Sziasztok! Kerestem ma valamit az Etimológiai szótárban és megakadt a szemem a piócán. Az utolsó mondat szerint ez a szó a 19. században jelent meg a köznyelvben a nyelvjárásokból. Gondoltam, talán addig a nadály szót használták rá. Ám a kérdés: tudja esetleg valaki, hogy a 'nadály' honnan ered?
Én egyszer akadtam rá (a Klub Rádiót leginkább OFF okokból nem hallgattam rendszeresen), és pontosan az zavart a műsorban, hogy alig engedtek szóhoz jutni...
Nálam csak a Bartók szokott szólni, de ezt meghallgatnám, ha tudnám, ám és lehet, h az opera a ludas, de nekem ebből nem derül ki, h melyiket kéne meghallgatni:
Ötös - Bódy Gergővel és Tóth Barnabással Műsorvezetõ: Bódy Gergő és Tóth Barnabás » Időpont: kedd 10:00; kedd 22:15
Legutóbbi műsoraink:2012-01-10 1. rész (09.58.58) 2. rész (10.28.58) 3. rész (10.58.57) 4. rész (11.28.57) 5. rész (11.58.57)
Sajnálhatod, hogy nem hallgattál Klubrádiót, mert nagyon jó kis rádió, és már nem sokáig hallgatható.
Sok minden lehet. Ha baj van, akkor a formátummal van. Az így néz ki: Műsorvezető felvet két szót vagy kifejezést, megkérdez két Celebet, hogy szerintük mi az etimológiájuk, mondanak valami vicceset vagy nem vicceset, néha köze is van a valósághoz, majd Nyelvészszakértő megmondja a tutit, esetleg néhány egyéb érdekességgel fűszerezve. (Jelen esetben Xantusz Barbara poénkodott, hogy ő görög származású, és minden a görögöktől van, ezért a csőcselék is biztos görög.) Ezt a formátumot csináljuk lassan egy éve, és eddig még nem érkezett olyan visszajelzés, hogy bárki a viccelődést vette volna komoly válasznak. Természetesen ez is benne van a pakliban, különösen mert a hallgatók jó része háttérrádiózik. De mivel a Klubrádiónak alig egy hónapja van már csak, nem fogunk változtatni a formátumon.
Egyébként se tudnám, hogy hogy lehetne megmenteni a szórakoztató formát úgy, hogy közben viszont ne hangozzanak el nem szakszerű magyarázatok is. Gyerekkoromban nagy rajongója voltam Vágó István A fele sem igaz című műsorának, az abban elhangzó állítások 33-50%-a is hamis volt, mégis ezzel próbálták műveltséggel megszórni a nézőket. Én ezeket az adásokat könyvben is elolvastam, többször is, de tény, hogy nemegyszer a hibás válasz maradt meg jobban, és összemosódott bizonyos esetekben a valóság a fikcióval. Ezt én a jelen klubrádiós rovatban úgy próbálom kivédeni, hogy nem pusztán a „végeredményt” közlöm, hanem magyarázok, érvelek, mindig megpróbálok túlmutatni az adott kérdésen, tehát hogy etimológiai gondolkodásra próbálom nevelni a rendszeres hallgatókat. Persze ez heti bruttó 12 percben (ebben benne van a be- és elköszönés, a celebek, a műsorvezető) nehéz feladat, de volt, amikor úgy éreztem, sikerült.
Tényleg: hallgasd meg azt a negyedórát, kíváncsi vagyok, miként vélekedsz úgy erről a rovatról.
Tefigyejj(haver), sztem én még életemben nem hallottam a KR-t, még frekit se tudok, viszont engem ezzel a dologgal már így kerestek meg, és lehet, h nem ő volt aze gyetlen, akinek így csapódott le... :-)
Amúgy a csőcselék szó etimológiája bizonytalan. Azt lehet tudni, hogy korábban csöcselék alakú volt, az ő megnyúlásában a csődül ige származékaival való keveredés játszhatott szerepet. A tő esetleg a csöcs ~ csecs főnév, ekkor az eredeti jelentés ’infantilis, gyermekien buta’ lehetett. De ennél valószínűbb hangutánzásra gondolni (vö. csajvadék). Mindazonáltal egyik eredeztetés se igazán meggyőző.
(Annak, hogy a műsorrész elején a „celebek” fantáziája hogy lódul meg, nyelvészeti-etimológiai relevanciája nincs.)
Újabb kérdés: A Klubrádió szt a "csőcselék" gr/gr eredetű szó. De engem egyik gr szóra sem emlékeztet igazán. Mert ha onnan jön is, igen ki lett csavarva a kiejtése (értsd: a gr-ben se cs, se ö, se é nincs, nem, Ciprust nem számoljuk :-)))
A TESz-ből puskáztam. Ott pontok vannak a betűk alatt. A Word-öm készletében csak az egyik volt pont-os, mire megjelent, már egyik sem. Nem vagyok ennyire benne az IPA-ban, hogy tudjam a különbséget.
ţāķ? Még ha "szűk" fonetikai átírást használunk is, én tāķ-ra tippeltem volna. (A /k/ valóban erősen palatalizált (már-már majdnem IPA[c]. De a /t/ is palatalizált volna?)
A csárda végső forrása a perzsa čārtāk ’négy oszlopon álló erkély, négy falú szoba' (čähār > čār ’négy’ + ţāķ ’boltív’) A csárda a mai magyarban leginkább elterjedt jelentése a 'fogadó' a magyarban alakult ki. Szb-hv átvételnél 'őrtorony' jelentéssel bírt. Az őrtorony is, a fogadó is egyedül állt a pusztában. Ez egyben a postakocsival utazók pihenőhelye is volt, s a fontosabb utak mentén 5 km-ként volt egy.
Így a görögben az eredeti perzsa jelentésből eredhet, nem a 'vendéglő' jelentésből.
Ezek valóban mind szláv eredetűek, de az érdeklődő figyelmeztetendő, hogy ne vonjon le hamis analógiát. Nem minden -cs végű foglalkozásnév szláv. Lehet török is, így pl. az ács vagy a szatócs. (a hosszú mgh. itt mindenütt eredeti két szótagot (VγV-t) rejt, a -cs pedig eredeti -či, -čï foglalkozásnévképzőt).
Szily Kálmán (A magyar nyelvújítás szótára, 1902) alapján az is tudható, hogy a műt ige az 1833-as Bugát-Schedel-féle Magyar-Deák és Deák-Magyar Orvosi Szókönyv műtő szavából való visszaképzés. A műtő a műtevő (opus faciens) kontrakciója, ahogy a műtét a műtétel (operis factio)-é. Bár Bugát is egy, a fűt analógiájára alkotott műt igéből magyarázta a műtő-t, de egyrészt abból a műtét nem jön ki, másrészt a műt még a Ballagi-féle 1873-as, ill. a Czuczor-Fogarasi féle 1862–1874-es szótárakban sincs benne. Úgyhogy maga a műt ige, mint tényleges szó, még ennél is későbbi.