Köszi Hobo Bobo, hogy megtetted! Én teljesen feladtam már, mert nem ment a képfeltöltés a Felfedezővel, a Tűzrókával és a Krómozott guglival sem! A Daláriák otthonával már meg sem próbáltam! Az elvetélt próbálkozást meg töröltettem a modikkal.
Szóval akkor a kommentek. A képek, azt hiszem magukért beszélnek, csak egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: Az eligazító táblán Gánt távolsága bizony alaposan el lett szabva, ugyanis egy nagyságrendet tévedtek!! A távolság nem 1,3 km és 25 perc, hanem 13 km és majdnem három és fél óra a saját tempómmal! Egyébként alapvetően szépek és jók ezek a több helyen is kihelyezett eligazító jelzések! Köszönet az alkotóinak!
Olvastam és láttam is riportot a film készítéséről. A konfliktusokat a Rockenbauer simította el. Az útvonalat meg előtte 2x bejárták, gondolom pontos forgatókönyvük volt.
-hogy a készítők se tudják biztosan, mitől lett kult-film
-hogy a 76 nap alatt valóban egy életreszóló élményt kaptak amit még most is emlegetnek
-azt se gondoltam volna, hogy a stáb ilyen összetartó, hogy még most is évente találkoznak (azért arra kíváncsi lennék, hogy sose veszekedtek? :-)
de ami a leghihetetlenebb: hogy a vérbe tudták összeegyeztetni, hogy a gyártásvezető V. olgával pont akkor érjen egy adott helyszínre amikorra a túracsapat? oké, előre meg volt beszélve, de nekem általában nem sikerül a saját magammal megbeszélt menetrendet tartanom, pedig nem is csinálok riportokat közben a falusiakkal :-)
Elnézést kell kérnem Hörpölintől,de mivel ő feladta,így megpróbáltam én betenni a képeit ide,mert nagyon jók lettek!(kicsit megijedtem,mert sikerült...:-)) )Viszont azt szeretném ha ő kommentálná...:-)
Sok egyéb mellett érdekes, hogy ha jól sejtem először mondták ki "hivatalosan", hogy RP öngyilkos lett - ez eddig inkább a mende-monda kategóriába tartozott.
Mielőtt még mindent elfelejtenék, gyorsan lejegyzem a dolgokat… :-)
Más évekkel ellentétben idén még az év végére is maradt szabim, és mivel más dolgom éppen nem volt, hát hátizsákot ragadtam és tettem egy kirándulást a Vértesben! Leírom a tömegközlekedést is, amivel lejutottam reggel Bodajkra, a gyengébb idegzetűek inkább hagyják ki! :-DD
Szűkebb pátriámban 03:49-kor szálltam fel a Székesfehérvárra tartó személyre, 04:54-kor már oda is értem vele. Itt volt egy órám, azalatt kényelmesen megreggeliztem, és közben elnézelődtem a fűtött váróteremben. Az arcok láttán dosztojevszkiji mélységek rémlettek fel, Gorkij Éjjeli menedékhelye babapiskóta a fehérvári állomás kora reggeli képéhez képest! Aztán indult a csatlakozás 05:50-kor és 06:18-ra értem a bodajki Csókakő vasúti megállóba. Útközben dumáltam egyet a kaller sráccal, mert mint kiderült, ő is kéktúrázó… :-)). Amikor meglátta a jegyemen a Csókakő nevet (meg persze a hátizsákot és a botokat), azzal kezdte, hogy merre lesz a túra: a Bakonyba, vagy a Vértesbe?
Szóval leszálltam a vonatról, aztán bár pecsételhettem volna a peronnal szemközti oldalon, mégis bebattyogtam a faluba, gondoltam a Fenyő büfében stemplizek, aztán gallér mögé hajítok egy kis gyorsítót is, de fél hétkor még zárva volt, a zöld Seat sem állt még mellette. Pedig hatkor kellett volna nyitnia… Na, ide hiába jöttem! Beizzítottam a GPS-t, aztán nekivágtam az útnak. Stempliztem a vasúti peronon, aztán átgyalogoltam az aszfalton Bodajkról Csókakőre. Nyolcat kondított a falu harangja, mire elértem a Vadász vendéglőt. Ez is zárva volt, még szerencse, hogy Bodajkon pecsételtem! Szóval itt sem tudtam inni semmit sem! Esküszöm, még egy-két ilyen, alkoholmentes túra, és a nickemet megváltoztatom hörpölin-ről absztilin-ra! :-))
A völgyben még köd volt, de ahogy ballagtam egyre feljebb a faluban, kiértem a napsütésre, a vár alatti parkolóban már ragyogóan sütött a Nap! Felkaptattam a várba, megnézni a kilátást – ami a nullával volt egyenlő, de az a nulla, az fantasztikus volt! Kis pihenő után kilenc felé veselkedtem neki a Vár-völgy kaptatójának, egy lendülettel felszaladtam a Határnyiladék aszfaltútjáig. Fenn a fennsíkon 10-15 centis masszív hótakaró fogadott, előttem két lábnyom húzódott csupán a hóban, de később azok is másfelé tértek. Ennek ellenére meglepően jól járhatóak voltak a nyiladékok, a jelzések is megfelelőek voltak, nem is kellett sem a térképre, sem a GPS-re nézni, jól követhetőek volt a hóban szinte láthatatlan utak.
Az erdei aszfaltúton sok teherautó járt előttem, keményre volt taposva a felülete, itt ért utol egy kocogó! Rajta kívül egy teremtett lelket sem láttam Csókakőtől Gántig! Sajnos útközben befelhősödött az idő, később a köd is leszállt, beszürkült a világ. A Hajdúvári vadászház környékén kissé besűrűsödtek a lábnyomok, de az Antal-árokba ereszkedve már megint szűz hóban jártam. A hegyek közül leérve rátértem a Kápolna-puszta felé tartó jól kitaposott keréknyomokra, ezeken ballagtam egészen Gánt határáig.
Megkerültem az öreg, ágas-bogas tölgyek csoportját, aztán végigballagtam a házak mögötti utcán a faluközpontig. Ott tértem le a K- jelzésről, ahol az egy derékszögű kanyart vett, hogy a Pap-völgy felé induljon tovább. Betértem a Vértes csárdába, pecsételtem az „őzikés” pecséttel, aztán felhörpintettem (végre) egy Drehert. Még csak egy óra múlt, annyira korán érkeztem, hogy a kigyűjtött menetrendemet hiába nézegettem, arra csak a három után induló buszokat gyűjtöttem ki – igaz, azt viszont este fél kilencig. De az ütemesnek tűnő menetrendből arra következtettem, hogy háromnegyed kettő felé jönni kell egy busznak. Jött is, bár csekély kétellyel vártam a megállóban, mert a kifüggesztett menetrend szerint ez a busz csak iskolai tanítási napokon közlekedik. Tudniillik &son már otthon lebzsel hétfő óta, de reggel mégis láttam Csókakőn iskolatáskás gyerekeket! Szóval kétesélyes volt a dolog!
Fehérváron a helyközi buszok megállója húszpercnyire van gyalog a vasútállomástól (ezt régebben már többször is alaposan kimértem), most kiléptem a kettő között, pedig nem is tudtam, mikor jön majd hazafelé vonatom, mert persze azt is csak fél négytől gyűjtöttem ki… Megvettem a pénztárban a jegyem, éppen pakoltam a visszajárót a bugyellárisomba, amikor hallom, hogy mondja a géphang, hogy Szombathelyről Budapestre tartó gyors érkezik a harmadik vágányra! Nosza skera, még éppen elkaptam röptében a vonatot! Így aztán háromnegyed négyre már Kelenföldön voltam, fél órával később meg be is léptem a lakásajtón!
(Töltöttem volna fel képeket is, de nem megy. Pontosabban fel tudom tölteni a képet, de aztán eltűnik valahol a zindex bugyraiban... :-(( Úgyhogy képzeljétek el...)
Ez nagggyon durva!És bátrak a sofőrök,lehet hogy ők is belső égésűek?:-))
Ehhez hasonló keréknyomokkal azért néha itthon is lehet találkozni,egy topiktársunk tett fel nemrégen egy biciklis képet,melyen a bringa magassága pont egyenlő a keréknyommal,amelybe beletette a gazdája.
Még formálódik a konkrét megvalósulás módja, de talán nem haszontalan most hírt adni róla.
A Kéktúra 50 éves indulása kapcsán az MTSz-ben szeretnénk létrehozni egy olyan fotógyűjteményt, portfóliót, ami bemutatja az Országos Kéktúrát. Alapesetben ez tényeg "csak" egy képgyűjtemény lenne, de ha sikerülne támogatót is találni mellé, akkor tervezünk egy fotópályázatos részt is, valamiféle jutalmakkal.
A téma az Országos Kéktúra lenne, (tájak, a kéktúrázás, a kéktúrázók, az épített környezet emlékei, stb.). Szeretnénk azt, hogy az útvonal minden tájáról készüljenek fotók (a ritkábban járt vagy a "laposabb" részekről is, valamint a településen belüli részekről is). Szeretnénk azt is, hogy a téma jellegénél fogva minél több évszakban (időjárási és fényviszonyok mellett is) készüljenek fotók, tehát télen is, pl. a mostani havas időkben. Ezért írom be most, a jelenlegi fázisában is, habár a "zárás" valamikor 2011 novemberében (őszi fotók miatt...) lesz.
Az is a cél, hogy a kifejezetten profi fotósok, természetfotósok mellett lelkes amatőrök is nyugodtan jelentkezzenek. A megvalósítás, a beküldés konkrét módja még nem eldöntött, csak azért jelzem, hogy témagyűjtésre most kiválóan alkalmas a terep, a karácsonyi bejglievős-bűntudat enyhítését össze lehet kötni ezzel is.
óó most látom, nem sokkal csúsztam le arról a hivatalos kékről. Azt írja az atlasz, hogyaszongya: "Ezen az úton vezetett évtizedeken keresztül a kék jelzés föl a Lófej-forrásig, onnan a Nagy-Nyilas kis fennsíkján át le a Ménes-völgybe. 2001-ben az Aggteleki Nemzeti Park azt a vidéket ún. magterületté, azaz szigorúan védett természetvédelmi területté nyilvánította, ez azt jelenti, hogy minden emberi tevékenységet távol tartanak innen. Tehát itt ne használják a régi jelzést, a régi utakat!"
Na ennek semmi köze a kéktúrához,de ezt hogy csinyátad?? Először a "nagyítani"helyett "bagyítani"-t ütöttél,és kijavítottad,(pedig már gyúrtam rá poénilag:-)) ) majd most meg ez az utólagos szerkesztés...ezt hogyan kell??:-O
Mivel kéktúrás relikviagyűjtő is vagyok ,így van két régi füzetem is,egyik tulajdonosa 1981-ben,a másik 1989-ben kezdte meg a kéktúrát,de nem fejezte be egyikőjük sem.
Nekem csak az okt-pecsételfüzetemben van szerintem még az az útvonal berajzolva, vagy ha nem, akkor láttam már olyat, amiben az volt :)
Ja, kölcsön tudom kérni a kisméretű keményfedelű kéktúraleírást, azt a 1979-es bejárás idején használta a forrásom (az egyik 1,5M lépéses epizódban a delikvens hátizsákja is látszik egy rövid snitt erejéig :).
Na jó,úgymond "kényelmi" okokból ritkán terelnek,én egy ilyenről tudok,ez pedig Dédesvár,amelyet egykor megmászott a kék sáv jelzés,de később leterelték róla,mert az év egyes szakaszaiban konkrétan járhatatlan az út,erről éppen Hörpölin is tudna mesélni...:-)
Itt pedig azért feltételeztem ezt mert jelen állapotában is kb 25km-es szakasz ez (Jósvafő-Bódvaszilas)lakott település és szakaszolási lehetőség nélkül (esetleg Szögliget,lásd szintén Hörpölinék),a Lófej völggyel pedig megvolna vagy 30 km minimum.
A Szandavárat sem épp kényelmes megmászni, oszt mégis.
Nem inkább biztonsági?
Egyébként karácsony miatt egy kis folklór erről a vidékről:
itt a fenyők betelepítéséig boróka volt a karácsonyfa.
A ma szigggorrrúúúannn megtiltott lakossági favágás úgy zajlott, hogy az apák a fiaikkal kimentek az erdőbe és megvizsgálták a fákat, amelyik elhalt, kiszáradt ment a fűrész alá, az éppet békén hagyták. Ugyancsak fűrész alá került a vadhajtás is, hogy az egészséges, egyenes ágból lehessen fa. Ha arról volt szó, hogy látták, beteg a fa, de még él, akkor képesek voltak még két évet is várni, csakhogy kiteljen a fa ideje és csak utána vágták ki.
Ezzel a komoly környezetkárosító teljesítménnyel tényleg le kellett számolni!
Na csak előkerült! Már épp terveztem rákérdezni, hogy kismiújság?
Hörpölin nincs gond a túrakezdéssel egyáltalán, mindig ott voltam, még ha ez volt hogy a sorompó átszakítását is jelentette ;DDD és a pity malik, nem a pinty! :DDD
Különben meg valahol az Öreghegy és bajóti vágás között már mintha kaptam volna ígéretet a dvd-re, de csak nem, hát gondoltam most talán igen! ;-)))
Tamás mobil netem van, ami valójában nyet, úgyhogy asszem maradok a dvd-nél! ;-))) Na jó megkegyelmezek, rákeresek boltokban, azongyák néha Ocsányban még elérhető!
A térképek nagyon jók! Szerencsés az, vagy régi motoros kinek ilyen kincsei vannak!
Ez meg egy Ural,nem?Bár a Krazokkal is össze lehet téveszteni...Annyi a baj csak velük hogy gyenge a benzines motor bennük,és 100km-en szélsőséges esetben hozza a liter/km "normát":-))
Azt lehet tudni hogy a Lófej-völgyből miért terelték át a kéket?Természetvédelmi okokból,vagy csak kényelmi?Balla Go ha erre rávilágítanál esetleg...:-))
