Hiden: az osztrák Wundermannschaft kapusa, 32-ben az Arsenal is szerződtetni akarta Pleyer: talán osztrák Schwartz: Fábián Pál egy 35-ös Prága-Párizs meccs után említett egy elszászi német Schwarth nevű játékost, gondolom róla lehet szó Andre: passz, talán dél-amerikai lehet Jordan: bécsi játékos volt Povolny: minden bizonnyal osztrák, 1926-27-ben az Attilában és a Sabariában játszott egy Otto Povolny nevű osztrák játékos Szegő (Szukits) Ferenc: Az MTK-ból ment ki 35-ben Beck: jugoszláv Simonyi II. András: az Attilából ment ki 33-ban, 19 évesen Sikló (Schmidt) László: az Attilából ment ki, 1934-ben Presch: gondolom osztrák lehetett
Játszott néhány kiváló külföldi a franciáknál. 32-ben vezették be a profi bajnokságot, és a klubok bevásároltak, főleg angol, magyar, osztrák és cseh játékosokkal. Pl. a Racing Parisnak Jimmy Hogan volt az edzője, Berkessy és Opata mellett hét angol játékost szerződtettek. 37 proficsapat alakult, bajnoki mérkőzésen legfeljebb 4 külföldi szerepelhetett, kupamérkőzésen 3. 2–3 külföldi szerepelt az egyesületek nagy részében, viszont az US Suisse-nek, és a Deportivo Espagnole Bordeaux-nak minden játékosa svájci, illetve spanyol volt.
Néhány nagyobb név a Franciaországban játszó külföldiek közül (a magyarokat most hagyom, több mint száz játékosunk ment ki Franciaországba) - Josef Silný a Sparta Praha 49-szeres válogatott játékosaként szerződött a Nimesbe - Finamore (urugauyi) - Duhart (eredetileg francia, de uruguayi állampolgár, korábban a Nacionalban játszott) - Stabile, a 30-as VB argentin gólkirálya a Napoliból ment Párizsba - Backhuys holland gólkirály, a Reims játékosa - Luis Regueiro, 25-szörös spanyol válogatott csatár
Azóta én is rájöttem... A cikk, ahol őt is megemlítik, a Magyarságban jelent meg, szokásos antiszemita írás. Arról szól, hogy Herczog Edvin meglépett az országból és Párizsból intézi kis ügyleteit. Ő viszi ki Korányit, Sast és Cseh Matyit.
Úgy tűnik, ezen a hétvégén rosszul azonosítom a neveket:)
"Nézzétek el légyszi, ha kicsit bonyolult a mondatszerkesztésem, pár sör már van bennem :D"
Azt próbálod megemészteni, hogy csapatod történelmet írva, egy napon kétszer kapott ki?:DDD (Bocs, ezt nem tudtam kihagyni, majd visszakapom - remélem nem ma este:))
Vidor 1943. január 16-án, a Voronyezsi áttörésnél került orosz hadifogságba... egy Moszkva melletti hadifogolytáborban halt meg, utolsó szavai: "Utolsó percig a szüleimre gondoltam és a magyar futballra"...
rajtuk kívül még a Nagymarosiról tudom biztosan, hogy fronton harcolt. A többiek vagy hadiipari dolgozóként (Tungsram) mentességet élveztek, vagy pedig Pest László a vöröskereszthez vitte őket betegápolónak 1944 végén... Nagymarosi és Schönberger volt a kivétel, mindketten már középkorú (25 körül jártak 1944)-ben játékosok voltak, de mindketten amatőr szerződéssel rendelkeztek Újpesten. Sem betegápolónak nem lehetett őket "benyomni", sem pedig a Tungsramnál nem dolgoztak (ott csak a profik kaptak állást)
Desiree néven még francia válogatott is volt a III. ha jól emlékszem! Simonyi pár éve halt meg, róla írtam is egy rövidebb szösszenetet pár ezer hozzászólással ezelőtt...
Teljesen offtopic, de nem tudom, olvastátok-e a Tolnay Világlapja c. újság legelső, 1901-ben megjelent számát. A főoldalon található cikk tanulsága szerint egy Kohn Náthán nevű 102 (!) éves ember halt meg az előző héten villamos balesetben. Egy XVIII. században (!!!!) született ember úgy hal meg, hogy vénségére elüti a villamos.... hihetetlen :D
Vidor József (ex-MTK), aki szovjet hadifogságban hunyt el 1944 -ben
Mészáros István (Sabaria, majd Újpest, később edző), aki talán a délvidéki vérengzések során halhatott meg (?). Elvileg 1944-ben még ő volt az Újvidék edzője, és több könyv szerint is "a világháború egyik első sportló áldozata". Ezért gondolom a fentieket
Széphegyi-Schönberger Gyula fedezet (Phöbus nevelés, majd Újpest, Haladás, megint Újpest), aki frontkatonaként vesztette életét 1944-ben, többet nem tudok róla sajnos
Ők az aktív és korábbi játékosok.
Edzők:
Tóth-Potya István, akit 1945. februárjában a budai várban kivégeztek
Kertész Géza, akit az Újpest aktív edzőjeként tartóztattak le zsidók mentéséért 1944 decemberében, és Tóth-Potyával együtt végeztek ki
Továbbá a barna könyv szerint Szeder-Silberstein György, aki a 30-as években pár meccset az Újpestben is játszott, 1944-ben halt meg, míg az erdélyi származású Teszler-Temesi János, aki a 20-as években két bajnokit játszott Újpesten, 1942-ben halt meg. Nem tudom, hogy az ő haláluk összefüggésben van-e a világháborúval.
Rajtuk kívül 6 egykori, a háború idején aktív ill. addigra már inaktív klubvezetőről tudom, hogy a háború alatt életüket vesztették (1944.-ben pl. a klub elnöke öngyilkos lett, úgyhogy közvetlenül nem is kapcsolódik a halála a háborúhoz, míg egy másik pedig egyértelműen természetes halállal hunyt el.)
Egyébként kifejezetten gyűjtöm az újpesti áldozatok neveit, mert régi álmom, hogy a második világháború hősi hallotjainak a nevét is emléktábla őrizze Újpesten, mint az első világháborús hősi halottakét...
A Magyarországot elhagyókról nem sokat tudok. Azt tudom, hogy van pár játékos, akinek 1944 után egy az egyben nyoma veszik. Más NB1-es csapatnál nem található meg, a barna könyv sem említi... gyanús, hogy ezek külföldre távoztak, de ott nem fociztak...
Nézzétek el légyszi, ha kicsit bonyolult a mondatszerkesztésem, pár sör már van bennem :D
Így is történt, csak 39-ben játszott a Sete-ben. Mátyást meg a Lille-ből küldték haza. Egyébként minden külföldit hazaküldtek, csak azok maradtak, akik állampolgárságot kaptak (pl. az egyik legismertebb, Simonyi András, neki a felesége is francia volt). Illetve a barna könyv szerint Korányi III Dezső is a Sete játékosa volt 35-50 között, tehát vélhetően ő is francia állampolgár volt.
Korányi (Kronenberger) Lajos (1907–1981) a Bástya, a Ferencváros, a Phöbus, a Nemzeti, és a Csepeli WMFC 40-szeres válogatott játékosa 1939-ben szerződött az FC Séte-hez. A Fradi szurkolók miatta rendeztek gyűjtést (hangverseny a Zeneakadémián, 5000 pengő bevétel)
Sas (Sohn) Ferenc (1915–1988) a Hungária 17-szeres válogatott játékosa. 1940-ben szerződött a Boca Juniorshoz, játszott az Argentinos Juniors és a Makkabee Buenos Aires csapatában is.
Egy "kedves" ügy Cseh és Korányi között: Sporthírlap 1938. 04. 13. Ferencváros–Hungária 1:0 A mérkőzés után „Cseh László taxin robogott vasárnap éjfélkor a Ferencváros kedvenc vendéglőjéhez. Sürgős dolga volt. Nem akarta másnapra halasztani Korányi Lajossal függőben levő ügyét. Kihívatta a vendéglőből a játékostársát. […] Néhány szó, néhány ütés. Utána felháborodott kifakadások.”
1938-ban még nem volt olyan szabály, ami alapján betilthatták volna. Szerintem akkoriban még nyomásgyakorlás sem volt. Ekkor tiltották be viszont a Hakoah-t Ausztriában. Talán az történt, hogy nyilvánvalóvá vált, ez az időszak nem a cionista sportról szól... De az is lehet, hogy emigrált néhány fontos klubvezető. Nyilván nem véletlen, hogy 38-ban Párizsba költözik Herczog Edvin "menedzser", ekkor megy Brüll Nizzába, és ekkor, 39 elején szerződik külföldre Sass és Korányi.
Bozsik Stadionnak Pótlás a tegnapi anyaghoz. Nem vettem észre a jegyzeteimben, most meg, ahogy a VAC ügyét néztem, rátaláltam.
Nemzeti Sport 1925. 11. 28. A KAC vesztegetési ügye (a KNAFC fúzió ügye) A lap szerint a problémák ott kezdődtek, hogy 1924 őszén ismét Mayer Béla lett a KAC futballigazgatója, a régiek Vigh Dezső alezredessel az élen visszavonultak (Mayer idején volt a profiper). Több WSC játékos bevallotta, hogy Mátéfi még 1924 októberében játszott a WSC-ben (tehát nem lehetett volna leigazlni). A KAC behívatta Zemaneket, a WSC játékosát. A labdarúgó azt állította, hogy megvesztegették, és az ETC-től másfélmilliót kért, hogy az MLSZ előtt is bevallja mennyit kapott a KAC-tól. Zemanek a bizottság előtt azt mondta, hogy a KAC kétmilliót ígért, ha hamisan tanúskodik, amiből 600.000-et meg is kapott (vagyis ha azt vallja, nem Mátéfi játszott 24 októberében a WSC-ben).
Nemzeti Sport 1925. 12. 02. A KAC-ot felmentették bizonyítékok hiányában. A tanút viszont (Zemanek) – mivel pénzért tett vallomást – törölték az igazolt játékosok sorából.
Tudtommal igen, bár ami 44 után történt, arról nem sokat tudok. Egy-két kivételtől eltekintve minden játékos vasutas volt, nem vitték őket a frontra. Csokai Imre jobbhátvéd viszont a háború közvetett áldozata volt. A debreceni egyetemen végzett, játszott a Bocskaiban majd a DVSC-ben. Ő tehát nem vasutas volt, a karcagi gimnáziumban tanított. Szovjet fogságba esett, 1946-ban jött vissza, de a gyomra tönkrement. 1947. március 28-án, harminc évesen halt meg gyomorrákban.
Én ezt nem tudom, de a legelképesztőbb haláleset szerintem ekkoriban Kenyeres Árpád főtitkáré volt. A háború után nem sokkal villamosbalesetben halt meg.
És akkor a VAC bunda. Már 25 végén lehetett látni, hogy valami nem stimmel a klubnál (most arról nem is beszélek, hogy 25 elején bezáratták a klubhelyiségüket tiltott hazárdjáték miatt). 25 decemberében az FTC 8:0-ra kiütötte a VAC-ot. A VAC az utolsó pillanatban kénytelen volt négy tartalékot beállítani, mivel többen sérülésre hivatkoztak. Grosz II. azt nyilatkozta később, hogy Fischer (válogatott kapus) „boldog-boldogtalannak is mellét verve meséli, hogy addig nem játszik, amíg a pénzt előre nem kapja meg.” A játékos Léby és Grünblatt Ferenc nevét említi a zsarolók között. A Nemzeti Sport szerint a VAC is fizette játékosait, de elfogyott a pénzük. A csapat kieső helyen állt, és a bajnokság végén egymás után jöttek a nehéz meccsek. Az utolsó három fordulóban először legyőzték az Újpestet, utána a Fradit, végül döntetlent játszottak a Hungáriával, és így bentmaradtak az első osztályban. Azonban már az Újpest meccs után az UTE feljelentette a VAC-ot vesztegetés miatt. Egy volt válogatott játékos, Deutsch Árpád több újpesti játékosnak 1–1 millió koronát ajánlott fel. Egy héttel később arról írt a Nemzeti Sport, hogy Deutsch Árpád, a VAC trénere (a BAK-ból volt válogatott) hat millió koronát ajánlott fel az UTE négy játékosának (Török, Búza, Markó, Szulik), ha azok lelazsálják ellenük a meccset. Győzött a VAC, Búza vette át a pénzt. Töröknek és Szuliknak (aki már korábban bejelentette az elnökének a történteket) 500 ezret adott, Markó és Búza 2,5 millió koronát kapott. Szulik és Markó azonnal odaadta a pénzt az UTE elnökségének. Az UTE Búza és Török ellen vizsgálatot indított, amely után Búzát és Törököt kizárták a klubból. Az MLSZ vizsgálata szerint a VAC első vesztegetési ügye a VAC – III. ker mérkőzés volt: Breuer II-t örökre eltiltották (ő az egyik III. ker. játékost akarta megvesztegetni). Eltilották a VAC–UTE vesztegetési ügy szereplőit is. Deutsch Árpádot és Csángó Jenőt (a VAC tagját) örökre, Búza Lajos és Török Józsefet (UTE) két, illetve másfél évre. Leitner Hermannt (VAC) egy évre. Az MLSZ Fellebbviteli Tanácsa az ítéletek nagy részét helyben hagyta, egyes játékosoknál enyhít is. Buzát csak másfél, Törököt egy évre tiltották el. A VAC összes pontját elvette az intézőbizottság, játékjogát pedig egy évre felfüggesztette az MLSZ tanácsa. Viszont ekkor vezették be a profi bajnokságot, ahol Városi AC néven a VAC csapatot indított. Tudomásom szerint viszont amatőr csapatuk nem volt, mert a BLSZ első osztályában soha sem találkoztam a nevükkel. A később VAC FC néven működő klub 1938-ig a profi másodosztály stabil tagja volt.
