Milyen bukó, mi? Kellet neked pikk - pakk beleugrani... :DD
Ėn úrvåsårló ként nézem a dolgot, akkor tetszett megengedhettem magamnak, azóta nem nézem mi mennyi. Ugyanígy voltam legutóbb autóvásárlással is, előtte hetekig bogarásztam, mióta megvan csak élvezem.
Max annyit tartok fejben, hogy eddig 900 000Ft-ot hozott. Ha akarom, azt simán levonhatom egy mostani hadonló rendszer árábôl...
" Az általa mutatott össz termelés 3,96 MWh a tervezett 3,4 MWh helyett."
A tervezettet a 25 éves átlagra szokták megadni! Tehát egyszerűsítve mondjuk első évben 4000, folyamatosan csökkenve 12 évnél 3750, tovább csökkenve 25 évnél 3500. Tervezetten ez 3750. De nagyon sokan a kalkulátor által adott átlaghoz viszonyítják az első éveket és örülnek :).
max. az eladó mond ilyet, aki múlt héten még műtrágyát kínált a kombinátnak, ma meg panelt a népnek, jövő héten meg már "porszáraz" tüzifát fog árulni...
minden gyártó nagyjából ugyanazt vállalja, első évre megadnak 1-3% közti "maximális" romlást, utána pedig lineárisan megy lefelé a teljesítmény, 25 évnél kb. 80-85%-t ígérnek.
Illetve vannak drágább gyártók, akik mondjuk 30 évre mondanak 80-82% körüli értéket.
Ilyet sem csináltam még! Pár napja tisztán villannyal fűtünk. Tudom, hogy ez csak cop 1, de nem akartam harmad áron eladni. Ebben az átmeneti időszakban ez tökéletesen megfelel, mert ha begyújtanánk, túl meleg lenne, ha nem, akkor meg kihűl a ház. Februárban volt az elszámolásunk a szolgáltatómmal, azóta van 2600 kWh többletem. Figyelem az órát, ha egál, ismét fűtünk. Addig ez kisebb meló, mint fűteni, és szabályosan élvezem, hogy úgymond nyárról tettünk el meleget mostanra. (szkeptikusoknak üzenem: tisztában vagyok vele, hogy semmit sem tettünk el)
Apropó meleg. Engem is rég foglalkoztatott már a kérdés, hogy milyen hatással van a panelek hőmérsékletére, ha dolgozhatnak. Magamban én is arra jutottam, hogy kevésbé melegedhetnek. Ha ez így van, akkor a túlnapelemezés nem kíméli, hanem melegíti a panelt, mivel az inverter olykor "levág" a csúcsból, azaz nem fogadja a delejt. Nem ismer köztünk senki sem egy olyan szakembert, aki erre a kérdésre hiteles választ adhat?
Szabadon álló rendszer alsó sor paneleit méregettem. A keleti szél intenzíven éri a panelek hátoldalát. A változó napsütésben 800-1200W közötti termelést produkál a 3,5 kWp rendszer. A panelek napos oldala 18-21 fok között ingadozik, napsütéstől függően, a hátoldalukon 21-24 fokot mértem. A mellettük levő 200l-es lemezhordó és a 120l-es műanyag hordó napos oldalát egyaránt 21 fokosnak mértem.
Tegnap volt egy éve hogy bekapcsoltam az invertert. Az általa mutatott össz termelés 3,96 MWh a tervezett 3,4 MWh helyett. Igaz, juniusban kapott két plusz panelt a 3kWp rendszer. Az egy éves próbaüzem alatt megszüntettem a zavaró árnyékokat, az AC oldali vezeték veszteségét lecsökkentettem és sikerült az Eon-nál elérni hogy a hálózatot lejjebb vegyék, így megszűntek a rendszeres inverter leállások a csúcsidőkben.
Köszönettel tartozom minden fórumtársamnak, hiszen másfél éve tapasztalatlanul, egyedül vágtam bele a rendszer tervezésébe és kivitelezésébe és a sok információ alapján, amit tőletek szereztem, úgy érzem sikerült egy jó rendszert összehozni.
Németországban a 70 években az '1000 tető program-ban' telepített akkori technológiai szintű panelek 30 év után még mindig 70% felett teljesítettek......Tehát nem irreális a teljesítmény garancia egyik gyártó részéről sem...
örülünk méghozzá aképpen, hogy aszony örül, én meg azért, mert ő örül mert, az ő örömét át tudom váltani a magam örömére, csak más témában..., ha érted? :)))
nekem szépen be van mohásodva a héjazat, de a panelek, elég nagy felületben letakarják ezt a nem éppen szép látványt és a napelemes oldalon szebb a tetőm, mint az átelenes oldalon, legalábbis aszony szerint és ez a lényeg.
25 évig ígérik, hogy 100% de én már nem csodáxok ebben a lehúzós, átverős világban semmin sem!nekem, most 4 évesek a panelok, legalábbis a gyártás dátuma, 2012 évi, 1-2 év múlva leellenörzöm, mennyit csökkent a termelésük. elvileg enyimek is gagyi kínaiak, de egyenlőre hozzák a tervet.
"Én nem sok olyan tetőt láttam, ahol a napelemek nem csúfították el a látványt."
akkor az én tetőm kivétel! .))
nekem szépen be van mohásodva a héjazat, de a panelek, elég nagy felületben letakarják ezt a nem éppen szép látványt és a napelemes oldalon szebb a tetőm, mint az átelenes oldalon, legalábbis aszony szerint és ez a lényeg...
"5 év múlva sem lesz 100% egyik sem."
ez szomorú hír!
25 évig ígérik, hogy 100% de én már nem csodáxok ebben a lehúzós, átverős világban semmin sem!nekem, most 4 évesek a panelok, legalábbis a gyártás dátuma, 2012 évi, 1-2 év múlva leellenörzöm, mennyit csökkent a termelésük. elvileg enyimek is gagyi kínaiak, de egyenlőre hozzák a tervet.
a jobb átszellőzésnek persze ára van, leginkább esztétikai talán, de lehet hosszútávon megéri mégiscsak, ha kicsit csúnyább a tetőn a látvány, de többet és tovább termel, pl, nem 25 évig 100%. hanem, 30 év?
Hááát, ez már teljesen egyéni beállítottság kérdése.
Én nem sok olyan tetőt láttam, ahol a napelemek nem csúfították el a látványt.
Egy szépen megtervezett és kivitelezett tetőn meg egyenesen ocsmány tud lenni.
De ez ízlés kérdése. :D
Az élettartamot alapvetően nem befolyásolja a napelemek terhelése, a terheléssel járó hőmérséklet-növekedés sem olyan mértékben, hogy ennek valamiféle érzékelhető gzadasági előnye keletkezne.
pl, nem 25 évig 100%. hanem, 30 év?
Szép álmok. :DD
5 év múlva sem lesz 100% egyik sem.
(Megjegyezem, nekem van két német napelemem, mind a kettőnek a keretébe már belevágott a rozsda, a kínai meg csillog mellettük.)
"Korábban egy olvtársunk +10 fokot mért a napelem hátulján a héjazat felett"
hátt ez nekem is érdekes körülmény! mert én meg, lehet a műszer nem a jó értéket mutatta, de mindkét felén, 50 fokos értéket tudtam leolvasni, emlékeim szerint. ezt is ujra fogom ellenőrizni majd.
a jobb átszellőzésnek persze ára van, leginkább esztétikai talán, de lehet hosszútávon megéri mégiscsak, ha kicsit csúnyább a tetőn a látvány, de többet és tovább termel, pl, nem 25 évig 100%. hanem, 30 év?
Igen, ilyen haszna mindig van az efféle csörtéknek.
A napelemek átszellőzése kulcsfontosságú.
Korábban egy olvtársunk +10 fokot mért a napelem hátulján a héjazat felett.
A nagyon nagy melegben meg tudtam közvetlenül mérni a teljesítmény csökkenését.
A folyamatos kimenő teljesítmény mérés során a legmelegebb időszakban leolvastam a mérőeszközt, majd slaggal kb. 3-4 percen keresztül locsoltam a napelemeket.
A teljesítmény 40%-ot ugrott fel, majd szépen visszacsúszott a locsolás előtti értékre.
Nagyon fontos tud lenni az átszellőzés lehetősége.
anno én is kissé nehezebb hangvitelű diskurzusba keveredtem "japán" olvtárssal és elszaladt egyből a modikhoz árukonni! jól megmondott nekik! aztán kiszedték az útbaigazításom, hogy ne legyen bántva a bársonyos lelke szegénkémnek...
Szívesen. Van esetleg hozzáfűznivalód a mérési eredményhez?
Van.
Amennyiben feltételezzük, hogy a terhelt és a terheletlen panelok és a mérési körülmények minden tekintetben azonosak, akkor el kell gondolkodni az eredményen.
Ennek során magyarázatot kell adni a jelentős különbség okára is, amennyiben ezek a mérési eredmények rekonstruálása is hasonló eredményre vezet.
Az viszont szintén magyarázatra szorul, hogy miért mért a napozott és nem napozott felületeken ugyanakkora hőmérsékletet.
Itt meg arról folyt a diskurzus, hogy mekkora a hőmérsékletkülönbség egy terhelt és egy terheletlen panel közt.
A két felület közötti hőkülönbség a panel által termelt hőmennyiségre vezethető vissza.
az igaz, hogy eme vitátok, nem felesleges, számomra mindenképpen nem az! újra fogom nézegetni, a dolgokat a tetőn a peneleknél ha tombol a meleg odakinn, mert nekem ellentétes információk voltak mérhetőek, itt egy -két állítással szemben. ettől még lehet , hogy én csináltam valamit roszul, ahogy a műszer használatnál is kiderűlt. viszont, logikailag, azt gondolom, hogy az érveket olvasva, talán a paneljaim jobb szellőzése miatt, nem lehetett olyan meleg mérhető a panelnál, mint másoknál? ha a műszert ki is veszem a körből, a hibás mérés miatt, de a kézzel tapintás, mindenképpen azt éreztette velem, hogy 50 fok körűli a panel. és mégegy ok és okozati észrevétel! sokan itt, költséges és bonyolult hűtésen agyalnak, de, lehet elég lenne, a tetősíktól messzebre rakni a panelokat, kb 20 centire, vagy, megemelni a tetejét, ahogy nálam is van és jobban hűlnének a panelok? laposabb szögű tetőknél simán lehetséges a tetejét emelni, persze, utólag ez sem annyira egyszerű, de egy új telepítésnél ez meggondolandó talán...
Szívesen. Van esetleg hozzáfűznivalód a mérési eredményhez?
Miért irreleváns:
Mert csak egy terhelt panel hőmérsékletviszonyait mérted. Itt meg arról folyt a diskurzus, hogy mekkora a hőmérsékletkülönbség egy terhelt és egy terheletlen panel közt. Ha az előző mérésedhez hozzátennéd egy terheletlen panel elejének és hátuljának mért hőmérsékletét is, máris lenne miről beszélni. Így nem nagyon van. És részemről most tényleg be is fejeztem a topic floodolását.
Május végén erős napsütésben mértem a panelek hőfokát. A terhelt, működő panelek napos oldala 40-41 fok volt. A sor végén egy új panelen 45 fokot mértem, ami még nem volt bekötve a rendszerbe. Elgondolkodtatott a mérés eredménye, újra többször mértem különböző távolságokról és az eredmény nem változott. Szabadonálló a rendszer, jól tud szellőzni, jó minőségű Fluke müszerrel mérve."
"Tudnál esetleg saját mérési eredményeket prezentálni?
Prezentáltam.
+ 2-3 fokkal melegebb a napelem árnyékos oldala, mint az, amelyiket süti a Nap.
Terhelés alatt mérve."
Teljesen irreleváns a beszélgetés szempontjából, hogy milyen hőmérsékletkülönbség van egy terhelt panel eleje és hátulja között.
lehet nem kelett volna felvetnem a vitaindító kérdésem?
Dehogy, nagyon is jót tetted.
inkább úgy mondom, hogy nincs a maxon hajtva, mindegy milyen oknál fogva, nem melegszik annyira, ezt tapasztaltam, így kikerűlhető az is, hogy nagy melegekben, lecsökkenjen a panelok termelése, a megfutott hő miatt.
Ez elvileg így van, a gyakorlatban minimális a jelentősége, vagy inkább a semmi.
A melegedést alapvetően és döntően a külső körülmények határozzák meg, nem a terhelés.
nekem a mosókonyhában van, így nem zavar sem a hangja sem a meleg. A hőleadás egyébként inverter és méretfüggő, de az adatokból ki tudod számolni. Ha az adott inverter 96% hatásfokkal működik és 3kW-os, akkor a mindenkori teljesítmény 4%-a lehet a hőleadás, azaz csúcson mondjuk 120W-al fűt.
lehet nem kelett volna felvetnem a vitaindító kérdésem? de hát hol máshol érdemes kérdezni, napelem témában, ha nem itt? egyesek szerint, hülye témáim vannak... lehet. most azon agyalok éppen, hogy meddig érdemes túlpanelezni egy rendszert, ami még ideális és mondjuk a panelokon megjelenő hőmennyiséget is a legjobb értéken tartja. ezért kérdezgetem a hülyeségeket... ami számomra tény, mindenfajta tudományos vitát mellőzve, hogy , ha nem termel anyit a panel, vagy inkább úgy mondom, hogy nincs a maxon hajtva, mindegy milyen oknál fogva, nem melegszik annyira, ezt tapasztaltam, így kikerűlhető az is, hogy nagy melegekben, lecsökkenjen a panelok termelése, a megfutott hő miatt. leegyszerűsítve, egy arany középutat keresgélek, a túlpanelezés terén, ami még nem túl drága, de megéri, mégis a többletet. és ezek okán felmerűlt bennem, hátha a nem annyira meleg panelok, talán élettartamban is többet tudnak?
"Ez nem így van, nincsen közöttük hőmérsékleti különbség, illetve amit mérni lehet, az egyrészt minimális, másrészt nem erre az okra vezethető vissza."
Iszom szavaid, akkor milyen okra vezethető vissza?
Te magad állítottad, a napelem hatásfoka legyen 15%. Leadna mondjuk 200W elektromos energiát, de nem tud. Ennek az ottmaradó energiának mégis mennyivel kéne emelnie az amúgy is meleg panel hőmérsékletét? Duplájára? Volt, aki itt arról írt, hogy a terheletlen panel kb 5 fokkal volt melegebb neki, mint a terhelt. Szabadonálló rendszert mért, jó műszerrel. Az még reálisnak is tűnik teljesen. Tudnál esetleg saját mérési eredményeket prezentálni?
Mivel a látható fény tartományában vannak, nyilván visszaverve is láthatók, nem? Ha így van, akkor a nem termelő panelnek más színűnek, jobban tükröződőnek stb kellene lennie.
Ne haragudj, de ellened szól a fizika, meg a lentebb hozott mérések is. Azt hiszem, közöttünk az az egyik különbség, hogy el szoktam ismerni (ha néha nehezen is :) ), ha tévedtem. Egyelőre nem látom úgy, hogy bármit el kéne ismernem.
De akkor mégegyszer, utoljára. Szerinted, ha a napelem nem használja fel a látható fényt, akkor azt visszasugározza. Hisz plusz hő a te meglátásod szerint nem lesz belőle, meg villany se lesz, valahogy ki kell lépnie a rendszerből. Na, ezeket a visszaverődő fotonokat, kérlek, mutasd meg, hol lehet észlelni? Mivel a látható fény tartományában vannak, nyilván visszaverve is láthatók, nem? Ha így van, akkor a nem termelő panelnek más színűnek, jobban tükröződőnek stb kellene lennie. De mindenképp valamilyen látható különbségnek kéne lennie. Ha nincs látható különbség, akkor az az energia valahogy máshogy kerül ki a rendszerből. Pl infravörös tartományban, hőként...?
Amikor fotonról beszélsz, akkor nem teszel különbséget annak egyes összetevői között.
1.4 Napsugárzás spektrális megoszlása
7. ábra: A napsugárzás spektrális megoszlása
Fénynek nevezzük az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos tartományát, amelyből a 400800 nm hullámhosszúságú az ember számára látható a következő színekben: 400420 nm ibolya 420490 nm kék, 490540 nm zöld, 540640 nm sárga, 640800 nm vörös Felette hősugárzás
0,29-0,4 μm: ibolyántúli sugárzás, részaránya 9% 0,4-0,75 μm: látható fény tartománya, részaránya 49% 0,75 μm-től: nem látható infravörös (hő-) sugárzás, részaránya 42%
2.1 A napelemek működése Hogy megértsük a fotocellák működési elvét, meg kell ismernünk azok építő elemeit és a fény természetét. A szolár cellák két fajta anyagot tartalmaznak, ezeket gyakran p-típiusú és n-típusú félvezetőknek nevezzük. Bizonyos hullámhosszú fény képes a félvezető atomjainak ionizációjára, ezáltal a beeső fotonok többlet töltéshordozókat keltenek. A pozitív töltéshordozók (lyukak) a p-rétegben, míg a negatív töltéshordozók (elektronok) az n-rétegben lesznek többségben. A két ellentétes töltésű réteg töltéshordozói habár vonzzák egymást csak egy külső áramkörön keresztül áramolva képesek rekombinálódni, a köztük lévő potenciál lépcső miatt.
Egy fotoelektromos cella teljesítményét a következő három dolog határozza meg: - a típusa és mérete a szolár cella anyagának - a fény intenzitása - a fény hullámhossza
Megpróbálom a másik irányból, bár az előbb sem sikerült.
Ha bejutott és nem villamos energia lesz belőle, akkor hő. (állítás)
Mennyivel emeli meg a panel hőmérsékletét ez a hő a terhelt panel hőmérsékletéhez képest?
A panel max. 250 wattos hőleadásával számolva, kb. 16-18 kg.os tömeget feltételezve?
Hisz a panelbe bejutott a foton...
A felületére megérkezett.
Ha nincsen szabad atom, amit gerjeszteni tudna, mert fizikailag az összes ilyen atomot már gerjesztett állapotba hozta, és terhelés hiányában a töltéshordozók ott dekkolnak a felületen, vagyis üresjárati feszültség mérhető a panel kapcsain, akkor hogyan tud az elektron további gerjesztést végrehajtani?
"Ha nem jelenik meg a kimeneti oldalon más formában, akkor nem is ment be a rendszerbe, ez nyilvánvaló."
Ezt meg hogy? Sarkítva: Ha nem terheled a panelt, feketéből szürkül, kifehéredik? Ebben az esetben valóban igaz lenne, hogy visszaveri a besugárzott energia egy nagyobb részét, mint terhelt esetben. No de ritkán látni akár csak színárnyalatnyi különbséget is egy termelő és egy nem termelő panel közt. Jó is lenne, egyből ki lehetne szúrni, ha valahol hiba van. Ma erre még hőkamerát kell használni sajnos... :(
Ha nincsen villamos energia termelés, akkor a folyamatot kísérő hőenergia-képződés sem valósul meg.
Nem lehet abból kiindulni, hogy akkor csak kevesebb lesz és hol a többi?
A panelt ekkor is éri a napsugárzás, ha arra szeretnél kitérni, hogy ekkor mi lesz a beérkező energiával, akkor nyilvánvaló, hogy az az energia, ami átalakul villamos (+hő) energiává, az ilyenkor nem alakul át, hanem az anyag színétől és anyagától függően vagy visszaverődik, vagy elnyelődik és utóbbi esetben az anyagot melegíti.
Az így képződött hőenergia pedig kisugárzódik a környezetbe és beáll egy dinamikus egyensúly.
Elvileg.
Abban igazad van, hogy a beérkező energiával el kell tudni számolni mind a két esetben és olyan nincsen, hogy egyszer a panel befogja az energiát és villamos energiát állít elő a bejövő energiából, tehát van kimenő energia is, majd más esetben, amikor nem terheljük a panelt, akkor nincsen kimenő energia, csak bejövő, ami mind a két esetben ugyanakkora.
Biztos, hogy nincsen ilyen jelenség?
A napelemek hatásfoka legyen 14%, az egyszerűség kedvéért.
Ez nyilván adott körülménynek és terhelés mellett értelmes fogalom.
Ha megszüntetjük a terhelést, a villamos hatásfok 0% lesz, ugyanakkor a körülményeket nem változtatjuk meg, továbbra is ugyanakkora intenzitású energia éri a felületét.
Vajon hová lesz a besugárzott energia?
Ha nem jelenik meg a kimeneti oldalon más formában, akkor nem is ment be a rendszerbe, ez nyilvánvaló.
Márpedig nem jelenik meg.
Ebből következik, hogy ilyenkor az atomok gerjesztéséhez szükséges energia az atomok gerjesztésének hiányában nem hasznosul a rendszerben, abba energiaátalakítási komponensként nem vesz részt.
Akkor arra az egy kérdésre válaszolj nekem kérlek, hogy ha van egy azonos besugárzás mellett a munkapontján dolgozó panel, amiből kiveszel mondjuk 200W elektromos energiát, valamint hő formájában távozik belőle X, és van mellette egy ugyanilyen panel, amiből semennyi elektromos energiát sem veszel ki, és hő formájában is csak mondjuk 0,9X energia távozik belőle (hisz írtad, hogy hidegebb), akkor hogyan, milyen formában távozik ez utóbbi panelből a 0,1X-szel és a másikból kivett elektromos energiával egyenlő maradék energia? Hisz valahogyan távoznia kell, a besugárzás azonos.
Nem a hőenergia alakul át villamos energiává, hanem a fény és közben további hőenergia is keletkezik.
Tehát a napelem akkor a legmelegebb (ugyanakkora besugárzás mellett), amikor a legkeményebben dolgozik, vagyis amikor rajta a legtöbb áram folyik át, amikor a legnagyobb teljesítményt leadja.
Persze, de ezt nem is állítottam. Csak azt, hogy a beeső energia egy részéből vagy villany lesz, vagy hő. Ha villany nem lehet, hát hő formájában ott fog maradni és tovább melegíti a panelt, az energia nem veszhet el. ;)
A napelem nem a napsugárzás hőenergiáját alakítja át villamos energiává.
Fotovoltaikus jelenség az, amikor fény hatására az elektronok a vegyértéksávból a vezetési sávba gerjesztődnek, azaz alapállapotból magasabb energiájú szintre kerülnek, és az atommagoktól kissé szabadulva szabadon áramolhatnak.
Pusztán energetikai szempontból logikus hogy a terhelt panel hűvösebb, hiszen villamos áram formájában energiát vonunk el belőle. A besugárzás meg ugyan annyi ha terheljük, ha nem .
Május végén erős napsütésben mértem a panelek hőfokát. A terhelt, működő panelek napos oldala 40-41 fok volt. A sor végén egy új panelen 45 fokot mértem, ami még nem volt bekötve a rendszerbe. Elgondolkodtatott a mérés eredménye, újra többször mértem különböző távolságokról és az eredmény nem változott. Szabadonálló a rendszer, jól tud szellőzni, jó minőségű Fluke müszerrel mérve.
Csak egy rövid gondolatkísérlet a melegedés munkapontfüggésével kapcsolatban:
Meglátásom szerint akkor lesz a leghűvösebb a panel, amikor az ideális munkapontjában üzemel.
Van ugye a panelünk, amire beesik a fény. Ennek egy része visszaverődik, a másik része elnyelődik. Ezt az elnyelődő fényt alakítja a napelem valamilyen hatásfokkal elektromos energiává. Amiből nem lesz elektromos energia, az a napenergia a panelt fogja fűteni. Amiből viszont villany lesz, azt az energiaát elvisszük a paneltől, ergo az nem azt fogja melegíteni (hanem mondjuk a vizet a bojlerben. :) ). Ha a panelt rövidzárásba vagy szakadásba teszem, vagy csak elmozdítom az adott körülmények közt ideális munkapontjából, már nem fog annyi elektromos energiát leadni. Mivel elnyelni ugyanannyi fényt fog (nem változik a színe, meg visszaverni se fog tudni hirtelen több fényt), de elektromos energiát kevesebbet ad le, csak az marad, hogy maga a panel fog jobban melegedni.
Az élettartamot nem valószínű, hogy számottevő mértékben befolyásolja a minimális hőeltérés.
A napra kitett és üresjáratban futó napelem hőmérséklete általam ismeretlen mértékben térnek el, ám ha a terhelt napelem felületén 65 fokot mérünk, az terheletlenül nem fog 50 fokra csökkenni a terhlés huiánya miatt.
Nem mértem meg ezt így, ám az bizonyított, hogy a közvetlen napsugárzásnak kitett fekete (vagy nagyon sötét) felület hőmérséklete is igen magas tud lenni, ez alatt a 60-70 fokot értem.
Kizártnak tartom, hogy a napelemek ez alól kivételek lennének, de meg kell mérni és az elvágja a vitát.
Az volt a Payagyerek elmélete egyszer hogy ha túlnapelemezünk akkor hűvösebbek a panelek, mert:
- nem tudja a megtermelt teljesítményt felvenni az inverter, ezért kiveszi az optimális munkapontból a napelemet, elmegy magasabb feszültség/kisebb áram felé. Azaz hatásfokot ront.
- a kisebb áram miatt ELVILEG kevesebb hő termelődik a panelen.
Ez biztosan így is van, ám ha abból indulunk ki, hogy a napelem teljes terhelésen +2-3 fokot melegszik, miközben lead 8 Ampert, akkor kb. 0,3 fok delta jut Amperenként.
A 2 Amperes csúcslevágás esetén ez alig haladja meg a 0,5 fokot.
Nem látom az érdemi összefüggést, az elméleti alapokat nem vitatva.
A túlnapelemezés pedig ígyis-úgyis egy kényszermegoldás, veszteséggel jár.
Igen, mindig van egy elméleti, ideális összehasonlítási alap, amit önkényesen fel tudunk venni.
Ám a túlnapelemezés összességében többlethozamot eredményez, ennek a többlethozamnak -önmagában vizsgálva- pedig különösen jók a pénzügyi mutatói, miközben a korábbiakat csak kisebb mértékben rontja.
A kétségtelen fellépő veszteség ellenére.
Ha ez a veszteség hosszútávon kisebb mint egy invertercsere ára (adminisztrációval együtt) akkor jó, ha nem akkor invertert kell cserélni, ez van.
Az inverter cseréje, mint kiadási kockázat igen nehezen felmérhető és különösen a cserére vezető okok sokasága és összetétele miatt ilyen módon határozható meg.
Szerintem sokat nem számít a napelem hőmérséklete, 5-10 fok ide vagy oda nem számít élettartamban.
Az volt a Payagyerek elmélete egyszer hogy ha túlnapelemezünk akkor hűvösebbek a panelek, mert:
- nem tudja a megtermelt teljesítményt felvenni az inverter, ezért kiveszi az optimális munkapontból a napelemet, elmegy magasabb feszültség/kisebb áram felé. Azaz hatásfokot ront.
- a kisebb áram miatt ELVILEG kevesebb hő termelődik a panelen.
Számomra ez kérdéses hogy ez a kisebb áram miatti kisebb hőfejlődés arányaiban mennyi lehet a nap által termelt hőhöz képest.
Valószínű elenyésző lehet.
A túlnapelemezés pedig ígyis-úgyis egy kényszermegoldás, veszteséggel jár.
Ha ez a veszteség hosszútávon kisebb mint egy invertercsere ára (adminisztrációval együtt) akkor jó, ha nem akkor invertert kell cserélni, ez van.
emlékeim szerint ugyanazt mértem! de be fogom állítani a lézeres mérőn az helyes emisszióértéket valahogy és újra fogom mérni, de csak a nyáron. most nem lenne semmi értelme...
holnap szétnézek a műszerben, aza a menüjében, hogy mit lehet. mert lehet pár dolgot, azt tudom, de nem bagyon szoktam állígatni, mikor megvettem, beállígattam, úgy ahogy és pár mérést kontroláltam, pl betonfalon, kazánon, emberi testen, stb... jónak tűnt a műszer. de lehet disznó elé szórt gyöngy ez nekem és nem használom ki amiket tud. a panelok mérésénél elfogadtam, hogy jó az érték, mert kézzel tapintva is, anyi lehetett, mint amit a műszer mutatott. persze ez lehet éppen nagyon relatív érzékelés, mert nem vagyok egy bio hőmérő éppen... :)) és arra nincsen ötleted, hogy ezt az emissziós értékét a panelnak honnan lehet megtudni?
azt azért tudni kell, hogy a napelem tábláim úgy vannak felrakva a tetőre, hogy, a teteje fel van emelve, kb 20 centit, így jobban tud szellőzni is, mint a tető szögében felrakott elemek közelrakva a tetőhéjazathoz. miért gondolod, vagy miből, hogy rosz lett volna a mérésem? a nyáron néztem, 2-3 alkalommal is , mindíg, max 50 fokot tudtam mérni a panelen, többet sosem.
mivel tetőablakból ki tudok nyúlni az egyik panelhoz, így mértem, 10-20 centiről elölről, az üvegfelület felől és hátulról a fehér részt is. a fém keretet nem mértem, mert az kutyát nem érdekli, hogy hány fokos. legalábbis biztos, hogy kevesebb, mint az üvegrész a panelon. és amúgysem a keret állítja elő a hőt. tehát így mértem és mindkét mérésnél ugyanazt mértem. emissziós érték nem emléxem hogy állt, de amúgy pontos a műszer, más tárgyakon méregetve. kézzel megtapintva is kb anyi lehetett a hőfoka a panelnak, amit a műszer mutatott. 50 celsius fok.
én konkrétan mértem kevesebb hőt a paneljaimon, mint az átlag amikről itt a kollégák beszélgetnek olykor. ha jól emléxem 70-80 fokokról beszéltek, a nyári full termeléskor? nálam nem mértem 50 foknál magasabb hőmérsékletet a nyáron, lézeres digit hőmérővel. így felmerűlt bennem a gondolat, hogy esetleg élettartamban is jótékony hatása lehet a kisebb hőfokon üzemelésnek? vagy mindegy élettartam szempontjából, hogy éppen 70-80 fokos, vagy 50?
A terheléstől nem használódik a panel. Ezért is olyan hosszú élettartamúak a napelemek. Ismert ellenségeik az idő, a fizika és a kémia. Bármilyen csodaszerekkel készítik, akármilyen precíz technológiával, a hőmozgás, a korróziós hatások és a nap előbb-utóbb ezekkel is végez. Hiszen a bazalthegységek se képesek ellenállni ezeknek a hatásoknak. :-(
tudja valaki köztetek, hogy , ha csak fenn van a tetőn a napelem, de nincsen rá akasztva inverter, akkor is ugyanúgy használódik, a panel, mintha, inverter lenne rajta?
Amióta (tavaly tavasz) napelemem van, azóta villanybojlerem is van. És mivel ez a kombi kazán helyére ment, most már kizárólag a cserépkályha fűt. (Bár ez fűtött az elmúlt 7 télen is.) A lényeg az, hogy sikerült a családot elkapatni. A gázból elég a max 22, de inkább csak 21 fok is. Fánál 22 a minimum. Igaz, most van kb 2 fok hőingás is. Egy év múlva érkezik a hőszivattyú, kíváncsi leszek az új "pszichés hőérzetre".
Nálunk is 24,5 fokra van beállítva a termosztát, a 22-23fok már jégverem. Nincs padlófűtés, de mi leginkább zokniban mászkálunk a padlólapon, ami 24-25fokos hőmérsékletnél már nem hideg egy kicsit sem, de 22foknál hideg. Meg nem akarok pulóverben ülni a házban.
Villanyász sem vagyok, de a gond az, hogy a digitális szobatermosztát az aktuális belső hőmérsékletet mutatja, így átverni nem tudom. De ahogy hűl az idő kint, úgy néz ki magától is normalizálódik a helyzet, tegnap este és éjszaka már jó volt a 23-23,5 fok is. Rászóltam, hogy jó lenne ha nem hálóingben flangálna vagy legalább egy zoknit húzzon míg nem a padlófűtés megy. Felöltözött, aztán közölte, így tényleg nincs hideg, meg a gyerekek se fáznak:) Mondom tényleg?:) Persze lányom minden éjszaka 10 szeri takarólerúgással jelezte, hogy neki kevesebb is elég lenne:) Szerintem a télre kiegyezünk ezzel a 23 fokkal.
Persze, tudom én, hogy a 24,5 fokra beállított termosztát eszik rendesen, nem is egészséges, és nyilván köze van a gyorsabb hővesztéshez is, de az oldalbordával nem nagyon lehet vitatkozni, ha fázós. Márpedig az.
A gázóra nem olyan mint a villanyóra! Nem energiát számol, hanem mennyiséget, amit beszoroznak az ő általuk kalkulált energiatartalommal. Tehát ami pontosan mérve van, az a mennyiség.
Mivel 10éve amikor átalakítottam a házat a hőszipka még nem volt értelmes opció, gázt meg nem akartam, megpróbáltam kihozni a maxot a fatüzelésből.
A fatüzelés fő hátrányait próbáltam minimalizálni (kosz, hőingadozás, sűrű pakolászás)
- Bálás kazánom van, rönkfával tüzelek.
- Elraktam a kazánházat a melléképület mögé, a fatároló mellette van. Pár évente egyszer be kell tárolni a fát, onnantól nem kell mozgatni csak 1-2 métert.
- Kamiontételben jön a fa (több évre elég), félbe kell vágni (mivel sajnos csak 90cm hosszú a tűzterem) és ennyi. Nincs hasogatás, tökölés
- Bálás kazánom van, rönkfával tüzelek.
- egy 3m3-es pufferre dolgozik a kazán, ebből megy hőcserélővel a HMV és a fűtés
- nyáron napkollektor fűti a puffert, abból van HMV
Mivel a hőigényem alacsony (4-5kW) ezért a pufferből 2 napig simán megy a fűtés.
2 módon szoktam fűteni:
- átlagos téli időszakban 2 naponta begyújtok
- nagy hidegekben reggel, este rakok egy-egy rönköt rá, és jól elzárt levegő mellett hagyom parázslani a tüzet.
Hőingadozás a házban nincs, folyamatos 24 fok van benn.
A hőleadóim fal, padló, mennyezetfűtés. Előremenő hőfok 26-28C.
Az egész lazán kijött egy gázbekötés árából anno.
Ennél kevesebb macerával nemigen lehet fatüzelni.
Ettől függetlenül hőszivattyúra fogok váltani ha már elérhető lesz, ez pedig megmarad vésztartaléknak.
Paranoia ON. Akkor is kevesebb, mint amit mondanak, értsd már meg, úgyis átvernek. :D Paranoia OFF.
Én mindig csodálkozok, amikor ilyeneket olvasok, hogy valakinek egész nap be sem indul a kazánja, meg éjszaka nem is fűteni, csak mínuszban, mert nem esik csak 1-2 fokot a hőmérséklet. Milyen hőszigetelés van ezeken a házakon? Mert az én szerény hajlékomban sem magas a gázszámla, sőt, de ennél azért több a hővesztesége, gyakrabban indul be a kazánom. :D Néha azért a kamufaktort is be kell számítani, úgy látom.
Ugyan már rég került ilyen a kezembe, de ha módod van rá, légyszi vegyél már elő egy gázszámlát. Ha az emlékeim nem csalnak, energia, és nem köbméter alapján fizetsz. Tegyük fel, hogy igazad van. Ha régen kövérebbb volt a gáz, akkor több MJ-lal is szorozták be az elfogyasztott köbmétert. Szóval hiába csorog most több át az órán, ha az energiát fizeted.
"teljesen ésszerű, hogy beruháztak egy vagyont azért, hogy téged átverjenek"
igazad van nem tették, az alföldi gázmező és még néhány a világon "az égből pottyant le" a kitermelés azóta is tart, vajon miért is? Biztosan azért mert nem éri meg!
De a témában ez az utolsó hozzászólásom, egyrészt mer nem ide tartozik, másrészről felesleges.
az első találat: "A nagy inert gáz tartalmú földgáz kitermelése, szállítása, szolgáltatásra történő előkészítése csak nagy tőkeigényű, drága eljárásokkal biztosítható."
teljesen ésszerű, hogy beruháztak egy vagyont azért, hogy téged átverjenek ;)
Nem emlékszem hogy bárhol is írtam volna, hogy "vizezik" (bele kevernek valamit is!) de mivel hiányosak az ismereteid, -javaslom tájékozódj,- / google a barátod, / - különös tekintettel " földgáz magas inert gáz tartalom" témakörben, mint tudjuk a délalföldi gázmezőre ez jellemző!
van egy érdekes megfigyelésem, pszichés hőérzetnek tudnám elnevezni: az ember fejben tudja, hogy tél van, vagy látja, hogy kint esik az eső, így ugyanannyi fokban fázik. Jó példa erre több ismerősöm, aki az irodában nyáron már klímát kapcsol 24 fokban, mondván elviselhetetlen ez a hőség, télen viszont 25-ben panaszkodik, hogy milyen hideg van...
jajj, mindig ez a vizezik a gázt összeesküvés elmélet :) ez ott szokott megdőlni, hogy amivel veszélytelenül keverni lehetne, az mind többe kerül, mint a földgáz ;)
Sok mindenben igazad van, vagy lehet! mindenkinek magának kell eldöntenie, mit szeretne, mik az igényei, elvárása, és ez alapján mérlegelni.
"Ezen kívül az elmúlt néhány évben 30%-kal ment lentebb a gáz ára,..... míg a fa felfelé halad évek óta."
Mondatod első fele akár igaz is lehetne, csak egy dolog amire nem gondoltál, nagyjából ugyanennyivel csökkent a fűtőértéke is! ( a "szakmabeliek" tudják ezt, a "civilek" pedig jól érzik magukat) A "gázprogram" indulásakor a fűtőérték hivatalosan 38 MJ/m3 volt, (nemritkán 40 felett!!!) ma pedig 32 MJ hivatalosan, de jó ha eléri a 30-at! És ez a folyamat nem a mostani kormány "fennhatósága" alatt kezdődött!!! Na de ez már politika, és elvem az hogy ne politizáljunk, mert az nem tartozik ide. /az inert gázok jól kitöltik a teret, átketyegnek a mérőn, (mi pedig ki fizetjük azt is) példának okáért nézz meg egy korábban jól beszabályozott berendezést (gázkazán, tűzhely) szinte alig akar égni, és nem azért mert "elállítódott"!!!
Na de ez már itt erősen Off ezért részemről a téma lezárva, mindenkinek további szép és kellemes napot.
A gyereknél végképp csak szoktatás kérdése szerintem. Magyarországon mindenki 25 fokra fűt, amint gyereke születik. Tőlünk északabbra meg hozzászokik a gyerek, hogy néha 19 fok van. A betegség szerintem nem a tartós 19-21 foktól van, hanem a hirtelen hőváltozástól, ha 25-ben felöltözteted és beizzad, mire ki kell menni 5 fokba.
Ettől függetlenül én sem fogom 19 fokhoz szoktatni a gyereket, de a 25-öt sem tartom normálisnak.
Ebben a témában keresd payagyerek topiktársat, korábban érdeklődtem nála, megoldható a dolog, azonban anyagilag kérdéses, hogy megéri-e, ugyanis az olcsó kínai hőszivattyúk árával vetekszik egy japán klíma + az átalakítás. Persze ha a klíma már megvan, akkor mások a számok. Kérdés, hogy elég nagy-e a klímád teljesítménye...
Nálam 5kW-os klíma dolgozik, a ház hőigénye extrém hidegben ettől több. Ha tönkremegy a gázkazánom az biztos, hogy nem gázkazán kerül a helyére. Majd az akkori árak alapján döntök: 1. japán hőszivattyú 2. olcókínai hőszivattyú
3. a mostani klímám átalakítva
A 3. opció gyenge lenne az egész házra, így azt kombinálni kell vagy fűtőpatron kell az extrém hideg napokra, vagy felkerül a mostani klíma helyére egy kisebb 2,5-3,5kWos klíma elsősorban hűtésre, de a nagyon hideg napokon rásegít a fűtésre is. Vagy felkerül még 10 cm szigetelés a házra, és akkor elég az 5kW-os klíma hidegben is. Akkor már csak 1 gond marad: -15 az alsó működési határa, szóval a fűtőszál elkerülhetetlen lesz, de -15 alatti idő azért szerencsére elég keveset van nálunk.
Nálunk pont ilyen helyzet is van Szocske! Belváros közeli pici telek szűk utcában, a beépíthetőségbe örültünk, hogy belefért ez a pici ház + garázs (73+18 nm), meg mindenkinek jusson egy kis szoba ahol aludhat. Tároló, melléképület stb. már nem játszott. Viszont cserébe nem kell kocsikáznom napi több 10 kilométert, meg minden itt van közel. Mondjuk agyvérzést kaptam, mikor júliusban használatba vételi miatt kijött az ember az önkoritól és közölte, hogy nemrég változott a beépíthetőség +10%-al......Mondom jókor szóltatok:)
ez a hőérzet érdekes dolog, nagyon egyéni... én aludni konkrétan hűvösben szeretek.
Nálam a termosztát beállítása a gyerekszületés előtt nappal 21 éjjel 19 volt.
Aztán átkerült a gyerekszobába a termosztát és ott fix 23-ra van állítva a többi helyiséget pedig igyekszem a termosztátos radiátorszelepekkel és a klímával szabályozni.
Sógorom, aki tervezte a házunkat, szólt, hogy egy klímás barátja (én is ismerem a srácot) épített egy hagyományos klímából egy vizes rendszerre dolgozó hőszipkát. Sajnos nem Kecskeméten van, de október végén úgyis tervezek egy utat hozzájuk, majd megpróbálom megnézni:) Nem vagyok szaki, próbálta magyarázni mit hogy csinált, de majd ha sikerült személyesen beszélnem az illetékessel, akkor megírom.
Azt tudom, de monoblokkot nem akarok, nincs pufferem, nem is akarok, meg helyem sincs neki. Panasonicot néztem annak idején, elég sokat olvasgattam, sokáig úgy volt hogy ez lesz napelem nélkül, már álltak a falak mikor a napelem és villanykazán mellett döntöttem. Azt sajnálom egy kicsit, hogy nem bíztam eléggé a klímában és nem rakattam fel rögtön még egyet hátra (jó lett volna még a vakolás előtt azt is becsövezni). Nagyon sok variáció volt a fejemben, most aránylag elégedett vagyok, aztán persze ki tudja, lehet mással meg még elégedettebb lennék:) De majd tél végén visszatérünk a témára. Várjuk meg az első teljes telet.
Egyetértek. Nem tudom elhinni, hogy valaki jól érzi magát otthon 20 fokban. Vagy lehet, de hogy pulóverben ül a kanapén, az biztos. Meg az is, hogy gyerekkel ez vállalhatatlan, ellenkező esetben folyamatosan betegek lesznek.
Akkor jó vásárt csináltál. De akkor is tartom, hogy 1 jó rendszer nincs, mindenkinek a saját igényeihez, életritmusához, családi szokásaihoz és miegymáshoz kell igazítani ezt is, na meg persze a pénztárcájához. Van az a pénz amiből ki lehet építeni a tökéletes rendszert, de véleményem szerint egy határon túl a megtérülés és bekerülési értékeke miatt nincs értelme. Szocske szavaiban is van valami.... Én csak a saját tapasztalataimat írtam le, mert az általam leírt fafűtéses rendszernek nem sok értelmét látom, és ahogy más kolléga is írta, ilyen hőmérsékletek mellett ne verje senki a mellét, hogy 70-80 ezerből meg volt a fűtési szezon, mert ha én így csinálnám, további 100 ezret költenék a gyerekek és magunk gyógyszerezésére.
A fatüzeléshez azért a munkaidő mellett tedd hozzá a láncfűrész árát, kopását, a benzint, a láncolajat, azt, hogy az átlag fatüzelő frissen vágott vizes fával fűt a 30 éves totya kazánban, pár évente újrarakatja a kéményt, mert tönkreteszi a kátrány, a tüzifát 2 évre előre kéne venni, benne áll a pénzem, amit másra is használhatnék, foglalja a helyet, ami persze vidéken nem sok, de nagyvárosban drága a telek, a fának kell fedett tároló, kell egy kazánház, amit megépíteni nem 10 fillér. Ezen kívül az elmúlt néhány évben 30%-kal ment lentebb a gáz ára, míg a fa felfelé halad évek óta.
"A te rendszered fényévekre van a hagyományos fa tüzelésű központi kazántól, így a bekerülési értéket ne hagyd ki a számításból"
Neked is elvileg igazad lehetne, de mivel én használtan vásároltam, (2 szezont fűtött.elvileg még garanciális volt) kevesebbe került mint egy hagyományos szilárd tüzelésű kazán, Szlovákiából, tokkal vonóval, szállítással SK beépítve 200000, Ft
A te rendszered fényévekre van a hagyományos fa tüzelésű központi kazántól, így a bekerülési értéket ne hagyd ki a számításból:) De ahogy írtad, így kevesebb a meló vele, és nem megy el vele naponta sok idő....
csak az a fránya kiadás és megtérülés számítás....:) Értelem szerűen egy levegő-víz hőszivattyúval lenne tökéletes a rendszer (építési engedélyben még az szerepelt, sőt az előzetes energetikaiban is), de ameddig ennyibe kerül egyszerűen nem tudok megtérüléssel számolni. Mondjuk spórolnék évi 150.000,- Ft (bár szerintem kevesebb) áramot (most vegyük ki hogy megtermeljük), a hőszipka ára és beszerelése 1,5 millió körül van, az 10 év. Na már most én nem jósolnék 10 év hibamentességet a hőszipkának. Nem beszélve arról, hogy (bár erről még korai beszélni és 1 év múlva megmondom a tutit) mostani becsléseim szerint a hőszipkával átesnénk a ló túloldalára, nevezetesen, hogy túltermelésünk lenne. De ha valaki hoz nekem egyet és be is szereli mondjuk 500.000,- Ft-ért akkor jöhet:). Ha egyszer mégis megvalósul azért a kazánt nem dobnám ki mellőle, kemény hidegek esetén tudnám kímélni a hőszipkát + nem kellene olyat vegyek amiben van már cekász is:)
A fő kivitelezőmnek is van igazsága, ő azt mondta egyszer ne akarják már 3 fűtési rendszert is egy ilyen kicsi jól szigetelt házba, mert nem fog megtérülni. Így maradt ki az utsó pillanatban a kandalló és lett az árából + 2 panel:) És nem bántuk meg! Sose fogom elfelejteni mikor már szereltek a tetőn akkor is kérdezte a srác, hogy akkor mi legyen: tegyék fel vagy ne:)
"ha egységnyi energiát számolunk árban, akkor jelenleg a fa drágább, mint a gáz vagy a....."
Ezzel nem teljesen értek egyet!
Akár igazad is lehetne, de így kategorikusan kijelentve nem. Mint tudjuk az ország más és más területein más-más áron és minőségben lehet a tűzi fához "hozzá jutni" a minőségről akkor még nem is szóltam. (fa fajtája, nedvesség tartalma, minősége,/törzsfa, ágfa stb./)
azon kívül az sem mindegy, hogy az adott tűzi fát miben "tüzeled" el. Én a harmadik szezont kezdem faelgázosító kazán + puffer "kombóval",ezt megelőzően kondenzációs kazánnal fűtöttem, az éves gázszámla 240000,- Ft 12 év átlagában. Igaz ennek jelentéktelen részét képezte a főzésre HM-re ( napkollektor kiegészítés) fordított gázmennyiség ára.
Csak hogy érzékeltessem, kezdetkor ( első szezon ) azt a fát vásároltam meg amire épp lehetőségem adódott, (száraznak mondott 26-28% nedvesség tartalom) ebből elment 7 erdei méter ( 129000,-Ft) a második szezonban már a "megmaradt tűzifa a tavasszal hozzávásárolt kiegészítéssel, /szépen száradt, 18-20%/ már elegendő volt 6 erdei méter, (111000,ft)
Az elmúlt évben sikerült 18000,ft/em megvásárolni 2 szezonra szánt mennyiséget betárolni, ami a mérések alapján 13-14% nedvesség tartalommal bír! Bízom benne, hogy ebből elegendő lesz 5 EM ami 90000Ft.
Abban igazad van, a gázzal fűtés kényelmesebb, nem párosul munkával, de ahogy mondani szokás, valamit valamiért.
Én nyugdíjas vagyok, a 10 EM fát 3 nap alatt láncfűrésszel+ rönkhasítóval felaprítottam, és bepakoltam a tárolóba, és utána a nyári meleg tette a dolgát. Ami a "napi fűtést" illeti, 10-15 perc ráfordított idő, (teljesen "automata" a rendszerem, programozott /Honeywell/ szobatermosztát vezérléssel) hát ennyi mozgás szerintem senkinek sem eshet nehezére.
Természetesen kényelmesebb a gáz illetve hőszivattyúval való fűtés, de ha összevetjük a beruházási költségeket is, akkor még mindig a faelgázosító az olcsóbb!
Mindenkitől elnézést kérek a hosszúra nyúlt eszmefuttatásért, de ez alapján talán picit "tisztul" a kép.
Nálam is felment a 8-9 kWh/napos fogyasztás 13-14-re amióta megvan a gyerkőc. Beterveztem, de még így is mínuszban vagyok, fel kellene tennem plusz két panelt a kompenzálásához. :)
Májusban kaptam egy 300W-os invertert próbára. DC bemenete 24-45V-os. Egy db 250W-os panelt raktam rá. Gyengébb napsütésben leállt a 24V-os indulófesz miatt. Arra alkalmas hogy az állandó kis fogyasztású készülékeket nullázza napközben, viszont vannak időszakok amikor a fogyasztás kevesebb, így a termelés pocsékba megy. Csak saccoltam, megtérülése min. 12-15 év, az inverter addíg biztosan cserére szorul. Védelmek benne vannak, a hálózatot nem veszélyezteti, meghibásodás esetén egy átlagos 16-25A-os hálózat könnyedén elfüstöli. Akitől kaptam azt tervezi hogy nappal akkut tölt, este amikor nagy a fogyasztás, minden megtermelt energiát elhasznál.
Még annyit, próbáltam a panelt ideális pozícióba forgatni, legnagyobb pillanatnyi termelés nem érte el a 200W-ot. Nem ajánlom senkinek, inkább egy olcsó, legkisebb teljesítményű engedélyes rendszert választanék.
vagy dobd ki a villanykazánt és a klímát, helyette vegyél egy hőszivattyút, és macera nélkül kapod a villanyfűtés komfortját és a klímás fűtés költségét ;)
ha egységnyi energiát számolunk árban, akkor jelenleg a fa drágább, mint a gáz vagy a hőszivattyús villanyfűtés
aki fával fűt, puffer nélkül, és mégis olcsóbban jön ki, azzal csapja be magát, hogy az estére 28 fokra fűtött, majd reggelre 15re hűlő ház (amikor persze elmegy dolgozni így délutánra még tovább hűl) napi átlaghőmérséklete mondjuk 17 fok lesz. Gázzal viszont a termosztát tartja egész nap a 23 fokot. így a 17 fok faigényét hasonlítja emberünk a 23 fok gázigényével. Nyilván drágább a gáz. A másik kedvenc érvem: fatüzeléssel melegebb a hőérzet, akkor is ha radiátor adja le a házban.
Ja, persze, ha felfűtene 28ra esténként gázzal is izzadna. Ha este elzárná a gázcsapot másnap délutánig, akkor ott is meglenne ugyanaz a hőérzet, csak éppen munka, kosz és füst nélkül még olcsóbban is jönne ki.
Jó ötlet, azért lesz egy-két napom/hetem mire kitalálom az ideális megoldást. A felfűtést úgy értettem, 1 menetben az eddigi tapasztalataim szerint 4-7 órát ment a kazán, mire leállt. Ilyen ciklusból szeretnék 1-et maximum 1 24 óra alatt. Figyelembe kell majd vennem azt is, hogy ha elindítom a klímát, gyorsan felnyomja még a termosztátnál is a hőfokot (pedig szándékosan hátra tettem a gyerekszobák elé) így akkor lekapcsolja a kazánt. (majd a hőfokokkal kell játszanom.) Alap gondolatom úgy nézett, ki, hogy ha nincsenek napközben is tartós mínuszok: estig megy a klíma folyamatosan mondjuk 25-26 fokon. este kikapcs, termosztát beállítva, hogy mondjuk ha 24 fok alá csökken a benti hőmérséklet éjszaka, akkor induljon. Tapasztalatok szerint 0 fok körül 8 óra alatt jó ha fél fokot hűlt a ház ha semmi sem volt nyitva, így jó ha hajnalban elindulna, mondjuk fűtene 8-9 óráig, akkor még meleg (langyos) a padló délután is. De mondom bármilyen ötletet szívesen veszek, biztos lesz több próba nap is.:)
Aztán szerintem a végleges megoldás még egy klíma jövőre, aztán ameddig lehet a klímákkal megyünk, amikor meg nem vagy ünnepek alatt tartósan otthon vagyunk akkor a padlóval:)
Egy kis off csak hogy honnan hova kellene a magyar lakosságnak eljutni!
Anyósomnál laktunk egy telet az építkezés alatt:
vegyes tüzelésű központi radiátoros fűtés, fával tüzel. Hazaértünk: jégverem, anyósom (vagy én) befűtött: este 8-kor már egy szál alsó gatyában is megrohadtam szó szerint (minimum 28-29 fok), reggel felébredtünk megint jégverem:) Na ezt nem sírom vissza. Nem volt nehéz feleségemet meggyőzni arról, hogy nekünk nem ez kell. Jót kuncogok most is magamban, mikor valaki magyarázza, hogy új építésű házába teszi a fás kazánt, mert az milyen jó, meg milyen olcsó. Egyet szoktam kérdezni. naponta ha összeadod, mennyit töltesz fa aprítással, pakolással, tűzrakással stb. amit nem tudsz a családoddal tölteni ? (az állandó füstölő szagú ruhákról ne is beszéljünk:) Még ha relatíve drága is nappali árammal fűteni, akkor is kényelmes és semmi időt nem vesz el az amúgy is kevésből szerintem.
"a (pl nappal klíma, éjszakára meg 1 felfűtés a padlónak villanykazánnal. )"
én pont fordítva csinálnám. a padlófűtésben az a jó, hogy meleg felületen lehet mászkálni, éjjel nem nagyon mászkál senki. a klíma hátránya a zaj és a légmozgás, éjjel - ha a nappaliban van, nem a hálóban - senkit sem zavar.
Ilyen helyzetben úgy programoznék, hogy a klíma éjjel auto fordulaton, nappal csendesen megy.
a padlófűtés pedig a tehetetlenségétől függően, mondjuk reggel 5-este 8 működne, így a padló mondjuk 7-22 óra között lenne kellemes.
Nálunk annyit változott a rendszer, hogy használatba vettük a tetőteret is, így nem működik a korábbi megoldás, miszernit ősszel és tavasszal csak a klíma fűt, a kemény télben pedig a gáz.
Hogy fent is meleg legyen, bekerült a rádiós termosztát a gyerekszobába, ott legyen mindig meg a beállított hőfok. A többi helyiségben pedig lentebb veszem a termosztátos szelepeket, ezt még ki kell sakkozni, hogy midnenhol megfelelő legyen.
Mivel a földszinten padlófűtés van a klímához, ott annyival lett komfortosabb a dolog, hogy míg eddig max 35, mostantól max. 25 fokos víz kering a padlóban, így a fűtés nagyját a földszinten a klíma adja, viszont nincs meg a hideg padló hatás.
Ezzel én is egyetértek, ez szerintem is jó, mondjuk az éjszakai 20 vagy az alattit már én se szeretném, 22 fok alá nem szívesen mennék éjszaka sem. De ki mit szeret.
szerintem is, de nehéz az asszonnyal megértetni:) Mondjuk ez a max, a klímát ennyire állítottam, a nappaliban van is ennyi, hátul már inkább a 25-25,5 a jellemző. Mikor hátul 24-et mutat a termosztát, akkor indítjuk. Mondjuk tegnap hazaértünk a kislányommal és meglepve tapasztaltam, hogy "csak" 23,5 volt a termosztátnál, de elég melegnek éreztük. Nagyon sokat számít hogy kint milyen hőfok van. Minél hidegebb van kint, annál alacsonyabbat is elég melegnek érzünk tapasztalataim szerint. Azért a télen a 23-24 fokot fogjuk szerintem megcélozni. Meg ahogy nő a pici annál kevésbé fogja igényelni a nagyon meleget szerintem.
Megkésve ugyan, de én is jelentkezem a szeptemberi termelési adatokkal:
684 kwh jött le összesen a 6kw-os rendszerről, akkor ha jól számolom 114 kwh/kwp. Jól írtam?:) Nem kimagasló, de elégedett vagyok. Utóbbi 1 hét kezd forduló pont lenni. Ház napi fogyasztása majdnem a duplájára ugrott az újszülött miatt, bár kicsit túlzásnak tartom a 26 fokot (3 éves lányomról meg rólam lerohad a gatya:), úgyhogy klímával fűtögetünk + fürdetésnél a kicsi szobájában áramzabáló ventissel (mondjuk max fél órát). Így érdekességképpen leírom a ház napi fogyasztása 12-15 kwh között mozog mindennel együtt (2-en egész nap otthon, mosógép minden nap megy, bojler is ugye kicsit többet + alkalmi fűtés). Én még mindig elégedett vagyok. A jelenlegi több mint 2700 kwh plusz bőven elég lesz egy keményebb november december esetén is, a lényeg januártól jön (első teljes év), hogyan tudom kiügyeskedni, hogy minél kevesebb mínusz legyen év végére. A kulcs amint már látom a klímás fűtés privilegizálása amikor csak lehet, vagy a klíma és padló összehangolása (pl nappal klíma, éjszakára meg 1 felfűtés a padlónak villanykazánnal. ) Azért annak örülök, hogy a feleségem is megbarátkozott a klímával, mér ő is kezdi elfogadni, hogy nem kell ide hőszivattyú sok pénzért (gyakorlatilag mire tönkre menne meg se térülne a mi esetünkben), valószínű jobban járunk jövőre még egy klímával a két gyerekszoba elé (elég egy kis teljesítményű is), hogy az 1-2 fok különbséget a nappali és a két gyerekszoba között kiküszöböljük, mikor klímával fűtünk. Na ez hosszúra sikeredett:)
Dereng már nekem, hogy miért is volt ez az az eredményünk. Amiről beszélek, az kéttengelyű, a fix, amihez a beszélgetéskor hasonlítottuk, az meg nem ideális tájolású. Ráadásul nem mindegy, hogy éves szinten nézzük a különbséget, vagy havi bontásban. (Nyilván az előbbi a mérvadó) Mert nyáron előnyös igazán a napkövetés, télen kevesebb értelme és haszna van.
Általában 20-30% szokott lenni a plusz a simához képest az egytengelyesnél (csak vízszintesen forgat) a kéttengelyűnél még egy kicsit több. Te a dupláját írtad ennek, ezért merészeltem rákérdezni.
Nem én olvastam le az adatokat. Csak hallomásból tudom. Mennyi a reális? A diagramja mindenesetre érdekes lehet. Reggel, hűvös időben "belenéz" a Napba és estig bámulja. Tudom hogy korán még vastag a légréteg, de a melegedés sem gátol. Van valakinek ilyen mutatóba?
a DIEHL-AKO Platinum 4300s van valakinek köztetek? mi a vélemény róla? bírja a túlpanelezést? egyebek? vagy egyáltalán a DIEHL-AKO Platinum inverterek milyenek?
Ha a 120 kWh/kWp egy ideális telepítés becslésénél jobb 8%-kal (ami azt jelenti, hogy kb. 111 a becsült) akkor egy kicsit túlzás a 130 felettinél többet várni, nem? :) A 132 nagyon jó érték szeptemberre, bárhol az országban.
Nálam 18db panel 25fok D-30fok nyugat, 26panel 11fok azonos irány.
2panel D+60fok kelet 25 fok. 260w panelek. Azért a dőlésszög nagyon nem mindegy. Sajnos közel 10%-os termeléskülönbség van eddig a 25 és a 11fok között. De így is megéri mert 26panel elfér a garázson.
Kíváncsi leszek a másik oldalon (DK) a 7-8 fokos tetőn hogy fog teljesíteni a 24panel.
2014.12.15-2015.06.30 közötti időszak (Az óraállásokat sajnos nem rögtön írtam, így a fogyasztás átlagolva lett az első három hónapra.) Túltermelés: 274 kWh
2015.07.01-2016.06.30 közötti időszak, túltermelés: 389 kWh
Lesz ez még fordítva is, a felhők vándorlása kiszámíthatatlan. Azért a tájolás is besegített, két hónaig agyaltam, hol lenne az ideális helye a paneloknak.
Tőlem nem messze a faluban egy SE rendszer 85kWh/ kWp eredményt produkált. Megkérdeztem a telepítőjét, szerinte jó ez így? Árnyékos D-Ny, kb 20 fokos dőlésű a rendszer.
3kWp @growatt3000, az ország kevésbé napos felén, D-15 fok tájolással 45 fokos tetőn
2016 szeptember: 320 kWh, azaz 106,67/kWp.
Az idei szeptember nálunk sokkal jobb volt, mint 2015, akkor ugyanis csak 9,86kWh/kWp lett az eredményem.
Pedig azóta 1,5 éves kosz van a paneleken, tavaly csak fél éves volt.
Brutálisan sokat szór a termelés az aktuális időjárás miatt, már most 2 év összehasonlításánál látom, így aztán elég nehéz észlelni az egyéb tényezőket (pl. madárkaki a napelemeken)
Na ez az! Leolvassák a központból. Innentől kezdve már oda tehetnék az elszámolás napját, ahová akarják. Simán kijelölhetnének nekünk mondjuk egy március 31-es leolvasást, vagy feb 28, ahogy tetszik, és nem görcsölnénk annyit, hogy jó legyen. Mi hiányzik? A szándék, vagy a lehetőség?
Megvan az első teljes hónapom. Gondolom az átlagnál naposabb, kedvezőbb volt a hónap, mert 10%-kal vagyok jrc becslés fölött (Vác, 35°-os tető, DNY) a 115 kWh/kWp-es termeléssel. Nálatok hogy alakult?
Nekem is ilyen smart mérőm (Elster As1440) volt bő fél véig. Van benne sim kártya és le tudják olvasni a központból, bármikor, de autómatikusan is leolvassa a gép időközönként. Meghalt 6 hónap után az óra, hibát írt, de sajnos amikor jöttek órát cserélni akkor távolról le tudták olvasni én meg elfogadtam az eredményt ami kb reális volt. Szerencsére az ad vesz mérőnél már nem erőltették ezt a távleolvasós dolgot, gondolom lemondtak rólam mint fizető ügyfél.
Valószínű sajnos. Mikor lecserélték nálam az órát, már akkor mondta a szerelő, hogy ez olyan óra (talán sim kártya van benne), amihez ki se kell jönni. Pontosan azt mondta, hogy majd valamikor év elején távleolvasással megnézik, hogy mi volt a dec 31 éjfél szerinti állapot. Jó egyébként, mert van olyan funkciója is, mikor azt mutatja mennyi a pillanatnyi fogyasztás:) Így már teszteltem a héten a klíma fűtést és egyebeket is:) Rá is szóltam az asszonyra, hogy az újszülött szobájában ne kapcsolgassa már a ventillátoros melegítőt (mert pelenkázáshoz, fürdetéshez ugye nem elég a 25 fok:) (2000 w), inkább menjen az egész házban a klíma, mert az csak 0,7-0,8 kwh-t eszik óránként:) Sajnálom hogy így jártál. Szerintem innentől neked mindig szeptember lesz, valószínű csak most buktál egy kicsit a történeten.
Akkor én a szerencsétlenebbek közé tartozom mert sima órát raktak fel, s számolgathatok mindig. Még a január 1-i leolvasással ki is voltam békülve. Mondtam én, hogy rájöttek külön kell egy embert küldeni leolvasni minket, s nem érte meg nekik, hozzácsaptak a többi leolvasáshoz.
Nálunk júli 20.-án volt az óracsere, utána volt egy elszámolás az előző órára még be kellet fizetni 85ezret, meg az az előttire is még 20ezret amit tavaly decemberben szereltek fel. Ezután tiszta lappal indult az ad vesz mérő, és most szépt 3.-án volt éves leolvasás, volt 25kwh fizetendő amit már ki is küldtek, 1200ft mindennel együtt. Innentől remélhetőleg nem jön számla 1éven keresztül, én meg azon leszek hogy ne kelljen fizetni egy petákot se nekik, meg többletem se legyen.
Még annyi, hogy a válasz második fele arra vonatkozott, hogy rákérdeztem, ha esetleg mégis maradna egy kis többlet év végén, akkor nem lehetne e, hogy ne kérjem a kifizetést, hanem a következő elszámolásnál vegyék figyelembe. (Ez esetben nem pocsékoltam volna év végén.) De nem, szóval szép meleg karácsonyunk lesz:)
Megvan a válasz, úgy gondolom korrekt, és minden benne van, hogy mi miért....
"Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy az Ön fogyasztási helyén /..../ marad a december 31.-i elszámolás, mivel u.n. okos mérő van Önnél felszerelve aminek a leolvasása távleolvasással történik. Azokon a fogyasztási helyeken változott a leolvasás dátuma ahol nem okos mérő van felszerelve, itt az adott területhez tartozó időpontban leolvasó fogja a mérőket megnézni. A fogyasztás során keletkezett betáplálási többlet mennyiség átvitelére a következő évre nincs lehetőség, és másik fogyasztási helyen sem lehet elhasználni, csak a kifizetése lehetséges. A többletet 2 éven belül lehet visszaigényelni.
Nálam úgy volt, hogy az EON az óracserét április 20-án végezte. Az éves óraleolvasásra a kolléga május 5-én jelent meg, de mivel a kis kütyüjébe még nem volt rögzítve az új ad-vesz mérő ezért az olvasás meghiúsult. Telefonon megreklamáltam az esetet, és szerencsére azt ajánlották, hogy a májusi óracsere akkor most nem lesz, majd csak jövőre. Tehát így nem veszítettem egyetlen kWh energiát sem.
A szerintem azért van ott, mert ezeknél nem lehet tudni :). Tudod, biztos a halál!
Nálam Eon területen, óracserekor elszámolás volt, ettől függetlenül két hónap múlva leolvasás, pénz automatikusan visszautal (nem választhatóan!), küzdj te az adózással címszóval.
Nálad annyiban más a téma, hogy 1f-ról 3f-ra van csere és nem PV miatt. De szerintem itt is el fognak számolni, de ne úgy legyen.
Az "egyszer úgy is beáll, tök mindegy" történetet én is tudom, meg értem, csak azért mégse mindegy, hogy megrövidítenek most több tízezer forinttal vagy se. (Látszólag pénzt kapsz, csak utána meg fűthetek a tőlük vételezett 37,5 forintos árammal. Elég lesz nekem ez január 1-től is:)
Nekem telefonos ügyfélszolgálaton napelemes kérdésre az alábbi email címet ajánlották. Tegnap írtam nekik, választ még nem kaptam: h_tarifa.hmke@edf.hu
Csak a végén ne lenne ott az a "szerintem". Mert ugye vagy igen, vagy nem, de szerintem, olyan nincs. Azért köszönöm.
Viszont megtudtam valamit, ami tuti. Legalábbis az illetékes azt mondja. Az elszámolás után két éven belül lehet kérni a túltermelésed (potom) árát. Az első évben még egyszerűbb, de a másodikban sem vész el.
Az elszámolással kapcsolatban ma én is frászt kaptam egy pillanatra. Most ugye van 1x25 amperem és egy szaldós órám. Megigényeltem a 3x16-ot a hőszivattyú miatt és felvetődött bennem, hogy ha elviszik az egyfázisú mérőt, mit tesznek a benne lévő 2500 kWh többlettel? A számlás ügyfélszolgálatos megmondta őszintén, hogy ez igen jó kérdés, de szerinte elszámolunk. Időt kért, aztán változott a kép, azt az infót kapta, hogy marad az eredeti, februári elszámolási nap.
Minden esetre szeretném tőled azt az email címet elkérni.
Sajnálattal olvastam hogy jártál, én nem kaptam eddig semmit, én Kecskeméten vagyok. Most írtam nekik emailt, hogy nem is szeretnék kapni januárig semmit, remélem engem nem szívatnak meg, 2700 kwh többletben vagyok.
Sokat nem voltam, de időközben megszületett második gyermekem, így ez mentségemre szóljon.
Hát mit ne mondjak lesokkolódtam attól, amit a DÉMÁSZ területről írtatok, nevezetesen, hogy váratlanul kaptatok többen is elszámoló számlát. Nekem is azt mondták áprilisban, hogy dec 31. Nagyon rosszul esne most egy elszámoló számla 2700 kwh többlettel!!! Gyorsan hívtam is őket, a hölgy azt mondta, hogy ő a gépben a dec 31-i dátumot látja, de adott egy email címet akik a h tarifával és napelemes rendszerekkel foglalkoznak, azért írok oda is egy emailt, hogy nagyon nem szeretnék januárig számlát látni:)
a bejáratott nagykerében nagy a forgalma, és kap nagy kedvezményt. idegen helyen szinte listaáron kapja a cuccot, így nem tud árban versenyezni annak a bejáratott kivitelezőivel. ezért meg sem próbálja.
UPDATE: With a comparison based solely on cost per kWh the Pylon Technologies battery is now the clear winner. Although it is important to note there are several assumptions used and true performance in real world conditions may vary significantly. With the updated Powerwall specifications the Tesla battery now appears to offer much lower value for money, however it is the only battery unit which is fully IP67 (outdoor) weather rated and the only battery to incorporate an liquid temperature management system which may prove to prolong battery life over time. Note: if this comparison was based on US price of $3500 not the Australian Powerwall price then the results would be far different with the powerwall being much closer to the Pylon Tech price.
Mondtam, hogy kérjenek SolarEdge rendszerre is, mert lenne pár olyan dolog, ami jól jöhet szerintem.
És a döbbenet az, hogy eddig egyetlen cég volt képes erre ajánlatot adni.
A többi bénábbnál bénább kifogásokat mond, hogy miért nem ad SE ajánlatot.
Megérteni ugyan nem tudom, hogy egy telepítő cégnek miért gond egy másik nagykertől vásárolni, de ha ez van, hát el tudom fogadni. De akkor miért nem lehet ezt kimondani? MIért kell hasbaakasztani mindenféle baromsággal, amit a témában kicsit is tájékozott ember is gázosnak érez???
Van esetleg olyan cég, akit ajánlani tudnátok _kifejezetten_ SE telepítésre?
Mondjuk az érdekes lenne, már csak kíváncsiságképpen is, hogy mondjuk a megtermelt energiára vonatkoztatva hogyan oszlanak el a költségek. Azaz mennyi az alapanyag, munkabér, fenntartás/karbantartás, személyzet, szállítás fejlesztések stb költsége, hogy jön ki arányaiban a teljes egész.
Részemről nem is ezért érdekes a cikk, nem ezért linkeltem. (Ezeken felül tényleg előjöhetnek nem várt kiadások és költségek).
Sokkal inkább a panelek "meghibásodási aránya" a meggyőző, és összességében a karbantartási igény. Sajnos mégy csak egy évnyi az adat, viszont az anyaghiba/installációs probléma ennyi idő alatt ki is jön.
Nyilván van több eleme a rendszernek, de pl. egy trafóház sem a meghibásodásairól híres...
Nem vagyok elvakult. Tisztában vagyok azzal is. hogy a megújulók jelenleg - tárolás hiányában - nem alternatívái a hagyományos erőműveknek.
Én mindenesetre szeretnék ilyen helyen "dolgozni". :)
Itt azért más a helyzet sok szempontból, ráadásul már egy meglévő erőművi infrastruktúrára kapcsolódik rá, ami nem mellékes, és tudtommal az ingatlan is megvolt.
Nem azt vitatom, hogy a működtetési költsége sokkal sokkal olcsóbb mint egy atomerőműé, persze hogy az. De hogy 0 tényezőként vesszük figyelembe 5 évre az viszont sántít, főleg hogy az összehasonlított paksi árban benne van a teljes működtetési költség is.. És ez egy kis bakfotty erőmű a kínai gigához képest, ott azért sokkal több minden lesz minden szempontból.
Inkább arra akartam utalni, hogy ne úgy színezzük a mondandónkat ahogy nekünk tetszik és úgy határozzunk meg adott esetben számadatokat, hanem reálisan mondjunk ki mindent. Nekem is a megújulók felé húz a szívem hidd el, de az nem igaz hogy totál semmi költség nincs vele 25 évig.
Ha van egy létesítményed, annak fenntartási költségei vannak. Ha ipari, akkor ez még inkább igaz. És nyilván mi mennyi, az országonként / régióként eltérhet
Pár dolog, amit megemlítenék:
- iparűzési és egyéb járulékos adók, kötelezettségek, amiket fizetned kel , a hatóságok, állam felé ha energiatermelő vagy akkor mindezt kb sok szervezet felé
- műszerek hitelesítése, kalibráltatása, karbantartása, amik ilyen területen nem 5 forintos dolgok
- a terület utáni fizetségek, legyen az építmény vagy akármilyen adó, országonként eltér, bérlés vagy saját, stb
- a termeléssel kapcsolatos kimutatások készítése, eladása, egyeztetés a hatóságokkal, ügyintézősdi, stb
- karbantartás,aminek egy része ugyan valóban garanciális, de egy része nem, de legalábbis nem 10 évig, max 1-2. és ami garanciális azzal is rohangálnia kell valakinek. A többinek egy része tervszerű karbantartás keretén belül, egy része pedig nem tervszerű karbantartás keretén belül történik (pl jön egy jégeső és szétver pár dolgot, vagy kimegy egy lámpa, beég egy relé, az egér elrág valamit, stb)
- kötelező telephelyi fenntartási kötelezettségek, példának hoztad a fűnyírást, de pl lehet van kötelezettség közvilágításra, infrastruktúra fenntartás, pl utak, stb sőt akár a megközelíthetőség és az odavezető utak is ide tartozhatnak, ha olyan a helyzet
Lehetne még sorolni az adminisztrációs osztagtól kezdve sok irányban.
A fentiekhez mind szükséges emberi és munka meg esetleges tárgyi / eszközbeli erőforrás.
Azt hogy eme költségek hogyan aránylanak a termeléshez / beruházáshoz nem tudom megmondani, ez minden esetben más és más. De nem kevés összességében az biztos.
"1350 kWh/kWp és 25 évvel számolva 320000/25/1350=9,48 Ft/kWh ...."
Ez így azért nem teljesen korrekt. Te tisztán csak a bekerülési árral számoltál, és azt osztottad le. de a következő 25 év azért nincsen ingyen. Van személyzet fenntartási költségek, karbantartás, elektromos hálózati fittyfangok, stb. Tény valószínűsíthetően nem olyan szintű int egy atombunkernél, de van akkor is, és ez sajnos még mindenképpen rájön. Ez szerintem vetekszik 25 év alatt magával a beruházási összeggel.
Inverter EHE NH3KTL 3kw, két MPPT szabályzóval, két külön mezővel
(ennek érdekessége, hogy ez elvileg max 13- t ad a hálózat felé, és 3kW-os, néha azért előfordul rajta nagyobb érték is, 14-15A magassága, főleg tavasz-ősz tájékán, napfényes időben.
Egyik mező: 8 db 260W monokristályos panel D-i tájolással
Egyik mező: 7 db 260W monokristályos panel DNY-i tájolással
Ez összesen ugyan 3900w névlegesen de árnyalja a képet az eltérő tetőtájolás - mindkettő sosincs egyszerre ideálisan tájolva adott napjárásnál, - illetve a kisebbik mezőt egy idő után egy kutyaól elkezdi beárnyékolni. Nyáron ez 18 óra magasságában történik meg, mostanság már 16.30 környékén.
Tavaly augusztus végétől egy éves periódusban 3740kWh-t termelt,a fogyasztásunkal összevetve van kb 1800kWh ajándékunk a szolgáltató részére, szóval első évben velünk elég jól járt az elmű.....
Idán már a fűtésben részt vállal az elektromos fűtés is, így majd sakkozhatok, hogy kb 0-ra jöjjek ki.
Na megjött a DÉMÁSZ +2000KW/h -s számla. Konkrét segítség semmi a továbbiakról. Mikor rajuk írtam, megkérdőjeleztem a leolvasás miért szeptemberbe történt küldtek 2 nyomtatványt még.
Részlet: A rendszerben lévő mérőállások alapján betáplálási többlet fog keletkezni, melyhez a szükséges nyomtatványokat mellékeljük. A kitöltött, aláírt dokumentumokat 6720 Szeged, Klauzál tér 9. címre kérjük elpostázni. A nyomtatványok 2016. évben benyújtott számlákra vonatkoznak.
Szeretném kérni valaki segítsen hogy induljak el, hogy valami pénz is legyen belőle. 16Ft-ot írnak annyit kellene számláznom?
Nekem - igaz, jó pár éve - EON-os szerelő ajánlotta fel ellenőrzéskor, hogy 10 kFt-ért meg tudja csinálni, kevsebb legyen a villanyszámla. Gondolom, következp ellenőrzésnél vagy ő, vagy a beavatott kollégája "megtalálta volna" a trükközést...
Igazad lehet, ezt fogom tenni. Olyan mértékben eltér az alkalmazottaik felfogása, hogy hihetetlen. Nemrég kértem egy új bekötést tőlük egy addig árammentes ingatlanra, de az első brigád gyakorlatilag megtagadta ezt tőlem. De úgy, hogy az igénylést semmissé tették, újra kellett indítani a papírmunkát. Arra hivatkoztak, hogy a regisztrált szerelő nem alakított ki kellő (mechanikai) védelmet a mérőszekrénynek. Készíttettem egy komoly vas szekrényt, szétment egy ujjam, mire letettük, ledübeleztem, újra igényeltünk. Jött a következő brigád, hozták a mérőt, de azt mondták, fölösleges volt így duplán bedobozolni, elég a műanyag ház. Az ő szavukat támasztja alá, hogy utánam a szomszéd telekre is csak így, "védtelenül" tettek mérőt. Ennyit a nagy, komoly cégről.
Ennek így kellene lennie. Az E.ON-os embered logikusan közelítette meg a problémát, de a szabályzatok nem biztos, hogy ugyanígy értelmezik.
A legbiztosabb, ha hivatalosan is egyzteted az E.On-al, hogy mit szeretnél változtatni és ha akkor is pozitív a válasz, elkéred írásban.
Ekkora szervezetben ui. simán előfordul, hogy egy buzgó energiaellenőr másként értelmez valamit, mint a kollégái és máris szabálytalan vételezési eljárásban találod magad.
Köszönöm a választ neked is és mindenki másnak is.
Egy kis érdekesség: Tegnap elkaptam az utcán egy Eon-os férfit, neki is feltettem a kérdést. Azt mondta, hogy őket az érdekli, hogy ne történjen áramlopás és a H-ról csak a szivattyú menjen. Hogy kap napáramot, vagy nem, nekik közömbös.
Egy biztos adatom van, tavaly okt.10-én kapcsoltam be az invertert. November végén vágtam ki a diófát ami totál árnyékot vetett a rendszerre. Idén áprilisban egy plusz panel, május végén még egy panel lett felszerelve, így most árnyékmentes 3,5kWp a rendszer, amit még bővítek 500Wp napkövetővel. A monitoring augusztus végén lett beüzemelve, az össz kb 11 hónap termelési eredménye 3,7MWh.
Ugyanannyi, mint egy normál rendszerrel. A SE-nek nem ideális körülmények között van létjogosultsága, ahhoz jelentős a felára, ami a megtérülési időt nyújtja.
Talán még az is mellette szól hogy ha le van kapcsolva akkor nem jön le a nagyfesz a kábeleken.
Nyugodtan lehet szerelni vagy bármi mást anélkül hogy agyonbaszna az 1000V.
Én nem bántam meg, így legalább látom hogy az egyes(kettes) panelek hogyan teljesítenek ha hiba van vagy alacsonyabb a termelés akkor meg tudom nézni hogy pontosan hol és mi a baj. Pl volt árnyék, határozottan kevesebbet termelt a panelek egy része, kimentem levágtam és most kb egyforma a garázs tetején. Az egyik dupla panelnél még mindig kevesebb kicsit a termelés majd figyelem mi okozhatja, és tudok e javítani rajta.
Ezen kívül jó dolog hogy bárhonnan netről rá lehet nézni, akár telefonról is hogy éppen mi történik.
Egy éve telepítettem magamnak SE rendszert, 3kWp panelekkel, SE3500 inverterrel, legolcsóbb panelekkel amiket akkor sikerült beszerezni. A jónevű panelek felára kb egy optimalizáló ára volt. Így nekem nem került többe egy hagyományos rendszernél. A tapasztalatom szerint nem termel többet, de kevesebbet sem egy kiváló minőségű panelokkal szerelt minőségi inverteres rendszernél. Déli tájolású 35 fokos dőlésű a rendszerem.
Ha nincs különösebb igényed a rendszerrel kapcsolatban és várhatóan nem ültetnek a szomszédok magas növésű fákat, akkor nem szükséges az SE rendszer. Nekem még terveim vannak, amiket csak SE rendszerrel tudok megvalósítani.
a 20% felárából én inkább veszek 25%-kal több napelemet, ennyivel többet biztos nem termel a solaredge jó tájolásnál.
ahol nagyon sok az árnyék, ott megérheti, de olyan telepítés úgyis jellemzően közpénzből készül, ahol senkit nem érdekel, hogy egyáltalán termel-e valamit, csak az üzletből visszacsurgó pénz :(
Egy Solaredge rendszerrel Nyíregyháza környéki telepítéssel déli tájolás és 35 fokos dőlés mellett, árnyékmentes helyen, max. mennyi kWh/kWp/év érhető el?
visszakeresel, találsz legalább 2 embert, akinek van ilyenje, és ők szeretik. Írhatsz nekik, ha konkrét kérdés is felmerül.
amúgy:
ha fontos neked a panelenkénti monitorozhatóság, meg hogy _biztos_ lehetsz benne, hogy minden egyes paneled a lehető legtöbbet adja le (és nincs teljesítménycsökkenés mondjuk egy szorulásos galamb ügyködése után), akkor jó neked az SE rendszer.
De ha megtérülési mutatókkal és ezek deriváltjaival álmodsz, akkor nem neked való.
Szerintem nagyon pöpec dolog, ha egyszer végre eljutok a telepítésig, akkor tuti hogy ilyen lesz, pedig majdnem ideális tájolású a tetőm.
2. azért kérdeztem itt és máshol is mert már utána olvastam és nem kaptam kielégítő válasz a kérdésemre csak annyit amit Ti is le írtatok, már cégekkel is beszéltem és tőlük sem kaptam egyértelmű választ ,egyik azt mondja ,hogy nagyon jó "ez a jövő" ma másik mag lefikázza a mellet ,hogy mindkét technológiát forgalmazzák és szerelik.
És bíztam benn ,hogy itt tudok olyan emberrel beszélni akinek van ilyen vagy LÁTOTT már ilyet!!
még egyszer köszönöm a segítséget és a kioktatást!!!
Ezt már máshol is kérdezted, ott válaszoltak neked. A válasz itt is ugyanaz, nem érdemes. Ha mégis ehhez ragaszkodsz akkor azt éred el vele, hogy a panelek termelését jobban meg tudod figyelni, nincs olyan magas DC feszültség, de magasabb hatásfoka a Te esetedben nem lesz.
1. a másikban kaptál választ a minap, neki nem hiszel?
2. ha nem hiszel, olvass vissza, elég 1-2 oldalt, mostanában többen is írtak róla.
de a lényeg: akkor jön ki az előnye, ha van részleges árnyék vagy nem azonos a panelek tájolása, minősége, gyártmánya.
árnyékmentes, egyforma panelekből álló és egy irányba néző mezőnél nagy valószínűséggel nem hozza vissza a felárat az élettartam alatt, de legalább aktív eszközöket kell a tetőre szerelni, így inverter hiba esetén (akár garanciás, akár nem) lehet a tetőre mászni.
Ha jót akarsz, egyik helyre se tegyél kapcsolót, mert az szerződésszegés, megvonják a kedvezményes tarifát, max 1 évre visszamenőleg teljes áron kell kifezetned a mért energiát, és biztosan kapsz egy nagyobb büntit is. Hány évig úsznád meg, mielőtt mégis gond lesz belőle? Kockáztatni felesleges.
Külön kiselosztóba kell kötni (előírás:"külön légtérben") a H vagy Geo tarifát, ide közvetlenül és nem dugaszolhatóan, kötés és leágazásmentesen kell csak az engedélyezett eszközt csatlakoztatni. (Több éve láttam leplombált belső Geo-s kiselosztót!)
Amennyiben mégis át akarod kötni, akkor szabályosan annyit tehetsz, hogy kikötöd az eszköz kábelét és átkötöd nappalira. Erre nem szólhatnak semmit, ha mégis kérdeznék miért van átkötve azt mondod, hogy gyakran kiállt fázishibával a gép, te meg nem akartál fázni...
de a H/geo körön nem lehet konnektor, fix bekötés kell.
az a kérdés, hogy ez az átkapcsolás belefér-e hivatalosan a fix kör kérdésébe.
ha nem, akkor marad az, hogy évente 1x, mikro elfogyott a napelemes túltermelés az A tarifán, akkor át kell kötni H-ra, aztán a fűtési idény végén visszakötni A-ra...
az fűtésednek van egy betápja, és az elé, vagy oda. de ennyi erővel lehetne ott két konnektor, és a megfelelőbe dugod. az nem szerencsés ha a rendszer több ponton van táplálva.
az egyszerű hűtők annyit csinálnak, hogy megpróbál elindulni, de nem pörög fel a motor, ezért elkezd melegedni. mielőtt leégne egy hővédelem lekapcsolja. a hőkioldó kihűl, újra próbálkozik. második-harmadikra lecsökken annyira a gáznyomás hogy sikerül elindulni.
Sejtettem, hogy építettek be ilyesmit. Van egy siemens kombi hűtőm, az megbolondul egy rövid áramszünettől. Ezek a komolyabb eszközök kell, hogy védekezzenek valahogy.
egy hőszipka amúgy sem tűri hogy elveszed az áramot egy pillanatra. ha kikapcsol, utánna meg kell várni amíg lemegy a nyomás, csak utánna tud elindulni a kompresszor. általában van is benne időzítő.
(szívunk miatta, hogy ha van 1 perc áramszünet, a klímagépek csak 10-15perc múlva indulnak el újra, és az alatt a szerverszobában már elindul felfele a hőmérséklet)
Vajk! Neked is köszönöm szépen. Ezt is jó tudni, figyelni fogok rá. A hmv miatt bármikor bekapcsolhat, ami még akkor is megfontolandó, ha valóban évente csak egy-két kapcsolás lesz, ahogy Zsombi is írja.
Hőszivattyúnál van még a motor előtt egy DC inverter is. Ha időm engedi, nézek majd valamikor egy cos fi-t mikor dübörög a kompresszor, kíváncsivá tettél engem is, hogy alapvetően milyen jellegű terhelést ad a hőszipka.
Átkapcsolást persze én se erőltetném a kompresszor üzeme alatt, de normálisan nem naponta kapcsolgat egy ilyet az ember, hanem mondjuk évente kétszer, a szaldója függvényében, ilyenkor belefér, hogy addig kikapcsolja előre a gépet.
idézet a lapról: Segítségével ohmos terhelésű áramköröket (beleértve a mérsékelt túlterheléseket is) tudunk be-, ki- és átkapcsolni, akár több pólusban is. Háromállású kapcsolók 1, 2, 3 ill. 4 db váltóérintkezővel. Manuális átkapcsolást tesz lehetővé egyik áramkörről a másikra. A lépcsős elrendezésű csatlakozókapcsok megkönnyítik a vezetékbekötést.
nem mondom hogy nem jó másra, de motoroknál lehet meglepetés. mindenképp kikapcs, vár, bekapcs a módszer, és az sem árt ha külön kapcsolóval kikapcs, átkapcs, bekapcs.
az eredeti szellemiség az volt, hogy a szabályozáshoz olyan fogyasztó kell, aminek jól előrejelezhető a fogyasztása. csinálnak statisztikát abból, hogy amikor kiadják a vezéreltet az mekkora fogyasztás ugrás, és utánna milyen lecsengéssel tűnik el. (ahogy a boylerek meg hőtárolós kályhák felmelegednek és kikapcsolnak.) szépen évszak és időjárás alapon meg tudják jósolni hogy mi fog történni, egész pontosan. ez egy merev irányítási rendszerben szuperjó dolog.
a szerződés szövege ebben a szellemben készült.
de mára mindenki leszarja, maga az elmü is. felfoghatjuk egy nagyon lassú, szürke áttérésként a kéttarifás rendszerre. aminek ugye teljesen más az elmélete.
Ezt az érvelést tovább gondolva egy kismegszakítót se rakhatnál a H tarifás körre, mert az is megszakítja a fix bekötést. Gondolj bele. Egy ilyen választókapcsoló a H tarifás kör szempontjából ugyanúgy egy kutya közönséges kismegszakító. Vagy rákapcsolom a hőszivattyút a H tarifára vele, vagy nem. A fix bekötést arra szokták érteni, hogy nem tehetsz rá dugaszoló aljzatot, hogy ha kedved tartja, arról menjen a porszívó meg a fűnyíró. Mégegyszer: itt nem arról a "közkeletű" kapcsolgatásról van szó, amikor a komplett házat átkapcsolják a B tarifára, mikor épp rendelkezésre áll. Az tényleg szabálytalan.
Úgy értettem elsőre, hogy GEO tarifás hőszivattyú.
Értem, szóval az adott, hogy 3 fázisú rendszert kell csinálnod. Amivel nem számoltál eddig, hogy 3x16A nem lesz elég, ha meg akarod tartani a jelenlegi napelemes invertert, ha az egy fázisú és 4kW-os, mivel annak 18A kell. Ha túl vagy napelemezve, és az inverter csak 3,6kW-os, akkor az már pont jó, mehet az egyik 16A-es fázisra.
Betáp választást pl. egy ilyen kapcsolóval tudsz megcsinálni, erre alul rá lehet kötni egyik oldalról a normál tarifa 3 fázisát plusz a nullát, a másik oldalról meg a H tarifa 3 fázisát és a nullát, a fönti kapcsok meg mehetnek a hőszivattyúba. Ez egy háromállású kapcsoló, középen szakít, fölfele kapcsolva az egyik, lefele kapcsolva a másik betápot kapcsolja a kimenetére. Szerintem (az áramszolgáltató gondolhatja másképp) szabályos, mert semmi olyanról nincs szó ebben az esetben, hogy a kedvezményes tarifát bármi más eszközben használnád fel.
A geo-s szivattyúkból messze nincs olyan választék, mint a levegősökből. Itt a stiebel, vagy a nibe jön szóba. Egy fázisút tudtommal csak a nibe kínál, de ahogy a szavukból kivettem, jobbnak látják ők is a 3 fázisút. A villanyszerelőm szerint is nyűgös az egyes, mert asszimmetriát csinálna a hálózatban. Pillanatnyilag úgy áll a dolog, hogy nem úszom meg, muszáj lesz a napelemes cécó után ismét átfaragni a mérő szekrényem. A kiválasztott szivattyút amúgy is csak 3 fázissal kínálják.
Kicsit kapcsolódva témátokhoz én is azt szeretném elérni, hogy a nyári többletet télen elhasználhassam. De ebben a segítségeteket kérem.
A 4 kWp már kinn van a tetőn, másfél éve jól dolgozik. Túl lett méretezve szándékosan, mert most egy geo-s szivattyú következik. A februári leolvasás óta (Eon terület) van 2500kWh többletem. A hőszivattyú miatt a jelenlegi 1 fázis, 25 A helyett minimum 3x16 fog kelleni. De ha nem elég a nyári többlet, igénybe venném a H tarifát is. Olvastam már itt korábban, hogy ezt valaki megoldotta egy átkapcsolással. Mi lehet ennek a módja? Gond az, ha az inverter 1 fázisra táplál, de a vételezés 3-ról történik? Hogyan kellene kialakítani a mérőhely új berendezését?
Az igen, de 2016 januárban olvasták, december 31-i záróval. Így viszont nem egy év lesz vagy a fene tudja, én is telefonálok majd, csak mindig elmarad.
Szintén Démász terület, áprilisi levél és abban február 15 a leolvasás időpontja. Mondjuk nem tudom hogy a dec 31-i zárót olvassa akkor vagy a február 15- i pillanatnyi állást, mert akkor nem stimmel amit irnak, hogy egy év az elszàmolt időszak.
Hívás elmaradt dolgoztam, de beszéltem egy helyi napelem szerelővel ő is azt mondta az EGÉSZ DÉMÁSZ területen átrakták a leolvasását szeptember környékére!
van egy PV-Berendezés amelyik már masodit éve túlterlmelést produkál. Múlt évben ajandek volt az EONnak, mert nem tudtam számlazni a tultermelt KWh. van itt a forumban valaki, aki már irt számlat az Péci EON nak és tudna nekem mint minta mutadni hogyan kell számlazni.
Szamlatömb, pecsét, adoszám megvan mar, csak a EONos leírás hogy kel számlazni nem ugyan chinai.
köszönöm
ha tudok másnak (Mobitelefon, Számitogép, Német, Angol) segiteni, szivesen!!
Véleményem szerint a szolgáltatóval kötött szerződés szerves része az elszámolás, és a leolvasás időpontja is, melyet nem lehet egy oldalúan módosítani! Tehát az hogy "küldtek egy levelet" (vagy nem küldtek, csak állítják!)az szerintem nem releváns!
Februárba jött ki a januári leolvasás számla. Áprilisi levél nem ért ide, most kérdezősködöm, hogy helyben másnál mi a helyzet. Felétek más DÉMÁSZ területen lévőnél mikor van a leolvasás??
Magyarországon mennyi a maximális elérhető kWh/kWp/év érték, fix nem forgatható napelemekkel, de a legmodernebb pld.: Solaredge inverter+optimalizáló technológiával?
A polgári eljárásban nemcsak a határozatok, hanem az egyéb peres iratok kézbesítéséhez (pl. keresetlevél, érdemi ellenkérelem, fellebbezés) is számtalan joghatás fűződhet. A bírósági iratokat - a hivatalos iratokra vonatkozó általános szabályokkal egyezően - rendszerint a posta útján kell kézbesíteni, de a címzett a neki szóló iratot - a személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában (kezelőiroda, lajstromiroda) is átveheti. Az iratokat a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha:
- a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át ("nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), illetve
- az átvételt megtagadta.
A fentiek szerint kézbesítettnek tekintett hivatalos iratokhoz ugyanolyan jogkövetkezmények fűződnek, mintha a címzett átvette volna. Így pl. a fellebbezési határidő számítását, vagy a tanúzás elmulasztása miatti bírság kiszabását nem akadályozza, hogy a címzett az ítéletet, a tanú a meghallgatásra vonatkozó idézést nem vette át.
Ha bizonyítani tudja a másik fél, hogy legalább kétszer megpróbálta Neked eljuttatni a levélküldeményt, de Te egyik alkalommal sem vetted át, úgy azt úgy kell tekinteni, hogy a címzett átvette.
(nem ellenőrzött információ)
A december 31.-ei leolvás már a korábbi hozzászólásban is nekem életszerűtlen volt, és túlságosan is felhasználóbarát.
Kocsog DÉMÁSZ kihúzta nálam a gyufát!: Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük Társaságunkhoz érkezett megkeresését.
Tájékoztatjuk, hogy az Ön Kecel, xxxxxx fogyasztási helyén 2016. évtől a leolvasási időpont megváltozott, melyről 2016.04.20-án írásban értesítettük. Az új éves leolvasási időpont: szeptember Az elszámoló számlát szeptember 20-ka körül tudjuk kiállítani, melyet szokásos úton juttatunk el. A rendszerben lévő mérőállások alapján betáplálási többlet fog keletkezni, melyhez a szükséges nyomtatványokat mellékeljük. A kitöltött, aláírt dokumentumokat 6720 Szeged, Klauzál tér 9. címre kérjük elpostázni. A nyomtatványok 2016. évben benyújtott számlákra vonatkoznak. Melléklet: 2 db nyomtatvány (See attached file: egyéb jogviszony adoeloleg_nyilatkozat_koltsegek2016.docx)(See attached file: Lakossági kifizetés kérés 20160527.pdf) Tisztelettel: Czakó Erika ügyfélkapcsolati operátor
Elfelejtett megjönni a levél, plusz 2000KWh-t tartogattam télire még mert január1.-ei leolvasásról volt szó a szerződésben még... Múlthéten voltak leolvasni, és ezért írtam nekik emailt. Ha felénk mindenki, így járt baj lesz van aki full erre alapozta a téli fűtését...
Ez a rendszer egy SE10K és SE5000 inverterekkel működik, minden szolgáltatónál engedélyezve vannak. Ha jól értelmezem, csak akkor vételez áramot ha az akku lemerült. Még egy kicsit spórolnom kell hogy ilyenre bővítsem a rendszerem :)
5-10 éven belül szerintem már elérhetőbbek lesznek. Hibrid inverterek biztos megjelennek az engedélyezettek közt a közeljövőben én pedig kiegyeznék egy pár kilowattos pufferrel is valami olcsó kivitelben. Az álmom az, hogy a kis "városi" elektromos autóm csere-akkupakkja töltődik napközben, amiből szükség esetén lehet vételezni is. Ha belegondolok most is majd 1kWh a szünetmentesen lógó akku, kár hogy nem egyszerű összehangolni az inverterrel...
A villamos anyagoknál csak ennyi szerepel az ajánlatban: Weidmüller, Schneider, OBO prémium villamos szerelvények, olasz Berica UV álló solar kábelek - 25 év termékgarancia
Köszönöm mindenkinek a véleményét, én is kicsit sokallom az ajánlatot. Az Aleo panelek dobják meg az árat, mert küldtek Amerisolar-os ajánlatot is az br. 1,914M. Ja és egyébként a villamos anyagokban nincs benne a tűzvédelmi kapcsoló. Az külön szerepel az ajánlatban nettó 80e Ft-ért.
Főleg mindezt azért, mert néha esetleg van egy kis áramszünet. Gazdaságilag fel se teszem a kérdést, hogy van-e értelme, de ettől persze jó játékra adhat lehetőséget :-).
Erre mondtam azt hogy nem egyszerű és occo megvalósítani ilyen formában. A termelés függvényében a terhelést szabályozni, és úgy "munkaponton tartani az inverter"t nem túl egyszerű játék, főleg egy olyan eszközzel, aminek a működésébe nem igazán tudsz beleszólni, szabályozni, vezérelni.
Akkor már egyszerűbb, ha berakunk egy sziget üzemű invertert a másik mellé, és ha elmegy a hálózat, akkor átkapcsolók sziget üzemre, ha visszajön, visszakapcsolók. Mindezt kiegészítve egy minimál akkus pufferrel.
És már fel is találtuk a spanyolviaszt :-). (Nálam egyébként így van megoldva).
Szerintem akkor működne a dolog, ha a többletet egy műterheléssel el lehetne nyeletni (akkuk töltése pl). Egy komoly szabályozással megoldható lenne, főleg ha on-line a szünetmentesed. (enyém pl csak line interaktív viszont teljes sinus a kimenet)
Amúgy meg kellő terhelés nélkül pillanatok alatt elszaladna 250V-ig a feszültség, ahol az inverter leválna kis időre, aztán újra szinkron majd megint leválna szóval lényegében nem működne a dolog. Ha nagyon gyakori volna a környéken az áramellátási probléma lehet belevágnék, de így nem éri meg.
Nem működne. csak akkor ha az éppen termelt mennyiséget 100%-osan fel tudnád használni, és pont annyit, se nem többet se ne kevesebbet. Ez teljesen megvalósíthatatlan ilyen értelemben, egész pontosan nagyon nem egyszerű - és occo - megvalósítani.
A hálózat gyakorlatilag "végtelenhez közelítő áramot" tud felvenni akkora impedanciát képvisel. Ez ebben az esetben nem valósul meg.
A menne a lecsóba rész az érdekes, a plusz nem tűnik csak úgy el. A szünetmentes invertere se biztos, hogy ürülne a kimenetén megjelenő plusz betáplálásnak. De elmélkedhetünk rajta :)
Lehet ostobaság amit írok, de szerintem egy szinuszos szünetmentes táppal (+ a hozzá tartozó akku-val) "szóra lehetne bírni" az invertert, természetesen előtte leválasztva a házat az áramszolgáltató hálózatáról. Nekem van egy 1200W-os szinuszos szünetmentesem, de még nem mertem kísérletezni. Gondolom az épületet ellátná, legfeljebb a felesleg "menne a lecsóba".
Hol tudom a berendezéshozamot beállítani a solarweben? Régebben mintha valaki említette volna, hogy neki is 0 forintot jelez ki és megoldotta valahogy.
AC-DC elosztók (védelmek,szakaszoló kapcsoló, túlfeszültség levezetők, apró anyag, stb.) Alapból kicsit soknak tűnik, de ha van benne DC-s tűzvédelmi távlekapcsolás, akkor még talán nem is sok. Ugyebár ez rendszerfüggő.
Pénzkidobás volt a gáztárolók megvásárlása, el kellene halasztani a paksi beruházást, jönnek a napelemek, megszűnt az orosz gázfüggőség Magyarországon. Tovább »
Nálam idén 465.000 Ft/kwp -re jött ki a rendszer s-energy (samsung) panelekkel és fronius symo wi-fis inverterrel mindennel együtt (6-os rendszer). Ennél volt olcsóbb ajánlatom is cirka 300.000,-el.
Aki titkolja az árait (vagy ami benne van), nem mer kimerészkedni a piacra.
Mert a piac könyörtelen. És nyilvános. !!!
Tavaly a lányomnál tervezéssel, engedélyezéssel, szereléssel, számomra horribilis, 1,2 M.- áron raktak fel 2 kWp rendszert. Elmü területen. Az enyém 3 éve kevesebbe került. Saját szereléssel, részben a lányomnál dolgozó cégtől nagyon kedvező áron vásárolva 3,25 kWp 1,15 M.- alatt maradt. Persze ehhez hozzá kell számítani sok saját munkát és anyagot (ez utóbbi árban nem sok).
Ismerős, nekem 8fok a tető és a szomszéd galambozik...
A guanót oda mossa az eső a keret aljára és ott gyűlik.
Évente egyszer le szoktam mosni habosítóval, nagynyomású mosóval, lehetőleg esővízzel, de volt hogy szemerkélő esőben. Így lemossa a csapvizet és nem lesz vízköves.
A profi cégek is erre ügyelnek csak, a vízkőre.
Főleg ioncserélt vízzel dolgoznak, és szilkonos lehúzóval szárazra húzzák a panelt.
Amint ebből a táblázatból is látszik, a kisebb dőlésszög, nagyobb fekvés nyáron előnyösebb. Nyáron, amikor magasan jár a nap, kisebb a veszteség az álló, meredeken szerelt panelekhez képest, amelyek ilyenkor előnytelenebb szögből kapják a napot. Azoknak az őszi-téli-tavaszi alacsony napjárás a merőleges, csakhogy akkor sokkal kisebb a beeső napsugárzás mennyisége és jóval kevesebb a napos órák száma.
Fent voltam a tetőn, minden panel ép(csak ránéztem), viszont elég koszos az alja a garázstetőn lévőknek, hiába az eső, egy kis csíkban megáll a por(kosz) az alsó 1-2cm-en. Lehet majd letörlöm nedves ronggyal az alsó rész az összes panelen. Mivel érdemes tisztítani? Amúgy nem túl koszosak.
Csak 10,5fok a dőlése a garázs tetején lévő paneleknek(androidos szögmérő), a ház teteje is csak 25fokos nem 28 ahogy eddig gondoltam. Az előtető ami kb dél -60fok kelet felé az meg csak 7,5-8fokos. Ide 24panel menne jövőre.
Annyiban érdemes felkészülni a gariztatás előtt hogy lehet-e esetleg valami szerelési hiba az ok.
Nem ismerem milyen profillal dolgoztak nálad, de pl a fishernél 5 panelenként kellett új blokkot kezdeni dilatációs hézagot hagyva a végszorítók között így biztosítva helyet a hőtágulásra.
A sharp keretében eleve elég laza az üveg, tud mozogni, nem tudom mennyire életszerű ez a veszély.
Tegnap levagdostam kint amit csak tudtam és árnyékot adott(belém is mászott egy kullancs).
Mai termelésen már látszik is a javulás. A bal alsó sarokban a bal szélső két panel és az alsó sorban mellette kettő elég rendesen kevesebbet termelt eddig ezek miatt az árnyékok miatt. Még a mellettük lévő kettő kicsit kevesebbet termelt ma ezt majd figyelem és megnézem mi okozhatja, levágok mindent ha még mindig árnyék okozza.
A jobb szélén alul sajnos a kerítés árnyékol reggelente azzal nem tudok mit kezdeni, azok mindig is csökkent képességűek lesznek.
Mono: Olvastam sok helyen hogy a mono paneloknál jobban kell figyelni a tájolásra és dőlésszögre.
Ez mennyire van így, van bárkinek tapasztalata?
Jelenleg a jövő tavaszi bővítésnél a terv 2raklap RJ285 Sharp mono panel.
Természetesen semmi külsérelmi nyom nem látszik, sem a kereten, sem az üvegen, szép egyenletesen van az egész felület össze kockásodva. Tehát nem látni olyan pontot rajta, ahol esetleg valami tárgy ráesett volna, és elindul a repedés. Képet már csináltam, fel is töltöm ide, hadd lássátok. Garancia természetesen van, hiszen Júniusban lett véve/szerelve.
Láttam, hogy fölötte van, azért voltam kíváncsi, mert én a 3-as primora tervezek 20 panelt (9panel dny, 11 dk, ezért minimális vágásra számítok). Most 8-cal megy.
Ahogy beadtuk a papírokat, akkor kezdtem vacillálni, hogy nagyobb kellett volna (árban szinte nem lett volna difi...), de úgy néz ki fogja ez is szolgálni minimális veszteség mellett.
Edzett üveg, az eleve "feszített", nem véletlenül robban. Jellemzően 25-30 mm-es jeget is bírnia kell. Én gariztatnám, ha nincs látható sérülés, ami ezt okozta...
Tudja esetleg valaki, hogy a panel üvegje mennyire sérülékeny, vagy mit bir ki? Nálam pl. a Sharp panel van. Történt ugyan is, hogy tegnap nem voltunk itthon, és délután hazaérve az egyik panel üvegje szépen "bepókhálósodott". Előfordulhat olyan, hogy anyagfeszültség miatt összeesik az üveg? Nem tartom valószinünek hogy idegenkezűség van a dologban, mivel olyan helyen lakunk, ill. az utcától kb. 30-méterre vannak a panelek. Lehet az ilyent garanciában cseréltetni?
Igen annyi a hivatalos bejövő teljesítmény. Úgy lett megoldva hogy az inverter(garázsban) nem a házra csatlakozik rá hanem egy vastag kábel megy a kerítésnél lévő villanyórához, mivel nem a ház a fő fogyasztó sok esetben és oda csak 5x6-os kábel megy az órától.
Az inverter után az óra előtt van 3x25A de ezt nem nézte senki.
Ezt nem is kicserélni kell hanem a másik inverter alá wgy másik dobozba is 3x25A kell tenni. Ezután csatlakoznak az 5x10 -es kábelre ami megy az órához.
Nem sokra mész vele, mert csak a mért oldalon tudod kicserélni, a méretlen oldalon lévő fő kismegszakító(k) (áramkorlátozó(k)) le kell legyen(ek) plombálva. Ha nincs, azonnal jelentsd be, mert az szabálytalan vételezés gyanús.
Egyébként ha már egyszer fel lett szerelve ad vesz mérő és van egy engedélyezett hmke csatlakozás akkor már a kutya sem foglalkozik vele.
A max bejövő teljesítményig felrakok még egy invertert senki nem nézi.
Engedélyeztetni is lehet a bővítést de az pénzbe kerül(tervező), megkérdeztem amikor órát cseréltek, 3x50A betáplálást is engednek ha annyi a bejövő is.
Nem látják mennyit táplálok be , kicserélem a kismegszakítót 50-esre és már mehet is fel még egy inverter.
Első körben én is túl fogom napelemezni az invertert.
Nem erre számítottam, az volt a terv hogy cserélek invertert. Aztán úgy voltam vele hogy megveszem a napelemeket, és rápróbálok az elméletre amit itt már fejtegettünk Payagyerekkel.
És valóban, az inverter nem hülye, ha sok neki a bemenő power akkor kiveszi az ideális munkapontból a napelemet és vígan megy tovább. Nem lehet ezzel tönkretenni.
Ma megfigyeltem folyamatosan, 10-15 percenként, 6.45-től 11.50-ig a 14-ből 7-et hol jobban hol kevésbé takartak a fenyők. ( 3-at csak minimálisan rövid ideig "tenyérnyi helyen")
Ezért gondoltam a szétválasztást 2 string-re.
Csak nem tudom van-e értelme. Elméletem szerint ha csak 1-2 kWh-val produkál többet, az akkor is éves szinten több száz kWh. Ámbár lehet tévedek.
Ígértem hogy beszámolok a túlnapelemezéses tapasztalatokról.
Egy fronius IG plus 30V-1 trafós inverteren volt először 3.43kWp napelem mező (14db Sharp).
Ez a hülye tájolás és kosz ellenére is 1146kWh/Kwp-et termelt 2015-ben, pont annyit mint egy közeli, nem túlnapelemezett rendszer (Sharp, 45kWp).
Azaz ennyi túlnapelemezés (15%) nem okozott kimutatható veszteséget.
Ezután felbővítettem 4960Wp-re márciusban (ráadásul 255Wp napelemekkel a 245Wp mellé sorban), azóta a következőket mértem.
Bár láthatóan vágja a púpok tetejét az inverter, de nem jelentős területet vág le (a terület ugye a megtermelt energiamennyiséggel arányos).
A meglepetés az volt, hogy ez mégis hány % veszteség havonta. A legnagyobb veszteség 4.75% volt júliusban, augusztustól már csökkenni látszik (rövidülnek a nappalok).
Amikor bazi meleg volt, kevesebb volt a veszteség mivel olyankor termelnek rosszabbul a napelemek.
Kíváncsi leszek az éves összesítőre, egyelőre nem tűnik rossznak a dolog.
Valószínű egy 25-30% körüli túlnapelemezés még nem okozna mérhető veszteséget.
Csatoltam a táblázatot:
Egy májusi és egy szeptemberi görbét. Jól látható hogy rövidülnek a nappalok, rövidül a levágott terület is.
Azért nálad ideális déli tájolás és ideális dőlésszögű minden panel. Ami elég sokat számít. Látom ezt a kisebb 11fokos dőlésszögű garázstetőmön hogy mekkora a különbség a kb 28fokoshoz képest.
Érdemes átkötni, mert mindig a leggyengébb láncszem határozza meg az egészet. Ha kettészeded, akkor csak a fele fog gyengébben teljesíteni, a másik fele meg megy tovább jól. Viszont arra figyelni kell, hogy akár kisebb de állandó takarások is tönkretehetik a napelemet. Legalábbis az okosok ezt mondják, tapasztalatom nincs.
Valóban, nem is műgyantával szokás ezt csinálni. Létezik kifejezetten ilyen kétkomponenses RTV szilikon, ami folyik majdnem úgy mint a víz, azzal érdemes kiönteni.
Elég drága, és én eddig csak nagy kiszerelésben láttam, vagy vettem. Általában a két komponens 3-5 literes szokott lenni, de lehet van kisebb kiszerelésben is.
Igazad lehet, de nálam ez már "eső után köpönyeg"!
Nálam 14 db Amerisolar AS-6P30 250 Wp panel van telepítve 2 sorban 7-7 db,- azonos tetőre. Csupán arra lennék kíváncsi, hogy az "árnyékolással" érintett paneleket,- ( 3-4 db) kiegészítve a szükséges 6 db-ra (fronius solar configurátor szerint) érdemes-e átkötni a második MPP tracker-re, tehát megosztani 2 string-re 8db+6db?
Továbbra is várom a válaszokat, véleményeket, melyeket előre is köszönök.
Nálam a 14db Amerislar 547kWh-t termelt augusztusban.
Heteket agyaltam, melyik rendszert, hova telepítsem. Sokat mérlegeltem, hol várható egy ma még el sem ültetett fa árnyéka. Biztosra veszem, sokaknak megtérülne az SE rendszer választása.
Én nem láttam a panelokat, kollégám volt megnézni. Mozaikosra vannak repedezve, sértetlen tenyérnyi felület nincs rajtuk. Több száz darabról beszélt. Újak, működnek, kipróbálhatók. Piszkálja a fantáziám, valamit csak lehet velük kezdeni. Ezért próbálkozok a veszteség meghatározásával. A víztiszta polikarbonátot mindenképpen kipróbálom, mert két darabot veszek kültérre szélfogónak.
Fronius primo 3.0-1 (2MPP Tracker) inverterem van, 14 db Amerisolar 255Wp panelel, 1 sring-re kötve. A tető tájolása, sem pedig dőlése közel sem ideális, /D-K 60 fok, meredekség 57 fok/ Tovább bonyolódik a helyzet, mivel a "nappálya módosulása" miatt 7 óra 15 és 10,45 között a szomszéd fenyő fái pár (3-4) panelt hol jobban, hol kevésbé beárnyékolnak. ( a fák kivágása, csonkolása nem jöhet szóba!! mereven elzárkózott) Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, hogy ha a kérdéses paneleket átkötnénk a második tracker-re, javulna-e a helyzetem, (gyári specifikáció szerint az induló feszültség 80 V) érdemes-e vele foglalkozni? /A fronius solar configurator szerint 6 db panelt kellene átkötni./ Van-e értelme, vagy amit nyernék a réven, az elmegy a vámon?
Hol sérültek a panelek, a cellák felett vagy a sarokban?
A gyanták nem jók, az uv álló sem marad átlátszó sokáig. Solar RTV silicone ami kellene neked, jó drága de működik. Építettem annó pár napelemet házilag cellákból.
Egy törött esetén külön gond hogy a rálaminált cella is megrepedhetett, plusz a nedvesség miatt az éleknél is le kell rendesen zárni. Lehet többet kerül a leves mint a hús.
260/250 = 4% plusz, mégis milyen napi többlettermelést vársz? Havi szinten talán kimutatható, az 1,38 helyett 1,43 kWh nem biztos hogy feltűnik, ha egyáltalán. Lehet, hogy a vizsgált 250-es +3%-os, a 260-as meg pont 260, és máris eltűnt a különbség...
Igen, 260-as panelok, árnyék nélkül. Viszont a tesztpanel estefelé kap egy kis árnyékot, ezért a jobb alsót fogom letakarni, aminek a termelése vetekszik egy gyengébb 250-es paneléval.
Köszönöm a tippedet, én reggel 10-15%-ra gondoltam.
A végeredmény: 3,52kWp rendszer termelt a mai napon 19,92kWh-t. A leggyengébben termelő panel 1,39kWh-t, a legtöbbet termelő 1,48kWh-t, a letakart panel 1,34kWh-t termelt. Elgondolkodtató számomra, nemsokára megpróbálom polikarbonát lemez takarással is.
Két panellal bővíteni szeretném a rendszert, de nem találok nekem kedvező árban panelokat.
A tesztet azért csináltam, mert a neten hirdetnek szállítássérült új paneleket kipróbálási lehetőséggel 13-15e ft áron. Ennyiért már meggondolandó az akár 20%-os veszteség amit a ripityára törött üvegfelület javítása okoz. Ráadásul lehet, nem is lenne veszteség, mert a két panelt tervezem "legyeztetni", ami úgy történne, reggel lefordulnak a panelek kelet felé, estére a többi panel síkjából kiemelkednek nyugat felé. A kivitelezéshez a műhelyben kallódik minden.
Ha valakinek lenne jó ötlete, mivel lehetne a repedt panelokat időjárásállóvá tenni, megköszönném!
A melegedésre nem is gondoltam, a vízhűtést meg már akkor elvetettem amikor téma volt a fórumon.
Ez a takarás egy hirtelen jött ötlet, amire magam is kíváncsi vagyok. A napokban üzemeltem be a monitoring rendszert, így most már a telefonon látom minden egyes panel termelését a napszaknak függvényében.
Tegnap reggel a panelok környékén volt dolgom, megláttam hogy porosak és tele vannak rovarok ürülékével. Gondoltam, lemosom az alsó sort és estére okosabb leszek. Az eredmény, nem látszott különbség a két sor között. Innen jött a takarásos ötlet.
Már jól látszik a várható eredmény, de megvárom az estét.
Akkor eleve próbálkozzunk áteresztőbb fóliával, de egy ilyen fólia még jobban vízkövesedik, mint a simább felületű edzett üveg, szóval hamvában holt próbálkozás. Annyit eleve nem tud nyerni vele, mint amennyit a szivattyú elvisz...
Tipp: Szerintem arra számít, hogy alig esik ki termelés, és ha így van, akkor ezt a felületet már nyugodtan lehet akár folyó vízzel is hűteni. De szerintem többet veszít a letakarással, mint a kútvizes hűtéssel nyerne.
Én is csak egész raklappal turnék venni. Kintről jönne.
2 raklappal kell venni a bővítéshez. Utána még 2 raklapnyi fér el a házon kb. De az már a másik két ÉK és ÉNY oldalakon. De ahhoz már kelleni fog még egy SE17K.
Nekem 265-ös mono-k vannak, eddig elégedett vagyok velük. Augusztus jobb lett nálam is mint Július, 152kWh/kWp 1 mppt-s Growatt inverterrel. A dőlésszög kb 38 fok, a tájolás meg eléggé nyugatra néz. (Déltől 34 fokra nyugatra).
Nekem 153kwh/kwp lett az aug, ez az első teljes hónapom, nagyon elégedett vagyok vele, de azért megyek és vagdosok mindent ami árnyékot vet a napelemekre és kivágható. Nem gondoltam volna hogy ennyi árnyék van bizonyos területeken. Nemsokára elkérem emailben a környéken légvonalban kb 500m-re lévő szintén sharp-os rendszer adatait összehasonlításképpen.
Nekem valahogy nem volt szerencsém a felhőkkel, ennyi felhőt én még nem láttam korábban(vagy csak nem figyeltem), hozza azz amit elvártam az a lényeg, mások termeléséből meg tudok következtetni kb a többi hónapra, tavasszal jön a következő ütem mindenképpen, további 11kwp.
Utána majd meglátom, de szerintem a maradék 11kwp-t is felrakom majd idővel. Csak ahhoz fog kelleni még egy inverter.
Elnézve a többi adatot nem panaszkodhatok. Leszámítva azt, hogy június végétől július elejéig nálam 2 hétig nem termett semmi, mert egy nyavalyás biztosíték kiment. Az inverter és a napelem közt egy olvadó bizti. Amit aztán nem volt egyszerű beszerezni sem. Most spájzoltam belőle és minden nap ellenőrzöm, hogy működik e az inverter.
2,5 év alatt egyetlen egyszer fordult elő, pont nem voltam itthon, nem tudtam újraindítani sem. Másnap amikor indult az inverter, ment rendesen, és azóta is.
"...amikor valamiért nem indult el a dataloggerem..."
Nekem nincs loggerem, csak egy USB stick van rádugva, de én is buktam már több napot. Ilyenkor kiszámoltam, mennyi volt a napi termelés.
Beszéltem a telepítést végző céggel anno, és javasolták, hogy véletlenszerűen indítsam újra az invertert, azaz áramtalanítsam. Ezt minden hó végén megteszem, amikor már nincs termelés. Azóta nem volt üres napom...
Nálam most 705,46 jött össze a 4,6-on, illetve volt egy nap, amikor valamiért nem indult el a dataloggerem, így egy teljes nap teljesítménye hiányzik, azzal nem tudok számolni. A 705,46 kWh az egészen pontosan 107,38%-a a tervezettnek, 22,75 kWh/nap, 4,95 kWh/kWp átlag.
A négy legutóbbi hónap (május-augusztus) termelése 109,18%-a a tervezettnek és 102,37%-a a tavalyi hasonló időszak termelésének. Degradáció sehol sem látszik a 3. teljes év végéhez (09.22-én lesz a telepítési évforduló) közeledve.
A rendszer eddigi össztermelése 16550 kWh, ami durván 15,42 kWh/nap, 3,35 kWh/kWp nagy átlag, télen-nyáron, fagyban és hőségben, vagy másképpen 16550 kWh / 2,94 év / 4,6 kWp = kb. 1224 kWh/év/kWp. Szerintem ez nagyon jó 3 éves átlagnak itt fent északon, Mátészalkán. A telepítés közel tökéletes, kb. dél-5 fok, 35 fokos tető.
Nálam is ez a helyzet, az effektive kicsi dőlés pont kompenzálja a dél-nyugati tájolást, mert gyakorlatilag reggel és délelőtt 9-ig ahogy átsüt a nap a tetőgerinc felett több fényt kapnak a panelek azáltal, hogy a 35 fokhoz képest jobban vízszint közeli helyzetben vannak. Na szóval értitek:)
Nekem is hasonló a tájolása a rendszernek, nyugat felé fordul kb 40 fokot délhez képest. 22 fok a dőlés. Nekem sztenderd hozza ezeken a 30 fok körüli hőmérsékletű napokon a 31-33 kwh-t azaz 5,3-5,4 kwh/kwp. Ami lehetne jobb is, de a közel sem ideális tájolás miatt elnézem neki:).
Mivel tavaly ablakokat cseréltünk, maradt üveg bőven, az lesz a fedése. És nyárra gondolkodom, hogy műanyag redőnyt szerelek rá, az nem olyan drága......
Ha nyáron nem takarod le akkor elérheti ezt a hőfokot. - de itt felmerül miylen fedésed lesz, mert ha valamilyen polikarbonát jellegű, akkor az már lehet ezt nem viseli jól.
Ha biztosra akarsz menni, veszel hőálló szilikont, ami párszáz ft plusz tubusonként, és 350 fokig bírja. De van még hőállóbb verzió is, ami 1000 fokig, sőt van ami 1300-ig is jó.
Sörkollektort építek, és az abszorbert úgy tudom megoldani, hogy a tetején lévő alulemezt két félből teszem össze, mert úgy van itthon anyagom. A két fél között keletkezett légrést letömítem szilikonnal, ami a leírása alapján 180 fokig hőálló. Mennyi lehet ott a maximum hőfok, elég lesz ez a 180 fok? A választ előre is köszönöm.
Kémény árnyék ne legyen, vagy akkor legyen az inverter két sztringes, hogy legalább az egyik menjen rendesen.
Inkább számolni kellene a szomszéd tető árnyékolását, lentről elég csalóka, nem szokott gondot okozni. Megvan, hogy hány fok a nap legalacsonyabb pályája (~20° délben), ezt kell a szomszéd tető magasságával kiszerkeszteni a te tetődre vetítve.
Van amúgy elvileg ilyen árnyék számoló, de még soha nem próbáltam.
Lassan telepítésre kerül a rendszer, de most gondolkodom a telepítés pontosabb pozícionálásában, árnyék minimalizálásban.
Van egy kémény a mező közepén, ami a munkanap végére árnyékolna 4 mezőt a 12 ből. Ha alacsonyabbra rakom a sort, akkor nem lenne árnyéka, de akkor a szomszéd ház - valószinüleg télen árnyékolná a teljes sor alsó szélét.
Van valami lehetőség (honlap, program) arra, hogy meg tudjam (vagy ki tudjam számolni vagy szerkeszteni) a várható árnyékolást ?
Én is kimegyek az ágvágóval aztán mindent levágok ami árnyékot adhat, előtte meglesem, honnan jön az árnyék. Ma 68.25-ös nap volt 5,7kwh/kwp.
Aug-ban a legjobb 77kwh(6.44) volt a rekord 7.-én. Majd lesz jobb is de én ezzel is elégedett vagyok nagyon.
Közben az elmű válaszolt 1 nap alatt a panaszomra, törölték a részfogyasztást, innentől nem kapok, de a következő elszámoló számla után megint automatikusan jön részfogyasztásról számla ha volt fogyasztás. Most nem voltam itthon 1.5napig ez jót tett, már csak 32kwh mínuszban van a villanyóra, ha kell leállítom 1 napra a medencét, csak nullán legyen mire jönnek leolvasni.
Az a baj hogy nem tudni pontosan mikor jönnek, hanem 10napos intervallumot adnak meg, és ha akkor nem sikerül akkor néha csak 1-2hónap múlva olvassák le.
Köszönöm. Nem voltam itthon, nem tudom, hogy itt volt e felhő. Olyan nagy difi nincs a kettő között. Pár napja kb 0,9 volt az egységnyi termelés, a mai közelebb áll a szívemhez.
Uhhh. Pedig ilyen paraméterek mellett nagyon gyorsan megtérülne egy fedés ára. Fele, harmada energiával (keringetés+fűtés), vízzel és vegyszerrel megúsznád, ha lefednéd napközben. A 24 órás forgatásnak ilyen szivattyúteljesítmény mellett semmi értelme, csak energiapocsékolás. 27 fokos vízhőmérsékletig elég napi 10 órát keringetni, fölötte fokonként +3 óra, nálad ez folyamatosan 30 fokos víznél is 19 óra maximum...
Nálam 24/7ment eddig nem hült vissza ha fűtve volt, ha viszont nincs keringés nincs fűtés sem. 30fokos a víz mindig, takarni sajnos nem tudom. Egyetlen amit tehetek, hogy hőszivattyúval fogom fűteni és annyi napelemet veszek ami ellátja fizetnivaló nélkül. Kb 80kg multi tablettát használok el évente. Volt hogy heti 16m3-at kellett rátölteni. Idén nagyon keveset töltöttem rá annyi eső esett.
Ma 4kwh-t faragott le a minuszból a nap, már csak 54kwh.
Remélem sokat süt a nap a következő 1-2hétben, mert jönnek leolvasni jó lenne ha nem lenne minuszos egyetlen kwh-al se.
nem csak magyarországon szokás, hogy pl atomerőművet is többnyire állami beruházásban építenek.
piaci alapom működtetünk most egy olyan rendszert, ami egyáltalán nem piaci alapon épült fel. a piacot a direkt haszon érdekli, minden olyan előny ami a cégen kívül keletkezik az neki érdektelen. miért alkalmazkodjon a megújulókhoz, ha neki abból semmi haszna? hogy kisebb lenne a légszennyezés, az neki nem haszon.
haha. most nem állok neki megkeresni a teljes történetet, olyan cikket pillanat alatt találtam hogy Hamburg hálózatát eladták a 90es években az eonnak meg a vattenfall-nak, aztán 2013ban visszavették. mármint az állam.
Ez itt off, de nyílt medencét éjszaka pont azért nem keringetünk, mert jelentősen növeli a párolgást, több pótolnivaló víz fogy, és sokkal gyorsabban visszahűl a víz! Reggel 8 és este 8 között kell csak keringetni, ráadásul ilyen méret mellett fedést (ez a szimpla, kék bubifóliás is bőven megteszi) KELL alkalmazni, mert egyrészt nem párolog, nem hűl éjszaka, illetve nappal gyorsabban melegszik. Ráadásul a vegyszerigény is kb. a felére csökken, mert nem koszolódik annyira, illetve a napfény nem bontja olyan gyorsan a klórt. Az első idényemet én is fedés nélkül csináltam, hetente pótoltam 1 m3 vizet, mert annyira párolgott, ami persze megint visszahűtötte és sosem, vagy nagyon ritkán érte el a normális 26-28 fokos hőmérsékletet (gyerekeknek kell ennyi, 24 kevés).
Jesszumpepe, mekkora ez a medence, hogy ennyi áram kell a keringetéshez? Én is azt hittem, hogy ebben már a fűtés is benne van. :) Nekem 25 m3-hez elég az 500 W-os szivattyú, az sem megy csak 8-12 órát/nap hőmérséklet függvényében (éjszaka nem keringetünk ugye), az maximum 6 kWh/nap, 180 kWh/hó... durva. Nekem az éves fogyasztásom kb. 6000 kWh, ami szintén igen soknak mondható...
Bocsánat, én is visszaolvastam. Azért azon elgondolkodtam, hogy ennyi áramot zabál a medence fűtése? Persze függ (gondolom) a mérettől, meg hogy mennyit van fűtve. Csak azért, mert jövőre én is szeretnék egy kisebb, inkább beülőset, még az asszonyt kellene meggyőzzem, meg a pénzt előteremteni, de kíváncsiságból én is nézegetem már. Azt írták, hogy azért van fenntartási költség, de ennyi áramot nem számoltam rá:)
Nálam 260-310 kwh között mozog a havi fogyasztás mindennel együtt (fűtés nélkül), ebben benne van a bojler is nappali áramon:):) Én is kérdezni akartam már a kollégától mire kell ennyi áram, de én se akartam pofátlan lenni:)
ezeket az ország és kontinens méretű rendszereket államok építették, állami beruházásban, egy másik korban. mint a vasutakat is pl. mostanra cégek kezébe kerültek, és egy másik kor van. magáncégek soha nem építenek ilyeneket. a mostani tulajdonosok is csak életbentartják, foltozzák, esélytelen hogy magántőkéből ilyen léptékben bármi is történjen.
