Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a bogárnak semmi baja nem lesz.
A lényegre tapintottál rá. A specrel úgy tekinti az inerciarendszerek közötti áttérést, hogy az végtelen kicsi gyorsulással történik meg. Ha így fogjuk fel a példát, akkor a bogár életben marad.
Nos, az abszolút álló foton tengely különleges tulajdonsága, hogy a kibocsájtó
rendszer mozgásától függetlenül áll.
Inkább fohgalmazzunk úgy, hogy te érthetetlen ötlettől áthatva kitaláltál magadnak valamit ami ilyen, és ennek elnevezésére helytelenül a "foton" szót használtad. Azért helytelenől. mert a foton a QED fogalma, és egész mást jelent, vagyis foglalt elnevezés.
Azt meg, hogy az amit kitaláltál magadnak, alkalmas-e a fény modellezésére, be kellene bizonyítani. Ezt eddig nem próbáltad. Helyette a kitalált modellel akarod bizonyítani az abszolut álló rendszer létét, kiválaszthatóságát. Ami persze logikai hibás módszertan.
Csupán abban, hogy normális embernek nem űl olyan manó a vállán és keresni sem kezdi..
Viszont emlékszel a foton és vektora jelölésemre? Tudod, arra amikor
a fotont kicsiny téglalappal és a vektorát a közepén keresztül menő nyíllal jeleztem..
Nos, az abszolút álló foton tengely különleges tulajdonsága, hogy a kibocsájtó
rendszer mozgásától függetlenül áll.
Így bármi keresztezi az ilyen foton útját, a kereszteződési helyek mért
ideje és távolsága alapján sebességet tud mérni.. Mégpedig a saját
abszolút sebességét...
Kérdés persze, hogy az egymást követő fotonok tengelyei egybeesnek-e ?
Nos, ha IR ernyőjére érkeznek, állandóan ugyanazon helyre, akkor kétségtelen, hogy a forrás iránya a fotonok haladási tengelyére merőleges síkban nem változott
a sugárzás alatt
vagy az ernyő IR-jében van a forrás..és együtt mozog az ernyővel..
Te együgyü, a foton korpuszkuláris részecske E =hv energiával.
Most el kellene döntened, hogy te állítod ezt a korpuszkuláris dolgot, és mindját meg is cáfolod, vagy szerinted valamilyen elmélet állítja. De melyik elmélet???
Te együgyü
A szenilitás egyik jele, hogy az ebben szenvedő kezd egyre több embert igen butának látni, mert nem értik meg téves gondolatait.
A fénykibocsátással együttjáró mikroszkópikus rezonancia jelenségek nem megértésével, nó meg a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg különbsége nem észrevételével, vágódott hanyatt a fizika, de úgy hogy még most sem ért földet.
Ugyanazt nem érted ebben a példámban is, amit eddig sose értettél meg. Azt, hogy nincs semmi fogódzó arra, hogy kiválaszthasd a feltételezett abszolut álló villanási pontot. Még ha feltételezed is, hogy létezik egy abszolut álló rendszer, és abban az abszolut villanási pont, nem tudod ezt a rendszert megkeresni.
Ha két egymásra fektetett, egymáshoz képest csúszó papíron ábrázolod a párhuzamosokat, amikről beszéltem, akkor értelemszerűen a papírra rajzolt vonalak a papírokkal együtt mozognak. A papírokkal együtt mozgó vonalakon lesznek a villanási pontok. Ezek csak a villanás pillanatában esnek egybe, utána a papírok szétcsúsznak. A papírokra rajzolt vilanási pont rajzokkal együtt. Melyik az igazi villanási pont rajz, a piros, a kék, vagy inkább a zöld aegy harmadik papíron, Vagy egy lila a negyediken?
Gézoo, te meg (de nem csak te, hanem Einstein meg mindenki más is) adós marad azzal, hogyan tud egy 1 A kicsi hidrogén atom 6.000 A hullámhosszú, pontszerü fotokokat kibocsátani?
Én ugyan nem Dubois vagyok, de a válaszunk valószínűleg ugyanaz lenne :).
A szög megnyúlik, amikor beérkezik a lyukba. Amikor a tetején a perem rátámaszkodik a lyuk peremére, akkor a vége még megy lefelé. Ahhoz, hogy a vége is megálljon, időre van szükség, és addig a szög nyúlik.
Ez a hatás (a nyúlás) a jelen elrendezésben nem elhanyagolható. Nemrelativisztikus mozgásoknál ezzel nem szoktunk foglalkozni, mert az anyagbeli deformáció terjedési sebessége elég nagy, de a relativisztikus sebességekkel összemérhető (sőt általában sokkal kisebb c-nél).
Egyébként ez egy szokásos "csapda" egyik válfaja, amibe a specrel tárgyalása esetén bele lehet esni: a teljesen merev test csapdája. A specrel feltételezése és a merev test feltételezése nem férnek meg együtt, ez a kettő egymást kizárja. Ha a specrelről akarunk beszélni, akkor ebben a modellben nincsenek teljesen merev testek.
" Vagyis tetszőleges leíró inerciarendszerben bármilyen irányra található ilyen pontpár. És tökéletesen független attól, hogy a kibocsátó lámpák sebessége mekkora volt. "
Most, hagy legyek én aki ellent mond: amit leírtál az nem lehetséges, csupán
egyetlen esetben, ha a villanással terjedő gömbhéjt olyan fotonok alkotják, amelyek
saját abszolút álló tengelyeiken távolodnak a villanás helyétől..
A tengelyeik mindegyike áthalad az abszolút álló villanási ponton..
Nocsak? Nocsak? Már "te is fiam Brútusz?"
Hiszen ha egyetlen fotonpárra igaz, hogy két külön rendszerből származva
folyton állandó távolságú párhuzamoson haladnak, akkor ezzel bizonyítják
a tengelyeik abszolút álló voltát..
Tehát ? Abszolút álló lenne a fotonok haladási tengelye ?
Látod ez az elfogultság, de nevezhetjük vak hitnek is. Még el sem olvastad, amit írtam, mégis állást foglalsz ellenemben. Azt írod, hogy a bogár elpusztul. Hogyan pusztulhatna el, amikor világosan leírtam, a szegecs olyan hosszú nyugalmi állapotában, hogy alatta teljesen betolt helyzetben még éppen elfér a bogár. Azaz, ha végtelen lassan tolom be a szegecset, akkor a bogárnak semmi baja nem lesz. Akkor hogyan pusztulhatna el attól, hogy a szegecs relativisztikus sebességgel mozog????
"Elegánsabb lenne.." Igazad van.. Csupán értelmetlennek tartom akkor amikor a
beszélgető partnerek a sokkal egyszerűbbet sem értik meg..
Hogy mi lényeges és mi nem az?
Nos, szerintem lényeges, hogy a foton a haladása közben hullám-e vagy sem..
Mert ha hullám, akkor van közeg, ha nincs közeg, akkor foton..
A másik fontos kérdés, hogy a fény amikor halad, akkor követi-e bármilyen
módon a forrásának rendszerét, vagy csak úgy látszik..??
Miért lényeges ez? Nos, azért mert ha követi akkor sebessége nem c, hanem csak c-t megközelítő változó érték..
Ha nem követi, sőt, egyenesen független a forrás rendszerétől, akkor minden
rendszertől függetlenül állandó az iránya és c sebessége..
Ha pedig, és itt jönnek a párhuzamosok, van olyan helyzet, ami csakis akkor állhat elő, ha a fény független a forrástól, akkor ezen helyzet bizonyítja a foton függetlenségét..
Az más kérdés, hogy tisztázásra vár, hogy hogyan használhatjuk fel az abszolút álló foton haladási tengely létét az abszolút sebességek meghatározásánál..
"Azt hiszem, most megértettem a kérdést." mostmár nyugodtan tudok aludni :)
"Ez így elég konkrét, részletes, érthető?" vili s az abszolut c csak is igy nyer értelmet .....
de ha megértetted a példát akkor végigmehetünk rajta másképp is irányított lézerekkel s relative szögtiztázásokkal .... de most alszok inkább ...... jó8
- Bármilyen rendszerben leírva a dolgot, két darab táguló gömbhéj lesz a fényvillanások frontvonala.
- Olyan rendszerben leírva, amelyben a villanások egyidejűek, a két gömbhéj mérete egyforma.
- Olyan rendszerben leírva, amelyben a villanások nem egyidejűek, a később villanó lámpa gömbje kisebb.
- A gömbök mérete nem függ attól, hogy a forrás a kibocsátás pillanatában milyen sebességgel mozgott.
- Ami függ ettől, az a fény színe (frekvenciája), mely irányfüggő, a gömbhéj egyes pontjain más és más. A sebesség irányában a legnagyobb, az ellentétes ponton a legkisebb.
- A gömbök középpontja a kibocsátási pont, ha a lámpának az adott leíró rendszerben sebessége van, akkor természetesen elmegy onnan, nem marad a gömb középpontjában.
- Vagyis olyan rendszerben leírva, ahol a lámpa nem mozog, a gömb közepén lesz. Ugyanez egy másik leíró rendszerben nem lesz a gömb közepén.
Ez csak bevezető, most jön az alapkérdésre a konkrét válasz, ami fenti gömbökből már sejthető.
Húzz az egyik villanás kibocsátási pontján keresztül tetszőleges irányban egy egyenest. Húzz ezzel párhuzamos egyenest a másik kibocsátó ponton keresztül. Ezek döfik valahol a saját gömbjüket. Nos, ezek a döféspontok párhuzamos, állandó távolságú futópontok lesznek. Kettő-kettő persze. Ez igaz lesz egyidejű villanás egyforma, és nem egyidejű villanás különböző méretű gömbhéja esetén is. Vagyis tetszőleges leíró inerciarendszerben bármilyen irányra található ilyen pontpár. És tökéletesen független attól, hogy a kibocsátó lámpák sebessége mekkora volt. A pontok színe viszont nem lesz feltétlenül azonos, ez függ attól, mozgott-e a lámpa a kibocsátáskor.
na akkor a forrás = lámpa :) a mozgást azért nem definiáltam mert végül is mindegy de tén ymire végéreértem fébemaradt ..... szóval hogy érthető legyen akkor ne kitérő legyen hanem a forrásokat összekötő egyenés mentén ..... az egybeesés: emléxel mikor Gézoonak vázoltad animációban a relative mozgást ?! ott a filctollhegy jellemezte a fény terjedését ..... a kérdésre vetítve ..... "minden irányba" filchegy megy s lesz e 2 filchegy egymás melett melynek távolsága állandó lesz .....
de igazából nem is a te válaszodra lettem volna kiváncsi (mert a tied sejtem előre :))
