Régen a kopjafától kb. 50 méterre vezetett el a kék jelzés (a kerítés maradványán a dupla mászóka ott még most is megtalálható - és a leszürkített kék jelzések is). Vélhetően azért terelték el, mert a kopjafa feletti bekerített részen erősen be volt nőve az amúgy (jellemzően még száraz időben is) cuppogós, vizenyős ösvény.
Encián rekontra fiatal túratárs (BT-5), 2011. február 6.
Korábban volt szó arról, hogy Tavaszi Széllel közösen esetleg mi is átbivakoljuk az éjszakát a Nagy-hideg-hegyen, végül nem sikerült rá olyan időpontot találni ami mindkettőnknek jó lett volna, ezért ebből sajnos nem lett semmi. A túra első szakaszát (Kemencétől-Bányapusztáig) már lejártam a Börzsönyi Kék során, a végén levő Márianosztra-Szob szakaszon is voltam már kétszer (persze Enciános igazolásom egyikről sem volt), de most kivételesen nem a pontokért túráztam, egyszerűen kíváncsi voltam a középső részre, a jelzetlen utakon való haladás, illetve a látnivaló végett. Úgyhogy az Inóci-vágásban "szaladtam fel" a K3 kiágazásáig, onnan kezdődött az érdemi rész. Az idézőjel meg azért, mert az előző napi PPU túra úgy látszik kivett belőlem, nem úgy haladtam ahogy szerettem volna. A terepviszonyokról csak annyit, hogy az olvadékvíz is kéktúrázott, csak ő ellenkező irányban teljesített :-)
Szóval többszöri megállás és szuszogás után végre dél körül felértem, kimentem a K3 végéhez amiről a leírásokkal ellentétben egész jó kilátás van! (legalábbis így lombmentesen) Indulás előtt visszaolvastam a fórumon és láttam hogy más is megtalálta az ősöreg térképemen szereplő utat, ami a K3 jelektől pár lépéssel lentebb indul az Inóci-nyeregbe. Valóban, szép széles, el sem lehet téveszteni. Bár elég köves illetve benőtt volt, de végig járható. Sőt, a felfelé vezető saras rettenethez képest egy autópálya! Mondjuk jó régen használhatták utoljára, ezt a keresztbe dőlt korhadásnak indult fákból lehet kikövetkeztetni. A rajtuk való átkelésnél megreccsentettem egy ágat, ösztönösen felnéztem és igen, egy megriadt kis őzike távolodott meglehetősen nagy sebességgel, de hogy mekkorákat ugrott közben! Mint egy gazella! (félig-meddig ide tartozik: tudjátok mit láttam a vonat ablakából a Nyugatiból kigördülve? egy gólyát :-O) Egy helyen majdnem elbambultam az utat de aztán meglett a kissé balra lefelé vezető ív, nyílegyenesen haladtam az Inóci-nyereg irányába. Ez a rész nagyon szép érintetlen erdő volt, és jó meredek :-) Egy apró jobb töréssel belecsatlakoztam egy kijártabb útba, ami hamarosan levitt a nyeregbe. Itt felírtam a kódot, aztán jobbra fordultam egy szélesebb útra, ami a térképem szerint a Tányér-rét felé vezetett. Szerintem ezen haladhattak anno az Enciánosok, nem mentek fel a Szép-bércre, egyrészt mert másnaposan minek mentek volna :-) másrészt meg mert akkor az útvonalleírásukba is beleírták volna, gondolom. Tehát jobbra tértem erre az említett útra és tényleg, NY majd D felé haladva elértem egy sarasabb utat (itt az útvillánál a jobb oldali ágat kell választani), aztán egy jobb-bal sikánnal a Z+ jelzést, néhány lépés után pedig a Tányér-rét északi végét. Jó nagy rét, szép díszlet, készült pár fotó erről a helyről is. Füzetbe bemásoltam a jellegfa mellől a kódot, azért vegetációs időszakban lehet hogy kicsit nehezebb megtalálni. A túra lényege ezzel tulajdonképpen teljesítésre került, már csak az Érsek tisztás- Kisirtás-Nagyirtás-Márianosztra útvonalon történő levezetés volt hátra.
Érsek-tisztásig egy jelzetlen úton haladtam, a jellegfától nem messze indul kicsit jobbra pontosan dél felé, majd nyugatra tartva kerüli meg a Ló-hegyet. Az utóbbi részen voltak saras részek, de ez valójában kismiska volt az Érsek-tisztástól Kisirtásig vezető S jelzéshez képest! Az erdészet ismét kitett magáért, totálisan járhatatlanná tették ezt az utat, ami úgy sem bocsánatos ha kibiggyesztünk egy táblát, miszerint kedves erdőjárok, a tavaszi viharkárok eltakarításán dolgozunk, türelmet kérünk. Bevallom, az a nem kevés türelem amivel nekiindultam, párszáz méter után elfogyott :-( Kisirtáspusztán ismételten próbáltam valami igazolásfélét szerezni a Börzsöny Turistája lapomra, de ezúttal sem jártam sikerrel. Ezért hát megint dohogtam egy sort, adott egy túramozgalom, nagyrészt tök jó érintőpontokkal, de az igazolás szinte lehetetlen. Elhiszem hogy 30 éve nagy élet volt itt is, meg működött pl. Drégelyvár vm. de ma már ez nem így van! Nagy dolog lenne kijönni és felpingálni valahová három számot? Mert így a túraélményeket megöli a bosszúság, hogy már másodjára vagyok itt dolgom végezetlenül.. Azért ezen is hamar túllendültem, felmásztam a csuda-szállóig, eljátszottam a gondolattal hogy így ahogy vagyok sármalacként beállítok az étterembe :-) de végül nem tettem. Lehaladtam Márianosztráig, a rab-temetőnél kaptam búcsúzóul gyönyörű naplementét, aztán rövid kocsmázás után a 17:30-as busszal hazakeveredtem.
Januárban a Rómer Flóris Emlékút lejárásakor Bakonybélben a Pék Apartmanban voltunk két éjszakát, de ők most tavaszig nem fogadnak vendégeket. Egy kicsi kis házikó, két személynek pont kényelmes, főleg, hogy kora reggel indultunk, és mindig sötétben értünk haza, viszont a tulajdonos hölgy nagyon rendes volt, és felajánlotta, hogy napközben is benéz, és rakja a cserépkályhát. Azt pedig gondolom senkinek nem kell elmondanom, milyen érzés egy egész napos téli túráról a meleg szobába hazaérni, és nem a begyújtással vesződni. Tehát tavasz után csak ajánlani tudom őket. Bár Bakonybélen nem lehet olyan bonyolult szállást keríteni, itt a Kemenesalján jóval nagyobb kihívás :)
A közeljövőben -egy-két fagyos-napos téli hétvégi napon- továbbhaladnánk a kéktúrán nyugat felé ,érdekelne szállás ötlet és tapasztalat Bakonybélben,és Nagyvázsonyban.
Innen keletre már csak -mondhatom sajnos- a Jósvafő-Bódvaszilas szakasz maradt,az itteni szállásunk lehet hogy már foglalt az áprilisi(!) tavaszi szünet alatti hosszú hétvégére,esetleg errefelé is érdekelne szállástapasztalat ,mármint Jósvafőn.Topiktúrások esetleg??
Vasárnap felébredve - s számítva a szombati verőfényes idő maradására - valamint hirtelen ötlettől vezérelve gyors öltzöködés, s irány Szentendre, ott fel a pilisszentlászlói buszra. A sofőr a jelzés ellenére egy laza 20 méterel túlcsúszott a Lajos-forrási elágazásban lévő buszmegállón, de azért csak megállt. A szeles időben elsétáltam az aszfalton Dömörkapuig - elég szép autós forgalom volt - majd a zöld3szög jelzésnek indultam felfelé. Volt sár bőven, a Kőrösi Csoma emlékműnél pazar kilátás a süvítő szélben. Innen szintén felfelé gyalogolva értem el Lajos-forrást. Itt rengeteg kiránduló, tele parkoló, lepukkant turistaház... pecsételni sajnos nem tudtam.... egyáltalán lehetett itt régebben?.. a forrásnál zsákokban lévő pet palackokba ketten töltik a vizet, úgy kábé 30 palackba, így nem várom ki a sorom. A sárga jelzést választva haladok tovább - sár - megnéztem a Csepel-forrást - majd némi emelkedés után értem el a Kő-hegyi Czibulka János házat. A háznál vagy 20 kiránduló, fogyasztanak is, bent meleg cserépkályha, üdítő, best of vadász csoki és bélyegző. Két féle, Czibulka feliratú, meg egy "kisvakondos", lehet választani. Mivel nem voltam nagyon éhes, a legendás kolbászos leves kimaradt, lefelé szintén sár egészen Szentendréig. A sárga jelzés mellett a dombon két haszienda, itt is gyatra kilátás lehet egész évben. A város szélén gyalogolva lassan feltűnik a Hév, éppen - az utolsó 10 métert futva - értem el az induló járatot.
Még egy kis farigcsálás: Ha valaki egyedi képre szeretné ráíratni az adatait, annak rendelkezésre áll egy xml kimenet, és olyan megjelenítést fabrikál, amilyet szeretne/tud :) Elérése: http://heyjoe.hu/okt/xml.php?fhn={felhasználó_id}
Volt ma délelőtt egy kis időm, így bütyköltem a szakasz-nyilvántartón: Be lehet jelölni, hogy egy-egy szakaszt milyen irányból teljesítettük, és ami ennek következménye, már számolja a szintemelkedéseket is. Alapértelmezetten az igazolófüzet irányát veszi alapul a script, így ha egy, már felvett szakaszt ellenkezőleg jártunk be, a jobb felső sarokban törölhetjük a kérdéses utakat, majd a helyes irány bejelölésével újra felvehetjük. Természetesen a szintek rákerültek a beszúrható kis képre is:
Miért, Leányfalu jobb, ami kb. két utca széles (bár most már nő az felfelé is), viszont 6 km-en keresztül tart a falu? Akkor meg majd a Duna partja lesz beépítve Egomtól Csepelig, annak se fogsz örülni
Még a vonaton elcsodálkoztam kb. Újpest magasságában, hogy jé, itt még van hó!
És ez egészen Esztergomig kitartott.
A Suzuki udvarán még mindig ezerszámra állnak az el nem adott járgányok, akkor még mindig nincs vége a válságnak?
Esztergomban az állomáson körbélyegző, majd a Z jeleken fel a turistaházig. Útközben pár brutális kéró brutális panorámával.. Biztos utálatos lehet egész évben ezt lesni.. Például most sem tökéletes, mert a fél város árnyékban van egy Szlovákiából jövő felhő miatt (biztos szabotőr)
De mire a Vaskapuhoz felérek, csodálatos mód odébbáll, lehet fotózni ezerrel! Itt találkozom egyébként egész út során az egyetlen turistával, de jöttömre ő is tovasiet.
A ház előtti terasz vadiúj padozatot kapott, még érezni a friss fűrészpor illatát. Ez most mit jelent, hamarosan újra kinyit?
Fári-kútig az út előbb havas, aztán saras. Majd megint havas és újfent saras. Igazán szép a túra ritmusa :-) Teszek egy kitérőt Majális-forráshoz, aztán slatty-slatty a 11-esig. Sajnos semmiféle igazolást nyújtó helyet nem találok. Van ugyan fentebb egy gázcseretelep-kisbolt-italdiszkont kombó, de a kiírás szerint csak kettőkor nyit. Az még 50 perc, nem várok.
Az Őrtorony büfén kiírás sincs, csak zárva az egész, ráadásul mintha mellette leégett volna valami kisebb épület vagy garázs, a földön apróbb üszkös gerenda-darabok és tetőcserép-törmelék, a büfé egyik oldalán meggörbültek a műanyag villanykapcsolók, a másikról kajakra leolvadt a nikecell.. Hm.
Hideglelős kereszttől embertelen panoráma, annál csak a levezető út embertelenebb. Kb. ahogy Hörölin fogalmazta, a felső 1 centi olvadt amin remekül lehet piruettezni.
Nade mit panaszkodom? Hátra van még a menet Sas-hegyre! Sejtettem hogy nem lesz egyszerű, tavaly tavasszal volt szerencsém hozzá lefelé a forrástúrán, akkor száraz időben is izzadt tőle a tenyerem. Most is felülmúlt minden várakozást, de csak legyőztem..
A sűrűbb erdőbe érve újból hó és a hideg lehellete, a piros sávval való találkozáskor frissen épülő kerítés. Netán tarvágás előtt vagyunk?
Innen már eseménytelen az út Marótra, hacsak az egyre növekvő sarat, a felzavart patás-csordát, meg az erdő alján bedzsindzsásodott utat nem számoljuk.
Mégegy méreg a végére: látszólag kiparcellázták itt az egész völgyet. Gondolom előbb csak zártkert, ahol a Jóska meg a Pista (esetleg a pógármester, a Jenő) épít majd 200 m2-es "pincéket" 5 "almatárolóval" meg 2 "szőlőfeldolgozó helyiséggel", ami épületek kívülről fenemód hasonlítanak egy családi házra.
Aztán majd jön a belterületbe vonás, 5 év múlva meg aszfaltút vezet.
Most ez úgy hangzik mintha irigykednék, de nem, terjeszkedjen a falu, csináljon pénzt a földjéből, de miért kell befele az erdőbe menni? Nem lehet a Dunával párhuzamosan elférni?
"Még egy szakasz hiányzik, aztán a megyei jelvényért mehetek sorbaállni."
Nem akarlak elkedvetleníteni, de nem biztos, hogy kapsz.
Még októberben, a 6. szakasz befejezése után felvettem a kapcsolatot a Fejér megyei illetékessel (nem volt könnyű fellelni a megfelelő személyt), elküldtem az igazolólapokat Fehérvárra, ahogy azt telefonon előtte megbeszéltük. Azt mondta, hogy a további teendőkről (jelvény költségtérítése) emilben értesít.
Múlt hét elején jött egy levél az MKTSZ-től (a Bajcsys cím volt rajta), benne a lepecsételt igazolólapokés a teljesítésért járó oklevelek. Jelvény, kitűző nincs. :(
Én már eccer-kéccer belefutottam ebbe a "részleges" kerékpározási tilalomba az 1-esen. Ugyanis Budaörstől Herceghalomig Pest megyében nincsenek kitiltva a bringások, viszont Komárom-Esztergom megyébe átérve már tilos az úton kerekezni!
Viszont arra kíváncsi lennék, hogy milyen logisztikával jutottál vissza a kocsidhoz Bicskére Agárdról?
Elkezdtük a fizikai felkészülést is. Rövid beszámoló a péntek-szombati napról (Bakony, Darnyai B. túraút, S-, 53 km):
Péntek: Porva-Csesznek váll-ról indultunk kb 9 óra körül, egész nap szép időnk volt, a jelzés is követhető volt, néhány nagyon rövid kivételtől eltekintve. Vinyén pénteken még semmi sem volt nyitva, így maradt a fotó. Szállás:Szépalmapuszta után kb 1 km-rel a szántó szélén, még világosban állítottuk fel a sátrat. Napi táv: 26 km
Szombat: Bakonybélig gyors volt, onnan hatalmas kavarások, mérgelődések, stb közepette jutottunk fel a Hajagra. A jelzés botrányos, a területen ráadásul erdőírtás is volt, tovább ritkítva a jelzések számát. A Középső-Hajagtól viszont sima séta lefele. Még világosban értünk Herendre. Táv: 27 km.
A hátizsák jól szerepelt, nagyon könnyen vittük azt a 12-13 kg-ot, ami a hátunkon volt, sokkal ritkábban kellett megállni a korábbiakhoz képest. Az átlag 3 km/h-s átlag könnyen tartható volt, ill szépalmapusztától Bakonybélig 2 óra alatt jutottunk le, és máshol is sikerült 4-5ös átlagot is hozni.
Tegnap jártam egyet a Vértesben az OKT útvonalán, gondoltam írok egy rövid beszámolót, hátha más is arra vetődik a közeljövőben!
:-))
Országos Kéktúra
Várgesztes - Szárliget
2011. február 5.
Reggel 6:52-kor indultam Kelenföldről a soproni gyorssal, fél nyolckor szálltam le róla Tatabányán. Itt volt még több mint háromnegyed órám a várgesztesi busz indulásáig, közben megreggeliztem a fűtött buszváróban, aztán még sétáltam egyet a városban is. A 8:19-kor induló busszal aztán 8:52-re érkeztem Várgesztesre. A kocsmahivatal még zárva volt, csak kilenckor nyitott a kiírás szerint, így aztán a stemplizés halasztást szenvedett. A zárt Vadásztanya láttán kénytelen voltam kissé átkölteni dicső költőnk örökbecsű sorait: Itt bezzeg a kocsma nem hangos/Nem is munkálkodik a cimbalmos! :-))
Mivel elég rövid a túraszakasz Várgeszes és Szárliget között (kiírás szerint csak 13,4 km), és már mehetnékem is volt, gondoltam felballagok a várba, hátha már nyitva lesz! Még keményen fagyott, amikor nekiindultam a kapaszkodónak, aztán húsz perc alatt elértem Gesztesvárat a K- és KL jelzéseken. Már nyitva volt a várkapu, ezért beültem egy seritalra a vendéglőbe, a gyorsítót hozzá a kislaposból szolgáltattam vodka formájában saját magamnak.
Összesen 450 HUF-t fizettem, ebből 200 volt a Soproni, 250 pedig a kulcs a kilátóteraszhoz vezető igen szűk lépcsősor rácsos kapujához. Fenn éreztem csak, hogy igencsak fúj a szél, de persze a kilátás is nagyszerű volt! A várból tízre értem vissza a faluba, közben még felkapaszkodtam a keskeny aszfaltútról a Kőfülke lépcsősorán a Mária szoborhoz is.
Várgesztesen nem álltam meg a Vadásztanyánál, pedig kinyitott már, mentem tovább a Zsigmond-kő felé. A faluvégi kis tótól felkapaszkodtam a Lófő-völgybe, onnan pedig a Khrsz jelzésen a Zsigmond-kőre. Ezt a rövid, de húzós kitérőt mindenkinek csak ajánlhatom! Kár kihagyni a sziklákról nyíló fantasztikus kilátást! A rövid nézelődést követően tovább kapaszkodtam a fennsíkra, itt találkoztam az első szembejövő túracsapattal.
Mivel idővel nagyon jól álltam, gondoltam még egy kitérőt teszek, és ellátogatok a Robinson kunyhó romjaihoz is, hátha van onnan kilátás. Így aztán nem fordultam jobbra a K- jelzéssel, hanem egyenesen továbballagtam a Knégyzet jelzésen. Romokat nem találtam, de a kilátás tényleg nagyon szép volt a gerinc végéről észak felé. Kár lett volna kihagyni! Elgondolkodva ballagtam visszafelé a Knégyzeten, amikor újabb túracsapat jött velem szembe, vezetőjükben pedig Tolnai Ferencet ismertem fel! Két hete találkoztam vele a jósvafői túránkon, igazán nem gondoltam volna, hogy összehoz még vele a sors, pláne két héttel a találkozásunk után!
A K- jelzésre visszatérve újabb túracsapattal akadtam össze a Mátyás-kút melletti erdei pihenőben. Tényleg nagy volt tegnap a forgalom a Vértesben! Délre értem ide, ekkor már érezni lehetett, hogy kiengedett a fagy, kásás lett a hó, csurgott is a víz a fedett pihenő tetejéről! Pár percig beszélgettem a csoporttal, ők velem szemben járták végig a szakaszt, Szárligettől Gántig tervezték a túrát.
Negyed egy felé elbúcsúztunk egymástól, és továbbindultunk. Visszakapaszkodtam a domboldalba, hogy aztán újra leereszkedjek a völgybe, és eltalpaljak az alján a Szarvas-kútig. Innen egy kaptatón megmásztam a gerincet, lecsevégre kaptam egy muflonpárt, elhaladtam a Rockenbauer emlékfa mellett, aztán leereszkedtem a következő völgybe. Úgy emlékeztem, meredekebb a kaptató fel a Vitányvár hegygerincére, de még csak nem is lihegtem mire felértem, és a KL jeltésen a romok felé vettem az irányt. A várrom szintén kihagyhatatlan látnivaló, vétek elmenni az erdőben álló romok mellett!
A vártól a Körtvélyesre kapaszkodva találkoztam az utolsó turistacsoporttal, miközben az útra dőlt fák között bujkáltam. Eseménytelen út végén értem el az erdőgazdasági aszfaltutat, elballagtam rajta az elágazásig, ott aztán a Mária-szakadék felé vettem az irányt. Pár percre megáltam Körtvélyespuszta régi temetőjénél, aztán leereszkedtem a Mária-szakadékon a Csákányospusztai turistaházig.
Itt már meg sem álltam, az órámra nézve láttam, hogy pont egy órám van még a vonatom indulásáig, ezért továbbindultam a turistaház bekötőútján. Gyorsan leértem az 1-es főúthoz, átvágtam rajta és nekiindultam az utolsó kilométernek a mezőkön keresztül. Ekkorra már alaposan kiengedett az idő, a sárban szinte korcsolyáztam a földúton! A talaj legfelső 1-2 centijén engedett csak ki a fagy, ez talán még rosszabb, mint a mély sár, mert az nem csúszik, ha belesüllyed a bakancs. De itt dobtam volna pár hátast, ha nem lett volna nálam a két túrabot!
A szárligeti sportpálya mellett vakartam ki magam a bakancsomra telepedett sárkoloncokból, aztán miután valamelyest emberi kinézetem lett, végigballagtam a Baross Gábor utcán a vasútállomás gyalogos felüljárójáig. Az állomáson megvettem a jegyet, aztán már nem volt más dolgom, mint megvárni a 15:51-kor a Délibe induló személyvonatot.
Végül pár kép a túráról:
Kilátás Várgesztesre Gesztesvárból
A Zsigmond-kő a faluvégi kis tótól
Kilátás a Zsigmond-kőről Várgesztesre
Túrázók a Mátyás-kút melletti pihenőnél
Elhanyagolt pihenő a Szarvas-kútnál
Muflonok a Rockenbauer emlékfa előtt
A Mária-szakadék sziklatorlasza
Kilátás a Szárliget előtti mezőről a Gerecse-hegyre és a Pes-kőre
Szeretném felhívni a figyelmeteket,hogy szombaton azaz február 5.-én a kocsmánál Kútiban disznóvágás lesz pecsenye sütéssel,és lehet venni friss húst. ha valaki pont erre jár.szívesen látjuk!
A Bányász-körút tényleg felöleli a legtöbb környékbeli látnivalót,de ezt például nem:
Somoskővár,és alatta a várhegyen lévő bazaltömlés.(ameddig zöld a fű,addig magyar terület,a kerítés a határ,de teljesen átjárható)
Kilátás a salgói várból a Karancsra,és észak felé Somoskőre,a távolban a Magas-Tátra is felsejlik.Ezt a képet a "Magyarországi kilátópontok" fórumon egy kedves topiktárs meggammázta (??) és úgy jobban kivehető a Tátra.(ott 587-es hsz,nem egy pörgős hely)
Így van,a Bányász-körút a Nógrád Megye Természetjárója mozgalom része,az OKT nógrád megyei szakaszán kívül ezt a 36km-t kell még bejárni a kis jelvénykéhez.Kódokat kell a megfelelő rubrikákba berajzolni,amit képen feltettem az már nem élő kód, (ennek már szó szerint lőttek!:-) ) jelenleg csak négyet kell begyűjteni,nem hatot úgy emlékszem, tavaly teljesítettük,kétszer is ezt a kört.
Ebből az egyik a Karancs-Medves 35 ttúra volt,ha érdekel a dolog (olahtamás) Neked szerintem ez a legegyszerűbb módja a teljesítésnek,10óra van megadva szintidőnek.Gyönyörű helyeken halad a túra,Ceberna-völgy,Karancs,Salgóvár,Medves-fennsík,Pécskő,csak hogy a legszebbeket említsem.A teljesítménytúrára elvittem a kéktúrás füzeteinket is,így egyből megkaptam a célban a kitűző mellé a jelvényt.
Az NMTSZ honlapján talán több info is van a mozgalomról.(NMTSZ.extra.hu)
Ha ki tudod venni,a sárga sáv jelzés a Bányász-körút.