Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
Ha tehát a tudomány foglalkozni akar az elöregedő emberek életének meghosszabbitásával, akkor az agyukat kellene tudni megmenteni az utókor számára s nem hagyni elrothadni, elégni a test többi részével együtt! Ugyanis minden más szervet lehet pótolni, de az agyat nem!
S működőképes állapotban megtartani, ez lenne a nagy feladata tudomány számára!
A koromnál fogva kénytelen-kelletlen kell foglalkozzam időnként az elmúlás gondolatával is. Egyetlen dolgot sajnálok: hogy az évtizedeken át felgyűlt tudásomat, tapasztalataimat, vagyis az agyamat, nem tudom az utókorra hagyni! S nem csak rólam van szó, tessék elképzelni, hogy mennyi értékes tudás vész kárba visszahozhatatlanul minden egyes valamiben jól képzett ember halálával. Nem lehet mindent leírni, átadni, pláne ha nincs is elég fogadókészség rá! A már meg nem írt versek, regények, le nem kottázott zenék, gondolatban marad művészeti alkotások, be nem fejezett találmányok, felfedezések, tudományos művek, stb, stb. mind pótolhatatlanul kárbamennek.
Ezeket nem lehet átadni egy az egyben, mivel az agyunk folyamatos működésének a termékei s csak részleteket tudunk nyilvánoságra hozni, már ha még képesek vagyunk rá és van kinek.
Nem, nem élhetünk 120-150 évig, mert semmire sem jó idősen, betegesen , munkaképtelenül unatkozni és kínlódni éveken át! Meghaladtam a 80-at, nem vagyok sem szenilis, sem fájdalmakkal küszködő (még), s még képes vagyok alkotó, kutatómunkára is, de ez a mai világ már nem nekem való! Nehéz elviselni azt a sok őrültséget ami ma történik, látni hogy a régi szokások, hagyományok, a nyelvünk, az iskolai oktatás, az életvitel s minden más, hogyan változnak s nem a javukra.
S mivel biológus vagyok azt is tudom, hogy a sejtjeink állapota minden osztódással romlik, a DNS szekvenciák hibáinak száma egyre nő s ez vezet egyrészt a test működésbeli problémáihoz (ld. az autoimmun betegségeket is), másrészt az öregedéshez és a végelgyengüléshez, halálhoz.
Mire lenne jó életben tartani mesterségesen egy csomó embert, akinek már nincs mit élveznie az életben? Persze, egyes kutatóknak megéri mások sorsával játszadozni, ha jól megfizetik őket érte.
Nem az idős kort kellene feleslegesen hosszabbítani, hanem a középkorúakat megmenteni a korai haláltól, betegségektől, a fiatalabbakról már nem is beszélve.
Miért kell hitelt adni minden ilyen marhaságnak? Az állítólagos "kutatásokat" valaki mindig pénzeli, s nyilván olyanok, akiknek érdekükben áll a saját termékeiket terjeszteni helyettük! S jópénzért magukat prostituáló kutatókat, dietétikusokat is bőven lehet találni hozzá.
Tessék már visszaemlékezni az utóbbi évtizedek reklámjaira, amelyben sorban kerültek célkeresztbe a fehér színtiszta dizaharidon (szőlő+ gyümölcscukor, vagyis minden plolizaharid alkotórészei, az élő szervezetek "fűtőanyagai") kivül a fehér liszt, a tojás, a tej, a vaj/zsír/olaj/margarin, a vörös húsok, stb. majd minden ami a természetben megtalálható és ehető tápanyag, hogy ismeretlen összetételű és hatású szintétikus termékekre legyenek lecserélve! A folyamatos madárinfluenzával gyanusított baromfifarmok állatainak elégetését, hasonlóképpen a sertések, szarvasmarhák tömeges elpusztitását helyi fertőzések ürügyén!
Ördögi játszma az emberiség ellen s nem ártana ezeket az ördögöket a pokolra küldeni!
"De én egy eléggé öntudatos egyed élőlény életösztöneire gondoltam."
Az apuka bemegy a lákástűzben reked gyerekéért.
Az egyéni túlélési ösztönt felülírja a faj fenntartási
ösztön, ha nem megy be ez a fajta viselkedés evolúciósan kiszelektálódik.
Vab olyan apuka aki nem megy be, mivel a evolúciónak van egy másik stratégiája, és az nem a monogámiáról szól hanem arról hogy d.. meg minél több nőt. Ezek nem élhetnek 150 évig mert nagy a stressz, és az öl.... két végén égeti a gyertyát.
Pl. a hangyakollóniáknál is vannak ilyenek. Tudom. De én egy eléggé öntudatos egyed élőlény életösztöneire gondoltam. Vannak kollektív szintek is, azokon nem az egyed életbenmaradásáa a cél, hanem a kollóniáé.
