Fél v. akár egy egész nap alatt teljesen lehetetlen megállapítani, hogy hízol vagy fogysz-e! -- bocsánat, de már a kísérlet is vicces kicsit. A vízmennyiség a szervezetben simán ingadozik úgy másfél kilónyit, amit a mérleg persze jelez, miközben nem valódi testsúly. Ahogy érdes modorú kollégánk is mondta: ne a mérleggel próbáld a haladásodat nyomonkövetni elsősorban, hanem a ruháiddal meg mérőszalaggal! (Sőt, fényképezőgéppel.) Hetente egy súlymérés, mindig uannak a napnak a reggelén, bőven elegendő! Annál gyakoribbtól csak becsavarodik az ember, teljesen a súlya körül fognak keringeni a gondolatai, miközben a súly csak egy összetevője a jó testi-lelki kondíciónak.
Affene ebbe a bonyolult szervezetünkbe! Igazatok van! Tegnap mérgemben megettem az előző esti maradékot, a gyerekek vacsi maradékát, és nem híztam reggelre!! Persze ez nem bizti, hogy ma is így működne.
"Egyes notórius fogyózóknak éppen, hogy *többet* kéne enniük " - Pontosan. Többet és többször. Sokszor olvasom én is a "pedig ebéd után már semmit sem ettem" kezdetű búslakodásokat.
Így igaz. Még nem került itt szóba, de ajánlatos elővenni egy mérőszalagot, és a fogyást a méreteken is vizsgálni. A súlyvesztés csak egy dolog. A test szerkezete meg egy másik. Egy anorexiásnak is lehet aránytalanul nagy feneke attól függetlenül, hogy a bordái között már szinte átlátni. Itt jön be a nőknél a céltudatos mozgás fontossága is, mert ugye sokszor a diéta először a mell zsírpárnáit kezdi el leginkább bontani, ami persze a legtöbb nőnek egyáltalán nem célja. A céltudatoson azt értem, hogy nem szabad túl sok általános aerob vagy kardio edzés, inkább több legyen a kritikus területekre összpontosító izommunka.
Hát, ahhoz kicsit hosszú... A lényeg, h. kalóriaszegény diéta mellett is lötyöghetnek az ember testrészei, rossz kinézettel-közérzettel meg más kellemetlen tünetekkel társítva; és ha elég kitartóan folytatja, annyira lelassíthatja az alapanyagcseréjét, h. még a 800 kalóriás diétán is hízni fog! Egyes notórius fogyózóknak éppen, hogy *többet* kéne enniük (persze jól megválasztott és időzített dolgokat), akár átmenetileg még súlyosodni is, hogy izmosodjanak.
"Igen, és amíg esznek, csorgathatom a nyálam..." - Belátom, ez sokszor tényleg nem egyszerű, de ennek sajnos ez az ára. Egyébként a nyálcsorgatáskor gyorsul az emésztés is, tehát fogyaszt. :-)
Azért csak olvasd el, ha teheted, amit a 133-ban ajánlottam! Szép dolog a súlyvesztés, mert motiválja az embert, de az igazán pozitív, maradandó hatású eredmény az izom-zsír arány javulása.
"Na ha valaki mellém is állna, akkor összekapnám magam. " - Tévedés. Ő kapna össze téged. Akkor működik a dolog, ha már össze vagy kapva, és a segítség csak irányt mutat, nem noszogat.
"Na, pont így lehet elérni, h. a túlsúlyos hagyja az egészet a francba és visszatérjen egy az egybe a régi életmódjához!" - Hagyni is kell! Majd akkor jöjjön vissza, ha komolyan gondolja. A fogyásra nem lehet pátyolgatással motiválni. Ha majd úgy érzi, hogy "Bassza meg, megcsinálom!!!" (Gyurcsányosan kifejezve), lefogyok, ha fene fenét eszik is, akkor van értelme.
"A világ tele van *félig-meddig* elszánt, *nagyjából* erős akaratú fogynivágyókkal. " - Ezen nem egy edzőnek kell segíteni. Vagy pszichológus szakember, vagy valami csoportterápia, vagy mittudomén mi kéne, hogy megerősödjenek lelkileg. Aztán ha ez már rendben van , akkor jöhet a táplálkozástudomány, meg az edzés.
Csernus műsorához nem adtak eredményességi statisztikát; csak föltételezed, hogy hatékony. Nem tudhatjuk, azokra az esetekre, akiken segített, hány olyan esett, aki átment a modora miatt más orvoshoz, hány, aki kiábrándult az egész pszichológiából és maga próbált továbbélni a problémájával; amennyit tudunk, attól akár öngyilkosok is lehettek a páciensei közül.
Eleinte (az volt a műsor leghumorosabb része). De a végére elég rendesen megjavultak -- a győztes családban mindenki, de a vesztes családok közt is volt olyan, ahol legalább az apa rendesen rászokott a mozgásra és elhúzott a többiektől. (A 3. családban, ha jól emlékszem, a két gyerek volt ilyen reménykeltőbb.)
"legtöbb anyával ugyanis az a baj, hogy a család nem kéri a fogyis kaját, és az ember röstell magának külön készíteni."
Ez már szerintem is kifogás! Ha te főzöl, félúton kiemelhetsz egy kalóriaszegény adagot, amikor az még csak párolt hús, zöldség és gabona (ahogy Stahl a bébikaját), utána, HA a család tényleg igényli a teljesen hagyományos recept szerint készült ételt és HA te olyan jó vagy és nem intesz be erre a kívánságra (amik azért nem is annyira magától értődő választások, ez a két HA szerintem további vizsgálatot érdemel :) akkor a maradékot beránthatod, önthetsz rá mártást, tehetsz mellé sültkrumplit majonézzel és megszórhatod szalonnakockákkal akár.
"Akár meg kell szégyeníteni ahhoz, hogy kapja már fel ugyan a fejét, hogy ebből igy nem lesz semmi!" - Szerintem nem kell megszégyeníteni, csak egyszerűen elküldeni a rákba, szépen "Csernusosan". Ha nem akar igazábol lefogyni, akkor ne rabolja mások idejét és energiáját.
Igen, láttam már ilyen műsort! Na ha valaki mellém is állna, akkor összekapnám magam. A legtöbb anyával ugyanis az a baj, hogy a család nem kéri a fogyis kaját, és az ember röstell magának külön készíteni. Vagyis eszi a nem fogyisat, és nyavalyog hogy nem fogy, főleg mer ideje nincs edzeni.
"Én a kemény mondatok "híve" vagyok, igenis, meg kell mondani neki, hogy nincs csalás és "le kell tiporni", hogy tudja igenis rosszat tesz. Akár meg kell szégyeníteni ahhoz, hogy kapja már fel ugyan a fejét, hogy ebből igy nem lesz semmi!"
Na, pont így lehet elérni, h. a túlsúlyos hagyja az egészet a francba és visszatérjen egy az egybe a régi életmódjához! Mert ezzel kapcsolatban választhat, nem úgy, mint a munka vagy a légvétel ügyében; és mert az önérzete a legtöbb embernek fontosabb, mint a teste állapota! (Akiknek nem, azok már most profi sportolók :) A világ tele van *félig-meddig* elszánt, *nagyjából* erős akaratú fogynivágyókkal. Az a nagy ember, aki velük tud elérni eredményt. (És mellékesen: az az ember tudna jól keresni ezen az egészen.)
Ha vki olykor csal az étrenddel v. az edzéssel, de amellett mégis folytatja az egészet, az évek távlatából sokkal jobban jár, mint az, aki egy darabig csinálja 100%-ig tökéletesen, utána elege lesz és hagyja az egészet a fenébe!
"Persze 150kilóból lefogyhat kitartás, önfegyelem nélkül 50 kilót de még mindig úgy fog kinézni!"
Ha nem a sebészi módszerekre vonatkozik ez a mondat, akkor valszeg viccnek szántad, ezek nélkül még 5-öt sem lehet, nemhogy 50-et.
"amikor az edző nem lesz velük többé, ezek a pozitív emlékeik már elegek lehetnek, hogy megtartsák őket a helyes úton."
Ez sem igaz. Van egy srác aki egy hozzáértőtől kap segítséget, megmondja mit egyen és elkezd fogyni! Örül neki, hogy végre sikerült, de elkövette a "csalást". Aztán azon kapta magát, hogy már megint nem úgy él ahogy kellene és ugyanúgy visszaszedte. Pedig ott volt benne az, hogy sikerült! És mégis...
A másik meg, hogy ha vkivel gyengéden beszélünk, "jajj persze, hogy lehet csalni, majd lemozogjuk, vagy majd utána visszaállunk a helyes étrendre", és a többi, akkor ugysem fogja normálisan csinálni, mert jajj, hát szabad meg nem tiltják. Én a kemény mondatok "híve" vagyok, igenis, meg kell mondani neki, hogy nincs csalás és "le kell tiporni", hogy tudja igenis rosszat tesz. Akár meg kell szégyeníteni ahhoz, hogy kapja már fel ugyan a fejét, hogy ebből igy nem lesz semmi!
Minden nap be kell mennünk a munkahelyre, hogy dolgozzunk, ha csak hébe-hóba megyünk be és azt mondja a főnök, hogy nem baj, majd legközelebb bepótolod, akkor a cégnek lőttek. Egy gyér főnök alatt megpusztul a cég.
Levegőt se vegyél, azt is 2 naponta ráérsz, majd akkor többet lélegzel :)
Kicsit érdekesek a példák, de értelmezd és megérted a lényeget.
Önfegyelem, kitartás nélkül nincs normális diéta, bárki bármit mondhat SOHA nem fog tudni lefogyni. Persze 150kilóból lefogyhat kitartás, önfegyelem nélkül 50 kilót de még mindig úgy fog kinézni!
Ezen nincs mit szépíteni, csalásokat figyelembe venni. Az élet néha kegyetlen, ha le akarsz fogyni, akkor igenis kell érte tenni. Gondolom a kaját sem úgy rakják eléd, meg kell dolgoznod érte. Nincs ez másként sem az élet egyéb területein. Van VALÓBAN le akarsz fogyni, akkor lesz elég akaraterőd ahhoz, hogy megtedd.
És bár évek óta a sok szar ditéa után már nem hiszel benne, de TUDD a diéta volt a SZAR! Az ilyen 90 napos diéták és a hozzá hasonlóktól NEM fogsz tudni lefogyni és ÁRTALMASOK!
Azt hiszem ennyi, leírtam amit gondoltam, sok sikert mindenkinek, üdv.
"A résztvevő stílus is legalább annyira kudarc lesz hosszútávon, mivel azt ő sem érte el, hogy a tréningezett család önként és véglegesen szakítson a rossz szokásaival."
Honnan tudod? Persze jó lett volna egy nyomon követő műsor, amiben visszanéznek rájuk pár év múlva (igértek is vmi ilyet, de tudtommal nem készült el). Szemlátomást tényleg tudtak örülni a családtagok az újfajta sikerélményeiknek is, nem csak a nyereményútnak, hanem a nő, hogy tud futni, a pasi hogy képes hegyet mászni, a gyerekek, hogy könnyebben beilleszkednek az iskolában -- amikor az edző nem lesz velük többé, ezek a pozitív emlékeik már elegek lehetnek, hogy megtartsák őket a helyes úton.
Láttam azt a műsort. Szánalmasak voltak. Ezekkel szerintem egyik edző sem járt valódi sikerrel. A résztvevő stílus is legalább annyira kudarc lesz hosszútávon, mivel azt ő sem érte el, hogy a tréningezett család önként és véglegesen szakítson a rossz szokásaival. Kétségtelen, hogy a résztvevő stílust könnyebben befogadja az ember, de az élet olyan, hogy nem lehet mindig ott egy edző mankónak, a kitartó szándéknak belülről kell fakadnia. Vissza fogják hízni néhány hónapon belül. Ez olyan, mint a drog. A Csernus is azért olyan bunkó a páciensekkel, mert tudja, hogy rá kell ébreszteni őket, hogy lehet bármilyen jó az orvosi, családi vagy baráti segítség, nekik egy személyben kell szembenézniük a problémájukkal, nekik maguknak kell megtenni az első és legfontosab lépést, végletesen szembeszállni az önpusztító kényszerrel. Ebben a műsorben a legtöbben nem akartak igazán lefogyni, jelentkeztek a műsorba, hátha valaki ezt helyettük megoldja.
A Spektrumnak azt a fogyókúrás valóságsóját, amiben 3 személyi edző próbált lefogyasztani 3 kövér angol családot, láttátok? Kötelezően meg kéne nézni mindenkinek, aki túlsúlyosaknak próbál tanácsokat adni! (Pláne, ha hivatásszerűen!) A kissé agresszív, őrmesteri-túl határozott, vicces-ugratós és büntető-jutalmazó stílusok mind nem jöttek be a két férfi edzőnek -- pedig ha már eleve elszánt, sportolni vágyó fiatalok között lettek volna, akkor semmi baj nem lett volna a stílusukkal, csak kertelés nélkül megmondták, hol a hiba, és mit kell csinálni az eredményért. De a nő, aki résztvevő stílusban, minthe a család régi barátja lenne, adta elő magát, sikeresen megmozgatta a társaságot és az utolsó részben már félmaratont futott az eredetileg teljesen reménytelennek látszó háziasszonnyal!
