Ha az ember a súlytalanságban fejlődött volna ki, akkor az emésztőrendszerünk tejesen máshogy nézne ki.
És az űrhajósok vécézési szokásairól is elolvashatsz pár érdekességet, pl gravitáció híján nincs vizelési inger, ezért az űrállomáson eleinte felhúzós konyhai időzítővel figyelmeztették magukat, hogy ideje pisilni :)
"Akkor, ha a mennyezeten van a befúvó szelep, akkor az előtte lévő könyök miatt, a fotelben nem fogok érezni hideg levegőt, igaz?"
Nagy távolságban összetartó levegőnyalábot nem csak lamináris áramlás okozhat, az csupán a leg-energiatakarékosabb módja a dolognak. Pl a nagy asztali ventilátor tengelyében messzire menő levegő például nem lamináris, hanem örvényes áramlat (tulajdonképpen az egész egy nagy csavarodó henger alakú örvény), mégis messzire megy.
A mennyezeti befúvó szelep előtti kanyar a lehetséges hibák közül egyet valóban megszüntet. De ha túl gyors a légáramlat, akkor akár örvényesen is messzire juthat, tehát arra is kell vigyázni, hogy a befúvó szelepnél ne legyen jelentős keresztmetszet-szűkítés sem (a lassssú levegő szűkületben felgyorsul). Ha mégis van szűkítés, akkor a felgyorsult levegő legyen minél kisebb légáramokra szétdarabolva, amelyek egymástól távolodó irányban távozzanak (pl tésztaszűrő), nehogy esélyük legyen újra "összetapadni" egy nagy légáramlattá.
Pl ezen a képen egy olyan (elszívó) anemosztát van, amelyet ha valaki befújóként alkalmaz és jól mélyre beteker, akkor jó esélye van, hogy a szűkületben felgyorsult levegő egyetlen nyalábbá összeállva ágyúként lő ki a távolba :)
Ez a nyalábolásos távolbalövés hiba nem fordulhat elő pl ennél az anemosztátnál, ahol a kilépő levegő 360 fokban (a Coanda effektus segítségével) "rá van simítva" körben a mennyezetre. A mindenféle irányokban szétáramló levegő sebessége a befújási ponttól szinte centiméterke már érzékelhetetlenre lassul és tiszta erővel keveredik a szoba régi levegőjével (tehát a befújási ponttól két méterre akkor sem érzed meg, ha a befújt levegő amúgy -15 fokos :)
Ad2: Reynolds-szám, Brown-mozgás + eső~, madárszar~ és rovarvédelem...és egy csomó egyéb "praktikus" ok, amiért nem sugárhajtóműveket tesznek a ház szellőző levegőjének kivezetéséhez...
Persze szellőző levegő esetében 10 centinél valamivel többet alkalmaznék, mert a kazánnak nem számít, ha beszívott levegő 1% füstöt is tartalmaz, nekem viszont számít, ha WC szagának 1%-a visszajön a nappaliba :)
Átalában elmondható, hogy egy légégáram akkor tekinthető többé-kevésbé laminárisnak, amikor már legalább a "csőátmérő x 10" hoszúságú egyenes csőszakaszban haladt (de ha több, az még jobb). Tehát pl 150 mm-es cső esetén ha a kifújási pont előtt legalább 1,5 méter egyenes cső van, akkor számíthatunk arra, hogy a levegő szép messze fog eltávolodni onnan :)
Az "összetartó levegő nyaláb" jelenséget bárki kipróbálhatja pl egy asztali ventilátor segítségével is: figyeljük meg, hogy a ventilátor fújási tengely-irányában tőle akár több méterre is igen erős a légáramlat, de ettől a ponttól jobbra-balra két-három lépésre már szinte áll a levegő. Na azt a levegőt sem egy vastag cső vezette el ventilátortól több méter távolságra, hanem egy összetartó levegőnyalábbal van dolgunk. Ugyanez a "láthatatlan cső" vezeti el messzire a kifújási ponttól a használt levegőt is.
Egy hosszú egyenes csőben haladva lassan megszűnnek a légáramlat belső kis örvényei és a levegő összes "darabkája" egymással párhuzamosan, egy irányban fog haladni, az egymással szomszédos részecskék között nem lesz jelentő sebességkülönbség sem. Ezt a belső feszültségektől, örvényektől mentes áramlatot nevezik lamináris áramlásnak.
Ha egy ilyen légáramlat körül egyszer csak "elfogy" a cső, arról az áramlat eleinte "nem vesz tudomást", ugyanúgy megy tovább, mintha továbbra is cső venné körül. (tehát egyre csak távolodik a kifújási ponttól) Ez nevezik összetartó levegő nyalábnak. Persze a cső már nincs körülötte, ezért az áramlatunk keresztmetszete egyre vastagodik, miközben egyre lassul, eközben a széle is kezd keveredni az őt körülvevő (álló) levegővel, amitől egyre beljebb válik örvényessé, tehát nem-laminárissá. A végén az áramlat közepét is eléri ez az örvényesedés, ekkor a közepe is megszűnik áramlatnak lenni. De ez akár méterekre is lehet a kifújási ponttól.
Ezért nem muszáj hosszú csővel elvezetni a ház falától a kifújt levegőt, elég, ha a kilépési ponton az áramlat szép lamináris és a háztól távolodó az iránya.
És a kifújási pont közelében lévő beszívási pont ezért nem fogja ugyanazt a levegőt beszívni.
És a szarul megválasztott típusú / rossz irányban beszerelt anemosztátok is így képesek akár több méter távolságból is pontosan a TV foteledre fújni a hideg szellőző levegőt :)
jaj, el ne hidd, amit ír...
először is a nyomás minden irányba hat, felületekre merőlegesen...
másodszor a gyakorlatban a szél hatása jelentéktelen, zéró, ugyanis ez nem egy "passzív" kémény.
harmadszor pedig gondolom Elek orra is messzebb került a seggétől, hiába a félgömb karakterisztika....
Nekem a tetőn keresztül szív nyáron. Hidd el, hogy semmivel nem jobb mint az oldalfal. A szomszéd itt is sűrűn sütöget. Azonnal érezni bent, ki kell kapcsolni a gépet.
Kedves Elek! Laikusnak... fejtsd ezt ki kérlek. Mit jelent az, hogy "lehet ügyesen nyalábolni"? Illetve.... Te mit tennél a helyemben...tető vs oldalfal. Melyiknél, milyen idomot használnál.... kép/link. ?
Amikor fúj a szél, olyankor a ház különböző falain túlnyomásos és vákuumos pontok jelenek meg.
Ha a beszívási pontnál éppen túlnyomás van, a kifújási pontnál meg éppen vákuum, akkor a szél nyomó+szívó ereje "hozzáadódik" a ventilátorok erejéhez, tehát ilyenkor a szélnyomás megemeli a szellőztetés légmennyiségét.
Ha a beszívási pontnál éppen vákuum van van, a kifújási pontnál meg éppen túlnyomás, akkor a szél szívó+nyomó ereje "kivonódik" a ventilátorok erejéből, tehát ilyenkor a szélnyomás csökkenti a ház a légcseréjét.
"hogy véletlenül se azt szívja vissza,amit kifújt."
A kifújt levegőt lehet ügyesen nyalábolni, ekkor több méterre is eltávolodik, mielőtt oszlani kezdene. A beszívás iránykarakterisztikája viszont (fél)gömb alakú. Tehát a beszívó torok lehet akár közvetlenül mellette is (sőt akár körülötte is :)
Hát igen... de nagyon kocsibeállóba se szerencsés... emiatt merült fel a tetőkivezetés... hacsak nincs valami nagy hátránya veszélye... Illetve a kérdés sylvaniushoz is szólt, hogy ugyanezt az idomot használja e szíváshoz és fújáshoz is. A választ pedig köszi!!
Ezt használod szíváshoz és kifújáshoz is? Van ennek bármi hátránya, ha jól van beépítve? Mert jelenleg választható.. oldalfalon is ki tudunk menni... de mivel nem héjazatban van a szigetelés, így ott is megoldható. (Az az "apró" ellenérv merült fel az oldalfali elszívásnál, hogy pont a "szalonnasütő"-s résznél lenne.. és nyáron elég sokat sütünk kint...A másik hely pedig ahonnan beszívhatna az pont a kocsibeálló résznél van.
Adott egy szellőzőgép- 400 m3 levegő-DN 160mm cső - ennek a frisslevegő és elhasznált levegőjét tetőn keresztül szeretnénk megoldani. Mi a legoptimálisabb erre? Rendszerelemet a bramacnál első körben nem találtam. (Tetőrendszer: bramac-római - fűtetlen padlástér) Köszi!
Nekem ez tűnik a legolcsóbb vállalható minőségű entalpia hőcserélős gépnek. Érdekelne kinek van tapasztalata. Más opció ebben az árkategóriában? A Mitsu, Midea stb gépeket kérlek ne említsétek, arról már van tapasztalat.
Azt mondták ebben a készülékben sosem lehet jegesedés.
Kellene egy igazán jó szakember, aki a készülék beállításában, karbantartásában profi. Rendszeresen kellene a gépkönyv szerint a hőcserélőt és a ventilátorokat tisztítani, de a beüzemelők csak azt mondják, nem kell azzal évente foglalkozni, van ahol már 5 éve megy és még meg sem nézték. Engem ez nem érdekel, ha én kérem, akkor legyen karbantartás. Nyáron volt 2 éves, kiszedték a hőcserélőt, tiszta volt, azért tiszta meleg vízzel leöblítettük. A ventilátorokat nem tisztítottuk, de szeretném ezt is megoldatni.
Ez kissé érthetetlen akkor is, ha hidegebb helyett melegebb van oda írva.
A bypass fumkcióra ekkor lehet szükség:
- nyári hűvös éjszakákon, amikor kint hidegebb van, mint bent
- fűtési szezon nagyon meleg óráiban, amikor kint melegebb van, mint bent (ritka, de előfordul)
- amikor odakint olyan marha hideg van, hogy megfagy a vízpára a hőcserélő kimenő ágába, olyankor a bypass segítségével (is) le lehet álliítani a további jegesedést és fel lehet olvasztani a jeget
Okosabb berendezéseknél a bypassnak nem csak két végállása van, hanem a vezérlés képes finomszabályozni a bypass lamella szögét, ezzel a trükkel képesek automatikusan mindig pont nulla fokon tartani a kimenő levegő-ág hőmérsékletét, tehát ott soha nem fordulhat elő jegesedés.
Bypass-al kapcsolatosan is lenne egy kérdésem. A gép gyári beállítás szerint akkor nyitja a bypass zsalut, ha bent 22 foknál melegebb van, kint pedig 10 foknál hűvösebb. Bent a lakásban fűtési szezonban 23 fokra van állítva a termosztát. Fűtési szezon elején és végén gyakori, hogy kint 10 foknál hűvösebb van, bent pedig ugye 22 foknál melegebb. Érdemes az alapbeállítás 22 fokát megnövelni?
A gép a garászban van, de BM2 típusú vezérlője a nappaliban. Gondolom e miatt a nappali hőmérsékletét tekinti belső hőmérsékletnek.
