Mi a mennyezet szigetelés legvékonyabb, de még azért hatásos módja?
(Fűtött földszint, fűtetlen tetőtér közötti födém esetén)
Azt leszavazta a családi tanács, hogy az emelet szépséges padlóburkolatát bántsuk, így alulról, a földszint felől meg minél kevesebbet kéne felragasztani az amúgy sem csekély belmagasság megóvása érdekében...
Ha pár cm légrés elengedhetetlenül szükséges, akkor ez az ügy is kb bukott, mert a szokásos légrés - lécváz - kőzetgyapot - gipszkarton című álmennyezet adott térből nagyon sok helyet vesz el :-(
Mindenképpen fel kellene vinni, különben hőhidas lesz az egész, és a fal-plafon találkozásnál penészedni fog.
Ha csak vékonyabbat sikerül (minimum 4-5 cm), akkor is legyen felvive.
Ha (értelemszerűen) nem akarsz hozzányúlni a pala tetőhöz, akkor még azzal is nyersz pár centit, ha levered a külső vakolatot. Egy ilyen háznál 3-4 cm szokott lenni az is.
Ezeket az ereszeket anno úgy alakitották ki, hogy a kisméretű téglát minden sornál kicsit kijjebb tolták, ez adja a struktúráját. Magyarul (elvileg) ezt nem tudod sikba levésni az alsó falszakaszhoz.
Gyakorlatilag ha már a födémgerendák sikjában vagy felette van ez a rész, akkor levéshető, de elég nagy rombolással jár.
- a padlófűtés alá a 6 centi nagyon kevés, sajnos ott megy el elég sok pénzed és ezen a lábazati hőszigetelés is csak keveset fog javítani.
"1. Jól gondolom, hogy a szigeteletlen lábazatnál megy el a sok gáz ?"
A lábazaton kevesebb hő távozik, mint sokan gondolnák, egyesek túl-hőszigetelik a lábazatot majd várják a csodát a gázszámlában. Persze padlófűtés esetén rosszabb a helyzet.
"2. Sajnos a 44m kerületből 8m-hez nem tudok hozzáférni, így itt nem lehet leszigetelni. Így is van értelme a szigetelésnek?"
Mindenképpen van értelme, persze a fűtésköltségekre a lábazati hőszigetelés hatása kevésbé lesz érezhető. Padlófűtés esetén mindenképpen megvizsgálnám a terasz kivésésének (esetleg újraépítésének) költségeit - lehet, hogy még így is megéri.
"Ez a ragasztóréteg nem fogja felhozni a talajban lévő nedvességet és állandóan fel lesz vizesedve a felső 20cm?"
A lábazatra használt speciális vakolatok nem vezetik a vizet.
Az XPS nem kényes anyag, csak ara kell vigyázni, hogy mechanikailag ne sérüljön és sehol ne érje a nap. Szóval akár csupaszon is lehet a föld alatt. Ettől függetlenül nem árt, ha a föld alatti részen melléraksz egy drénlemezt, ez egyrészt megvédi mechanikailag, másrészt elvezeti az esővizet a fal tövéből (kivéve, ha fordítva rakod oda a drénlemezt, ami jó szokása az embereknek ;)
Arra gondoltam, hogy nyáron leszigetelem a házam lábazatát. És ezzel kapcsolatban lenne néhány gyakorlati kérdésem. A ház 10m x 12m-es, nincs alápincézve, padlófűtés van az egész házban, 6cm EPS van a padlófűtés alatt, és a házon kívülről 12cm fehér hab van. A padláson 20cm gyapot van leterítve a födémre. Az ablakok 2.8-asok.
Kérdéseim:
1. Jól gondolom, hogy a szigeteletlen lábazatnál megy el a sok gáz ? Mennyit lehet éves szintem spórolni, ha leszigetelem 10cm-es XPS-el?
2. Sajnos a 44m kerületből 8m-hez nem tudok hozzáférni, így itt nem lehet leszigetelni. Így is van értelme a szigetelésnek?
3. Jelenleg a talajjal érintkezik a lábazat. Ha leszigetelem mondjuk 60cm-t a lábazatot, akkor kb. 20cm lesz kin a földből, és 40cm a föld alatt. A föld alatti részt is le kell hálózni és glettelni? Ez a ragasztóréteg nem fogja felhozni a talajban lévő nedvességet és állandóan fel lesz vizesedve a felső 20cm?
Mivel még egy jó darabig nem lesz csapadék járda a ház körül, ezért szeretném a lehető legjobban megcsinálni. Ti hogy csinálnátok?
1. Ez így tényleg jó megoldásnak látszik. Szintbe hozom fehér habbal, PUR habos ragasztással.
(A fehér hab az egységesség miatt kell, a PUR habos ragasztás meg a vakolatra való jobb tapadás, illetve kevésbé lesz nehéz nehéz a szerkezet? A hálózod+dübelezed az a sorrendet is jelenti?)
Bocs hogy visszakérdezek, de nekem az "ebből 1 cm-ként vastagsági szortiment" nem érthető, nehogy elszúrjam.
2. Ezekre laikusként is gondoltam, komolyan meg kell fontolni a költségvetés szempontjából. Lehet, hogy a pince hőmérsékletének megemelése lesz a megoldás (ablak-garázsajtó csere, fűtés) a tető és terasz ebből a húzósabb, lehet a terasz falrész és kültérrel érintkező részeit szigetelem és lezárom.
3. Ezt inkább az ácsra bízom, ha tud még tenni gyapotréteget valahova; sajnos pont egy központi szoba fala nem túl jól szigetelt.
(A visszavert sugárzás elhanyagolhatóan gyenge. Kétféleképpen "verődik vissza" a terepről: a reflexió, ami olyan arányban áll a napsütéssel, mint a tárgyról jövő látható fény a napba nézéshez képest. Ez télen egy kicsit javít egy passzív ház energiamérlegén, de csak párszor 10 W-ot, nagyságrendileg nyáron is ennyi, túlmelegedést csak kWh-k okoznak. A másik az elnyelt és hőmozgássá alakult napsugárzás emissziója, de ennek már FIR-be esik a hullámhossza, amivel szemben hőszigeteléssel lehet védekezni (Low-E))
Egyértelműen kedvezőbb a nagy fényáteresztésű üveg, és passzív házaknál megtérülő szokott lenni. Nem te kértél tavaly PH épületszimulációs programot, amit aztán elfelejtettem küldeni, mert hónapokig nem voltam itthon?
Ez, amit az előbb tett be a kolléga az internormot. Gealan még egy traicionális gyártó passzívházhoz, itthon pedig az Actualnak a Matrix Hybrid szériája megfizethető, de utolsó információm szerint még g=0,6-os üveget nem használnak, viszont rendelésre szinte biztos, hogy elkészítik. Soha nem tudtam a mérnökeikkel beszélni, mert minden konferenciára csak a "hölgyeket" küldték, én pedig mostanában nem járok Construmára.
"Én úgy tudom, hogy még a nyugati irány közeli ablak is lehet nyereséges. Az pedig nem pár, hanem 70-80 fokkal tér éppen el a déli iránytól."
Vegyünk egy példát:
A nap a tél közepén pl mindössze kb 8,5 órát van a horizont felett (majdnem délkeleten kel), de a szomszéd kerítése/fája/háza felett talán csak egy órát tartózkodik, mert amikor pl a téli napforduló idején legmagasabban delel, akkor is csak 19 fokra van a horizonttól.
A nap egy majdnem keletre néző ablakra délben már rá sem világít. Tehát a (majdnem) keletre néző ablakod kapott kb fél óra napot. Hogy neked kedvezzek, nem veszem figyelembe a téli napos órák számát, tehát azt, hogy statisztikailag mennyire valószínű, hogy fél 12 és dél között nem lesz felhős az ég.
Tehát amely ablak kapott fél óra napsütést, (igen lapos szögből, ezért max kb 5% körüli hasznos felülettel számolhatunk, tehát legyen a hőnyereség 0,2 kWh), ha éppen napsütéses idő volt, miközben ugyanazon az ablakon át napi 24 órán át hőt veszített az épület (kb 0,5 kWh). Ennyit a nyereségességről.
Ráadásul úgy tudom, hogy az üveg hőátengedési jósága függ a hő irányától is, tehát merőlegesen a legjobb, de lapos szögből már közel tökéletes az üveg felszínének hővisszaverése. Ha ez így van, akkor a fenti 0,2 kWh inkább a nullához közelít.
Szerintem a déli iránytól már 35-45 fokos eltérésnél is csak az hiperszuper marhadrága ablakok képesek nyereségesen működni, ezen szög felett pedig már minden ablak veszteséges.
"Az a baj, hogy a laikus olvasó abból, hogy sokat szól hozzá valaki, azt a következtetést vonhatja le, hogy a hozzászóló biztosan ért a témához. Sajnos ez a hozzászólás is példa arra, hogy a Mester úr olyanban mond véleményt, ami egy PHPP modell számításból kijöhet, de anélkül "érzésre" nem lehet megmondani."
"A passzívházakban Low-E bevonatos üvegek vannak minden esetben."
Tudsz nekem olyan üveget mutatni az interneten, amit passzívház délre néző ablakaiba ajánlanak (tehát emelt hőenergia-beengedésű, mondjuk 0,6 g-értékű) és egyúttal low-e bevonatos?
A T-rétegre (és annak többrétegű mai utódaira) gondolsz. Horribilis ára volna egy ilyen ablaknak. A passzívházakban Low-E bevonatos üvegek vannak minden esetben. Másként nem is jönne ki rentábilisan az energiamérleg. A Low-E bevonat különböző nehézfémekből készül.
A napfény kb. fele látható sugárzás, másik fele NIR (közeli infravörös). http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91m%C3%A9rs%C3%A9kleti_sug%C3%A1rz%C3%A1s Az 5900K-es felszíni hőmérséklete ilyen nagyobb energiájú fotonokat képes kibocsátani. (látszik a Planck-görbén). A hidegebb testek (ablaküveg) gyengébben sugároznak, és főleg a nagy energiájú NIR és látható fotonokat nem képesek kibocsátani. Az emissziójuk a távoli infra (FIR) tartományba esik, és persze ott is harmatgyenge az izzó napfelszínhez képest. De hőmérsékletkülönbség esetében ez a gyenge sugárzás is kb. a hőcsere feléért (!) felelős. A hagyományos termo üveg 2,9-es U-ja rögtön lemegy 1,4-re, amikor felgőzölik rá a fémbevonatot (1,3-ra 2 bevonattal).
A fémfelszínek egy bő nagyságrenddel gyengébb sugárzók és elnyelők.
A hőszigetelő ablaküvegen tehát mindig fémréteg (Low-Emission) van. Csavarhúzós éppen azt írta, hogy minden elvi lehetőség megvan rá, hogy T-réteget is lehessen fémből készíteni, ezért fémrétteggel két legyet lehet(ne) ütni egycsapásra. A VIS-NIR tartomány ehhez meglehetősen széles. A kérdés, hogy a végén ront-e vagy javít a szokásoshoz képest.
Ezek azért messze nem "előírásoktól" függenek. Akár PHPP-vel, akár egy rendes épületszimulációval tervezed meg a rendszert, a végén a wattok, vagy méginkább a fűtési hőfokhíd fog számítani. 20-30 W pontossággal lehet, és kb. ilyen pontossággal kell is egy passzív házat megtervezni. De ebbe a DK-i és DNY-i ablakok még kiválóan beleférnek. Ezért síkvidéken bármilyen frontvonalhoz nehézség nélkül lehet passzív házat számolni. De északi lejtőre is tervezhető, régebben tettem be Norvég passzívház-számításokat a fórumba.
A K-i és Ny-i ablak természetesen "veszteséges" a falhoz képest - ezek világításra szolgálnak. Hiszen már abból is világos, hogy hőenergetikailag deficites, hogy télen a nap DK-en kel és DNY-on nyugszik.
Van pár félreértés. Erre is millió megoldás létezik, csak kérdezni kell :) Redőny, lemezes spaletta, előtető, kültéri reluxa, bambusz, külső függöny stb. Amikor nincsen valamilyen építészeti tervezési hiba elkövetve, akkor nem is kell külön árnyékolás, szükség esetén ezek eleve részei egy energetikai tervnek.
Én is azt hittem, hogy milyen fontos lesz árnyékolni. Most már 2 nyár után azt mondom, nem biztos, hogy egy fillért is költök zsalugáterre, annyira nem melegedett a ház szigetelés nélkül se. Most, hogy le lett szigetelve nyilván ez is csökkent. Pedig délután 5-ig egy darab árnyék nem vetül a házra, telibe süti a nap. A nagyobb fényáteresztésű ablakról meg az a véleményem, hogy egyszerűen nagyobb ablakot kell rakni. :)
Szeretnék segítséget kérni, mielőtt nekilátnék kb. 4 hónap múlva a munkának a fórumozóktól ennek a szuterénes háznak külső hőszigeteléséhez.
A ház 170 m2-es, gázfűtéssel(ezt szeptemberben korszerűsítjük). Az alsó szint 30-cm-es salakblokk, felül hosszirányban vékonyabb tégla, keresztben szintén blokkok. Fagyoskodási szinten kellett a múlt fűtési idényben két emberre majdnem fél millkát fizetni úgy, hogy 5 cm polisztirol már volt fenn a felső szinten. Azóta volt ablakcsere, padlástér szigetelés(gyapot,30 cm), pince mennyezet szigetelés 5 cm grafittal.
14 cm grafitos szigetelés a cél. Saját munkát tervezek, állványozás, grafitos lemezek méretre vágása, szerszámok, dübelezés, vakolatimpregnálás ez mind megoldandó feladat, de már most is kérdőjeleket tettem fel magamban:
Az "1" képen jól látható a különleges módon cikcakkos, korábban felrakott 5 cm-es szigetelés, ami szerintem erősen bonyolítja a munkát. Vagy szintre hozom, ha vékonyabb anyagot használok a már szigetelt rétegen, vagy meghagyom ezt a többletet és marad cikcakkos. Az is kérdéses, hogy a tető alig lép túl a ház oldalán, ily módon szinte síkba kerül a tető és a fal.
Milyen szigetelést és rögzítést használhatok a 2. képen látható tégla lábazaton hogy az stabilan megálljon.
A 3. képen látható tetőtéri faburkolatot nem szeretném szigetelés nélkül hagyni(belülről most készített az ács egy felújított szerkezetet az ablak miatt, de az 10 cm-es gyapottáblával van megoldva...
Még arra is gondoltam, hogy mennyire takarná a szigetelés a külső fényt, nem lennének-e túl mélyen az ablakok?
...és akkor még vegyük hozzá, hogy elég csupán néhány foknyi eltérés a TÖKÉLETES déli iránytól és a már a baromi drága szuper-hőelnyelő ablakok is veszteségessé válnak (éves hőnyereség/veszteség mérleg)...
Én úgy tudom, hogy még a nyugati irány közeli ablak is lehet nyereséges. Az pedig nem pár, hanem 70-80 fokkal tér éppen el a déli iránytól.
Az a baj, hogy a laikus olvasó abból, hogy sokat szól hozzá valaki, azt a következtetést vonhatja le, hogy a hozzászóló biztosan ért a témához.
Sajnos ez a hozzászólás is példa arra, hogy a Mester úr olyanban mond véleményt, ami egy PHPP modell számításból kijöhet, de anélkül "érzésre" nem lehet megmondani.
Javaslom Ezermester úr, keress a neten egy PHPP részletes számítást, nézd át, és azután már elmondhatod magadról, hogy ha csinálni ilyet nem is tudsz, de legalább láttál már egyet.
Nem hinném, hogy a fórumozó mérnököknek bármi védelemre lenne szükségük, mert ők tudják a legjobban hogy egy új ház vagy egy régi energetikai felújítása sokkal összetettebb feladat annál, mintsem pár jól-rosszul feltett kérdésre adott kis terjedelmű válasz alapján meg lehessen azt tényleg jól csinálni.
De ez még mindig jobb, mintha a kivitelező kőműves mondja meg mit "szokott" ő csinálni, és az alapján lesz elköltve sok millió az építésre/felújításra.
Szvsz a fórum olvasása szükséges, de távolról sem elégséges feltétel. Azokat a műszaki tervezési/modellezési munkákat jobb ha elsőre hozzáértő mérnök végzi el.
"Nekem nyáron egyszerű és könnyű dolog kívülről árnyékolni."
Nagyon kevés helyen sikerül megvalósítani a tökéletes árnyékolást,
mert eresz jellegű árnyékolásnál többnyire a nyári napforduló déli állását veszik alapul (66°), de az a dög minden egyéb időpontban ennél alacsonyabbról süt (tehát valamennyire mégiscsak besüt az ablak egy részén), ráadásul az év összes többi napján alacsonyabban is delel (tehát más napokon még délben is besüt valamennyire), szóval egy jó hő-bevezetésű ablaküveg nem túl hasznos nyáron.
Ráadásul létezik visszavert infravörös sugárzás is: hiába nem tud közvetlenül rásütni a nap az ablakra, az ablak előtt lévő napsütötte kertről/kertitóról/teraszról/szomszédról infravörös hullámok is visszaverődnek az ablakba, amit az szépen be is vezet a lakásba.
...szóval én sem vagyok oda az extra hőbeeresztésű üvegért.
"....és a 0,6 g fényátbocsátású üvegek helyett kaptak 0,5-öst, ... Ilyenkor a passzív ház "nem működött",..."
...és akkor még vegyük hozzá, hogy elég csupán néhány foknyi eltérés a TÖKÉLETES déli iránytól és a már a baromi drága szuper-hőelnyelő ablakok is veszteségessé válnak (éves hőnyereség/veszteség mérleg). Sokan new tudják, hogy már a keleti és nyugati ablak-irányok sem nyereségesek.
Ezért szoktam mondogatni, hogy sok esetben kétséges a megemelt hőáteresztésű üvegre költött soksok pénz megtérülése. Persze aki a passzívházát minősíttetni is szeretné, az kénytelen a Passivhaus Insitut előírásain belül mozogni.
mivel minden alacsony infravörös kibocsátású/emissziójú (low-e) bevonat egyúttal ugyanúgy alacsony elnyelésű bevonat is
ezért a low-e réteg minden esetben és mindkét irányban rontja az ablak infravörös áteresztő képességét.
Tehát a passzívház ablakokon szerintem NEM low-e bevonat van, hanem ellenkezőleg: olyan réteg, ami éppenhogy javítja az üveg infravörös áteresztő képességét (ezt úgy képzelem el, mint a távcsövek lencséin lévő, olykor kékes színű matt "fényerő-növelő" réteget).
"azaz pont olyan vastagságban gőzölik fel, hogy optikai vastagsága negyedhullámhossznyi legyen. (?)"
Eegyrészt ez a tartomány meglehetősen széles, tehát nem meghatározható a negyedhullám hossz,
másrészt a gőzöléssel felhordható rétegvastagság igen messze van ezektől.
Nem tisztem megvédeni a fórumba író mérnököket, de ha házépítésre adnám a fejem, először a fórumokra szánnék pár napot, hetet és egy kis felkészültséggel kezdenék hozzá a szakemberek felkutatásához és az építkezéshez.
Ezt a jobb fényáteresztésű opciót már öt éve ajánlotta nekem az Internorm, amikor ablakot kellett választanom a passzívházamhoz.
Azonban az ablak teljes fényáteresztése csak EGY tényező a sok közül amelyek optimalizálásával (PHPP számítás) végül megszületik pl. egy passzívház. De mondhatnék egy jól szigetelt házat is. mert ott is optimalizálni kellene (legalábbis az alternatívák közötti választást megkönnyítendő az építtető számára), és nem azért tenni 15 cm grafitos szigetelést a házra, mert a fórumban azt írta a mérnökúr.
Üdv, Láttalak erre azután beleolvastam, mert ott érdekes dolgokról szokott szó lenni. 5-6 éve a német passzívház-építészek panaszkodtak, hogy maffia épült rá az üvegüzletre, és a 0,6 g fényátbocsátású üvegek helyett kaptak 0,5-öst, amit az egész országban csak egyetlen ezzel foglalkozó laboratórium mért. Ilyenkor a passzív ház "nem működött", ami viszont a beépítés után derült ki a használat során.
Azt persze nem tudom, hogy azóta valamiben változott-e a helyzet.
Ez maximális szoláris nyereségre törekvő háromrétegű, és 60%-os g értéke van. Egyrészt maguk az üvegek extrém tiszták, tehát kevés fényt nyel el az összesítve 1,2 centi vastag üveg. Másrészt valószínűleg tükröződésmentesítő bevonat a low-e réteg egyben, azaz pont olyan vastagságban gőzölik fel, hogy optikai vastagsága negyedhullámhossznyi legyen. (?)
A lényeg, hogy a g az nyáron is g, azaz ezt betervezve egy kétrétegű helyett nem csökken a nyári túlmelegedés kockázata. (Télen viszont nő a szoláris nyereség)
A low-e réteg lényegében olyan sugárzásilag, mint egy alufólia, csak átlátszó :) Szóval egy hőtükörről van szó. A hőtükör anyagok nem csak hogy visszaverik a sugárzást, de ki sem bocsátják. (Ha nem így lenne, az egymás mellé helyezett egyforma hőfokú hőtükör és fekete testünk közül a fekete felmelegedne, a hőtükör lehűlne, és máris lenne egy örökmozgónk )
Low-e rétegből kétféle van, keménybevonatos és lágybevonatos. Utóbbi lejönne ablakmosáskor, ezért csak a hozzáférhetetlen belső oldalra kerülhet. (A keménybevonatos meg csak pár helyen beszerezhető Magyarországon, átlag üvegesnél nincs, nem is tudja mi az.)
Első közelítésben tökmindegy, hol van, a külső táblán vagy a belsőn. Ha a külsőn van, attól a belső nem lesz hidegebb, mert az általa kisugárzott hőt a low-e réteg visszaveri, ami ugyanaz, mintha a low-e réteg belül lenne, és el sem indulna a sugárzás.
Második közelítésben ha extrémek a viszonyok, vagy sérül a párazárás, akkor ha a két üveg közé pára jut, akkor az a hidegebb külsőn fog lecsapódni. Ha ott a low-e réteg, akkor azt elfedi a víz, ami már nem hőtükör, tehát a hőszigetelés leromlik. Ha a belsőn van, akkor csak az ablak optikai tulajdonságai romlanak le, a hőszigetelés érdemben nem. Ezért kerül kétrétegű üvegezésnél a low-e a belső tábla hozzáférhetetlen oldalára.
Háromrétegű üvegezésnél így az lenne a logikus, ha a legkülső üvegen ott sem lenne low-e, hanem a középső üveg külső oldalán. Ha nem ott van, annak két oka lehet. Gyártástechnológiai (bármit jelentsen is ez, én nem tudom...) vagy a külső nem csak low-e, hanem hővédő vagy fényvédő is. Fényvédő = mindent visszaver vagy elnyel, hővédő = az infrát erősebben veri vissza (olyan sajna nincs, ami csak és kizárólag az infrát, és a láthatóból nem vesz le)
Az üvegezés U értéke adja meg a hőáteresztő, a g értéke pedig a napenergia áteresztő képességét (ha indexekkel többféle g van, akkor külön meg van adva a látható fényre is, illetve lehet még a nettó üvegre és a teljes nyílászáróra értelmezni).
Szokásos g értékek (csak az üvegezésre értve, a keret árnyékoló hatása nélkül):
egyszeres: 87% (0,87), de továbbiakban százalékosan, mert úgy szemléletesebb
kettős: 78%
háromszoros: 70%
kettős + low-e: 65-72%
háromszoros + 2*low-e: 50%
kettős fényvédő: 25%-48%
Ezek elvileg szerepelnek az ablak dokumentációjában. Látható, hogy a low-e réteg kb. 10% fényt levesz.
Ízlés kérdése, de nekem sokkal jobban tetszik a három réteg low e-vel, mert nincs hidegsugárzás télen. (Bár annak is örülnék, ha a háromrétegű ablakaim nagyobb fényáteresztésűek lennének, nagy tisztaságú üvegből)
Nekem nyáron egyszerű és könnyű dolog kívülről árnyékolni.
A közérzetemen nagyon sokat javít télen, hogy télen borult időben is sok a természetes fény a lakásban.
Persze én a telet nem a hideg, hanem a relatíve sok sötét miatt nem kedvelem. ;)
Én abból indulok ki, hogy az energetikai programban meg tudok adni többféle üvegezést. Ha túl nagy az épület nyári túlmelegedése, akkor rárakok egy low-e üveget, és máris beesik a határérték alá.
Azt hiszem volt eszmefuttatás egyébként arról, hogy energetikai mérleg szerint melyik lehet a jobb: nyáron hűteni a túl sok napsütés miatt, vagy inkább kizárni a napsütést és télen emiatt többet fűteni.
A kettő jó tulajdonságait ötvözi, ha mindkét oldalon low-e van (szerintem). Viszont ha tényleg van rendes árnyékolás, akkor a külső kvázi felesleges.
(most már kiváncsi vagyok, holnap megnézem a saját ablakom specifikációt)
A LOW-E bevonat úgy működik mint egy "egyenirányító" ? Az egyik irányból átengedi a hőt a másikból meg nem? Ha mindkét irányból visszaveri, mi értelme mindkét szélső üvegre tenni bevonatot, miért nem csak a középső üvegre raknak?
Nekem 3 rétegű argonos meleg peremes mindkét felén LOW-E bevonattal. Ajándék volt, alapáron adták, de nincs pára az ablakon, míg a REHAU profilos hideg peremes 2 rétegű ablakaimnál csorog a pára reggelre, pedig konvektor van alatta.
Az argon elillanasa vegett, vagy valami mas ok? Nalan 2+1 retegu az uvegezes. Mig ketretegu volt, minden hideg napon folydogalt a viz az uvegekrol. Miutan felszereltem a harmadik reteget, azota sehol egy csepp viz. Aztan a szigeteles felragasztasa utan(2x10cm) mar a benapozas is korlatozodott majus kozepere. Igy a kulso LOW-e reteget megsporoltam:)
A Te esetedben mindket iranybol fekezik a ho athaladasat. Ha nem lett ugy epitve a haz, hogy mondjuk majustol mar ne susson be a Nap, akkor van ertelme a kulso retegnek.
épp most próbáltam ki egy aktív zajcsökkentős fejhallgatót. az alapelve tulajdonképpen az, hogy a kívülről érkező zajt ellenfázisban hozzákeveri a fülhallgatóba érkező jelhez (ennél picit bonyolultabban csinálja). valami hasonló alapelven marketingezett hőszigeteléssel szerintem le lehetne húzni pár nagyon gazdag de nagyon okos embert.
"hol az erkélyek külön lábakon álltak. ezt sajnos csak svédországban lehet kivitelezni (az egész skandináv félsziget egy darab merev gránittömb, itt nem fog "külön süllyedni" az épület egyik-másik része)"
Alacsonyenergiás házaknál rutineljárás, hogy az erkélyek/teraszok lehetőleg ne legyenek a fűtött épületrész "hűtőbordái" Ehhez azonban nem szükséges gránit talaj: ha a különálló erkély-építmény a talajszint alatt megfelelően össze van kötve a főépülettel (magas építmény esetén még felül is), akkor együtt fognak mozogni gránit talaj nélkül is.
Így lett kialakítva a nemrég ünnepelt újpesti passzívház társasház folyosó-építménye is: a közlekedő folyosók magától a háztól gyakorlatilag teljesen független építményt képeznek, tehát a folyosó-építmény és a hőszigetelt ház betonilag gyakorlatilag nincsenek összekötve egymással (csak a minimálisan szükséges pontokon).
Ez tutira pillérvázas épület, azaz ezek a kitöltő mezők semmiféle teherhordást nem visznek.
Igy meg lehet csinálni akár 75-ös fémváz profilból, amire kivülről még mehet akár hőszigetelés is, ami hőhidmentessé teszi.
Mondjuk kiváncsi lennék milyen hőszigetelő anyagot használnak, mert a PUR/PIR-en kivül nem tudok elképzelni mást, ami ilyen vastagságban is jól hőszigetelne.
egyébként (érdekesség) láttam olyan tízemeletes épületet, ahol az erkélyek külön lábakon álltak. ezt sajnos csak svédországban lehet kivitelezni (az egész skandináv félsziget egy darab merev gránittömb, itt nem fog "külön süllyedni" az épület egyik-másik része)
Mekk foglak mondani Holgerssonéknak (Gatavägen 27), hogy befényképeztél a magánéletükbe!
:)
Egyébként 20 centis falvastagságban már lehet akár kielégítő hőszigetelés is - persze a tartószerkezet valószínűleg valamennyire hőhidassá teszi ezt is. Én leginkább a 12 centis falazatot furcsállottam.
holnap keresek képet a könnyűszerkezetes falról is, az még tutibb mert az ablakot kinyitva, belülről is le tudtam kattintani és rátettem egy kockás füzetet mérőeszközként.
januárban csináltam pár fényképet, próbálom majd kinagyítani a releváns részeket, amelyeken látszanak a falvastagságok (vékonyságok). kéretik elvonatkoztatni a lakások belsejétől (a svédek nem használnak ablakrongyot, de azért még nem illik benézni másokhoz).
"45cm-es szigeteletlen vályogfalú, jó ablakokkal rendelkező háznál, van számszerűsíthető értelme levenni a fűtést pld. éjszakára? Próbálgattam így is, úgy is, de úgy tűnik, hogy amit éjjel "megspórolok" azt reggel vissza kell pótolnom, tehát ugyanott vagyok."
A B30-as téglát már csak akkor szoktam szóba hozni, ha az illetőt sikerül lebeszélni a 44-es tégla marhaságról.
A B30-as téglát olyanoknak lehet javasolni inkább, akik már tisztában vannak az alapfogalmakkal, úgy mint:
- páratechnika
- hőtároló tömeg
- hanggátlás
és rá lehet őket arra döbbenteni, hogy a hőátbocsátási tényező sokadlagos, ha van rajta 12-15 cm hőszigetelés.
Nekem van egy összeállitott táblázatom, amiben ki vannak gyűjtve a falazóanyagok, ezek U értéke különböző hőszigeteléssel (és anélkül), a hanggátlás, és az anyag+munkadij.
Azzal lehet érvelni, mert leteszem elé, és a számok beszélnek.
okok, csak hitetlenkedem. kulso hatarolo fal 12cm? mi a szerkezete azoknak a hazaknak?
amugy nalunk is van ilyen, pl a panelhazakban az erkenynel az ablak alatti parapet szokas farostlemez, 10cm kozetgyapot, alulemez retegrenddel keszuljon, olyan is.
Nem régi házak ezek, és persze nem családi házak. a húsz centis fallal épült házak 10-15 évesnél nem régebbiek, 6-8 emeletes tömbházak Stockholm egyik drága részén (Södermalm). A lakások ára ezekben a házakban 2-3 milka per m2. Rasszizmus svéd módra :)
"ahol 10-12 centi, ott kívülről svéd faburkolat, belülről talán gipszkarton, közte nyilván valami szigetelés."
Hát... ha 10-12 centiben benne van a faburkolat is, azt a svédet nagyon átverte az építésze... Nemigen létezik olyan (megfizethető) hőszigetelő anyag, aminek 8-9 centi vastagságban értelme lenne svédországi körülményekre.
Mondjuk lehet, hogy ezek régi házak, akkor épültek, amikor még kék volt az ég és fillérekbe kerültek az energiahordozók.
nem tudom, ahol 10-12 centi, ott kívülről svéd faburkolat, belülről talán gipszkarton, közte nyilván valami szigetelés. a 20 centis falat nem tudom. nem kong.
egyébként lehet tízcentis falat csinálni ami megfelel a szigetelési elvárásoknak, 0.25 körüli U értékkel. veszek a boltban háromrétegű ablakot Ug=0.7-tel és hármat egymás mögé rakok.
Pl. 30 NF + 12 cm grafitos EPS-sel sokkal jobban jár. Nem lesznek hőhidak (nyilván ablakoknál, redőnyöknél és más hasonló kritikusabb helyeken oda kell figyelni), hőtechnikailag alapban jobb és a fal is vékonyabb kicsivel.
Egy kollégám most szeretne építkezni, és nagyjából adott az anyagi kerete. Jelenleg 44-es vázkerámia falra gondolt szigetelés nélkül. Szerintetek mi most a jó falazat/szigetelés kombó? Sajnos árakat nem tudok, de jobbnak tűnik egy keskenyebb fal+eps...
- utólag lehet-e ezzel valamit kezdeni (gondolom nem nagyon), szigeteléskor már nem volt idő itt is bontani, így kb 1-1,5cm purhab került az alu párkány alá, mennyire nagy hőhíd ez?
- beton lépcső: itt gondolom csak a bontás jöhetne szóba, kb 15 lépcsőfok, végig határos a fallal, szerencse nem mindegyik fűtött tér
Valószínű ahol erősen érte a nap még gondos bontás esetén is sérülne.
Kb. 5 éve felrakott műanyag takarólécet szedtem meg és meglepően elvesztette már rugalmasságát, még az É-i fal esetén is.
A +5 foknál arra gondolt, hogy a polisztirol ragasztani illetve hálózni, valamint a nemesvakolatot is ezen hőmérséklet felett célszerű kivitelezni, míg a másiknál nincs ilyen probléma.
Biztosan nem lenne rossz amit írtál, de a műa burkolást már nem tudnám visszatenni, mert bármennyire óvatosan szedném le, akkor is sérülne, no meg a ilyen-olyan rövid darabokat mind meg kellene jegyezni, h honnan jött le. Pótolni meg már nem tudom, és esztétikailag sem nyerne meg.
"Viszont ez a fajta hőszigetelés nem csak plusz öt fok felett kivitelezhető."
Köszönöm a véleményedet, elfogadom, logikusnak is tartom amit írtál a födémről. Meg is fogom feltétlen csinálni a faltetején körben a gyapotos szigetelést. Ide és a padlás egész felületére lépésálló hungarocell ugye nem lenne jó? Mert ide mindenképpen átszellőzős szigetelés kell ugye?
A fallal kapcsolatban még annyi kérdésem lenne, h a számítások milyen szigetelési érték különbséget mutatnak a jelenlegi és a tervezett rétegrend szerint. Csak nagyságrendileg gondolom, jelentős? B-30 / 3cm nikecell / 1cm légrés / műa borítás, ergo B-30 / 12cm grafitos EPS.
45cm-es szigeteletlen vályogfalú, jó ablakokkal rendelkező háznál, van számszerűsíthető értelme levenni a fűtést pld. éjszakára? Próbálgattam így is, úgy is, de úgy tűnik, hogy amit éjjel "megspórolok" azt reggel vissza kell pótolnom, tehát ugyanott vagyok.
Hát valahol felmegy a pára nem tudom hogyan tudnám kideríteni hogy honnan jut fel, akkor gyapotból majd tákolok valamit és meglátom az eredményt, Nem tudom idén lessz e még igazán hideg, hogy tesztelhessem?
Polisztirol zsalus háznál a tetőtérben a párazáró fóliát hozzá lehet ragasztani a belső 5 centi polisztirolhoz, vagy vissza kell szedni betonig és oda kell ragasztani? (ragasztós ezt állítja). A szarufák alatt (eddig minimum felmegy a fal (cikk-cakk a legó)) még 20 centi szigetelés jön, tehát a párának minimum 20 centit kell majd megtenni a polisztirolban. Szerintetek?
Ha alulról (a lakótér/hőszigetelés határvonalán) valóban tökéletesen légmentes a párazárás, akkor mindegy, hogy mivel zárod el a lyukat.
De ha csak egy pici rés is marad a felfelé törekvő párás levegő számára, akkor már a felső lezáró nagyon-nagyon jó páraáteresztő anyagból legyen, tehát valamilyen gyapotféle és ha nem elég merev, akkor csakis pár léccel vagy valamilyen ráccsal tedd merevvé. Eszedbe ne jusson oda eps habot, neadjisten nejlon fóliába csomagolt akármit tenni! Ha már elkövetted azt a hibát, hogy a meleg párás lakáslevegőt felengedted a hideg térbe, akkor legalább hadd haladhasson tovább akadálytalanul a külvilág felé.
Üdv MEkkelek, ma reggel felnéztem a tetőtérbe, mivel tegnap leszedtem az a szigetelést amit a feljáró fölé raktam és nem láttam vizesedést. Lehetséges hogy korábban azzal hogy föléraktam a lassan szivárgó párát összegyűjtötte alatta és a tökéletlen zárás miatt kicsapódott mellette?
Akkor előfordulhat hogy így nem csapódik ki mert szabadon tud távozni?
Ha a ház falán lévő műanyag burkolat újra felhasználható,
akkor elgondolkodnék a házfalra egy mondjuk 20 centi vastagságú lécvázon és arra visszarakni a műanyag burkolatot.
A fal és a burkolat között:
- 15 centi üveggyapot
- páraÁTERESZTŐ fólia
- 5 centi átszellőztetett légrés
- külső burkolat
Sok házon lehetne alkalmazni ilyen hőszigetelési megoldást, de a külső burkolatok ára sajnos durván megdrágítja a dolgot, így hiába tudnál spórolni az olcsó üveggyapottal (meg az olcsó munkaerővel).
Viszont ez a fajta hőszigetelés nem csak plusz öt fok felett kivitelezhető.
Szia a feljárót körbeszigeteltem ilyen tőmítőszalaggal, most vagy elvan vetemedve vagy nem jól csináltam,megpróbàltam teljesen körbemenni, báremlékeim szerint a szembelévő részén amikormászik felaz ember, nem volt túl sok hely. Amit feléhelyeztemszigetelész amellettláttam a vizet, a szigetelésre folyva.
Sziasztok! Elég sokat visszaolvastam a fórum beszélgetéseiből, de teljesen laikusként bizonytalan vagyok a gondolataimban a szigetelésemmel kapcsolatban. Úgy érzem, h itt hozzáértő szakemberek időt/fáradságot nem kímélve sokat segítenek az érdeklődő fórumozóknak. Én is szeretnék kérdezni Tőletek. Tető csere miatt tavasszal fel lesz állózva a lakás. Ennek kapcsát fordult meg bennem, h esetleg mennyibe kerülne és érdemes e a homlokzat szigetelésbe is belevágni. 50 cm lábazattal, földszint, emelet, padlástér pala fedésű nem beépített nyeregtetővel, tűzfallal. A gerinc kb 9,5m. A homlokzat felülete 260 m2, a lábazat 18 m2. Igazából 15 éve az ablakok (2 réteg üvegesre) műanyagra lettek cserélve és kapott egy akkor "divatos" szigetelést, amivel eddig meg is voltam elégedve. Jelenleg ez a rétegrend belülről: B30-as tégla kívül-belül 2-2 cm vakolat, 3cm nikecell 4cm párnafák közé beszorítva, 1cm légrés, kívülről pedig fehér műanyag borítás kb 1cm bordákkal. A födém rétegrendje alulról: 12mm gipszkarton, 10cm táblás kőzetgyapot, vakolat, nádháló, deszka, gerenda, (közöttük 15cm légrés), deszka, 10cm salakbeton. Penészedés soha nem volt. Elgondolásom szerint a jelenlegi szigetelést visszabontanám a vakolatig, a szükséges vakolatot kijavítva rátennék 12 cm grafitos EPS-t, a lábazatra pedig 10cm XPS-t. Ablakhoz nem nyúlnék, födémen még agyalok, mert a járhatóságát meg akarom tartani. Mit szóltok hozzá, esetleg számításokkal, építő jellegű kritikával meggyőzni/érvelni a fontosságáról, vagy úgy hülyeség ahogy van ...
Üdv korábban írtam, felraktam a tetőtérbe eps- szigetelést 2*16 cm-ert, páratechnikai probléma lehetséges volt mivel alul üveggyapot van, most felnéztem hogy mi a helyzet és a padlásfeljáró mellet láttam vizet, ( korábban a padlásfeljárót megpróbáltam lezárni hogy folytonos legyen a szigetelés így 3 db összeragasztott szigetelést helyeztem rá,( úgy tűnik nem sikerült légmentesen, illetve hőhíd is van gondolom)
Kérdés - Ha leszedem akkor lejjebb csapódik le a pára is kifolyik a padlásfeljárón, vagy el tud illanni a légtérbe?
Lassan a tetősík ablak kávájának szerkezetével is kész leszek.
7cm hőszsigetelés kell az UD profil és a szarufa közé. 7cm-es kőzetgyapotot csak a Paroc UNS 37Z-t találtam.
Az jó oda, vagy van valami speciális odavaló kőzetgyapot?
Akkor másként kérdezem.
Kell-e speckó hangszigetelésre is ajánlott hőszigetelés (pl. Airrock ND) vagy "akármilyen" táblásított kőzetgyapot jó? (pl. Multirock, vagy a méretben passzoló Paroc UNS 37Z)
...és persze lehet kombinálni is a vagdosós dolgot: pl
- egy 16 centi vastag XPS-t hosszában háromfelé vágni,
- a 3 db 40 centis darabot lapjával ferdén elvágni (egyik végén 8 centinél, a másik végén 1 centinél)
az így kapott 6 darabot okosan a falra ragasztva 180 centi szélesen lesz 80 centi magas lábazati hőszigetelésünk, ami a tetejénél 15 centi vastag, alul meg 1 centis, és mindehhez csak egy darab XPS-t használtunk fel.
"Tegyük hozzá az xps tábla akkora amekkora (50x100-as ha jól emléxem), darabolni meg nincs értelme."
Valóban csak úgy érdemes vágni, hogy ne legyen hulladék (leeső darab).
Tehát:
- három felé vágva 3 x 40 centis darabot kapunk, ami pont jó 40 centi magas lábazati hőszigeteléshez
- hosszában két felé vágva 2x30 centi az eredmény, pont ennyi xps kell minimum a talajsík felett (a többi felette lehet már olcsó hab is)
- ha meg lefelé vékonyodó a lábazati hőszigetelés, akkor viszont lapjával elvágva lehet anyagot spórolni: egy 16 centi vastag xps táblából hulladék nélkül le lehet gyártani mondjuk 2 db olyan lapot, aminek az egyik vége 12 cm vastag, a másik vége meg csak 4 cm.
Födémszigetelésnél tartunk, isocell cellulóz és kőzetgyapot között vacillálunk. Természetesen több információáradat után mégis csak az isocell cellulóz (újságpapír hőszigetelő anyag) felé hajlunk. Ez így szép és jó, de arra lennék kíváncsi hogy gyakorlatban is egy nagyon hasznos hőszigetelő rendszerről beszélhetünk-e?
...és hogy csak géppel lehet-e befújni, vagy akár kézzel is elteríthető nagy biztonsággal?! (20cm vastagságú)
Tíz centiket te levagdalnál belőle? Az illesztéseknél keletkező hőhidakkal szerintem többet veszítesz mint amit az anyagköltségen megnyersz. 10%-t meg inkább alkudni kell az árból. Én simán egész táblákat rakattam be állítva.
"Olvastam, hogy az XPS-t illik 60 cm mélyre levinni. Nincs pince, szuterén, a belső szint 15 cm-rel a kinti járdaszint felett van."
A padlószint magasságában a lábazati hőszigetelés hiánya értelemszerűen pont ugyanakkora energiaveszteség, mint ha (felette néhány centivel) nem lenne hőszigetelve a falad. A padlószinttől lefelé (tehát a fűtött lakótértől távolodva) ennek fontossága egyre csökken, én (padlószinttől lefelé) kb 40 centiig mindenképpen hőszigetelném a lábazatot (akár van járda akár nincs) persze ettől lefelé is hasznot hoz minden plusz centi, de ez szerintem már legyen egyéni pénztárca (tehát befektetés/megtérülés) függvénye.
A talajsík alatti 60 centi az a fagyhatár, ennek a mélységnek semmi köze a lábazati hőszigeteléshez, a hideg az ugyanúgy hideg nulla fok felett és hideg nulla fok alatt is.
Ha viszont milliárdos vagy akkor rekordkísérlet céljából csinálhatsz tökéletes lábazati hőszigetelést: ehhez talajsík alá kb 150 centire kellene lemenned, ebben a mélységben már alig változik a hőmérséklet télen/nyáron, tehát ez az a mélység, ami alá valóban nincs értelme lenyúlni a lábazati hőszigeteléssel :)
- maximális lábazati hőszigetelés: talajsík mínusz 150 centi (ennél lejjebb nincs értelme)
a kettő között van az egyéni mozgástered (pénztárca függvénye: a legfelső plusz centi mondjuk öt év alatt hozza be az árát, a legalsó meg kb kétezer év alatt)
A hőszigetelés jósága a padlósíkban kb ugyanolyan jó legyen, mint a falé (szerintem lefelé óvatosan vékonyodhat).
Vakolható kőzetgyapot választásnál mire érdemes odafigyelni? Itt nincsenek olyan buktatók, mint az eps-nél a pihentetési idő pl? Elég nagy a szórás ár tekintetében, azért kérdezem.
Mert a kőműves nem fog a vasbeton pillérszakaszra cementes vakolatot használni, hanem egybekeni mészvakolattal a kettőt. Új épületnél meg akad azért még mozgás, és a fal-pillér csatlakozásnál (mindig) végig fog repedni a vakolat.
A mészvakolat meg nem marad fent a vasbetonon, ha elvesziti a két oldalon a kapcsolatot a "többiekkel".
Már korábban is segítettetek, és most megint vagy egy kérdésem.
Egy 30-as Porotherm téglából épülő fűtetlen garázs szigeteletlen falába néhány betonoszlopot tervezett a statikus. Az oszlop szintén 30-as, így nem kerülhet rá semmilyen szigetelés. Attól félek, hogy a betonról belül le fog jönni a vakolat idővel.
Kell szigetelést tenni a betonra vagy azt sem kell szigetelni, ha a fal nincs szigetelve?
Úgy néz ki, hogy megveszünk egy 300 m2-es házat. B30-as téglából épült a 90es évek elején, a falakon hőszigetelés nincs, a tetőn van 15 cm kőzetgyapot. A falfelület kb 200 m2, az ablakok kb 55 m2 és egy egyszerű gázkazán fűti.
Hozzávetőlegesen itt mennyi lehet az éves fűtési költség (21-22 C benti hőmérsékletnél), és hőszigeteléssel, ablakcserével kb mennyire csökkenthető? Az energetikai tanusítványt még nem láttunk, amit az előző tulaj meg mond (30e Ft/hó átalány), az nem mérvadó, mert csak egy részét lakják a háznak.
Végigolvastam három évre visszamenőleg a fórumot, az nyilvánvaló, hogy a hőszigetelés ilyen paraméterek mellett viszonylag hamar meg kell, hogy térüljön. Én 14-15 cm-es grafitos hőszigetelésben gondolkodom. Ennek kapcsán felmerült bennem elég sok kérdés: - Van jelentős különbség az egyes ismert márkák grafitos rendszerei között? - Igaz a 14 cm-re is, amit 20 cm-re írtak, hogy két rétegben érdemes szigetelni? (Ahogy nézem, ugyanakkora hab két rétegben 30%kal drágább - kompenzálja ezt az, hogy kisebb dübel kell, vagy más?) - Olvastam, hogy az XPS-t illik 60 cm mélyre levinni. Nincs pince, szuterén, a belső szint 15 cm-rel a kinti járdaszint felett van. Mi történik, ha ezt nem csinálom meg (40+ méteren feltörni a járdát és elásni az XPS-t költségben és munkában is elég jelentősnek tűnik)? - Az XPS általában vékonyabb szokott lenni mint az EPS. Ennek van valami műszaki oka is, vagy csak a költségek miatt? 14-15 cm grafitos EPS alá milyen vastag XPS-t tegyek? A földszint is lakószint, konyha, nappali spejz van benne. - A lábazat (XPS) az mennyi? 30-50-100 cm magasságig tart? - Gázcső van a külső falon, feltételezem, hogy van valami előírás, hogy azt nem lehet "elásni" a szigetelésbe. A kiemeléséhez kell valami terv, vagy csak kijön a gázszerelő és átszereli (gázóra a kerítésnél)?
Azt gondoltam ki, hogy a porotherm profi 38-as teglak fugait kikennem kivul vakolattal. De nem telibe az egesz falat, hanem csak a fugakat (fuggolegesen van ahol 1-2 cm is van koztuk, vizszintesen csak max par mm - a fuggolegesekbe mar sok helyen nyomtam purhabot, de a par mm-es vizszintes hezagokon nagy szelben szerintem ugyanugy bejon a levego).
Ez szerintem sokat javitana a haz legzarasan, amig a kulso hoszigeteles el nem keszul. Van vkinek ezzel tapasztalata?
Nálam 1-1.5 fokos a különbség a (teljesen) leengedett és nem leengedett között.
Igazából nagyon nagy minuszokban szoktam leengedni a hálóban teljesen, egyébként inkább csak árnyékolási/belátást akadályozó szerepet tölt be.
Ezt a hőszigetelt lamellát olyannak tartom, mint a hőszigetelt garázsajtókat. Az rendben, hogy a lamellák hőszigetelt(ebb)ek, de közben a levezető sinrendszer továbbra is fém, valamint nem tud megvalósulni a teljes légzárás, emiatt gyakorlatilag nem sok különbség van hőmegtartás szempontjából a lamellák között.
sztem van annál olcsóbb is ez milyen ár különben beépítéssel együtt? Nálam PU-val töltött alumínium redőny van , az ablakok 1,4-es üvegezésűek, jelenleg a nem redőnyös ablakokhoz képest +2 C-ot különbség van az üvegfelületeken.
Nem tudom ez mennyit jelent, nem hinném hogy a műanyag rosszabb értékekkel bírna ha pu-val megöltik.
Majdnem mindegy a hőszigeteltségi különbsége, mert akkor lenne lényeges, ha az ablak és a redőny közötti levegő teljesen zárt légréteget tudna alkotni. Mivel azonban a redőnysin FÉM, valamint felüle a redőnytok sem tud se hőszigetelt, se légzáró lenni, ezért a két féle redőny között ebben a tekintetben nincs nagy különbség.
Régi ablakoknál jelentős inkább a redőny hatása télen, de ott is abból fakad, hogy nem zár megfelelően az eblakszerkezet, és a leeresztett redőny ezt a filtrációt mérsékli. Valamint persze a szél közvetlen hűtési hatását az üvegre mérsékli.
Alu redőnynek inkább időtállósági szempontja van, mert nem eszi meg az UV, tehát tényleg örök élet tud lenni. A műanyag (állitólag) 10-15 évet bir. Továbbá betörésvédelmi szempotból értelemszerűen az alu jobb.
Kompromisszumos megoldás a műanyag lamella, alul alu inditósinnel. Ez azért kell, mert ha véletlenül lecsapódik a redőny, az alsó lamella ha műanyag akkor könnyen sérül.
Valaki rakott már fel Alumínium redőnyt? Hőszigetelést tekintve állítólag jobb mint a sima műanyag. Mennyi ennek a reális nm2 ára? Van egy 22.000ft ajánlatom.
Erkély ajtó és ablakra szeretnék egy ilyet hőszigetelés és árnyékolást miatt. Az a terület amit leakarok fedni ezzel 5nm2.
Hőszigetelés szempontjából egy aluminium redőny a sima műanyaghoz képest sokkal jobb? Megéri a dupla annyi árát?
Az üveg részben hőtükörként is működik, részben át is engedi magán a hősugarakat,
tehát a hőkamera részben az üveg felszíni hőmérsékletét mutatta, részben meg talán az üvegen túli és/vagy az üvegben tükröződő világ eltérő hőmérsékletét mutatta.
Ha CSAK az üveg hőmérsékletét szeretnéd látni a hőkamerában / infra hőmérőben, akkor tapassz/kenj rá egy olyan felületet, ami megakadályozza, hogy hőtükörként működhessen és azt is, hogy a átengedje magán az infravörös hullámokat a túloldalról. Profik öntapadós (matt felületű) fóliát használnak, amatőröknek jó lehet mondjuk egy pl étolajjal tapadóssá tett újság is. (a mérés után ne felejtsük el lemosni az olajat az üvegről, még mielőtt hazaér a zasszony)
Aki üveg (sőt, bármilyen tükröző és/vagy infra áteresztő) felületre hőkamerát vagy infra hőmérőt irányít, az olyan, mintha egy nagy léggömb tömegét felfújt állapotban szeretnénk megmérni a tűző napon egy mérleggel: soha nem tudhatod, hogy mit is mérsz valójában :)
tegnap este körbefényképeztem a házat. nagyon látványos a lábazati szigetelés, a viszonylag jól szigetelő (anyagú), de megdöbbentően rosszul záródó bejárati ajtó, az eleve rosszul szigetelő teraszajtó, illetve az, hogy a szerelőbetonnal egybe vasalt terasz hűtőbordaként működik. a leggyengébb pont jelenleg az ablakok; a keretek viszonylag jók, és elég jól záródnak, de az üvegek hidegek.
Esetleg meg tudná nekem valaki mondani, hogy egy 10 méter hosszú, 3 méter átmérőjű fóliasátorban hány watt fűtőteljesítmény kell 15 fokos hő-lépcső eléréséhez? Vészfűtés lenne. A sátor a talajon áll, és minden felülete 150mikronos fóliával van befedve.
- (általában) vastagcsöves ezáltal sok vizet tartalmaz, nagy hűlőfelületekkel
- a nyitott rendszerek csövei és radiátorai általában tele vannak szennyeződésekkel, valamint a vascsövek is belülről oxidálódnak, tehát még egy alapos átmosás után is marad kosz a rendszerben, ami nagyon nem tesz jót a kazánnak
- nyitott fűtési rendszerre nem lehet rárakni a zárt égésterű kazánt, mert kell neki egy alap nyomást biztositani, hogy működjön
Természetesen megoldható egy jól méretezett hőcserélővel a dolog, de ezzel elveszik a turbós/kondenzációs kazán hatásfok előnye.
Légréssel nincs gond 5-6 cm megvan végig és kézzel érzem az áramlást a gerincnél...kész van már a házam 5 éve, csak most jutottunk el a tetőtér beépítéséhez.
Nobasil-lal már volt dolgom, nekem nagyon szakadós, lágy anyag, nem volt szimpi, ráadásul alig olcsóbb. Nem az ár a kérdés főleg, mert néhány tízezer ft különbség van 110nm-nyi szigetelőanyagban,, tetősíkba 20cm-t plafonba 35 cm-t terveztem...., 10 cm-es mezei üveggyapot filcem pont van annyi száraz helyen tárolva, hogy azzal majd a plafonba, a fogópárok közé kerülő 25cm-t felülről még ezzel beborítsam...
egy parezer negyzetmeteres irodaban, ahol kb orankent-ketorankent van egy legcsere, nem trivialis a parasitas. nem lehet szobaszokokuttal megoldani a kerdest. az epulet uzemeltetoje meg ugytunik nem akarja, ezert keresem a jogszabalyt.
Mondjuk a mostani 0.40 körüli érték sem monható rossznak, csak páratechnikailag szar.
páratechnikailag szar: az mit jelent gyakorlatilag? 10 éve van így, egy szem penész nincs sehol a házban, igaz az ablakok se légtömítettek illetve szellőztetés-mániások vagyunk. Vagy esetleges probléma csak később jelentkezik? Mire érdemes ügyelni?
A falszigeteléssel kapcsolatban megnyugodtam, akkor nem is olyan rossz ez, csak az É-Ny fekvésű szoba hűvösebb a többinél. É-i fala hűvösebbnek is tűnik, azért gondoltam arra, hogy teszek még rá szigetelést. Megoldható az, hogy csak az É-i falra tenni 8-10 cm gyapot szigetelést? Gondolok itt az élzárásra.
A szobákban laminált padló alatt van 2 cm lépésálló Nikecell.
A fűtéshez: Dunaferr Lux radiátorok vannak vastagon túlméretezve. Gázfűtésnél +5-10 C külső hőmérsékletnél nem megy feljebb a vízhőfok 45-50 C-nál, mert lekapcsol a szobatermosztát (22 C szobahőmérséklet). Akkor nem is olyan egyszerű, hogy csak beépíttetem az új gázkazánt... ...és kész? :)
Figyelembe vetted, hogy a topiktars ezt irta? 5 cm Nikecell szigetelés került 2002-ben (EPS30, a lábazat EPS100) Az EPS 30-ra gondoltam. Az olyan puha anyag, ami nem hinnem, hogy megegy reteget elbirna problema nelkul. Szerintem.
ezzel sajnos nem megyek sokra. 26 fok van, amibe normalis esetben beledoglenenk, de igy hogy munkaidoben 25, azon kivul 15% a paratartalom egesz kibirhato. viszont estere pl kiesik a szemem. meg pl nem tudok orrotfujni, mert azonnal beleszarad minden.
Nekem a Winwatt azt mutatja, hogy az EPS nem jó a gázszilikátra páratechnikailag, csak a gyapot.
Viszont a jelenlegi EPS-re ha ráteszel 8-10 cm gyapotot, akkor a jelenlegi rossz konstrukciót is megszünteted. Nem szoktam ilyet javasolni, hogy középen maradjon egy párafékezőbb réteg, de itt a program szerint nem lesz gond ezzel a "szendviccsel".
(mig 10 cm EPS-el a helyzet csak romlik)
Ezzel a falaid egyébként 0.2 W/m2K körüli értéket érnek el, ami hosszútávon is jónak számit.
Mondjuk a mostani 0.40 körüli érték sem monható rossznak, csak páratechnikailag szar.
A falon keresztül tehát nem lesz olyan nagy a fűtésmegtakaritásod. (~180 Ft/falm2/év, azaz 30+ év alatt térülne meg a gyapot)
A kazáncsere húzósabb tétel lesz, mert ha jól veszem ki a szavaidból, akkor most vastagcsöves, nyitott fűtési rendszered van.
Ha kondenzációsra akarsz cserélni, akkor:
- teljes fűtési rendszer csere csövekkel és radiátorokkal
- zárt rendszerré alakitás
- kondenzációs kazánnak gázterv, kémény, átadás-átvétel (kazán+kémény árán felül még 150e Ft kb)
- az öntvénykazánhoz kell egy 1500 literes puffer (50 l/kW), és egy rakás biztonsági cucc (mivel zárt rendszerre fog csatlakozni)
Én első körben megoldanám a tetőt (hogy ne ázzon be a padlás), majd a födém hőszigetelését. Ezután megvárnám amig teljesen kipurcan a mostani kazán, mert egy komplett rendszer ekkora házra mindenestől 1.2-1.5 milla. A megtakaritás meg mondjuk évi 3-400 m3 lenne (a gépészeti korszerűsités miatt).
Majd a legvégére hagynám a homlokzati hőszigetelést, bár itt az emlitett páratechnikai dolgok miatt oda kell figyelni (illetve reménykedni, hogy nem lesz gond)
Sziasztok, Szeretném a 1996-ban vásárolt családi házamat energetikailag korszerűsíteni. A ház 1978-ban épült, 110 nm-es, gázszilikát blokk falak, nyeregtetős, cserepes ház. Amit eddig megtettem, hogy minden külső oldal + lábazat 5 cm Nikecell szigetelés került 2002-ben (EPS30, a lábazat EPS100) + nemesvakolat. Gerébtokos, dupla ablakok mindenütt, ezeket nem szívesen cserélném le, mivel nagyon jó állapotban vannak, faszerkezetek nem korhadnak, nem párásodnak az üvegek (esetleg a belső szárnyakba hőszigetelt üvegeket tennék).
A klasszikus fa födémen salakbeton, úgy gondolom elsőkörben ezt távolítanám el (KömKel leírása alapján) és tennék rá 30 cm gyapotot. Sajnos szembesültem vele hétvégén, a padláson voltam szétnézni és 70%-án 2-3 cm hó. Hát először a tetőfóliázás, a meglévő cserepet tenném vissza (még aránylag jó állapotban vannak), a kúpcserepeket cserélni kell, mert mállanak (nagyobb szél után tele az udvar a darabjaival).
Külső falak: az északi és keleti falak vékonyba vannak rakva gázszilikát blokkal (22 cm körül), a nyugati és déliek vastagba (30 cm). A szomszéd világosított fel, hogy azért mert a nyugati és déli (vastagabb) oldalra kerültek a belső redőnytokos ablakok. Kérdésem: érdemes ezekre a falakra újabb réteg nikecellt rakni gazdaságossági szempontból? Esetleg a két vékonyabb falra +12 cm, a vastagabbakra +10 cm pluszba megéri még?
Fűtés rendszerem egy Termomax ÖV Color 20/E gázkazán 85 literes indirekt HMV tárolóval + egy lengyel KZ3-as 32 kW-os öntvénykazán nyitott, radiátoros rendszer. A gázfogyasztásom több éve kb. 2000 köbméter/év (fűtés+melegvíz+főzés) illetve kb. 20 q fa a vegyesben rásegítésre (hétvégeken + a nagyon hideg napokon délutánonként). A gázkazánt szeretném majd lecserélni egy kondenzációsra, vagy inkább egy puffertartály a vegyeshez (az cirka 500 eFt)? Vagy ezt az összeget inkább fordítsam hőszigetelésre?
Kérdésem: ti milyen sorrendben és hogyan valósítanátok meg az energetikai korszerűsítést? Mi az ami még megéri-megtérül? Tanácsaitokat, segítségeteket előre is köszönöm.
Azt hiszem van egy olyan szabvány ami az úgynevezett effektív hőmérsékletről vagy korrigált eff. hőmérsékletről szól. Ez az érték hozza össze a hőmérsékletet, a sugárzó hőt, a légáramlást és a páratartalmat. Ez a szám, ha jól emlékszem, nehéz munkánál alacsonyabb irodai munkánál meg magasabb.
tud maga olyan jogszabalyt vagy szabvanyt, ami rogziti hogy munkahelyen milyen paratartalom kell legyen? fenyre, homersekletre, termeszetes fenyre talaltunk, zajra is. letezik hogy paratartalomra nincs?
Köszi, megnéztem a közelemben lévő tüzépnél az árakat és a 15-ös deltarock 1890ft/nm, az isover uniroll 1400ft/nm....szóval olcsóbb jóval...110nm a tetősík amit szigetelnem kell
Nem ismertem eddig ezt, teljesen öntartó tekercses létére és nem fog összeesni nekem 5 év múlva?
Bálás anyaggal lehetetlen egyedül dolgozni, ahhoz csak a táblás jó.
Mondjuk 100 m2 felületet két ember egy nap alatt beszigetel, tehát érdemes megnézni, hogy egy segédmunkást fizetve hogyan néz ki árban a bálás-táblás viszonylatban a dolog.
Továbbá érdemes figyelmbe venni, hogy a Multirock/Deltarock kg/m3 aránya nagyságrendekkel jobb a bálás gyapoténál, tehát a nyári túlmelegedés ellen és a hangszigetelésben is jobban teljesit.
(érdekes módon az isovernél sehol nem látom kiirva a m3 súlyát...)
Multirockkal az a "bajom", hogy nálam szélterhelés miatt változó eléggé a szarufatávolság, 65-90 cm között változik, így azzal még több feleslegem lenne, nem? Azt a delta alá gondoltam telibe betakarni, na meg a térdfal és a karton közé...
Viszont nézd meg a Multirockot is, az is elég merev ahhoz, hogy egyedül dolgozz vele.
A Deltarockot úgy hirdetik, hogy nagyon kevés maradék képződik, ami igaz is. Csak éppen ezek a mini háromszögek tényleg kuka, mert nem haszálhatók fel máshová.
A rendes 60x100-as táblából ami leesik, az téglalap alakú, és fel lehet használni.
Átszellőztetett tetőszerkezetél (cserép alatt van 5cm, alatta páraáteresztő fólia) a deltarock gyapotot teljesen rá kell nyomni a fóliáig, vagy kell a fólia és a gyapot között is kégrést hagyni? 14cm-es a szarufám, azért kérdezem, hogy 14 vagy 12 cm menjen közé, majd újabb 10 cm gyapot a alá keresztbe... Egyedül csinálnám ezért gondolkodom a deltarockban, mert az öntartó, elég merev.
"Akkor ezek szerint az is baromság, hogy vki nem fűti a vendégszobát, mert nincs használva?"
Erre a kérdésre csak akkor lehet válaszolni, hogy ha tudjuk, hogy a vendégszoba hideggé váló födémje/padlója/oldalfalai túloldalán lévő helyiségek fűtve vannak-e (és ha fűtve vannak, akkor te fűtöd-e azokat, vagy az alsó/felső/oldalsó szomszéd ;)
A következő a helyes megközelítés: a szoba lezárásával csökkenni fog-e a lakásom fűtött terének a fűtetlen külvilággal érintkező összfelülete? A számításnál minden esetben tessék a változó födém+padló felületet is figyelembe venni, ne csak a hideget/meleget elválasztó falak hosszának megváltozását.
...mert van olyan kombináció, amikor jelentős a megtakarítás és van, amikor szinte semmit nyersz vele.
Ha igaz és jól emlékszem azok a dán rendszerű házgyári épületek. Hogy mennyi a belmagassága, fogalmam sincs. Ezeket a házakat eléggé ajnározták valamikor.
Ha ugyan arra gondolunk.
lár nilsen volt a neve.
Apropó most ugrik bé. A rokon aki mániás belmagasság csökkentő volt, kétszer is járt Dániában anno 66 - 70 -ben. Arról áradozott, hogy milyen kis belmagasságok vannak ott.
Azért egy 4,6 m belmagasságú, ráadásul földszinti lakásnak csak nem annyi a fűtése mint egy 2,7 m -es nek.
Persze alapetően az teret határoló falaktól függ a fűtés hőigénye.
A vitatott belmagasságokról : szvsz a 3 m az ideális. De azért egy kis lakásnál, pl. 35 - 50 m2 ig csak előny a nagyobb belmagasság, van lakás köbméter. Egy nagyon nagy lakásnál pl. jóval 100 m2 felett, mondjuk egy 140 m2 -nél viszont már eleve hátrány a nagy belmagasság.
Kis lakásoknál előny lehet a 3,5 -4 m-es belmagasság a galériázás miatt is , ha már szerencsétlenül kicsi az alapterület, lehet galériázni, a magas bútorokkal némi teret nyerni.
Egyik rokon mániásan belmagasság csökkentő volt. Vásárolt egy csomó régi belvárosi lakást - panziónak. Mindenütt az álmennyezettel kezdte a beruházást. Csinált így vagy 4 lakást, végül leszokott róla.
és ha lehozod 2,5m-re akkor a felső szint padlója már nem lesz olyan meleg, nem lehet, hogy többet vesztesz a felső tér +fűtésigényén mint amit nyersz az alsón a kevesebb légm3 fűtésével?
Ezert kar lenne penzt kolteni ra mert nem sporolsz meg vele semmit. Akkor van ertelme, ha peldaul jolszigetelt a haz es mondjuk tavolletkor vissza van vene a futes. Hazaerkezeskor gyorsabban elakarod erni a homersekletet amit szeretnel. Ilyenkor egy kicsit segit, de viszont folyamatosan felfutod a gipszkarton feletti teret is, ami melegiti a felsoszint padlozatat is, igy nem takaritasz meg semmit.
Most tipródok azon, hogy a dolgozószobába rakjak-e ledes háttérvilágitást (-8 cm belmagasság), vagy csak peremet körbe, vagy hagyjam a pitsába, és akkor 260 a belmagasság.
En a vedocsore gondoltam. A teglak pontatlan illesztesere sajnos valoban csak az segit, ha kiszereled a szerelvenyeket es ha nem akarsz habot fujni, akkor panelgitt a csobe.
"Csak azt kell kitalálni, hogy hogyan fogja "körbefolyni" a gyapot a 10x15-ös cölöpöket."
Lehet a gyapotot darabokban is lerakni, a lényeg, hogy a darabok szélei egymásnak feszüljenek egy kicsit, hogy biztosan ne legyenek rések / gyenge pontok a felületben.
Másik lehetőség: ollóval bevágod a gyapotot a megfelelő mélységig és a bevágást az oszlop köré helyezed. Ha a bevágás vége előtt kb 20 centivel csinálsz egy rövid vágást keresztben is is (tehát a résnek kereszt formája legyen) akkor a cölöp túloldalán elég szépen egymáshoz fog simulni a két gyapot-szél.
Én pontosan így csináltam meg, 28 cm-es cölöpöket vágtam, rajta 2 cm deszka, majd arra keresztben a deszkázat. Ma annyit változtatnék, hogy gondolnék a jövőre és inkább 38 cm lenne a cölöp ill. nem szeggel rögzíteném a deszkázatot, hanem csavarokkal, hogy bontható legyen.
1: a pogácsák közötti keskeny légrésben függőleges légáramlatok alakulnak ki, amelyek folyamatosan hőt cserélnek a hidegebb (pince/spájz) és a melegebb falrészek között.
2: az egyetlen nagy körbekenésben elegendő két kis hiba: egy picike lyuk alul és egy picike lyuk felül és a légnyomáskülönbség/kéményhatás segítségével máris évente ezresek repülnek az ég felé. Ha nem csak kettő és nem csak picike az a lyuk, akkor meg esetleg tízezresek ;)
A mesternek persze, hogy jobb lenne negyed annyit dolgozni a ragasztóval - ugyanannyi pénzért ;)
(még valami: készülj fel arra is, hogy talán csak akkor fogják körbekenni a táblákat, amikor ott állsz mögöttük - néhány "biztonsági" kamera egy építkezésen hamar behozza ám az árát)
Jó lett! Az ácsszerkezet építésből megmaradt nálunk elég sok 15x15-ös és 10x15-ös 40-50 cm hosszú gerenda, úgyhogy én valami cölöpös megoldáson gondolkozom. Pontszerűen lennének letéve a cölöpök és közéjük lenne téve a gyapot. A csölöpökre pedig palló egyik irányban és keresztben pedig ezekre a pallókra újabb sor palló valamilyen résekkel. Csak azt kell kitalálni, hogy hogyan fogja "körbefolyni" a gyapot a 10x15-ös cölöpöket.
A nyáron szeretnék a kétszintes házamra (7m falmagasság) 15 cm sztirol szigetelést feltetetni. A gyári előírás szerint mindegyik lemezt körbe kell kenni ragasztóval a pogácsákon felül. A "szakik" szerint (eddig kettő volt) ezt elég körben megtenni, a középen levő lemezeknél elég a pogácsázás. A gyári módszerhez sok ragasztó kell, és csak magas házak, panelek esetében éri meg.
Korábbi posztban kiveséztem hogyan lehet hőszigetelt, járható padlást csinálni betongerendás födémen , most elérkezett az idő a fafödémes változatnak is.
Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb[...] Bővebben!Tovább »
1: az a sok alsó rés valósízínűleg a lépcsőház átszellőztetésének alsó pontja (van valahol egy felső is). Ha lezárod, akkor megáll a lépcsőházban a légcsere, a páratartalom jelentősen megemelkedhet, a hideg felületeken megindulhat a víz kicsapódás ami a falak nedvesedéséhez, sőt akár fagykárokhoz is vezethet.
2: sok ember gondolja azt, hogy ha egy üreget hőszigetelünk, akkor abban meleg lesz. ez sajnos nem igaz: a hőszigetelés NEM fűtés, önmagában csupán lassítja a lehűlést. Tehát a hőszigeteléssel csupán azt fogod elérni, hogy a tárolódba berakott fagyveszélyes anyagok nem holnap, hanem mondjuk szerdán fognak megfagyni :)
Én azt javaslom, hogy
- ne hőszigetelj semmit, viszont csak fagyálló anyagokat tárolj ott (a befőtt is fagyálló valameddig, de nem tudom, hogy hány fokig)
- ha hőszigetelsz, akkor viszont legyen mellette egy kis fűtés is (ami nulla fok felett tartja a kuckó hőmérsékletét - ha jól hőszigetelsz, akkor lehet, hogy ez a fűtés évente összesen pl két órán át fog áramot fogyasztani neked)
Lépcsőházban van egy ilyen tárolóm. Le szeretném szigetelni a pirossal bekerített részt, mert égre nyíló szellőzés van ott. Azt tudni kell hogy 3 ilyen tároló van egymás mellett OSB lappal elválasztva egymástól külön ajtó van mindegyiken. Azért szeretném szigetelni hogy a zöldségek befőttek ne fagyjanak meg. Most egy kis gipszkarton van oda rakva már az is több mint a semmi. De minden ötletet meghallgatok. Egér nincs. És a közvetlen mellettem lévőt is le tudom szigetelni mert azt is használom.
Az üvegre hungarocel táblát tennék és a hézagokba szabnék még hungarocelt.
Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Azt egyenlőre pontosan nem tudom, hogy a levegőtől, vagy esetleg alúlról vizesedik. Logikusan azt mondanám, hogy a levegőtől, mert csak ez a két sarok penészedik. Az egyik, ahol a nagyobb penész van /itt egyébként húzódik a teli déli falon tovább el a saroktól/, az a ház dél keleti sarka, a másik az észak keleti. Egyébként az a szoba, ahol a nagyobb penész van, a ház leghidegebb helysége, azt követi pont az amelyikben a kis penész van. Gyakorlatilag a ház két lehidegebb sarka. Egyébként még régi ablakok vannak.
Egy ismerős azzal terrorizált, hogy ha nem teszek pár év múlva cserélhetem a gyapotot, mert a párától begombásodik (?). A tapasztalataira alapozva mondta. (építőiparban dolgozik)
A betontálcát nyugodtan megfúrhatod, csak ne a szélénél. Ezekben hálós vasalás van, kb 3-4 cm-ként vékony vassal, de nyugodtan csinlhatsz rá akár nagyobb lyukat is.
Rossz topikban vagy, ez itt nem a penészmentesítés, hanem a hőszigetelés :)
Tapasztalat az, hogy a belső hőszigetelés néha megoldja a penészedést, néha nem :)
Ami szeintem (tapasztalatom szerint) túlzó aggodalom:
Nem árt különösebben a vakolatnak, mert nem visz bele sókat, mint a felszívódó talajnedvesség.
A korábbi állapot is évtizedeken át az volt, hogy csapódott le a nedvesség a hőhidakon, aztán semmi baj a penészen kívül. Ha mégis, és lent van, akkor az salétromosodás, a vízszigetelést kell megoldani.
Penészszagot ebből adódóan még sosem tapasztaltam és az is elég valószínűtlen hogy az EPS-en át kijöjjenek a spórák különösen ha még tapétaragasztóval és tapétával létrehpzott "pollenszűrő" van az innenső oldalon.
De azért ne örülj: "Meg egy kicsitt jobban tartja a ház a belső hőmérsékletet is." ennek pont az ellenkezője igaz. A falat elszigeteled a belső melegtől, tehát az hideg lesz. Ha leáll a fűtés (fatüzelés), akkor a folyamatosan bejövő szellőzőlevegőt a tömeg nélküli EPS nem tudja felmelegíteni, tehát sokkal gyorsabban hűl a lakás, egészen míg a EPS-sel hidegebbé tett falak hőfokát el nem éri.
Szóval a lényeg, hogy elsőzör győződj meg róla, hogy nem felszívódó nedvesség. Penész ellen elegendő a fél centis hőszigetelő alátét-tapéta. Az még nem hűti vissza a falat katasztrófális módon, de a belső felület már túl meleg lesz a penészedéshez. Tapétázz elször rá alufóliát (védi a falat a párakicsapódástól), arra a rendes tapéta. Ez NEM hőszigetelés, a hőkomfortot nem növeli (gyorsabban hűl eleinte a szoba, bár az igaz, hogy a fűtés indulásakor gyorsabban is melegszik, sajnos nyáron is), a fűtéssszámlán nem vehető észre, egyedül a penész ellen jó. Ellenben nem túl drága.
A komolyabb vastagságú és páratechnikailag korrrekt belső hőszigetelés viszont annyiba kerül, hogy annak árából vastagabb külsőt kapsz, főleg földszintes épületnél, amit még állványozni is olcsó. És a külső már tényleg "tartja a meleget", sőt nyáron a hűvöset is.
Már irom a blogbejegyzést róla, csak rohadt kevés az időm :)
Többféle megoldás van:
- betongerendás födémnél azt csináltuk, hogy egy tenyérnyi purhabot aláfújtunk, és az megragasztotta
- fafödémnél pedig ferdén megcsavaroztuk az alatta lévő födémgerendára
de mindegyiknél egyébként a felső lécváz fogta össze. Tehát egymás mellé raktuk a pallókat 80-100 cm-re, a két végénél és a közepén rátettünk egy-egy tetőlécet, azt félig rácsavartoztuk, és igy viszonylag stabilan megállt. Közément a gyapot, és mielőtt rátettük a páraáteresztő fóliát+lécvázat, azelőtt felszedtük egyenként ezeket.
KömKel nemrégen linkelt egy leírást járható szigetelt padlástér készítéséről. 10x5 vagy 15x5ös padlóval tervezem kivitelezni napokon belül. Kérdés, hogy ezeket a padlókat hogy kellene rögzíteni egymáshoz, hogy ne "dőljenek el"?
olyan hőmérsékletü felület amin a levegő már nem képes magába tartani a párát
ha a lakás 24 fokos és 40% a páratartalom akkor 9,6 fok
de ha csak 20 fok van akkor már 6fok és ha a 24fokos 40% páratartalmú lakás lemegy 20 fokra akor a páratartalom felmegy ???? -nincs kedvem kiszámolni mennyire-
a rendes szellőztetés ellenére tudod menniy alakás páratartalma?
légtömör ablak?
van hygrosztatikus légbeeresztő?
ablak nyitogatással sose fogsz annyit szelőztetni mint a légbeeresztő
Nemrég költöztem be egy hagyományos, tégla, kockaházba. Szokásos elrendezés, az utcafronton a két ablak, két nagy szobával. Amikor megvettem, akkor látható volt, hogy a két nagyszoba oldalsó teli falai, alul az utcafront felöli sarokban penészesek voltak. Sehol máshol, még a fürdőszobában, és a konyhában sem. Nosza festés előtt csiszolás, penészölő, gátló... és festés. Rendes szellőztetés ellenére a penész a sarokban ismét kezd előjönni. Külső, homlokzat szigetelés egyenlőre nem lesz.
De épp ma beszéltem egy emberrel, akinek hasonló gondja volt csak a felső sarkokban. Ő belülről rakott a falra centis hungarocellet a tapéta alá, és azóta nincs penész. Meg egy kicsitt jobban tartja a ház a belső hőmérsékletet is.
Erről a belső szigetelésről tudna valaki bővebb infóval szolgálni. Tapasztalatok, és módszerek érdekelnének, de akár leírást tartalmazó linkek is jók.
A hőtükör nélküli esetben 4-es hőátadási tényezővel vettem figyelembe a sugárzást.
A hőtükrös esetben úgy vettem, hogy egyáltalá nincs sugárzásos hőátadás, csak konvekciós van.
Így igazolódott az az amúgy köztudott állítás, hogy hőtükörnek csak centi feletti légrésnél van értelme.
A valóságban persze rosszabb a helyzet, mert az alumínium nem 0,000 emissziós tényezőjű, hanem legalább 0,022 (de kéznyom, por, pára, stb. miatt a gyakorlatban 0,2 is elképzelhető). Node ha már idealizálva a hőtükröt is az jön ki, hogy keskeny résbe nem kell, akkor a szőrszálnak az ő hasogatása, hogy mennyire nem kell :)
"A 4-6-os érték akkor igaz, ha 0,95-ös emissziós tényezőjű közönséges anyagokról van szó."
...de ez valószínűleg csak akkor érvényes, ha mindkét felület 0,95-ös tényezőjű - csakhogy itt az egyik oldal mindössze 0,1 körüli (hőtükör). Ilyen "aszimmetrikus hőátadás" táblázatok is léteznek?
>Ezt a 4-6 os értéket honnan veszed? Van valami táblázat, hogy pl 0,3 fokos hőmérséklet különbség és egyik oldalon 0,1-es emissziós tényező esetén milyen a hőátadási tényezővel kell számolni?
-A 4-6-os érték akkor igaz, ha 0,95-ös emissziós tényezőjű közönséges anyagokról van szó.
A Stefan-Boltzmann sugárzási törvényből levezethető, meg persze táblázatok is vannak, de én emlékezetből vettem :)
A magasabb hőmérséklet és a magasabb hőmérséklet-különbség egyaránt a növekedés felé hat. (Amúgy a K-ben mért hőmérséklet negyedik hatványával (négyzetének négyzete) nő, tehát mondjuk egy forró kályhacső esetén már jóval nagyobb.)
egy bizonyos hőszigetelés vastagság (talán már 10 centitől?) mellé pluszban odarakott hőtükör fólia beállhat a soha-az-életben meg nem térülő energetikai beruházások közé :)
A bonyolított verzió sajnos nem válasz a kérdésemre. Pont azért adtam meg a valóságban is létező anyagot (a légrés egyik oldalán tükrösre polírozott alumínium ismert emissziós értékkel), hogy akár egy sorban is felelhess :)
Tehát nagyjából egyetérthetünk abban, hogy ha egy padlófűtés alá mondjuk 10-15 cm hőszigetelést is teszünk, akkor a hőtükrös fóliára költött plusz pénz kb száz év alatt hozza be az árát (5 centi hőszigetelés esetén kb 30 év)
"a sugárzási hőátadási tényező lehet akát 4 helyett 6 is"
Ezt a 4-6 os értéket honnan veszed? Van valami táblázat, hogy pl 0,3 fokos hőmérséklet különbség és egyik oldalon 0,1-es emissziós tényező esetén milyen a hőátadási tényezővel kell számolni?
-felteszem az egyszerűség kedvéért, hogy a műanyagbubik falának nincs hőhídhatása (van)
-felteszem, hogy a hőtükör nullára csökkenti a sugárzásos hőleadást
Akkor sima fólia: 2,5 mm EPS (a sugárzás pont annyit ront, amennyivel a levegő jobb hőszigetelő az EPS-nél)
hőtükrös: 3,3mm EPS
Azaz a hőtükör 0,8 mm EPS-t jelent ebben az ideális esetben.
Valójában a teljes hőszigetelő hatás és a hőtükör javító hatása is kisebb ennél. (Utóbbi nem biztos, mert ha meleg a felület a padlófűtés miatt, a sugárzási hőátadási tényező lehet akát 4 helyett 6 is.) De nagyságrendileg itt vagyunk, azaz 0,5-1mm EPS a hőtükör javító hatása.
Kár hogy megkérdezted, pedig azt hittem hogy világosan magyaráztam :)
Szerintem már csak bonyolítani tudom...
Én a példámban ideális hőtükörrel számoltam, azaz végtelen vastagnak felel meg :)
Külön számolva:
A 0,1mm-es légrés 0,13mm EPS lenne
-de mivel vákuum van ott, ezért végtelen vastag EPS-nek feleltethető meg, ha nem lenne sugárzás.
Ha mindkét fólia fekete lenne, akkor az egy cm EPS (azaz légrés vákuumban 4-es sugárzási hőátadási tényezővel durván közelítve akkora hőellenállású, mint 1 cm levegővel telt EPS) - függetlenül a rés vastagságától, amíg az oldalra megszökő sugárzás elhanyagolható.)
Ha ideális hőtükröt feltételezünk, az végtelen vastag EPS lenne.
Tehát földi körülmények között a 0,13mm EPS kapcsolódik párhuzamosan a 10mm EPS-sel. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha egy fűtött lap két oldalán lenne 0,13mm ill. 10mm hőszigetelés, kérdés hogy ha az egyik oldal tökéletesen hőszigetelő, akkor a másik oldalra milyen vastagot kell tenni, hogy ugyanannyi hő távozzon. Két tizedes pontossággal ugyanannyit, pontosítva 0,133mm helyett 0,132mm az eredő, azaz egy század mm EPS-t nyerünk, ha hőtükrös a rés.
Az általad hozott példában a légrés hőellenállása végtelen, ha a sugárzásit és végtelenné teszem, akkor nyilván végtelen az eredő, de itt már nem érvényes az a durva közelítés, hogy a hőtükrös fólia nullára csökkenti a sugárzási hőátadást.
És tovább ragozva a hasonlatot, ha elrontom a teleportálót (=hőtükröt teszek be), akkor a szomszéd városba eljutást (=pár centi légrés) jelentősen tudom lassítani, de a szomszéd épületbe (=nüansznyi légrés) eljutásra nincs érezhető hatással.
Kevésbé műszaki-matematikai vénájú olvasók kedvéért eszembe jutott egy hasonlat.
Kétféle módon tudnak távozni egy épületből az emberek. Teleportáló berendezéssel, ami végtelen gyors, de csak óránként egy ember indulhat, meg drótkötélpályán, ami akkor indul, ha az üres szerelvény visszaér.
Ha az épületből egy másik városba akarnak távozni az emberek, akkor van jelentősége a teleportálásnak, mert a drótkötélpályára sokáig kell várni, míg visszaér.
De ha a szomszéd épületbe, ahonnan fél perc a menetidő, akkor gyakorlatilag a túlnyomó többség a drótkötélpályán fog átjutni.
A teleportálás felel meg a sugárzásnak, ami a távolságtól függetlenül állandó hőáramot visz át. A drótkötélpálya meg a hővezetésnek, ahol meg a hőáram intenzitása távolságfüggő.
Ha két felület között vizsgáljuk az energia terjedését, akkor az történhet mechanikai úton (egyik részecske meglöki a másikat, stb.) és sugárzás útján.
Elektromos analógiával ez két párhuzamosan kapcsolt ellenállás.
Ha egyre kisebb légrést tekintünk és a két felület közeledik egymáshoz, akkor a sugárzási komponens hőllenállása nem változik, a hővezetési meg tart a nullához.
Az eredő ellenállásban így a sugárzási egyre kisebb szerepet játszik, mert az a hő terjedésének egy párhuzamos módja, ami egyre inkább elhanyagolható lesz.
Egy 8mm-es levegővel teli légrés vezetési és sugárzási hőellenállása kb. egyforma. Azaz ha kiküszöbölöm a sugárzásit (az egyszerűbb számolás kedvéért, azért ez nincs így) akkor a hőtükör megfelezte a hővezetést, avagy megkétszerezte a hőellenállást.
Egy 0,8 mm-es légrésben pedig már csak 10%-ot csökkent (ugyanúgy kell kiszámolni, mint elektromos ellenállásoknál), egy fél mm-es résben már csak 6%-ot jelent, és ne feledjük, hogy a teljes szerkezethez viszonyítva egyre jelentéktelenebb összetevőnek beszélünk az egyre kisebb csökkenéséről.
Azaz a 8mm-es légrés hőtükör nélkül megfelel 5,2mm EPS-nek, hőtükörrel 10mm-nek, azaz nyertem kb. fél centi EPS-egyenértéknyi hőszigetelést.
A fél miliméteres légrés hőtükör nélkül megfelel 0,65mm EPS-nek, hőtükörrel 0,67mm-nek, azaz nyertem kettőSZÁZAD miliméternyi EPS-t a hőtükörrel.
Emiatt annak sincs igazán jelentősége, hogy egzaktul levezetve a sugárzásnak van bizonyos (hullámhossztól és anyagtól függő) behatolási mélysége. Ha a hőtükörre öntött beton alsó centije ettől olyan hőszigetelő lesz, mint másfél centi beton, akkor vajon ennek volt értelme?
Nálam is így lett és bentebb került az ablak, de utólag már nem így csinálnám.
30-as a fal 15 centis szigeteléssel. A 30 centiből 25 cm ytong lett beragasztva és 5 centi XPS az ablaknyírásokba két oldalt és lent, azért, hogy 2-3 centivel bentebb kerülhessen az ablak, hogy elférjen korrektül hőszigetelve a redőnytok. Összesen kb 100-ba került ez a móka (ytong, xps, 1-el nagyobb áthidaló az ablakok egy része felett, nem dagadó pur, melót nem számolva, mert az sk).
Ennyiből tudtam volna az egész házon 17 centis szigetelést tenni és kitenni az ablakot a falsíkra.
Egyébként az mennyire ördögtől való, hogy a 30-as tégla sarkából egy gémántkoronggal kivágok egy 5x5 centis részt és ide megy az XPS?
Nem tehetjük falsíkra, mert vakolható redőnytok lesz, így legalább a redőnytok vastagságával bentebb kell tenni. Tehát a sárga verzió tud csak megvalósulni.
Értem mit mondasz, mert a mennyezetfűtésemnél én is a direktfüggesztőkre tűztem fel a hőszigetelést, és arra rászúrtam a párazáró fóliát is. Amit aztán leragasztottam amennyire lehetett az átszúrásoknál.
De még mindig jobb, mint a sok száz/ezer csavar általi lyukasztás.
nálam még annyi "trükk" van, hogy az akusztikus kengyelekre rá van szúrva a szarufa alatti hőszigetelés, így a gk. profilok kissé benyomják a 10cm üveggyapotot, a profilközökben meg kijjebb púposodik a gk profilok közé. Persze mindez csak a ferde részen a parapetfal és a plafon közti részen.
Egyszerűen helyszűke miatt választottam ezt a megoldást. Sokkal macerásabb is volt, mintha az akusztikus kengyel csak a hőszigetelés belső síkjában lenne felcsavarozva.
A gipszkarton alatti lécváz (tökmindegy hogy fa vagy fém) köze arra szolgál, hogy
- ott el lehet vinni a vezetékeket anélkül, hogy azok a párazáráson kivül lennének, és azt átütnék
- a hőtükrös fólia az előtte lévő légrés miatt betölti tényleges funkcióját, azaz a hőveszteséget csökkenti azáltal, hogy a meleg vissza tud verődni
A lécvázat tartó direktfüggesztők, vagy keresztlécváz sokkal ritkásabb, ezáltal kevesebb helyen csavarozod át a párazáró fóliát, továbbá a párazárón kivüli lécváz rászorul a csavarlyukakra.
Az elmúlt 5 évben 2 db könnyűszerkezetes háztervezésem volt, a többi kb 50 mind hagyományos. (10 évvel ezelőtt tucatszám voltak faházak, de az más világ volt)
Pontosan hogy inkább lebeszélek mindenkit a MAKÉSZről, mert a többség azért szeretne ilyet, mert abban a tévhitben élnek, hogy olcsóbb, és maguk megcsinálhatják.
Ettől függetlenül jogos a felvetés, legközelebb beleirom :)
nem volt más választásom sajnos és a gyártói ajánlásban ez is szerepelt, mármint a gk. profilra ragasztása a fóliának.
A plafonnál még meg tudnám oldani az akusztikus kengyel alá helyezését a fóliának, de akkor meg az akusztikus kengyel csavarjai lyukasztják át a fóliát.
"Saját magad is elismerted, hogy az egyedi minősités mekkora szopás volt, és egy "hétköznapi" ember nem biztos hogy végig tudná csinálni."
Ez így igaz, fenntartom :) biztosan nem akarná.
Eléggé fanatikusnak kell lenni hozzá, és nagyon kell akarni azt a szerkezetet. Én nem bántam meg, de én nagyon akartam. Valami olyasmi, mint az egyedi autó építése és forgalombahelyezése... szakkifejezéssel élve nettó szopás :)
Anniyt kérek csupán, hogy ne lobbizzunk itt a MAKÉSZ mellett. Ha ismét felmerül a kérdés, maradjunk annyiban hogy lehet ÉMI nélkül, de nem érdemes.
De leírni nem fogom... kurvahosszú, én meg rühellek gépelni. Egy sör/fröccs/víz mellett szívesen elmesélem :) Ha valakit tényleg érdekel, tán szán rá egy órát IRL.
Kérdezd már meg attól a fizikustól, hogy az alábbi verziók közül szerinte minden esetben létre fog jönni hő-visszaverés (tükrözés) a meleg fekete anyag és a hőtükör között?
1 - hőtükör felületet lefestem feketére
2 - hőtükör felületre fekete anyagot ragasztok
3 - hőtükör felülethez fekete anyagot hozzászorítok
4 - hőtükör felület és a tőle 0,1 mm távolságra lévő fekete felület között
5 - hőtükör felület és a tőle legalább fél hullámhossznyi távolságra lévő fekete felület között
akkor ehhez meg vedd hozza azt is, hogy a kulonbozo anyagok a kulonbozo elektromagneses sugarzasok szamara nem egyforman atlatszoak. pl a feny az ablakuvegen atmegy, a betonon nem. es ez egesz hasonloan van a hosugarzassal is.
Azon a vastagságon gyakorlatilag nulla a hővezetése.
Sőt: egyszer próbáltam ilyen fóliát elektromos fűtésként alkalmazni, ezért egy műanyag alapú hőtükör fólián elektromos vezetést mértem (átszúrkáltam a műszer tüskéivel): nulla eredményel.
Tehát még az is lehetséges, hogy a műanyag alapú hőtükrök fémtartalma nem is összefüggő (hővezetés!), hanem a műanyagban "úszó" szemcsékből vagy pikkelyekből áll. Persze lehet, hogy más termékek vezetnék az áramot, de ez nem volt hajlandó.
Egyesek szerint a padlófűtés alá ajánlott hőtükör pont ugyanannyit javít a hőszigetelésen, mintha a 3 mm vastag hőtükör fólia helyére 3 mm hőszigetelő anyagot tennél - töredék áron. Persze ezt még nem ellenőriztem, utánaszámolni meg nem tudok (elegendő ismeretek híján).
Egyébként azok a hőtükör felületek, amelyek jól visszaverik a melegebb felől érkező hősugárzást, ugyanazok állítólag éppolyan nehezen sugároznak is hőt, ha ők maguk a melegebbek,
eszerint tök mindegy, hogy felfelé vagy lefelé áll az a fólia :)
Jó hővezető az stimmel, de nézzük, milyen keresztmetszeten teszi mindezt! Az a pár mikron vastagságú fólia, nem túl nagy kersztmetszetet ad ahhoz, hogy jelentős mennyiségű hőt elvezessen/kiegyenlítsen!
A padlóba, ha beteszel sima hőtükör fóliát, akkor annál egyik oldalon sincs légrés. Tehát nem is tud visszasugározni.
Az érintkező felületek között csak hőátadás van. A beton átadja a hőt az alufóliának, ami gyönyörűen elvezeti, tehát még nagyobb lesz a veszteség, mintha semmit nem teszel.
Lassan elkészülök a tetőtérben az üveggyapot elhelyezésével és a gipszkarton profilok beállításával.
Kíváncsiságból utánanéztem a hőszigeteléssel együtt vett, kereskedő által adott párazáró fóliának. Miután az építési fóliák közé volt sorolva a gyártónál, így felhívtam őket, hogy ez akkor most mi?
Úgyhogy most van egy köröm a kereskedőnél.....
Tudnátok ajánlani valami jófajta párazáró fóliát 25-30cm (mikor mennyi fért el) üveggyapot meleg oldalára?
Ha nagy a terhelés vagy necces az alak, én raktam fölé is és alá is és még meg is emeltem. Azon a pár négyzetméter vashálón ne múljon a repedezett betonom.
Van aki a vashálót csak "távtartóként" rakja le, a lehető legvékonyabbat, hogy amíg betonoz, legyen mihez kötözni a csöveket. Vannak olyan technológiák ahol nincs is háló, letűzik a csövet a szigeteléshez.
Én buborékkal fölfelé raktam. Nem pukkadnak ki amíg betonozol. A légrés az alu és a hősugárzó felület közé kell, tehát a buborék az alu réteg fölött legyen.
Erről sok vita volt. Szerintem a buborék kell felülre, hogy a hőt tükröző aluminium réteg és a beton között legyen légrés. Egyébként ha megnézel egy ilyen fóliát, a buborékos fele a fényesebb ;-)
Én nem raktam. A padlófűtés csövei amúgy nem a beton legalján, közvetlen a hőszigetelésen vannak, hanem ki szokás emelni, hogy aláfolyjon a beton. Tehát lenne távolság a fólia meg a cső közt.
Ház felújítás részeként ablakokat is cserélünk/áthelyezünk. Gondolva a később kivitelezésre kerülő homlokzati hőszigetelésre mindkét oldalon 5-5 cm toktoldóval fogjuk az ablakokat megrendelni, hogy "rá tudjunk fordulni" az ablakra a szigeteléssel. Kérdéseim a következők:
(1) ha a homlokzati hőszigetelés - ami 10 cm kőzetgyapot lesz, mivel a falak félig vályogból félig ytongból vannak - csak később kerül fel, akkor az ablakok körül addig érdemes-e hőszigetelni, vagy maradjon a toktoldó, ami gondolom nem túl esztétikus - nőből vagyok :-)
(2) ha az ablakok köré már most rakjunk hőszigetelést, akkor az mi legyen (EPS, XPS, vakolható gyapot?)
Elek bakker ne nekem magyarázd már... nem azt kérdeztem hogy hogyan szokás tárcsásítani a KSZ falakat, ugyanis már túl vagyok rajta... Az érdekelt hogy ebben a konkrét esetben.
A Tigáz nem engedi meg az szigetelés mögötti gázcsövet. Ősszel ellenőrizgették, ki is bontatták azzal akinek mögötte haladt. Adtak 2hét hatridőt, visszajöttek ellenőrizni, sokan bontották az új homlokzatot. Szép meló, nem mondom, ment az anyázás.
Az első építési engedély 2007-es, ami 2013 tavaszán járt le. Minket is köteleztek, hogy az új jogszabályoknak megfelelően legyen átterveztetve a ház, de szerencsére megkaptuk az engedélyt.
Azért furcsáltam csak, mert ÉMI minősités nélküli könnyűszerkezetes épületet évek óta nem szabad épiteni. Tehát ebből következően az épitési engedély jópár éves, és ezt elvileg nem lehetett volna meghosszabbitani, mivel hosszabbitás esetén már az új jogszabályoknak kell megfelelni.
Pitylogós: ezt az ács az egymással szöget bezáró falak esetén az első két függőleges gerenda közé beépített átlós merevítéssel oldotta, meg az építési engedélynek megfelelően.
KömKel: Miért nem kapna az épület használatbavételi engedélyt? Tavaly ősszel mielőtt megvettem a házat igazságügyi szakértő felmérte az épület állapotát és nem talált kivetnivalót a kivitelezésben. Ezek után az építési hatóság is helyszíni szemlét tartott az építési engedély meghosszabbítása miatt amit meg is kaptunk.
US style eseten a vazban magaban vannak atlos elemek. Tehat megcsinaljak a racsos vazat, ami keret es benne fuggolegesek. Utanna odaillesztenek egy atlosat, es szepen ferden feldaraboljak akkora darabokra amik befernek a fuggolegesek koze, de szepen kiadjak az atlos elemet. es jol odaszogelik mindenhova. wind bracing asszem.
"vagy a gipszkarton mehetne rögtön arra a lécre amin a párazáró van?"
A párazáró és a gipszkarton közötti légrésre az ott futó elektromos vezetékek / vízcsövek miatt van szükség (ezeket nem tudnád úgy átvinni a párazáró fólián ezernyi helyen, hogy az összes ilyen lyuk légmentesen zárt legyen)
A tárcsairányú merevséget a tartószerekezet függőleges elemei közé rakott néhány átlós elemmel szokás biztosítani. Biztosan van valami előírás (talán KömKel tudja), mondjuk olyasmi, hogy "minden főfal sarkot/törést két irányból" kell merevíteni.
Mondjuk az IS meglepett volna, ha nincs ra frappans valasz ....."
Én mondtam egy lehetőséget arra, hogyan történhet meg az, hogy a hivatalosan 90 fokig használható (tehát a biztonsági rahagyások miatt valószínűleg még 100-110 fokot is elviselő) polifoam hogyan olvadhat rá egy mindössze 80 fokos vízcsőre.
Te meg erre szokás szerint nem mondtál semmit - de azt négy sorban :)
Aki hallott már olyan cementről, amelyből készer annyit kell használni, ha nem szeretnéd, hogy összedőljön a ház, vagy olyan (állítólag éghetetlen) EPS-ről, ami vidáman lángol, az érteni fogja az üzbég polifoam-mal kapcsolatos célzásomat is.
A falszerkezet rétegrendje a következő kívülről befelé:
2,4/15 cm borovi deszkázat pikkelyes fedésben,
5 cm átszellőztetett légrés
páraátteresztő fólia,
15/15 cm fa gerenda szerkezet közte szigetelés,
5X5 STAFNIVÁZ KERESZTBE, KÖZTE MULTIROCK
párazáró fólia,
lécezés és gipszkarton burkolat.
A párazáró fólia a gipszkarton lécváza alatt kell legyen, hogy minél kevesebb helyen legyen átlyuggatva. Mert ugye ha a gipszkarton alatt van, akkor 15-20 cm-ként átfúrja a csavar.
Párazáróban pl a Solflex tél elég jó, nem szakad könnyen, és hőtükrös is.
A második kérdésem az lett volna, hogy ha jól értem a leírásodat, akkor a stafnira megy a keresztléc amiben a második szigetelés van azon van a párazáró fólia, és ide megint kellene léc amire a gipszkarton megy, vagy a gipszkarton mehetne rögtön arra a lécre amin a párazáró van?
Remélem érthetően írtam, mert közben és is belezavarodtam egy kicsit.
Párazáró fóliából Te mit ajánlanál ami ár/érték arányban megfelelő?
A párazáró fólia csak egyszer van, a gipszkarton lécváz alatt (tehát a stafni és lécváz között). Mivel könnyűszerkezetes a ház, arra nagyon oda kell figyelni, hogy a párazáró fólia illesztései össze legyenek (akuszalaggal) ragasztva, valamint mindenhol a széleken is le legyen ragasztva, magyarul felületfolytonos legyen.
Természetesen ez a párazáró fólia tényleg párazáró legyen, ne mezőgazdasági fólia.
Az általad ajánlaott megoldáson jól hangzik és az 5 cm nem is nagy veszteség az alapterületből, ha cserébe még jobb a szigetelés. Szerinted a keresztbe felrakott 5x5-ös stafni közés elég lenne a Multirock?
Ha jól értem akkor a párazáró fóliára megint lécezés kell és arra mehet a gipszkarton?
Az airrock nagyon jó hanggátló is, de cserébe nagyjából 25-30%-al drágább, mint az egyébként alkalmazandó Multirock.
Viszont ez a szerkezet eléggé hőhidas ebben a felállásban, mivel a fa tartószerkezetet se kivül, se belül nem fedi hőszigetelés. Én azt javasolnám, hogy ha belső tér csökkentése miatt nem túl nagy áldozat, kellene a tartószerkezetre keresztbe (vizszintesen) 5x5 stafniváz méterenként, közé 5 cm gyapot, és utána mehetne a párazáró fólia, valamint a gipszkarton lécvázon.
Most irom róla a blogposztot, szerintem hét vége felé élesitem (majd belinkelem ide is). Elkészült az egész, középen 15 m2-nyi pakolható-járható felülettel.
A salakra lerakás viszonylag egyszerű elven történt:
- a legtávolabbi ponttól kezdtem, leguritottam egy bálát
- leguritottam a tetejére a szélén egy megfelezettet
- az egész mellé elkezdtem guritani egy egészet, és a tetején a félhez illesztve egy másikat
és igy tovább, egészen a padlásfejáróig.
Ezzel bebiztosittottam, hogy szépen fel lehessen tekerni bármikor a bálákat viszonylag épen, további felhasználásra.
Ha valaki akar a tetejére páraáteresztő fóliát, akkor értelemszerűen a bálákkal egyidőben kell azt is teriteni.
Én fogom leteríteni a padláson a gyapotot majd, úgyhogy érdekelne, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a lerakáskor, hogy ha esetleg később fel kell szedni valami miatt, akkor újra fel lehessen használni. Mi volt a tapasztalat?
A padlás egy részén lesz felette egy cölöpökön álló pallóváz is.
Két kérdésem lenne, meglévő (5 cm) szigetelésre lenne újabb réteg rátéve.
A házfal az utcafronton van közvetlenül. Ha erre rámegy a 10 cm szigetelés, akkor az ugye a járdából jön le. Van erre valami szabályozás most?
Másik: mi a szabály a gázcsövekre, ami kint a falon megy? Van, aki azt mondja, nem szabad rámenni a szigeteléssel (és beburkolni vele), van aki szerint meg változott ez a szabály.
"ugyanakkor másfelől -60+90 C hőmérséklet-tartományt írnak rá."
Amire kevesen gondolnak: nem biztos, hogy az a Polifoam ez a Polifoam,
lehet, hogy valaki importál okosba' jóféle kínai vagy mondjuk üzbég gyártású polifoam-utánzatot, ami esetleg már 60 fokon lágyulni kezd (és esetleg a habja csak papíron zárt cellás - ha esetleg valaki hideg felületre szeretné alkalmazni).
sok helyen ajánlják a polifoamot melegszigetelésre is (pl. Ezermester, vgfszaklap), bár az alkalmazástechnika hidegre ajánlja valóban elsősorban, ugyanakkor másfelől -60+90 C hőmérséklet-tartományt írnak rá.
Nyilván nem mind1, hogy gáztüzelés vagy vegyes, 50 vagy 95 fok...
Nálam fent (lent) van másfél éve, kb. 65-70 fokos előremenővel, nem érzékelem hogy zsugorodott volna, de megfigyelem majd.
Tudom, hogy ezeket nem te írtad, ezért ne vedd magadra:
"A szivacs csőhéj nem fűtéscsőre való. Az hideg ellen lett kitalálva, hogy ne fagyjon el a cső"
A legvékonyabb polifoam csőhéjak vastagsága csupán arra elég, hogy pl egy hidegvizes cső külső felülete ne párásodjon vagy ritkán használt (de azért használt) kültéri vízvezeték esetén késleltesse a fagyveszélyt. Aki 1 centi vastag habot hőszigetelésnek nevez, az valószínűleg elvesztette a számológépét (csúnyábbat most nem írnék). A semminél persze sokkal több, de az eléghez marha kevés.
"Én is belefutottam, felraktam, olcsó de szar. Felmelegszik, utána meg összemegy."
Én még nem láttam hidegvizes csövön összezsugorodó polifoam-ot. Aki meg forró csőre teszi, az meg előtte olvassa el az anyag gyári ajánlásait (hőmérséklet tartomány), mielőtt eldicsekszik az interneten a bölcsességével ;)
45-os leier vazkeramia a fal (igy utolag sajnos :), ezert lenne gyapot. Terkoves jardat nem szeretnek, szoval csak a fal melletti resz kivagasa, kiasasa, visszabetonozasa lenne.
Sziasztok, kb. mennyibe kerulhet 100nm fal (ebbol 13nm ablak, ajto) + 30nm labazat szigetelese 10cm kozetgyapottal es XPS-sel? Kb. 8-10 meteren a fal mellett ki kellene bontani a jardat, es leengedni 20-30 centit a szigetelest.
1. Egyszerűen nem találom meg sehol a Grafit100 lépésálló grafitos polisztirol árát. Az 5cm és 6cm vastagságú érdekelne.
Tud ebben valaki segíteni?
2. A házam padlásfödénjének hőszigetelésében kérnék segítséget.
A födém fagerendás. A lakótér felől (mennyezet) stukatóros nád és vakolat található. A gerendák tetején deszkázat van, aminek a teteje le van betonozva. Ez azt hisezm a régen szokásos salakbeton.
A két réteg között kb. 15cm levegő van.
Azt tudom, hogy a hideg oldal felől illik szigetelni.
A padlásra gondoltam 15cm EPS100-at, plusz arra a felületre ahol járkálni és pakolni akarok OSB lapot.
Azt viszont nem szeretném, hogy a fagerendáknál pára képződjön.
Hova és milyen fóliát illik tenni?
Mi a pontos rétegrend?
Ettől függetlenül szabad még tenni alulra álmennyezetet, kitöltve hőszigeteléssel? (Elég nagy a belmagasság)
Minden tippet örömmel veszek. (Amellett, hogy jót akarok, az ár sem mellékes.)
Az eps teteje le van deszkázva, hosszú csavarral (80mm) a gerendákhoz erősítve. Az az egészet felszedni sajna biztos nem férne most bele :(
Ami még eszembe jutott, hogy gerendánál szélesebb eps csík a gerenda tetejére (így 12+5 centi lenne a magasság) és a közébe a meglévő 10 centire még 5 centi gyapot. A 15 centi mondjuk így is elég karcsú, de két év múlva tervezzük a ház bővítését, akkor meg új födémet kap.
Egyedüli nagy kérdés, hogy a gerendán lévő 5 centi eps pára kicsapódás szempontjából nem lenne-e vékonyka?
Egy gyors kérdés, ha valaki tudna rá ötletet adni. Most nézem, hogy jövő hétől elvileg beindul a zimankó és a gerendák tetején lévő párazáró fólia és a fölötte lévő nem összefüggő 5 centi eps kapcsolata nem hagy nyugodni, féltem azokat a bő 50 éves gerendákat...
Hétvégén még vállalható idő lesz, nem fagy szét az ember ujja egyből, szerintetek jó ötlet lenne a gerendák tetején tapétavágóval felvágni a párazáró fóliát? A hőhíd nem lenne gondolom nagyobb, viszont legalább a pára el tudna távozni és nem áztatná a fát.
Arról a teljesen nonszensz helyzetről nem is beszélve, amikor a 3 éves telefonomat eladtam nemrég 15e Ft-ért, és minden érdeklődő megkérdezte megvan-e a doboza... (megvolt egyébként)
De amikor az üzletek/szervizek mindenhol kérik a dobozt, és (tényleg) szükség van arra a rohadt porszivóra napi szinten, akkor nem állok neki vitatkozni, mert sosem készül el :)
A néhány napos cseregaranciára vonatkozik csak a doboz, utána pedig csak akkor kellhet, ha a készüléken nincs gyári szám, stb. (de ez elég valószínűtlen)
Mert majdnem mindent csak dobozosan fogadnak be garanciális javitásra. Most döglött be a robotporszivó, annak is kérték mindenét... (be kell vinni a vásárlás helyére, és onnan küldök tovább szervizelésre)
A gyerekcuccokat beszéld meg egy vér-anyukával, meg a rokonokkal, akik elhalmozzák mindennel. :D
Én azt látom, hogy a gyerekcuccok megtöltötték a galériát, van vagy 20 doboz plusz amik éppen használatban vannak...
- mindenféle garanciás cucc (papir)doboza. TV, számitógép, porszivó, gázkazán, fűnyiró, stb, stb. Hihetetlen mennyi ilyen van...
- karácsonyi diszek
- csecsemő gyereknek előzetesen kapott játékok és egyéb biszbaszok, amik csak később lesznek jók, valamint azok ami már nem jók, de a köveztkező gyereknek meg majd kellenek
- minden burkolatból és cserépből egy-egy kis plusz, ami a pótláshoz kellhet
Ebből szerintem semmi sem minősül lomnak, mégis lazán megtöltenek most egy 15 m2-es szobát (okés, ha rend lenne, akkor a felén elférnének)
Én az elsőbe tartozom vannak lomjaim bőven. A 93 m2 -es egyik lakás mellett van egy csodagarázs 16 m2.
Az autó már kitiltva.
Aztán egy pince 15 m2 , bepolcozva, egy 100 m2 -es padlás abból lekerítve egy pomentes rész kb. 10 m2, két sufni úgy 10 m2 és egy éléskamra is. Tele vannak 'értékekkel'
Azér a pincében akadnak jóféle borok is vagy 50 palack!...........stb. stb.
Aztán kiderült, hogy a 130 m2 alapterület+10 m2 (elég párás) pince+40 m2 garázs nem elég a lomok tárolására is.
Ha nem akarom állandóan kerülgetni/pakolgatni az olyan cuccokat amik egy évben egyszer kellenek, és nem akarom, hogy a pince párás levegője leamortizálja, akkor bizony kell az a pakolható padlás.
-
Egyébként nem nagy cucc, mert ketten két nap alatt vödörrel letermeltük a 70 m2-nyi salakot. Egyszer kell nekiállni, és mindenkinek/mindennek jobb ha nincs ott fent utána.
Na...most pár év alatt 1 mm-t biztos süllyedt az aljzatbeton.
Ahol a burkolást a betonozás után fél évvel megcsináltam, ott szinte végig kirepedt a szilózás.
Az egyik falon végig (szerencsére pont a konyhaszekrény mögött) a sziló volt az erősebb, kompletten lerántotta a felmosólábazatot a falról).
Ahol a betonozás után csak 2 évvel később burkoltam, ott is kezd elválni a sziló. (Azóta eltelt még 2 év).
Az lehet, hogy nem pihentetett anyagot kaptam az EPS-ből, mert rendelésre hozták. Mondjuk, nálam is pihent vagy 2 hónapot.
Azt javaslom, hogy 1 mm-nél nagyobb rést ne hagyj a padlólap és a felmosólábazat között (célszerűen csak a járólap dobozából tépkedett kartondarabokat érdemes odatenni).
Én túl nagy rést hagytam (2-3 mm), itt már az a baj, hogy a sziló nagy része nem a függőleges lap felületén fog megtapadni, hanem bemegy a résbe.
Ja, a padlófűtést nem is használom, csak nagy ritkán (kályhám van).
/Másnak meg semmi gondja, nem süllyed az aljzatbetonja./
Nálam is első opció az volt, hogy a belső lenyitható padlásfeljárón keresztül levödrözzük, de aztán ezt elvetettem.
Egy szarufaközben kibontottuk a tetőt (fólia, léc, cserép), és ott levödröztük. Egy ember fent lapátolt és leengedte, én meg hordtam ki a konténerbe. Nem mondom, hogy a majdnem 6 tonna salak mozgatása nem szálkásitott kicsit :)
Természetesen kötelező a szelepes porvédő maszk használata, ami alatt a 20. vödör után már taknyod-nyálad összefolyik, pláne ha esetleg nyáron a hőségben csinálod.
Elvileg lehet kölcsönözni is törmelékcsúszdát, de ennek a hossza korlátozott, attól függ hová tudsz konténert rakatni majd.
Tbc-t , tuberkolózst biztos nem kapsz, legfeljebb' salakozózist'. 1000 veder nem kis mennyiség, felér egy Himalája túrával is annak letermelése. De miért kell eltávolítani ? szigetel a a salak igaz gyengén. ha masszív a födémed akkor birja, teszel rá pluszban modern hőszigtelőt és megúszod ezt a mókát !
oda eleve is kell 1-2mm res ha padlofutes lesz, es sziloval kell kifugazni. Ugyanis a padlo oldalra mozogni fog, ki-be csuszkal a szegely alatt. ha par ev alatt meg egy mm-t no a res, hat kikaparod a szilot es ujrahuzod.
Majd KömKel megmondja a tuttit, de ha én most csinálnám, valószínűleg xps-t raknék. Annak nem árt, ha valahogy víz jut a szigeteléshez. (Csőtörésre gondolok elsősorban.) Viszont sokkal drágább az eps-nél, meggyőzhető lennék, ha mégsem kell.
Viszont, ha hely van, rakhatsz többet is. Nálunk 7 cm van, pár éve még sokan túlzásnak tartották, de mostanában már 10-15 cm-ekről beszélnek. Esetleg grafitost, ha alkalmas padlóba.
Szeretnék padlófűtést csinálni, ami alá 5cm-es EPS100 lépésálló hőszigetelést terveztem berakni.
Több ismerősömnél is megnéztem a dolgot.
Sajnos azt tapasztalták, hogy idővel a talaj megsüllyed a szigetelés zsugorodása miatt. Ez onnan vehető észre, hogy a szegélycsempétől elválik az ajzat 1-2mm-t.
Az EPS100 nem megfelelő erre a célra?
Hagyan lehet megakadályozni a későbbi zsugorodást?
Hogyan termelted le ezt a 8m3 salakot? Próbaképpen 3 vödörrel vittem le, ezután eldöntöttem, hogy csakis tetőcserekor jöhet szóba...zárt térben kegyetélenül porzik, annyira nem tudok beöltözni, hogy ne kapjak tuberkolózist és nehéz is. én 10 m3 számoltam, az 1000 vödör, mimumum 500 kör mászás. Lehetetlen :(
Ha süti a nap, akkor naghyon felmelegszik. Valaki írta, hogy 25 fokon napsütés hatására 60 fok fölé melegszik a felülete.
1 táblát kitettem a napra júliusban, szerintem 3 cm-t görbült. Ahol a nejlonról is visszaverődött rá a fény, mintha megolvadt volna. Én sed vettem kolyan ezeket, majd amikor elkezdett növekedi az illesztési hézag, fehér Hérával áthengereztem. Ezek után csak annak javaslom a grafitost, aki be is tudja hálózni, mielőtt komolyabb napsütést kapna.
A wc és a fürdő szellőzése egy csőre van kötve és úgy megy ki a kültérbe. A wc-be és a fürdőbe is van ventilátor villany felkapcsolásakor be is indúlnak. Decemberben amikor voltak a hidegebb napok szépen a pára a csöveken folyt vissza. De érdekes csak a wc-be. Hát persze hogy nem volt leszigetve a cső. A wcbe teljesen a ventilátor el volt rohadva. Ezt beköltözés után pár nappal érzéleltem. Most teljesen a tető fölötti rész is dublán le van szigetelve. A kültérben aluminium borítású szigetelés van a nap miatt ez is duplán. Ha majd hidegebb lesz akkor meglárjuk de most nincs visszacsepegés. Fürdés után meg még járatom a ventilárort hogy a párát vigye kifele.
Szia itt van a kép, és pirossal jelöltem a broblémás részt.
Akik fentvoltak mondták hogy nincs a gyapot a résekbe szépen belevágva és van helyek ahol látszik hogy nem pászos a gerndánál.
Ez a fólia amit le akarnak rakni nem az a tipikus vékony fólia hanem valami merevebb anyag mondhatni vastag és két gerenda közé kell leteríteni. Nem fogják ezzek bepúrkolni a gerendát. És erre fognak jönni a gyapotok. De ez a sok gyapot szeinrem a gerendákat is fogja takarni. Tehát nem lesz járható semmenyire. Ezt csak én gondolom.
Akkor lehet nem 10cm vastag gyapotot kellene vennem hanem 14cm vastagot.
Teljesen felesleges, mert ha nem összefüggő a párazárás, akkor nem ér semmit amúgysem.
De ha a gerendákat oldalról és felülről nem burkolják be vele, akkor ártani nem árt (csak a pénztárcádnak).
Mai (elavult) hőtechnikai előirásokat 20 cm gyapot teljesiti. Ezért lenne jó még megtolni 10 cm-el, hogy hosszú távon se legyen elavult.
Ráadásul általában a gerenda/fogópár 15 cm magas. Ha csak a köze van feltöltve gyapottal, akkor a gerendánál még maradnak vonalmenti hőhidak. Tehát a gerenda tetején is legyen minimum 10 cm gyapot a végén.
A meglévő 10cm vastagsúgú üveggyapotot felszedik, és ez alá szimblán egy ilyen müanyagbók készült valamit leterítenek és arra megy rá az eredeti üveggyapot majd erre jön még 10cm vastag gyapot.
Tehát nem a tartószekzetet alá teszik hanem az első gyapot réteg alá szinplán a gerendák közé leterítve.
A tartószerkezet alá hogyan akarnak párazáró fóliát "behúzni"? Mert gondolom vagy fa födémgerenda, vagy fogópárok vannak ott, amire van rögzitve az álmennyezet.
Az meg kifejezetten TILOS, hogy a párazárást a fa tartószerkezet fölé rakják, bedunsztolva a szerkezetet...
A megoldás egyébként tényleg az (valószinűsithetően), hogy a 10 cm gyapotot még fel kell bőviteni, és a homlokzati hőszigeteléssel összeengedni. Mivel a legolcsóbb gyapot tökéletesen elég ide (500 ft/10 cm), ne sajnálj akár 2x10 cm is felrakni.
A szomszéd csak annyiban érdekes, hogy a te plusz hőszigetelésedet nyújtsd át a te lakásod fala fölött 50-100 cm-t még.
A lakásom egy 4. emeleti ráépítűsü gipszkarton mennyezetes ami fölött padlástér van és sátortetős Lindab lemezes tető. Külsőleg szigetelt a társasház.
Wc-ben és fürdőben ventilátoros elszívás van ami ki is vezeti a párát.
A konyhában a tűzhely fölött rögtön a sarokban szerintem egy hőhíd van. A pára egyből lecsapódik és kezdődő penész alakúltt ki. A páralecsapódás nem nagy felületen jelentkezik ás nem a plafonon hanem a sarokban a falakon.
Hívtam egy szigetelős céget: Felmentek a padlásra és a 10cm üveggyapot alá húzni akarnak még egy sor párazáró fóliát és még 10cm vastag üveggyapotot az egész lakás területén.
Azt mondják azon a sarkon lehet nem megfelőlen van lerakva a üveggyapott és pont ott van a tető aló része.
Szerintetek megoldja a plusz üveggyapot ráhúzása a gondot? Szigetelés szempontjából nagyobb hőszigetelést fog ez eredményezni annak ellenére hogy a szomszédnál marad a csak 10cm üveggyapot?
"Ha két rétegben kerül fel a szigetelés, akkor csak az alsót kell dűbelezni, ami lényegesen olcsóbb..." - ez komoly? 14 centist tervezek, árban nem több a 2x7 mint az 1x14, ragasztó meg (gondolom) nem kell sok a rétegek közé...
Ha újra csinálnád, a 15 centi fehér helyett miért nem tennél 12 centi szürkét?
Két szoba néz D felé, a konyha és a kisszoba É-i. Az utcában csak az én házam előtt nincs fa. Ez tavasszal és ősszel jó, nyáron kevésbé. A tető 70 centit túlnyúlik, plusz ereszcsatorna.
Az április végi 30 fok után igencsak lehült a hőmérséklet, a távfűtés is leállt már akkor, sokan taknyosak voltak, én meg fűtöttem. (A gázkazánt nem kapcsoltam le, más inkább gyógyszerre költött.)
Átlag családi ház szélessége 8-10 méter. Ha a kiemelt járda középen fog végighaladni, akkor a szarufákon lévő lécek eléréséhez 3-4 méter hosszú palló szükséges. Ha a háza nagyobb, akkor hosszabb. Csak azt nem értem, hogy miért kell a palló hosszába belekötni.
"mennyivel lenne könnyebb mindíg "átvetni" a kötelet"
Aki nem csak kötözködni akar, az szükség esetén meg tudja oldani átvetéssel, de ki lehet feszíteni egy drótkötelet a gerinc szelemen alatt, de akár anélkül is (pl hosszú léc végén erős kampó + egy csiga).
"egy "instabil" pallón odébb cipelni az "ellensúlyos" másik pallót mennyivel 1xűbb ?"
Az 50 x 25 centis eps tömbökre fektetett járda kizárólag oldalirányú erőhatásokra instabil, fügőleges terhelésre nem az. Márpedig ha az ellensúlyos pallót pont a súlypontjánál fogva emeled fel, akkor az erőhatás pontosan függőleges lesz, így a járdán teljes biztonságal közlekedhetsz vele.
stb...
