Figyelem ezt a cukor kérdéskörről kialakult beszélgetést. Nem nagyon értek a kémiához, biokémiához. Viszont idén csináltam bodzavirágból és akácvirágból is párlatot. Most előkerestem a füzetem, amibe firkálni szoktam a számomra fontosnak vélt dolgokat.
Akácvirágnál öt kg napfény adta az alapot és lett (50% ra vetítve) 4,8 liter párlat belőle.
Bodzavirágból többet csináltam, ott kétszer öt kg napfény volt az indulás és a vége 9,4 liter párlat.
Nem hivatalos dokumentáció, ellenben tapasztalat. :)
Snapszi mérése alapján, egy literjött ki. Elhiszem! De hogy? Mert egy pekinbontózott esetén ha a zajos firrás végén teszem bele a cukrot, és addig nem kevergettem, nyílván lesznek gyümölcshúsok,amiket nem ért el az élesztő. + oxigén. Mihejst oxigént kap cukor nélkűl, újból erjedni indúl. Mert fel lazúlt a gyümölcs szerkezete.
Eddig még mindenkinek maradéktalanul kierjedt a fruktóz, akár a gyümölcsből, akár a hozzáadott napfényből származott. Hogy nehezen vagy könnyen, azt én nem tudhatom, mindenesetre nem nyögött közben az élesztő.
Én nem hiszem, hogy a mol tömegekből egyenlettel kiszámított értéket a valóságban produkálni lehet, kizártnak tartom, hogy mennyi a "veszteség" nem tudom megsaccolni.
Nem kételkedem, egyszerűen várok arra, hogy valaki egy jól dokumentált, szakszerű mérésről készült anyagot letegyen az asztalra.
Szerintem akit tényleg érdekel a dolog, az csináljon már egy cukorcefrét, és főzze le. Gondoljátok, hogy egy egyetemen bármilyen szempontból is jobban meg tudjátok csinálni, mint ti otthon?
Nekem mindegy, az is jó, ha nem szerzed meg, ezért ne iratkozz be. Itt felmerült egy állítás egyenlettel alátámasztva, ez szerinted 200éves hiedelem, de konkrétumod nincs. Szerinted mennyire lehet ezt komolyan venni? :)
Engem ez pont nem érint annyira, de szeretem megismerni a valóságot, ha nekem mutatsz egy rövid anyagot, ami paraméterekkel részletezve (kiinduló mennyiségek, összetétel, erjedés lefolyása és körülményei, eredmény) akkor megköszönöm és ezen túl azt veszem alapul.
Hogyne, semmi akadálya, csak egy pár nap türelmet kérek, de már most tudom, hogy felesleges energiákat fogok beleölni, mert a kétkedők a szóról-szóra forrásmegjelöléssel is megfogják cáfolni a kisérlet eredményeit!
Ha véletlen mégsem sikerülne a forrást megszereznem, akkor beiratkozok a Szent István Egyetemre és az életem árán is megszerzem a kutatás eredményeit!
Pont ez az, hogy egy bonyolult biokémiai folyamatot ne írjunk már le kémiai egyenlettel. Inkább higgyünk azoknak, akik ezt átültették a valóságba.
Az oldalról, ahonnan én kimásoltam azt a néhány adatot, Te is fenn vagy. Az ottani poszt írója viszont nincs jelen itt.
Nem lenne egyszerűbb, ha ott rákérdeznél a témára, és/vagy elmondanád neki, hogy " figyelj öcsi, amit ti az egyetemizén csináltatok, az jó nagy marhaság, a tutit meg majd megmondom én, mert az elmélet itt van a kisujjamban..... "
Beidéznéd pontosan mire jutottak? Forrásmegjelöléssel, szóról szóra, ha lehet. Könnyebb a helyére tenni valamit, ha egyértelmű, hogy miről van szó, e nélkül ez csak szóbeszéd.
Az nem tudom (sok más mellett:), hogy az élesztő nem használ fel cukrot mire kigyúrja magát? :)
A veszteségeket kéne számba venni, alkohol távozás a CO2-vel, maradékcukor, cukor tisztaság, ha van ilyen...egy sima egyenlet a teljes képhez -ha erre van igény- kevés.
(Nekem sántít, hogy egy biokémiai folyamatot akarunk egy kémiai egyenlettel leírni, holott ezek végtelen bonyolultak, egy garantált mérést jobban el tudnék fogadni, de ez csak okoskodás, nem értek hozzá.)
Erre létezik amúgy egy átváltó táblázat is, mezőgazdasági körökben ez szabadkézen forog, de úgy emléxem nekem is megvan még valahol!
Az, ha egy egyetemi kutatócsoport, akár hallgatókból is álljon kimond egy ilyen tézist, vagy 200 éves hiedelmeket követünk az azért nem ugyanaz szerintem. Miért nem lehet elfogadni, ha van új a nap alatt...?
