Hát nyilván sokunk (én sem) teheti meg, hogy csak átköltözünk egyik emeletről a másikra ugyanabban a házban, főleg hogy én több millát belefeccöltem a felújításba alíg 5 éve. Megteremtettem a "saját otthonom"
Értem. Nagyon érdekes, de egyáltalán nem egyedi a problémád. Nyilván írhatnám, hogy teljesen irreális a félelmed, hiszen Magyarországon valóban csekély esélye van egy olyan földrengésnek, ami katasztrófát okoz, de ezeket te már pontosan tudod.
Az én szorongásomnak sincs reális alapja, mégis létezik.
Amiket én javasolnék:
1. Autogén tréning : szerintem kifejezetten jó lehet a te esetedben. Legjobb csoportosan kezdeni, de már a neten is minden infót megtalálsz az egyedüli kezdéshez. Semmit nem vesztesz, ha megpróbálod. Ez elvileg a tökéletes módszer a célirányú szorongásod kezelésére.
2. A pszichodráma jó, de nem úgy, hogy 1 éve vársz. Ez nem normális, ez nem fog ÍGY segíteni
3. A Frontin 0.5-re emelése nem tragédia. Ez még mindig amolyan "bébiadag". Ha nem tudsz aludni, pihenni, a félelmed korlátoz a normális életvitelben, akkor meg kell próbálni ezt átmenetileg.
4. Mi itt leginkább a saját tapasztalataink alapján írunk véleményt, az első MINDIG az orvosod útmutatása legyen.
Egyébként h valami pozitiv is legyen néha, ez a vacak segített oldani a repüléstől való félelmemet....elősször azt hittem h véletlen,de ha bevettem,utánna nem féltem arra gondolva hogy repülnöm kell,persze nem is kellett,mert nem volt kötelező.
az elején (amikor kezdtem szedni, az kb május közepe volt) hetekig valóban "kikapcsolta" a félelmet, aztán (nyár folyamán változó volt hol éreztem hol nem a hatását), szeptemberben volt egy pár hét (talán 2 hét) semmit se kellett (úgy éreztem nem kell) szednem és tök jókat aludtam, aztán októberben kezdődött elölről szednem kellett, de akkor eleinte volt az érzés "megnyugtat" ahogy beszedem, na ezt már nem érzem... :(
Mint írtam próbáltam a természetes anyagokat (macskagyökér, komló, golgotavirág) de mintha nem hatna semmit.
ezt kívülről nyilván könnyű ajánlani, de amikor minden fura zörejre már felkapom a fejem és várom a rezgést, kilengést... az ágyba feküdve eszembe jut az az érzés...pfújj már így mesélve is kitör a frász...
Tök egyedül megküzdeni az élménnyel (fateromék csak kinevettek mit félek 30 évenként van ilyen, na igen csak most 3 éven belül volt, sőt volt azóta még 2 rengés csak azt vmi csoda folytán nem éreztem)
Nyilván jót akarsz, de ameddig nem jövök rá, mitől ugrott ki így a "frász küszöböm" ettől, nem lesz nyugi
Tudom, vannak helyzetek, mikor kell a bogyó, nyugtató stb.....DE......nem egész életen át!
Ha valakinek segítsége lenne, akkor anonim módon írhat nekem vagy hívhat is!
Számot itt adok: addiktologia.hajnalka@indamail.hu
Tudom, nagyon is mennyire nehéz a leszokás. nekem 8 hónapomba kerüld, de életben vagyok és most addiktológiai kontól és minden mástól függetlenül. Havonta járok kontrollra tisztán és jól!
Kérlek!!!!
Ha baj van ne féljetek írni nekem....
Én anno 44 kiló voltam 175cm magasság mellett és állandóan bogyókat szedtem.
Most 55 vagyok, sportolok és segítek!
Ha valaki élne a lehetőséggel, akkor érezném, hogy nem volt hiábavaló az, hogy életben maradtam és másokon segíthetek.
"...Azért szedsz már egy éve Frontint mert nem kerültél sorra a csoportban ???..."
Nem ez az ok, a tavaly április 23-i földrengés megtapasztalása (tök egyedül egy 10. emeleti panellakásban éjjel) teljesen kibuktatott - az "élmény" a masszívnak érzett épületnek hullámzó mozgása, majd a kilengés érzése, hogy azóta (majd 1 év) problémáim vannak az elalvással. - Átmeneti megoldásnak mig a csoportban játszhatok a problémámmal kértem és adták a gyógyszert
Egyéni terápiára jártam évekig (más lelki problémák miatt) és ott javasolták meg kellene a csoportost próbálni.
Nagyon jól is ment addig míg a tavalyi hevesi földrengés "szétrázta a lelkem" amitől úgy érzem visszaestem.
Ugye éppen annak kellene utánajárni ez a tavalyi esemény miért tört meg ennyire hisz már 4szer átéltem hasonlót max nem tök egyedül és nem a sötét éjszaka közepén. Azaz miért alakult ki ekkora félelem, hogy többször azt érzem ugyanolyan veszély van mint Japánban, ami ugye nem igaz... A csoportvezetők szerint nem lenne jó az egyéni, hisz ott én beszélnék a terapeuta meg csak max bólogatna hallgatva...
(bár csak rövid ideig jártam pszichodrámára, de ott önként jelentkezéssel ment a „játék”, aztán persze a szereplőket az illető „főjátékos” választotta ki. másrészt úgy emlékszem, nem az a lényeg, h kivárd, amíg „eljátszanak” téged is, hanem a többiekéből is tanulsz + más gyakorlatok is vannak.)
már nem érzem a bevételekor az "ellazulás" érzést amit kezdetben. Tkp csak a tudat, hogy bevettem nyugtat meg de érzem a ugyanúgy a feszültséget.
azért nem érzed, mert már hozzászoktál ehhez az adaghoz.
Nálam az a baj, amint korábban meséltem miért szedem a Frontint, és az orvos aki felírta javasolta (akihez egyébként járok is terápiára) terápiával oldjam meg. No most a terápia (pszichodráma) sajátosságai miatt - nem kerültem játékra, már közel egy éve "húzódik" a problémamegoldás.
Igy kénytelen vagyok esténként bevenni az "adagot" néha-néha próbálom kihagyni, de akkor "xar alvás" következik, de sajnos lassan úgy érzem a az a kis adag (0,25 mg) semmit nem ér - ahogy múltkor írtam már nem érzem a bevételekor az "ellazulás" érzést amit kezdetben. Tkp csak a tudat, hogy bevettem nyugtat meg de érzem a ugyanúgy a feszültséget.
Szerintetek mi a megoldás mert emelni nem akarom az adagot, pedig az orvos mondta amikor elkezdtem ha nagyon úgy érzem vehetek be 2 szemet azaz 0,5 mg-ot is
