Azt nem a Steiner írta, hogy a 70-es években a jenkik megpróbálták számítógépes progikkal meghatározni az ország víztartalékait és arra építeni a vízfelhasználási és megosztási terveket?
Az egésznek az lett a vége, hogy a nyugati államokban - amelyek egyébként jóval szárazabbak, mint ahogy azt mi magyarok gondoljuk, ill. valamivel szárazabb, mint a 19. században - több vízkészlet került meghatározásra és szétosztásra, mint amennyi a valóságban létezett.
Ebből aztán irtó nagy botrány lett egyes államokban, főleg Új-Mexikóban és Arizonában, mert egyes gazdálkodóknak egész egyszerűen nem jutott víz.
Tudod, ahogy a cigányzenekarban a bőgősnek: járni jár, de nem jut:-)
Az alábbi könyveket szeretném eladni vagy elcserélni! Ha valamelyik érdekel, küldj egy mailt és megbeszéljük! Köszönöm!
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen (borító nélkül, eleje foltos)
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen (borítós)
Fukar Marok Lakomája (borító nélkül)
Fukar Marok Lakomája (borítós)
Nagy Imre: Indiánok (2. kiadás, hátulján enyhén foltos)
Henry Wadsworth Longfellow: Hiawata (borítós)
Ernst Bartsch: Indiánok és négerek az újvilágban
John Fire/Lame Deer és Richard Erdoes: Sánta őz, a sziú indián sámán (1. kiadás, borítós)
Borsányi László: Hontalanok a hazájukban
J.P. Averkijeva: Indiánok Északa-amerikában (borítós)
Alain Quesnel-Francois Davot: Indiánok (mítoszok és legendák)
Keszthelyi Katalin: Pueblo indiánok
Fehér Szarvas: A Sziklás Hegyek Varázslója /reprint/ (új)
Eva Lips: Könyv az indiánokról (borítója két helyen szakadt!)
A Nagy Főnök levelei I. Indiániskola (borítója hiányzik, az utolsó lapja szakadt és hiányos)
Szürke Bagoly: Két kicsi hód (1. kiadás, átkötött)
Szürke Bagoly: A vadon fiai (1. kiadás)
Szürke Bagoly: A rengeteg zarándokai (1. kiadás)
A Sánta Őz változata ez. "Nyolcvan évvel ezelőtt egy pajút szentember által került délről hozzánk a szellemtáncosok vallása. Önkívületbe táncolták magukat, s így megláthatták halott rokonaikat. A szellemtáncosokat Wounden Knee-nél lemészárolták, és álmukat puskagolyók tépték szét. Vagy 21 éves lehettem, amikor valakitől ezt hallottam:van egy új, hatalmas erejű szertartás. Teljesen kiforgat magadból, megláthatod Istent. Azok az emberek, akik az új szertartást hozták, szintén nem a mi törzsünkből valók voltak. Az egyik arapahó indián volt, a másikat feketelábúak törzsének tagját, Lone Bearnek, magányos Medvének hívták." És ez volt a pejotkaktusz szertartás...
Valahogy mégiscsak Wowoka nevéhez kötik a pejotkaktusz élvezet elterjedését a különböző törzsekben. Talán jól titkolták a fehér főnökük előtt a dolgaikat azok az őslakók abban az időben.
"Alapos nyomozás után megállapítottam, hogy Jack Wilson nem használ peyote-ot vagy mescalt, sem mást nem biztat erre. Nagyon mérsékelt a viselkedésében. Folyamatosan tanácsolja az indiánoknak, hogy tartsák távol magukat a drogok használatától. "
Omer C. Stewart: The History of Peyotism of Nevada
Namost ha a 2 dolog, a kaktuszevéses látomáskeresés és a szellemtánc összekapcsolódott, mint a különböző törzsek új hitének kifejeződése, akkor mi a gond?
Wovoka-Jack Wilson Nyugat-Nevadában élt, paiute származású volt és a Ghost Dance mozgalom alapját szolgáltatta látomásával, aminek semmi köze nem volt a pejotizmushoz, a paiute vallás elemeit ötvözte kifejezetten keresztény elemekkel. Az extázist öt napon át tartó tánc biztosította. Eddig kerültem ezt a témát, mert nem óhajtottam több vihart kavarni a lakoták háza táján, de mint krízisvallás, erősen érintette Sitting Bullt és Crazy Horse-ot is, bár nem teljesen az eredeti formájában. Már most mondom, hogy Sánta Őzzel nem fogok vitatkozni ezen, ha másképp tudja.
A pejotizmushoz három meghatározóan fontos név köthető. Quanah Parker már túl van tárgyalva (ő határozottan elutasította a szellemtáncot), a másikuk a caddo indián John Wilson, (Big Moon), a harmadik az antropológus Mooney. John Wilson mindkét mozgalomban részt vett, ő egy fontos kapcsolódási pont.
A két mozgalom aztán még sok ponton kapcsolódott egymáshoz, időnként keveredett, végső soron a pejotizmus vette igénybe a szellemtánc-mozgalom során kiépülő csatornákat, és túl is élte.
Ha már így elmerültem a kajovák művészetében, azt hiszem, meg kell említenem a huszadik században "Kiowa Five" néven közismertté vált festőket:
James Auchiah (1906-1974)
Spencer Asah (1905 vagy 1910- 1954)
Jack Hokeah (1902-1969)
Stephen Mopope (1898-1974)
Monroe Tsatoke (1904-1937)
A csapatba még Lois Bougetah Smokey (1907-1981) is beletartozott, igazából hat név kapcsolódik az "ötökhöz".
A harmincas évektől kezdve az amerikai őslakos festészet nemzetközileg is elfogadottá vált, mint képzőművészet. A festők eladásra kezdtek készíteni munkákat, ötvözve a tradicionális és modern technikákat. Képeiken általában táncaikat és szertartásaikat mutatták be, illetve történelmi múltjukat.
Mopope: Indian Couple Near Painted Tipi
A kortárs indián festészet fejlődése során kiemelkedő szerepet játszottak a kiowa festők, akik a korai "oklahomai iskolát" képviselték. Közülük a leghíresebbeket "Kiowa Five" néven említi a művészettörténet. Ők mind a University of Oklahoma diákjai voltak az 1920-as évek második felében.
Mopope: Peyote Healing Ceremony
Tanáruk, Oscar B. Jacobson hathatósan menedzselte a tanítványait nemzetközi kiállítások szervezésén keresztül, valamint számozott példányszámú album kiadásával. De az ő sikerük számos más jelentős indián festő számára kikövezte az utat.
Mopope: Indian Beating Drum in Front of Fire; Bird Flying Overhead
A legtöbb fennmaradó anyag Acee Blue Eagle kollekciójából származik, aki egy pawnee/creek tanár, televíziós személyiség, művész és gyűjtő volt. 1959-ben bekövetkező halála előtt gyűjteményét a Smithsonian Intézetnek adományozta. A gyűjtemény képei nagyrészt a 30-50-es években készültek, és az őslakos törzsek széles körét bemutatja. A kiowa anyag különösen erős ebben a gyűjteményben.
Mopope: Medicine Man
Ez a kép is a kedvenceim közül való, és jó példája annak, hogy ez az iskola a felsorolt művészeken kívül más tehetségekkel is büszkélkedhet.
White Buffalo: Legend of Love
Igyekeztem olyan képeket tenni ide, amik a belinkelt lapon nem láthatók, és ezért van, hogy egy kivételével Mopope festményeket választottam. A többiektől való kedvenceim mind megtekinthetők a linkelt lapon. De ha már így alakult, pár szót megérdemelne külön is.
Stephen Mopope (Qued Koi) a kiowa rezervátumon nőtt fel. Már kicsi korában ügyesen és szívesen rajzolgatott a homokba, így a rokonai érdemesnek látták megtanítani őt a tradicionális kajova festésre, cserzett bőrre. Gyermekkori oktatása teljesen tradicionálisnak tekinthető. Nem csak festő, hanem táncos is volt.
1) A kajova nyelv az ún. Tanoan nyelvekkel rokon, amelyeket egyes új-mexikói pueblók népei beszélnek?
2) A kajovák legősibb ismert szállásterülete a Missouri folyó felső folyásánál, a Sziklás-hegységben terült el, több ezer km-re az új-mexikói pueblóktól?
3) A kajovák 1650 körül hagyták el a Missori felső folyásának vidékét és délebbre, a Yellowstone folyó déli mellékfolyói (Bighorn, Powder, Tongue stb.) mellé költöztek?
Ezeket a képeket Paul C. Calcaterra készítette a NMAI gyűjteményéről, kajova táskák. (Ezt az elsőt kivéve, mert ez komancs) Szerintem gyönyörűek, meg kell mutatnom.
Így igaz: 1873-ban a Northern Pacific építése elakadt. 1880-ban kezdték újra és végül 1883-ban nyitották meg a teljes szakaszt.
"Mivel 1872-73-ban Sitting Bull-ék folyamatosan nyugtalanították a vasútépítőket - noha igazán lassítani az építkezést nem sikerült -, azt hitték, hogy ők riasztották el a vasútépítőket."
1873-ban a hadvezetés egy kb. 1.300 fős expedíciós hadtestet vezényelt a Yellowstone-völgybe, hogy megvédje a nyomvonal-kitűzőket és a terepmunkásokat.
A parancsnok David S. Stanley tábornok volt, a helyettese G. Custer.
Ennek az expedíciónak is volt két kisebb összecsapása a lakotákkal, de komolyabb harcokra ekkor még nem került sor.
Nem,de asszem a legtöbb természeti nép így tett volna. A Sánta Őz már olyan kor sámánja, ahol kezdett visszatérni az eredeti indián gondolat a világra, szerinte egy Chips nevű lakota sámán volt az, aki nélkül nem maradt volna fenn a törzs hitéből semmi. De ez a Chips aztán jócskán megsokszorozta az követői számát. A legnagyobb sziú szentembernek az öreg Chipset tartotta, aki a legsötétebb időkben is képes volt a sziú vallást megőrizni.A család Fékeveszett Ló rokonsága volt. Az öreg Chips ereje az unokájára, Godfreyra szállt, akinek szertartásain ennek a nagy harcosnak az ereje is néha jelen volt...
Mire a szegény kölyök "droghoz nyúlt", már az egyik legerősebb banda főnöke volt, mivel kellőképp elszánt volt és felverekedte magát. De abban egyetértünk, hogy a hatalomhoz való ragaszkodása az újbóli kiszolgáltatottság elkerülése miatt nagyon fontos lehetett neki.
"logikus, hogy nem tartanak egy ingyenélőt tovább, mint amennyire fontos. Etesse ezentúl aki akarja."
Amúgy a vasútépítés 1873-ban elakadt a nagy gazdasági válság miatt.
Mivel 1872-73-ban Sitting Bull-ék folyamatosan nyugtalanították a vasútépítőket - noha igazán lassítani az építkezést nem sikerült -, azt hitték, hogy ők riasztották el a vasútépítőket. Ha jól tudom, az 1880.as években folytatták csak a Northern Pacific vágányainak lerakását.
Dehogynem,tök logikus, hogy nem tartanak egy ingyenélőt tovább, mint amennyire fontos. Etesse ezentúl aki akarja. Nem volt az a törzsi világ a Máltai Szeretetszolgálat, nem is csoda, ha szegény félvér kölyök droghoz nyúlt, csak vegye már észre valaki, hogy ő is tud valamit. A pejot amúgy régi varázsszer, jóval délebbi eredtű, maga a pejotkaktusz nem is él meg Texastól északabbra, oda úgy kell elvinni. A sámán nem ló, nem lehet tenyészteni. Ezt a tudást nem lehet örökölni,meg kell dolgozni érte, böjtölni, azon lenni, hogy az ember megkapja az álmot. Ahogy a régi próféták a pusztában. Ha minden tanulás, próba után sem sikerül, a becsületes ember bevallja, aki meg másokat próbál becsapni, mintha mégiscsak lenne benne valami, ami pedig nincsen, önmagát csapja be végül.