A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Ez most a szexuális irígységnek egyfajta manifesztációja lenne? Eötvösék kényelmes, jól nyomon követhető mérése is ezerszer pontosabb volt a vágyaidnál.
Azert akkor alljon itt a Niebauer cikk absztraktja csakis V. Laszlo kedveert:
We have carried out a direct free-fall experiment to measure the differential acceleration between two different materials (copper and uranium) falling in the Earths gravitational field. The differential acceleration was measured to be less than 5 parts in 10^10 of the normal gravitational acceleration. This null result puts new limits on the strength and range of the proposed fifth force.
Bagoly mondja verébre.. Tudták ám tőled idézni egy másik fórumról jó sok személyeskedést..
Pl.:
"iszugyi válasza Szilágyi András (07:56) hozzászólására előzmény | privát | 2009.04.16. 10:10 | válasz | (#22665) Ezeket a teszteket
"Az ekvivalenciaelv eddigi tesztelései:
Kutató, év Pontosság Módszer Philiponus, 500 kicsi ejtőtorony Galilei, 1590 10^-2 ejtőtorony Newton, 1686 10^-3 inga Bessel, 1832 10^-5 inga Potter, 1923 10^-6 inga Eötvös, 1922 10^-8 torziós mérleg Dicke et al., 1964 10^-11 torziós mérleg Braginskii & Panov, 1972 10^-12 torziós mérleg Shapiro et. al., 1976 10^-12 Hold-Föld lézeres távolságmérés Keiser &Faller, 1981 10^-10 folyadékos torziós mérleg Niebauer et al., 1987 10^-10 ejtőtorony Adelberger 1990 10^-12 torziós mérleg MiniSTEP ~2003 10^-18 műhold"
megcseszhetitek! "
Ó mily kedves vagy.. megcseszheti mindenki aki hajlandó azért időt fecsérelni h megmutassa neked,hogy már 10^-18 is kimérték a tehetetlen tömeg=súlyos tömeg... pedig te csak 10^-5 -öst vártál!
SENKI NEM KÍVÁNCSI RÁD! SE AZ ELMÉLETEDRE,AZT KIVESÉZTÜK,ÉS HÜLYESÉG. MENJ VISSZA ÉS KUTASS TOVÁBB,VEGYÉL FEL HITELT, VAGY AMIT AKARSZ!
Chapter 4: Searches for composition-dependent effects
4.1 Introduction 4.2 Torsion balance experiments 4.3 Galileo free fall experiments 4.4 Beam balance experiments 4.5 Floating ball experiments 4.6 Experiments using gravity-wave detectors 4.7 Multiple radiation from massive fields 4.8 The STEP experiments 4.9 Summary
"Taken together, the results of many experiments strongly support the principle of universality of free-fall and, by implication, provide no evidence for a new intermediate-range composition-dependent force."
Más is elvégezte amit iszugyi kifogásol,és nem találtak eltérést..
Szegény doxazmás iszugyin nem lehet már segíteni,csak a lobotómia talán...:)
Ja vén trotty, csakhát ez itt a te személyre szabott gumicellád...és mi vagyunk, akik még szólunk hozzád, az ápolóid...aztán addig örülj, amíg nem jut ez is az OPNI sorsára...
Szóval? honnan tudja a rendszeredben az általad elképzelt elemi részecske, hogy ő most gyorsabban fog esni? Mert az ápolt így akarja?
Mitől is esik az ugyanazon építőelemekből felépülő kolbászatom gyorsabban, mint a krumpliatom? Aztán mi lesz az ábra, ha még egy kis hagyma és paprikaatommal főzünk belőle egy paprikáskrumpli atomot?
A folytonos személyeskedés miatt, indokok megnevezése nélkül, minden fórumból kizártak volna, de itt nem! A modik hasonló beállításuak, mint te vagy!
A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárta sajátmagát a fejlödés alól.
Jaja, a világegyetem tudja. A kutatók pedig próbálják folyamatosan megismerni. A Szász féle elmebájosok viszont -jellemzően-képtelenek legalább a saját megzakkant belső világukban konzisztensek lenni.
Amúgy a Minkovsky tér az korlátos, mert hát csak reggel 8 és 16 óra között nyitott...
Pedig azt is meg lehet ideologizálni, hogy miért nem akar valaki gyógyszert bevenni. Mekkora kísérlet kimérni, hogy vajon a kémiailag tiszta Abilify vagy az Amantadin tabletta esik-e gyorsabban. Ellenőrző csoportnak pedig ki lehet választani esetleg egy MAO-gátlót.
Ja vén trotty, miután a rendszeredben mindössze három részecskéből épül fel minden atom, saját magad dugába dőlsz, mert az állításod még a rendszereden belül is hamis. Mitől tudja az egy részecske, hogy neki gyorsabban kell esni, amikor az iszugyi nevű dilinyós úgy gondolja?
Megdumáltad vele? Aztán utána jön a főnővér a bogyókkal?
Amint a Világegytem - vagy legalább annak általunk belátott része - felismeri az axiomatizált Új Fizikát - rögtön eldobják a bélyecsipeszt és a nagyítót és rohannak axiomázni. De addig az axiomázóbb kedvűek áttérnek a matematikára, az sokkal simulékonyabb tudomány, ott szabadabban lehet axiómázni, akár egyszerre töbféle axiómával is.
A szokásos kavarást csinálod. Összekevered a Minkowsi-teret az ő metrikájával. A Minkowski-tér euklideszi, hogyan vezet ki abból egy művelet? Mesélj! A metrikánál a dolog még rendben is lenne az inkommenzurabilitás miatt.
Üssön az igazság órája. Definiáld kérlek a véges nyílt euklideszi, vagy bános is én, Hölder-teret! Ha nem tudod, akkor dugulj el és el is áshatod magad;)))
A fizikusoknak hamar el kell dönteni, hogy vagy folytassák az elkezdett bélyeggyüjtést, az 'elfogadott fizikát', vagy átállnak az axiomatizált Új Fizikára.
Az Új Fizika avval kezdödik, hogy a gravitáció NEM tömegvonzás, és hogy a kémiai elemek nehézségi gyorsulása
K ügynök: "Véges is meg nyílt is. Hogy is van ez? Túl huzatos a vackod, abban nem lehet rendes elméletet gyártani. Tudod axiomatizálni ezt a két tulajdonságot?"
A te koponyád huzatos, nem marad meg benne semmi.
Természetes határfeltételröl nem hallottál még semmit, mi?
A véges és nyilt Minkowki-térben a kétféle fundamentális mezö, az A(e.m.) és az A(grav.), meg a két négyes áramsürüségek J(e.m.) és J(grav.), természetes határfeltételnek engedelmeskednek!
Ezen túl, a részecskemegmaradás (a töltések megmaradása) miatt, az integrált folytonotossági egyenletek isoperimetrikus mellélfeltételeket okoznak.
Az izoperimetrikus mellékfeltételek és a természetes határfeltételek a Lagrange formalizmusban meg Lagrage multiplikátorokat produkálnak a részecskék mozgásegyenleteiben. A Planck állandó
h = q^2/2c x sqrt(m'c^2/2 E(kötés))
egy ilyen L.m., de ez a L.m. nem érvényes az atommagban.
A fizika axiomatizálása a kétféle kvantált töltésre q(k) = {- vagy +} q és g(k) = {- vagy +} g m(k), k=e,p,P,E alapul, amikböl a két c-vel terjedö mezö A(e.m.) és A(grav.) kiindul. Ebböl származik egy 'rendes' elmélet, ami alkalmas a világmindenség leírására.
Véges is meg nyílt is. Hogy is van ez? Túl huzatos a vackod, abban nem lehet rendes elméletet gyártani. Tudod axiomatizálni ezt a két tulajdonságot? Ameddig ezt nem teszed meg, addig - tudod - le se szarjuk a képleteidet:) Az aritmetikát nem akarod megreformálni?;)) Ha Donald E. Knuth-fle kvalitásod lenne, még talán sikerülne is. Készülj, nem kerülheted el a választ.
Mit is látunk vén trotty? Aztán azt kitanáltad-é, hogy a Kölnische Wasser 4711 vagy a Givenchy Amarige csepp esik gyorsabban?