című menüpontban azokkal a tárnoki emberekkel találkozhat, akik sokat tettek és tesznek lakóhelyükért. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal lapjain fontos információkhoz juthat, megismerheti a hatályos rendeleteket, határozatokat, az önkormányzat munkáját. Bepillantást nyerhet a tárnoki civil szervezetek tevékenységébe és a sportéletbe. Az Események című menüpontban a községi rendezvényekről olvashat fényképes összeállítást. Figyelmébe ajánljuk a Faliújságot, ahol a legfrissebb közérdekű információkhoz juthat. A honlapon a helyi vállalkozók is helyet kaptak. Honlapunk folyamatosan változik és bővül a helyiek igénye szerint. Segítsen Ön is elképzeléseivel, ötleteivel!”
Végezetül visszatérek az írásom elején Öntől idézett egyik mondathoz: „Az új oldal a lakosság részére készül majd, könnyen érthető és érzékelhető formában és stílusban.”
Megkérdezem, a régi honlap nem ezt a célt szolgálta?
Tárnok, 2008. április 10.
Munkájához sok kitartást kíván: Gergely Istvánné
a Faluvédő és Szépítő Egyesület tagja
4. LEVÉL
Címzett: Gergely Istvánné
Tárnoki faluvédő és Szépítő Egyesület
2461 Tárnok, Fő u. 43.
Tárgy: válasz
Tisztelt Gergely Istvánné!
Igazán kedves, hogy soraimból idéz, de nincs rá szükség. Sajnálom, hogy én nem tudok Öntől idézni még ha akarnék sem, hiszen - mint például legutóbb egy érdi lapban megjelenő írásban az önök keze nyomán - csupán hazugságokat tudnék, ezt pedig inkább mellőzöm.
Válaszlevelében közölt állításaira nem kívánok reagálni, mert azok több ponton részemre személyes sértést tartalmaznak és én Ön felé nem tettem ilyet. Munkám becsületességére utaló mondata személyes sértés, várom bocsánatkérését. Azon megjegyzése, hogy én csupán négy éve élek Tárnokon pedig igen jó példa az Ön kirekesztő magatartására, amit a betelepülő Tárnokiak felé mutat, e tekintetben is várom személyes bocsánatkérését.
Valamennyi tárnoki civil szervezettel nagyon jó a kapcsolatom, csupán Önökkel nem. Ezen nem is csodálkozom, hiszen másfél éve folyamatosan visszautasítanak a hivataltól mindennemű együttműködési szándékot, vagyis építő munkában nem kívánnak részt venni. A tisztesség azt kívánja, hogy ezt egyetlen példa erejéig megtörjem, a jelenlegi áprilisi takarítási akció tekintetében, bár az együttműködés itt is némiképp erős kifejezés, hiszen különc módon szombaton Önök nem érnek rá. E tekintetben köszönő levelemet meg is kapták.
Arra kérem, kommunikációnk során mellőzze a sértegetésemet és legalább azt a tiszteletet adja meg számomra, amit tőlem megkap. Végezetül tájékoztatom Önt, hogy személyes bocsánatkéréséig a továbbiakban nem kívánok reagálni Önöknek.
Tisztelettel:
Cseresnyés Attila
sajtóreferens
Tárnok Polgármesteri Hivatal
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Telefon: 06 (23) 387 019 / 121
Mobil: 06 (20) 571 9993
E-mail: cseresnyesa@fibermail.hu
Kelt: Tárnokon, 2008. április 10-én.
5. LEVÉL
Címzett: Cseresnyés Attila
sajtóreferens
Tisztelt Cseresnyés Úr!
Válasza nem lepett meg, előre láttam, hogy ki fogja forgatni szavaimat. Nem a felvetett problémára válaszolt, hiszen a honlapról egy szót sem írt (úgy gondolom, nem talált megfelelő magyarázatot).
Nagyon megbántott, hogy hazugságokkal vádolja az Egyesületet, illetve engem is az Érdi Újság előző számában megjelent, a szőlőhegyi szemétlerakók felszámolásáról szóló cikk miatt. Igen gyorsan kétségbe is vonta a benne foglaltak igazságát a legújabb, április 17-i Érdi Újságban. Ismét csak azt mondhatjuk, hogy a konténerek megszüntetése óta egymás után keletkeztek az illegális szemétkupacok, elsősorban Zapánszky-ban. Tisztáznunk kell azonban valamit. Az Öreg-hegy nem azonos a Szőlőheggyel, csupán annak egy része. Sorozatosan csak az Öreg-hegyről hallottunk az eddigi írásaikban, pedig a fő probléma a Szőlőhegy másik oldalán, Zapánszky-ban van.
Örülünk, hogy a jegyző asszonynak 2007 decemberében írt szeméthelyzetről szóló beszámolónk óta végre megtalálták ezt a területet, a Kökörcsin utca mellett húzódó orgonást és fenyvest. Elismerésünk a takarításukért, munkájuk eredménye meglátszik az itt húzódó egyik út mellett is, bár a befejezéshez kézi erőre lenne szükség. Bízunk benne, később még visszatérnek ide. Nem érdemelnek viszont dicséretet azért, hogy a másik úton otthagyták az óriási mennyiségű szemetet, s földkupaccal elzárták az út elejét, amellyel az egyik legszemetesebb tárnoki területet megközelíthetetlenné tették településünk felől, miközben Érd irányából továbbra is szabad ide az út. Sajátos módja ez a probléma megoldásának, ha nem akarunk tudni róla, el kell rejteni a szemek elől. A szemét pedig ott marad, egyre gyűlik, s az útelzárás miatt, még ha szándékukban áll is, nem fogják tudni a területet őrizni, illetve a lomot elszállítani.
Válaszlevelében kirekesztő magatartással vádol. Figyelmébe ajánlom a Tárnokhír 2006. július-augusztusi számában megjelent Kibékíthetetlen ellentétek? című cikkemet, amelyben az Otthon Tárnokon című lapban közzé tett, az őslakosok és a betelepülők közötti ellentéteket szító írásokra kívántam reagálni. Remélem meggyőzi állítása valótlanságáról.
Levelében írja: „Másfél éve folyamatosan visszautasítanak a hivataltól mindennemű együttműködési szándékot, vagyis építőmunkában nem kívánnak részt venni.”
A legújabb, április 17-i Érdi Újságban pedig így nyilatkozik: „A Faluvédő és Szépítő Egyesület másfél éve nem vesz részt az önkormányzat által szervezett társadalmi munkában, de amikor csak teheti, kritizálja és lekicsinyíti a mostani vezetés munkáját és erőfeszítéseit.”
Tavaly – nyolc év óta először – valóban nem szedtünk szemetet, és nem virágosítottunk, de nem ültünk tétlenül. Öntöztük a facsemetéket, megszerveztük a tavaszi növényvásárt, a Három falu két keréken kerékpártúrát és a kertvetélkedőt, ápoltuk Ábri György tárnokiszületésű, a II. világháborúban hősi halált halt repülőpilóta sírját, helytörténeti kutatásokat végeztünk, stb. Sajnálatos, hogy Szolnoki Gábor a Tárnokhír 2007. áprilisi számában nem az általunk megírt cikket közölte, kérésünk ellenére saját fogalmazásában foglalta össze annak tartalmát, kihagyva belőle a szemétszedésből és a virágosításból való kimaradásunk legfőbb okait, többek között a kétéves választási kampányuk idején az Egyesületünket lejárató és sértő kritikákat, valótlanságokat. Néhányat kiragadok a Tárnoki Tükörben többször visszatérő, több oldalról kivesézett témák közül:
Nyesedéklerakó-helyek: „Ezt a szemetet valaki éppen ide képzelte, ide tervezte, ide gondolta… Tűzoltószertár: „Jöttek hát a faluszépítők. Igaz csak lassan-lassan. Az épület a tanyavilág legsötétebb állapotában leledzett évekig. Tenni csak akkor kezdtek valamit, amikor már túl sok jelzés érkezett a benne lakó patkányok nagy számáról. Egy gyors elsősegéllyel befoltozták a lyukakat, kisöpörték a belsőt, de valahogy elfogyott a lendület.”Virágosítás, fásítás: „Könnyen megvalósítható tartalom nélküli, a közönségnek szóló látszat dolgok” .
Hirdetések: Egyik tagunk nyílt lejáratására használták rendteremtő szándékunkat, mármint a hirdetőtáblák felállítását: „Üdvözölhetnénk is azt a döntést, mely az Ön kirohanása után keletkezett (tisztább lehetne a környezetünk), ha nem élne bennünk az a gyanú, hogy ez ismét csak arra való, hogy a mi működési területünket beszűkítse, és munkánkat (a lakosság tájékoztatását) nehezítse.
Ezek olyan súlyos sértegetések voltak, hogy nehezen tudjuk őket elfelejteni!
Egy év elteltével – bár nem lettünk fiatalabbak és egészségesebbek – úgy döntöttünk, hogy beültetjük virágpalántákkal az Egészségháznál lévő ágyásokat, és fákat telepítünk a Benta-parti természetvédelmi területen. Ajánlatunkra a mai napig nem kaptunk választ a jegyző asszonytól. Nem igaz tehát, hogy Egyesületünk „nem kíván az építő munkában” részt venni. Ebben az évben már lemetszettük a fasorokat, részt vettünk a szemétszedésben, folyamatosan természetvédelmi őrjáratot tartunk, de a folytatás a hivatal hozzáállásától függ.
A ránk ragasztott „különc” jelzőt sértésnek tekintjük. Véleményünk szerint teljesen mindegy, melyik napon takarítunk, hiszen egy a lényeg: tiszta legyen a település. Elmúltak már azok az idők, amikor kötelezően előírták, hogy mikor, hová kell kivonulni, hogy kipipálhassák a közös munka megtörténtét. Egyszóval, számunkra már véget ért a szocializmus.
Kérem, tartsa meg ígéretét, ne válaszoljon a levelemre. Értelmetlennek tartom tovább vitatkozni Önnel, mert mindig más irányba tereli a beszélgetést. A honlappal kezdtük, és egészen máshol végeztük. Nem lenne ez másként továbbra sem.
Tárnok, 2008. április 21.
Gergely Istvánné
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Egymás barátai kellene ,hogy legyünk egy közös érdek mentén- Tárnok szép jövője-.
Amíg a lakosság legalább felét ellenségként kezelik, (szerintem többet) mert pártszimpátia alapján vannak az emberek és véleményük megítélve, a "nevető harmadik" érdekérvényesítőké a pálya. Oszt meg és uralkodj, a régi recept.
Már ne is haragudjatok, de mégis..hogy gondoljátok, hogy csak úgy szó nélkül törlitek a topicot? A kisujjamból szedjem ki, hogy miért történt mindez? Ezt nem gondolhatjátok komolyan, hogy ezt így meg lehet csinálni. Ez szégyen.
Meglehetősen érdekes volt a hangulat a Tárnok topicban, de azért így lezárni..szó nélkül, hát köszi a többiek nevében is, akik érdemien használták (volna..)
Ejnye-bejnye, akkor amikor Livet nick iderondított egyet, kettőt nem volt ilyen konzekvens a kiállás. A magam részéről a Tárnok topickban tett felajánlásomat a támogatásra vonatkozóan, akként módosítom, hogy a topic "visszatérte" után következő este 22-óráig érvényes.
pistabátyám hát nefárasszonmán eccerűt kérdeztem amit az én elmém felfogni nemtud hát maga közölt számokat hát csak azé kérdezem de ismétlem mer nem válaszolt hát csak tuggya mán milyen számokat közöl?
NA FUSSUNK MÁN NEKI UJJBÓL pistabátyám hát avasson mán be egy nagy varrázslatba de télleg Matekbó gyenge vagyok na csak azé kérdezem
Hát szongya: 1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük.
na jó ez szép
utána aszongya: A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett.
Najó hát ez is szép, szóval akkor összegezzem végeredményben
2002-től 2006 vagyonnövekmény 2, 6 milliárd ja az 2600 millió forint na jó elhiszem mer maga mongya
csak valami furcsa mer összezavar. mer összevisszasorol mindenfélét devégül aszongya Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején blablabla Összesen összesen összesen 433 millió Ft
hát telefonos segíccséget kérek mer valami hát összezavar a két számban demán pistabácsi jobban tájékozott hát szongyameg mán nekem ez hogyan lehet? mibővarázsoltak 400 bó 2600at hátha beavatna mekköszönném mer így mostan nemértem ha aszongya hogy nem vót miből akkor miből lett
demán csak azé ha a tények télleg makacsdolgok akkó makacskoggyunk egy kissé
AZ IFJÚSÁGI HÁZ
Minden korosztály több évtizedes álma vált valóra, amikor 2006. szeptember 29-én ünnepélyesen felavatták az Ifjúsági Házat. Végre Tárnokligeten is megszületett egy igazi közösségi ház, ahova be lehet térni egy beszélgetésre, egy asztalitenisz vagy sakkpartira.
(Az avatásról képes beszámoló olvasható a www.tarnok.hu honlapon az események menüpontban, továbbá a http://picasaweb.google.com/ig41179 képtárban.)
A napokban Szolnoki Gábor polgármester közölte a nyugdíjasklub vezetőjével, hogy nem használhatják tovább az épületet, tartsák meg rendezvényeiket a faluban, mivel úgy határoztak, más célra kívánják hasznosítani. E hír hallatán úgy döntöttem, egy korábbi írásom alapján felelevenítem a Ház történetét, és az azt követő kálváriát.
Az épület felavatása során öröm töltötte el a jelenlévőket. Tervezgették, hogyan fogják tartalommal megtölteni a szépen kialakított épületet. Az öröm nem tartott sokáig. Szolnoki Gábor egyik első utasítása volt, hogy feltörette az épület zárait, kicseréltette, majd eltávolította az „IFJÚSÁGI HÁZ” feliratot. Azóta is az ablakon belül, a „GYÓGYSZERTÁR KLUB” elnevezés szerepel.
Néhány gondolat az átalakításról.
Dr. Bánovics István, a képviselő-testület településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága elnökének javaslatára 2000. év végén áttelepítették a Rákóczi úti gyógyszertárat az Egészségház épületébe. Hamarosan kiderült, jó döntés volt. Jól járt az egészségügyi szolgálat, de főleg a lakosság. Nemcsak kényelmesebbé vált a gyógyszerek kiváltása, de egy jó állapotban lévő épület felszabadulásával többféle lehetőség kínálkozott az itt lakókat kiszolgáló feladatok ellátására is.
Első gondolatként szociális vagy oktatási gyermekintézményt szerettek volna a régi gyógyszertár falai között létesíteni, de elképzelésük csak akkor válhatott volna valóra, ha a szemben lévő vendéglőt – a tulajdonos, Pécsvári József – melegkonyhás étteremmé alakítja át. Sajnos ehhez pénze nem volt, anyagi támogatást pedig nem adhatott hozzá az önkormányzat.
Felvetődött az épület eladása vagy bérbeadása is, de az alacsony ajánlati árakat a képviselő-testület nem fogadta el. (Közben, 2003-ban és 2004-ben – a Templom utcai óvoda teljes felújításának idején – mintegy 6 hónapon át óvodaként is működött az ÁNTSZ egyetértésével, valamint egy ideig karácsonyfadísz-gyártó kft. is bérbe vette.)
A képviselő-testület a 8/2003. (II. 11.) határozatával végül úgy döntött, hogy az épületet többfunkciós ifjúsági házzá alakítja át. Az engedélyes terv megszületett, amely szerint a kivitelezés költsége közel 30 millió Ft-ba került volna. Az ÁNTSZ akkori vezetője, dr. Korompai Mária a környezetet alkalmasnak tartotta ifjúsági ház kialakítására, és egyetértett annak tervezett funkcióival is.
Az engedélyes terv birtokában többször nyújtottak be pályázatot. Először 2004-ben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal SAPPARD programjára, amikor sajnos nem nyertek. Következő alkalommal a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatot célozták meg. Ekkor sem volt szerencséjük. A bíráló testületek mindkét pályázatukat indokoltnak tartották, de azok nem realizálódhattak, mivel elsősorban az elmaradott térségek részesültek előnyben.
Ezután önálló lépésre szánták magukat. A sportbizottság tagjai elhatározták, hogy önkormányzati segítséggel, önkéntes munkával megvalósítják a tervet, amelyhez nagy lökést adott 2006 tavaszán a Pest megyei Fejlesztési Tanácstól pályázat útján nyert 1,5 millió Ft támogatás. Felsorakozott melléjük egy lelkes csapat, akik ellenszolgáltatás nélkül, rendbe tették és átalakították a használaton kívüli régi gyógyszertár épületét. Név szerint is megemlítem őket:
Belényesi Ferenc, Bréda Attila, Csató Ferencné, id. Csató Ferencné, Csató Ferenc, id. Csősz János, Fodor Istvánné, Fodor István, Fülep Géza, id. Horváth József, Halmos Róbert, Ivanics Imre, Kerékgyártó Gyula, Kocsis György, Kocsis Györgyné, Kolter György, Képes Géza, Kiss Józsefné, Magyar Pál, Molnár János, Papp Lajos, Pécsvári József, Pécsvári Józsefné, Sárosi Tamás, Scheiner Annamária, Szepesi Attila, Szlovicsák Józsefné, Szlovicsák József és még sokan mások. A lakosok kétkezi munkáján túl vállalkozók tucatja járult hozzá önzetlenül az átalakításhoz fuvarral, anyaggal, kőműves és szerelési munkával.
Pécsvári László, a sportbizottság vezetője, nemcsak szervezte és irányította a munkálatokat, de részt is vett bennük. Csapata – önzetlenül, több mint egy éven át, hétvégeken – több száz munkaórát dolgozott az épületen, amelyért megbecsülést és köszönetet érdemelnek. Elvégezték a belső átalakítást, kitakarították, parkosították az elvadult kertet, olyan mértékig, hogy az épület és környezete alkalmassá vált az ifjúsági ház funkcióinak betöltésére. A munka során csak az anyagköltség megtérítését kérték. Természetesen a csatornázást, a vízvezetékrendszer átépítését, valamint a fűtés beszerelését és a külső térburkolat kialakítását már fizetett vállalkozók végezték. (Ők voltak azok, akik korábban egy felelőtlen beruházásban, a Berki-út melletti „sportcentrum” építésében nagyon sokat dolgoztak, de a csapat idősebb generációja részt vett a Dózsa Gy. úti ifjúsági ház felépítésében is, amit elvettek a fiataloktól, és később a polgármesteri hivatal B épülete lett.)
Az épület belső átalakításához külön engedélyes tervet nem kellett készíteniük. A munkálatokat és azok költségeit a hivatal műszaki irodája irányította és ellenőrizte, az átalakítást dr. Katona Ildikó, az ÁNTSZ vezetője is figyelemmel kísérte.
Az épület az avatás idején műszakilag kész állapotban volt, csupán a tűzjelző berendezés hiányzott. Igaz még nem történt meg az átminősítése és hiányzott a bútorozat is, amelyekre csak funkciójának pontos meghatározása után kerülhetett sor.
Az avatásig összesen 5, 1 millió Ft ráfordítást igényelt az épület és környezetének átalakítása. A Ház elsősorban a fiataloknak készült, de gondoltak az idősebb generációra és a mozgássérültekre is, amikor megépítették az akadálymentesített lejárót.
A Ház létrejötte az összefogás és a közösségért végzett önzetlen munka szép példája.
* * *
Az új vezetés színrelépése óta számos valótlanság és rosszindulatú megjegyzés látott napvilágot, valamint nehezen megmagyarázható intézkedések történtek.
A Otthon Tárnokon 2006. novemberi számában dr. Zsigmond Réka írta:
„A belső munkálatok félig-meddig vannak csak kész, berendezés egyáltalán nincs benne. Az épület működtetéséhez nincs ember, és nincs keret.”„Ráadásul az épület belső elrendezése is eléggé célszerűtlen. Egy nagy helység van, a többi kis luk, amelyeket nem igazán lehet használni. Szóval valódi Ifjúsági Ház helyett örököltünk egy félkész épületet, üresen, pénz és tartalom, személyzet nélkül. Jelenleg keressük az értelmes, lehetőleg ifjúsági célokra történő hasznosítási lehetőséget. Addig sajnos üresen és árván fog állni.”
Az Otthon Tárnokon Fórumában Dreka írta:„…sajnos, csak egy táblát örököltünk egy ifjúsági ház felirattal.” (Ezt a valótlanságot többen meg is ismételték.)
Izébizé írta: „Te kuki!…eddig csak a nagy pénzt, meg a választási reklámot ölte bele az épületbe Pistabátyám és csapata, fújtak egy hatmillió forintos nagy nullát...”
A község lakói meglepetten tapasztalták, hogy Szolnoki Gábor polgármester úr egyik első utasítása volt a szeptember 29-én az ünnepélyesen felavatott Ifjúsági Házon lévő „Ifjúsági Ház” tábla eltávolítása. Feltörette az épületet és kicseréltette a zárakat.
November 10-én lakossági fórumot tartottak az Ifjúsági Házban, amelyen megjelentek a Ház építői is. Rosszul érintették őket Szolnoki Gábor polgármester úr intézkedései, hiszen joggal érezték magukénak is a szépen kialakított épületet. Ennek ott a fórumon hangot is adtak.
2007. április 19-én újabb megnyitónak lehetett tanúja a község, amelyen Szolnoki Gábor polgármester úr elismerte az építők áldozatos munkáját, és felajánlotta az épület széleskörű használatát a község lakosságának. Erről a megnyitóról így tudósított M. I. az Otthon Tárnokon című lap 2007. májusi számában:
„Évtizedes hiányt pótoltak végre, amikor megnyitották az Ifjúsági Házat! A Fideszes többségű önkormányzat jó lépése volt ez, tartják ígéretüket és folytatják a megkezdett munkát.”„Nem voltak most sipítozó vagy okoskodó levitézlett képviselők, odaszervezett undorító részeg bekiabálók, számon kérő támadó agitátorok a jó baloldali bagázs!”
2008. április 24.
Dr. Gergely István
Menjen be a pénzügyi vezetőhöz, vegyék elő a kérdéses évek vagyonleltárát és számolják ki a vagyongyarapodás mértékét. Utána azt nézzék meg, hogy mennyit gyarapodott a község vagyona az önök gazdálkodása során.
pistabátyám hát avasson mán be egy nagy varrázslatba de télleg Matekbó gyenge vagyok na csak azé kérdezem
Hát szongya: 1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük.
na jó ez szép
utána aszongya: A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett.
Najó hát ez is szép, szóval akkor összegezzem végeredményben
2002-től 2006 vagyonnövekmény 2, 6 milliárd ja az 2600 millió forint na jó elhiszem mer maga mongya
csak valami furcsa mer összezavar. mer összevisszasorol mindenfélét devégül aszongya Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején blablabla Összesen összesen összesen 433 millió Ft
hát telefonos segíccséget kérek mer valami hát összezavar a két számban demán pistabácsi jobban tájékozott hát szongyameg mán nekem ez hogyan lehet? mibővarázsoltak 400 bó 2600at hátha beavatna mekköszönném mer így mostan nemértem ha aszongya hogy nem vót miből akkor miből lett
demán csak azé ha a tények télleg makacsdolgok akkó makacskoggyunk egy kissé
A tények makacs dolgok
(Fejlesztések és beruházások 2002 és 2006 között)
Az új képviselő-testület kommunikációiban számtalan esetben érte vád a régi vezetést, amely szerint megállították a község fejlődését és folyamatosan felélték a vagyonát. Szolnoki Gábor polgármester szerint pedig „százmilliók folytak el az elmúlt nyolc évben”.
Nézzük a tényeket!
1998-ban, amikor átvettük az önkormányzat vezetését a község vagyona kevesebb, mint 1 milliárd Ft volt. Ezt a vagyont a négyéves ciklus végére 2002-ig 1,6 milliárd Ft-ra növeltük. A második ciklusunkban a település vagyona tovább növekedett, és végeredményben 2006. szeptember végén a vagyonállomány 4,275813 milliárd Ft lett. (A vagyonnövekmény, a befektetések, felújítások, eszközbeszerzések minden tétele a tényleges költségen lett aktiválva, de a fenti összeg a 2006. 09. 30-i valós értéket képviselte.) A vagyonnövekmény egyes tételei megtalálhatók a község vagyonleltárában.
A 2007. 09. 30-iki képviselő-testületi előterjesztés szerint a 3. negyedév végén a vagyon értéke 4,280025 milliárd Ft-ra nőtt. Tehát az elmúlt 1 év alatt az új önkormányzat mindössze 4212 Ft-tal növelte a község vagyonát. Nem a vagyonvesztést állították meg, hanem a gyarapodását! Gratulálunk!
Tekintsük át együtt az elmúlt négy év legfontosabb állomásait!
Iskoláink és óvodáink bővítése és felújítása
Rákóczi úti alsó tagozatos iskola
Az iskolát 2002-ben kibővítettük és felújítottuk. Egy évvel korábban már tanteremmé alakítottuk a régi tanári szobát, mivel az induló egyik első osztálynak nem jutott hely. Közben megtörtént az épület statikai állapotának felmérése, majd a tervezés. A tervezést késleltette, hogy a felszabaduló szolgálati lakást fel kellett szabadítani. Számítottunk pénzbeli támogatásra is, hiszen a tervezett bővítést önerőből nem tudtuk volna megvalósítani. A 20 millió Ft állami támogatást csaka második pályázati körben, augusztusban kaptuk meg, így a beruházás megvalósulása, birtokbavétele, a támogatás lehívása, valamint a vállalkozók kifizetése a következő évre húzódott át.
Az emelet ráépítése határidőre elkészült ugyan, de az épület átadása késett. Amikor ugyanis a vállalkozó megbontotta a régi épületszárnyat, kiderült, hogy teljes tetőcserére és a födém átépítésére van szükség. Erre nem számítottunk.
Az iskola négy új tanteremmel, igazgatói és tanári szobával bővült, és helyet kapott benne az iskola könyvtára is. Az épület bővítése és felújításának teljes költsége meghaladta a 70 millió Ft-ot, melyhez hozzájött az iskolaudvar, a melléképületek rendbetétele (kis tornaterem, raktárak), a konyha felújítása, továbbá egy szülői segítséggel megvalósult játszótér is, melyek együttes összege mintegy 5 millió Ft-ot tett ki.
Az iskola környékének parkosítását a Faluvédő és Szépítő Egyesület tagjai vállalták magukra.
Marton utcai (falusi) iskola
1998 őszén, az iskolaév megkezdése előtt ez volt az első felújítási munkánk. Több helyen beázott a tető, következésképpen a bejáratnál és a tantermekben leszakadt a mennyezet vakolata, a vizesblokkok pedig csaknem használhatatlanok voltak. Akkor az iskolát működőképes állapotba hoztuk, de 2005 tavaszán úgy döntöttünk, befejezzük a felújítását.
A munkát a hibás palatető javításával kezdtük. Meg kellett erősíteni a tető gerendáinak egy részét, melyek már hosszú idő óta áztak, korhadásnak indultak. Tejesen felújítottuk a vizesblokkokat, a melegítő konyhát és a mosogatót, az ÁNTSZ előírásainak megfelelően. Ki kellett cserélni villanyvezeték-hálózatot, a tantermekbe pedig új energiatakarékos armatúrákat helyeztünk el. Megtörtént a nyílászárók javítása és mázolása, az épület külső és belső festése, valamint felújítottuk a hozzá tartozó kis tornatermet is.
A karbantartás-felújítás mindösszesen 11 millió Ft-ba került.Templom utcai Mesevár Óvoda
Az épület korábban – 1950-ig – gyermekmegőrzőként működött, majd óvoda lett belőle. Az évek során teljesen tönkrement. Az épület funkcionális elrendezése sem volt már kielégítő, amelyre az ÁNTSZ többször fel is hívta a figyelmünket, ezért képviselő-testületünk az épület teljes felújítása mellett döntött. 2003-ban lebontottuk, a régi falakra új tetőt építettünk, a nyílászárókat kicseréltük.
Az átépítési koncepciót a következőkben foglalhatjuk össze. A meglévő épületszerkezet lehetséges megtartása mellett a leggazdaságosabb megoldással alakuljanak ki az óvoda eddig hiányzó, nélkülözhetetlen funkciói. Mosó-, szárító-, vasaló-, öltöző-, mosdóhelyiségek, elkülönítő (orvosi) szoba, nevelőtestületi szoba, egy melegítő konyha a hozzátartozó fehér mosogatóval. Kialakítottunk egy széles közlekedési folyosót is, a tetőszerkezet megemelésével pedig lehetővé vált egy újabb foglalkoztató szoba kialakítása.
Az előírásoknak megfelelően szelektív hulladéktárolásra is alkalmas hulladéktároló, valamint akadálymentes bejáratot biztosító rámpa épült.
A kivitelezés teljes költsége 51 millió Ft lett, melyből a Pest Megyei Területfejlesztési Kht.-tól 10 millió Ft-ot támogatásként nyertünk el.
Önkormányzati épületeink építése, felújítása
Polgármesteri hivatal A épülete
A 2003. és 2004. években felújítottuk a polgármesteri hivatal B épületét, a mögötte álló raktárt, műhelyt és garázst. A főépület tetőszerkezetét megerősítettük, megjavítottuk, valamint új cserepekkel fedtük be, a melléképületekre pedig új tetőszerkezetet helyeztünk. Minden épületben teljesen ki kellett építeni a villanyvezetéket. A felújításhoz hozzátartozott a padlók csiszolása, a nyílászárók mázolása, a szobák festése, az épületek újra vakolása és színezése. Az A épület és a melléképületek felújításának összege 11,1 millió Ft volt.
Polgármesteri hivatal B épülete
Már 1998 előtt szerepelt az önkormányzat tervében egy új polgármesteri hivatal felépítése. Mi is gondoltunk erre, hiszen négy üres telkünk állt a jelenlegi önkormányzati épülettel szemben, de amikor előzetes ajánlatokat kértünk egy zöldmezős hivatal építésére, a teljes költségkalkuláció mindegyik esetben 200 millió Ft feletti volt. Ezt saját erőből felvállalni nem mertük, és támogatást sem remélhettünk, mivel új polgármesteri hivatal építésére, felújítására évek óta pályázati kiírás nem volt. A településközpontok rehabilitációjára kiírt pályázatokat pedig elvitték a nagyvárosok.
Ezek után logikusnak látszott a volt ifjúsági ház tetőterének beépítése. A tervezési koncepció alapja az volt, hogy a meglévő épület megtartása mellett minél kisebb ráfordítással, a lehető legjobb és leggazdaságosabb belső elrendezés kialakításával történjen meg a tetőtér ráépítése. A felújított épület pedig arányrendszerével, külső homlokzati anyagfelhasználásával, színeivel a Tárnokon már kialakulóban lévő középület jelleget próbálja szerény anyagi lehetőségeivel visszatükrözni.
A munka 2005. április 4-én elkezdődött. Mint a legtöbb beruházásnál, itt is voltak gondok. Most csak kettőt említenénk. Április 10-11-én az épület beázott, és 3,2 millió Ft kár keletkezett, melyet a kivitelező később elismert. Az is igaz, hogy olyan többletmunkákat kértünk, melyek a kialkudott kiviteli tervben nem szerepeltek.
A legkorszerűbb kommunikációs eszközökkel felszerelt épületet szeptember folyamán vettük használatba. A telefonközpont révén a hivatal dolgozói és külső partnereik automatikus kapcsolás után kommunikálhatnak egymással. Minden ügyintéző rendelkezik kedvezményes internet- és e-mail kapcsolattal. A FiberNet hálózatán keresztül pedig lehetővé vált az ingyenes, illetve az olcsóbb telefonbeszélgetés (ethernet kapcsolat) is, de ezzel a lehetőséggel akkor még nem élünk. Számítógépeinket központi szerver kapcsolja össze.
Beépítettük a tűzjelző berendezést, valamint a riasztó- és beléptető rendszert, épületünket pedig térfigyelő kamera őrzi. 2006 nyarától pedig az épületben klímaberendezés működik.
A tetőtér megépítése után a közműveket és a kommunikációs eszközöket összekapcsoltuk az alsó szinttel, melyet szintén felújítottunk. Az új épületrészt, de részben az A épületet is új bútorokkal rendeztük be. Végezetül teljesen megújult a rendőrség épülete is.
Mennyibe került a hivatal korszerűsítése? A fent felsorolt tételek összege mintegy 71 millió Ft volt.
Művelődési ház
2003 őszén megszépült a művelődési ház udvara, színes térburkolata vidámságot sugároz. Igényesen kialakítottuk a külső konyhát, a külső illemhelyet, bevezettük a gázt, a vizet, bekötöttük a szennyvízcsatorna hálózatba, továbbá elvégeztük a tetőjavításokat. A következő két évben átépítettük a főépület fűtését, külső falát szigeteltük, új lábazattal láttuk el, a belső kiszolgáló termeket átalakítottuk, felújítottuk, a teljes villamos vezetéket kicseréltük, az épület belső részeit kifestettük és mázoltuk.
A művelődési ház épületeinek felújítására a nyolcéves választási ciklusban 16,6 milliót fordítottunk, melyből az elmúlt 4 év során 9,1 millió Ft-ot költöttünk.
Az épületben kialakított 5 állásos internet-hozzáférést, a hangtechnikai felszerelést, a számítógépes ellátást, a vetítő berendezést a művelődési ház pályázat útján nyerte el.
Ifjúsági ház2000. év végén áttelepítettük a Rákóczi úti gyógyszertárat az Egészségház épületébe, amely több szempontból is előnyös. Kényelmes a lakosságnak, hiszen az orvosi rendelés után helyben kiválthatja a gyógyszereit, lényegesen olcsóbb a működtetése, továbbá a folyamatos gyógyszerellátás eredményeként sokkal kisebb raktárra van szükség. Az áttelepítés 12,2 millió Ft-ba került, és kaptunk helyette egy dupla telken álló jó épületet. Már az első gondolatunk az volt, hogy közösségi házzá alakítjuk át. A tervek elkészültek, többször pályáztunk velük, de nem nyertünk. Elhatároztuk, hogy önállóan lépünk. A sportbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy önkormányzati segítséggel, önkéntes munkával megvalósítjuk tervünket, melyhez 2006-ban CÉDE megyei pályázatból 1,5 millió Ft-ot is nyertünk. A közösségi ház kialakítása mindösszesen 5,1 millióba került.
Átalakítottuk az épület belső tereit, kiépítettük a kiszolgáló vizes blokkokat, és rácsatlakoztattuk a szennyvízcsatorna-hálózatra. Csaknem minden burkolatot kicseréltünk. Elkészült az akadálymentesített bejáró, végül pedig külsőleg is új „ruhába” öltözött a régi gyógyszertár.
Azt terveztük, hogy az új intézmény a művelődési ház keretében működik majd, Lepsényi Katalin igazgatónő felügyeletével. Erre jogszabály is kötelezett bennünket, amely szerint a vezető csak megfelelő végzettségű személy lehet, és előzetes egyeztetés után vehetik igénybe fiatalok és idősebbek, sportolók és kulturális szervezetek.
Sportöltöző
Az utóbbi években az Egészségház környékén egyre több kulturális és sportesemény zajlott, ahol a résztvevők száma több száz, de esetenként talán még az ezret is megközelítette. Minden alkalommal gondot jelentett az öltöző és a mosdó hiánya. Szükségessé vált tehát egy kiszolgáló épület megépítése. E célra alkalmasnak találtuk az Egészségház raktára előtti zárt teret, mivel a közművek rákötése, az épület kiszolgálása, őrzése viszonylag egyszerű volt.
Az épületben két nagyobb és egy kisebb öltöző, mosdóhelyiségek és zuhanyozók létesültek.
Az épület felépítéséhez az Ifjúsági és Sport Minisztérium „Mobilitás” támogatását nyertük el, azaz 7,1 millió Ft-ot, melyhez 13 millió Ft önrésszel járultunk hozzá.Sportpálya és sportöltöző felújítása
Községünkben mintegy 230 fiatal futballozik rendszeresen. Sok településen zárják be a focipályákat, mi pedig újakat építettünk, és jó karban tartottuk őket.
2003-ban megépült az Egészségház mögött az Oázis SE nagypályája, majd mögötte a Bolha Foci Tanoda SE kispályája. 2005-ben elkészült a Honfoglalás utcában egy nagy edzőpálya, 2006-ban pedig felújítottuk a Sport utcában lévő nagypályát.
A Bolha Foci Tanoda SE és az Oázis SE pályája, valamint az edzőpálya önkormányzati költségen, valamint a szülők, edzők és a sportolók munkájával és támogatásával született meg. A pályák önálló fúrt kutat és öntözőberendezést kaptak. 2005-ben a Sport utcai pályát világítással láttuk el.
2006-ban Budaörs Kistérség Többcélú Társulása pályázati kiírását elnyerve felújítottuk a Sport utcai pálya gyepszőnyegét, megépítettük a kerítését, elhelyeztünk továbbá két pihenőpadot. Sor került az öltözők és a vizesblokkok teljes felújítására is, amelyeket a szennyvízelvezető-hálózatba is bekötöttünk. Nagyon szép lett. Meg kell nézni!
A Sport utcai pálya felújítására közel 7,3 millió Ft-ot költöttünk, melyből 3,6 millió Ft volt az elnyert támogatás.
Bár nem az önkormányzat építette, de mégis községünket gazdagította Szabó Tamás és társai beruházása, aműfüves kispályás labdarúgópálya az Egészségház mellett, amely 2006 októberében készült el. A könnyűszerkezetes fűtött csarnokban helyet kapott a 20X40 méteres pályán kívül négy játékos és egy bírói öltöző, vendégmosdók, bowling pálya 2 gurítótérrel, valamint büfé. A terület rendezése és a parkoló építése után a beruházók tervei között szerepel két teniszpálya (esetleg fedhető kivitelű) kialakítása is.
Egyebek
2003. év
Felújítottuk, illetve restauráltattuk a Szent György-emlékművet, valamint a Nepomuki Szent János-szobrot.Bankjegykiadó automatát szereltünk fel az Egészségház mellett, amit az OTP Bank Rt. üzemeltet.
EU szabványnak megfelelő játszóteret adtunk át a vasútállomás melletti „gödör”-ben. Megépítése 2 757 625 Ft-ba került, amelyből 1 700 ezer Ft-ot pályázat útján nyertünk.2004. év
Felújítottuk Ábri György, az 1944-ben hősi halált halt tárnoki pilóta sírját a régi temetőben.
2005. év
Teljesen lebontottuk és újjáépítettük a Szőlőhegy felé vezető Benta-hidat, valamint megerősítettük a Benta utca végén található ún. Nyáricska hidat.Parkolókat építettünk a községi temető elé, valamint a Rákóczi úti iskolával szemben lévő telkekre.
Szennyvízelvezető csatornát építettünk a Munkácsy utcában a Testvériség utcától a Benta-patakig. A csatorna építésének költsége 13,5 millió Ft volt, melyet az ÉTV-nél keletkezett fejlesztési forrásból fedeztünk, de a beruházás az önkormányzatunk vagyonát gyarapította. Az aszfaltút építésének költségét a lakosok fedezték úgy, hogy az önkormányzat kifizette a vállalkozónak, a lakosok pedig vállalták a teljes összeg havi 10 ezer Ft-os részletekben történő törlesztését.
Utak, járdák, parkolók építése és felújítása
2003. év
Járdát létesítettünk a polgármesteri hivataltól a temetőig a Halász utcában, valamint a Rákóczi úton. Építettünk 11 új buszvárót, valamint színpadot az Egészségház előtt. Murvával borítottuk be az Egri, a Győri, a Szegedi, a Szigetvári, a Hatvani, a Debreceni utcát, valamint az István közt. Megjavítottuk a Halász, a Kossuth, a Hazatérők, a Bentaés a Tabán utcát. Később aszfalttal burkoltuk a Benta utcát és a Fő utcai üzletházak parkolóját. Útalapot kapott murvaborítással a Honfoglalás, az Álmos és a Tas utca. Mart aszfaltburkolat készült a Szőlőhegy számos utcájában, valamint a Margit ligeten, hengerelt aszfaltút pedig a régi temetőben.
A felsorolt munkák mindösszesen 40, 6 millió Ft-ba kerültek.
2004. év
Aszfaltoztuk a Szőlőhegyi, a Tabán, az Öreghegyi utat, valamint a polgármesteri hivatal parkolóját. Murvával fedtük le a Margit ligeti utcákat. Játszótéri elemeket vásároltunk az óvodákba.
A fenti tételek mindösszesen 36,4 millió Ft-ba kerültek.2005. év
Aszfaltburkolatot kapott a Kölcsey, a Jókai, a Petőfi, az Arany, a Tompa, a Deák, a Zrínyi, a Munkácsy, a Vasút utca a Dózsa György úttól az Egyenlőség utcáig, továbbá a Határ út és a Csillag utca. Megjavítottuk az autópálya lehajtó egy szakaszát a Halász utcában. Aszfaltszőnyegezést végeztünk még a Hazatérők útján, a Mária utcától a Berki útig, melyhez a PRORÉGIÓ ügynökség 50%-os, azaz 13 millió vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Aszfaltozott parkolót és játszótéri játékokat kapott a Dózsa György úti Hétszínvirág Óvoda, valamint a Rákóczi úti általános iskola. Járda készült a Szabadság utcában a vasúttól a Dózsa György útig. Térburkolatot építettünk a polgármesteri hivatal új épületének parkolójába.
A munkák összértéke 87,5 millió Ft volt.2006. év Aszfaltszőnyeg került a Fűzfa, a Kopolya utcába, valamint a Rákóczi útra, a Dózsa György úttól az Iskola utcáig. Ez utóbbi megépítéséhez 50%-os, azaz 11 millió Ft támogatást nyertünk a PRORÉGIÓ ügynökségtől. Ez évben a fenti útépítésekre összesen 30 millió Ft-ot költöttünk.
Az új temetőben 6 db vízcsapot helyeztünk el.
Állami beruházásban épült meg az M7-es autópálya pusztazámori lehajtója és a 8104. számú út (a Sóskúti út) közötti összeköttetés, valamint a hozzátartozó két körforgalmi csomópont. Számunkra ez az összekötő út különös jelentőséggel bír, hiszen tehermentesíti a Halász utcára és a Dózsa György útra nehezedő gépjárműforgalmat.
Ár- és belvíz elleni védekezés
Ma már kevesen vitatják, hogy Földünkön klímaváltozás megy végbe. Növekszik az átlaghőmérséklet, egyre gyakoribbak a heves zivatarok, amelyeknek következményeivel nálunk is számolni kell. Évtizedek óta legnagyobb gondunk az ár- és belvízveszély. A Benta-patak árhulláma egyre nagyobb gyakorisággal veszélyezteti településünket.
Az elmúlt években, lehetőségeinkhez képest, sokat tettünk az ár- és belvíz elkerülése érdekében. Közel 30 millió Ft-os költséggel kikotortattuk a Zámori- és a Berki-patak medrének Tárnokon futó szakaszát, 2006-ban pedig a Benta-patak medrét, a 7-es főúttól Százhalombatta irányába.
Felújítottuk a településünket védő zsilipeket, kijelöltünk három átmeneti záportározót, védőtöltéseket alakítottunk ki középületeink és alacsony fekvésű lakóépületeink védelmében.
Működésünk idején az árkok kitakarítására koncentráltunk, továbbá a település mély pontjain, a Benta-patak felé tartó utcák végein elkezdtük az állandó szivattyúállások kiépítését.
Felújítottuk az árkokat az Arany J., a Petőfi S., a Jókai M., a Madách I., a Vörösmarty M., a Kölcsey F., valamint a Munkácsy M. utcában, a vasúton túl pedig a Köztársaság utcában. Az árkok kiépítésére 2003–2006 között 18,6 millió Ft-ot költöttünk.Érd önkormányzatával közösen készíttettük el településeink ár- és belvízvédelmi tervét, hiszen az Érdre zúduló csapadékvíz közel 50%-a Tárnok belterületén folyik a Benta-patakba.
A tervezés költsége mintegy 20 millió Ft volt, amit egyezségünk alapján Érd Város Önkormányzata fedezett.
Elővárosi vasút
Tekintettel arra, hogy Budapest közúti megközelítése egyre nagyobb gondot jelentett, nem volt más megoldás, el kellett indítani az elővárosi vasúti közlekedést. 2004 nyarán Martonvásárral és a környező településekkel összefogva, megkerestük Mándoki László urat, a MÁV Zrt. vezérigazgatóját. Meggyőztük arról, hogy településeinken reális igény van az elővárosi vasúti közlekedés bevezetésére.
Az elővárosi vasúti közlekedés 2005 év őszén megkezdődött. Azóta új kocsik közlekednek. Ígéretet kaptunk az állomás átépítésére is, amelynek kiviteli tervei 2006 nyarára el is készültek.
Kábeltévé
2004. és 2005. évek folyamán településünk lakóterületén kiépült a FiberNet Rt. kábeltelevízió hálózata, amely nagyszámú tévécsatorna műsorai mellett szélessávú internet-hozzáférést és e-mail használatot is biztosít. A hálózat lehetővé teszi az ingyenes, személyes telefonkapcsolatot is.
A társaság ígéretet tett a szolgáltatás folyamatos bővítésére, amely lehetővé teszi hálózaton belül a közvetlen telefonálás továbbfejlesztésére.
Természetvédelem
A SASAD Rt.-vel kötött egyezség szerint önkormányzati tulajdonba kerültek az alábbi természetvédelmi területek. A tópart és környéke a tóval együtt (21,8 ha), az Öreg-hegy tetején található Nagy-legelő (12,1 ha). Átadta továbbá a rekultiválás alatt álló szemétbánya helyét (10,1 ha), valamint kapunk 0,8 ha összközműves területet önkormányzati intézmények számára. A SASAD Rt. elismeri továbbá, hogy a 085 hrsz.-ú gyep és rét művelési ágú terület megmarad természetes árvízi tározónak, tehát nem építhető be (11 ha).
A fentiek ellenében az önkormányzat támogatja a Sasad Rt. azon elképzelését, hogy a Sóskúti út–Berki út–Malom-árok által bezárt területen kertvárosi jellegű lakótelep, másrészt pedig kereskedelmi és szolgáltató telepek létesüljenek.
Hulladékgazdálkodás
Zöldhulladék összegyűjtése és feldolgozása
A kertészkedés talán a legszebb időtöltés, de gondot jelent a zöldhulladék eltüntetése. Az égetést ma már nem csak törvény, illetve önkormányzati rendelet korlátozza, hanem a szomszédok sem viselik el. Sokan komposztálják a zöldhulladékot és visszaadják a természetnek, sokan viszont azonnal meg szeretnének szabadulni tőle.
2005 tavaszától megkezdte működését a Compostal Kft., amely díj nélkül fogad be Tárnok lakott területeiről minden összegyűjtött zöldhulladékot. Már az első évben több mint 600 tonna zöldhulladékot szállítottunk szervezetten a telepükre, amit komposzttá dolgoztak fel. Információnk szerint a beszállított zöldhulladék mennyisége az utóbbi évek során több mint duplájára nőtt. A gyűjtése és odaszállítás a mi feladatunk volt, az önkormányzat anyagi ráfordítása évi mintegy 2 millió Ft-ra rúgott. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársaiis példaértékűnek tekintették a környezetkímélő szemléletmódot tükröző gyűjtés és feldolgozás összehangoltságát.
Az építési törmelék összegyűjtése és feldolgozása
Az építési törmelék elhelyezése minden településen probléma. Nálunk sikerült jó megoldást találni. A megfelelő engedélyek beszerzése után Román Mihály vállalkozó kőtörő üzemet létesített, és 2005. évben megkezdte működtetését. A vállalkozó a beszállított építési törmeléket feldolgozza (összetöri, osztályozza), majd útépítési alapként adja el. Egyezségünk értelmében a zúzott törmelékből évente 200 köbmétert juttatott díjmentesen önkormányzatunknak alapozásra és földútjaink javítására. Ily módon készült el több vasúton túli mellékutca javítása, valamint 2006 szeptemberében a Szőlőhegyi út Újhegyi úttól Érd határáig eső szakasza.
Lomtalanítás, konténeres szemétgyűjtés
Községünk belterületein évente egy alkalommal lomtalanítást végeztünk. A külterületeken 6 konténert helyeztünk el a háztartási hulladék összegyűjtésére. Sajnos más településekről is rengeteg szemét vándorolt ide, amelynek elszállítása az önkormányzat pénztárcáját terhelte. Ennek ellenére ezt tartottuk a legjobb megoldásnak az illegális szemétlerakás megakadályozására.
Fejlesztési célú bevételeink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején
Államkötvények értéke 275 millió Ft
Pályázatokon elnyert összeg 66 millió Ft
Ingatlanértékesítés bevétele 280 millió Ft
ÉTV üzletrész értékesítés bevétele 95 millió Ft
Összesen 716 millió Ft
Fejlesztési célú kiadásaink a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején
Immateriális javak, szellemi termékek vásárlása 20 millió Ft
Épületek beruházása, felújítása 133 millió Ft
Építmények (utak, járdák, árkok) építése, felújítása 189 millió Ft
Járművek, gépek, berendezések vásárlása, felújítása 39 millió Ft
Ügyviteli gépek vásárlása, felújítása 9 millió Ft
Szennyvízcsatorna építés 18 millió Ft
Ingatlanvásárlás 25 millió Ft
Összesen 433 millió Ft
Fejlesztési célú bevételeink közül a 2002-2006. önkormányzati ciklus idején fel nem használt források:
Államkötvény (1 csomag) 55 millió Ft
ÉTV üzletrész értékesítés (lekötött betétben) 95 millió Ft
Összesen 150 millió Ft
*Valamennyi adat az önkormányzat pénzforgalmában megjelent.
***
Tisztelt Tárnokiak! Beszámolómban csak a fejlesztésekről, felújításokról számoltam be, de nemcsak erről szólt az életünk. A közösségi színterek (kultúra, sport, oktatási intézményeink, civil szervezeteink, egyesületeink tevékenysége, ünnepeink stb.) számtalan eseménye hozzájárult az itt élők jó közérzetéhez, erősítette bennük a lakóhely, a szülőfalu szeretetét. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy szeretnek itt élni, igazi otthonuknak tekintik e helyet.
Tárnok, 2007. november 26.
Dr. Gergely István
Tisztelt ice.bird!
Részlet a „Wikipédiából”:
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelent pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget, a kötvény mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon visszafizeti, illetőleg teljesíti. Vannak olyan körülmények, nevezett szerződések, értékpapírok, amelyek tartalmilag nem tekinthetők annak, ilyen pl. a biztosítási kötvény.
Üdv. Gergely István
