No, de mi az én véleményem... Szerintem a fénybuborékokat alkotó fotonok,
egymástól és a forrástól is függetlenül, elindulnak a villanáskor a saját álló tengelyeiken a villanás abszolút helyétől a végtelen felé haladva az abszolút nyugalomban lévő haladási tengelyeiken.
Ezt mi az egyre növekvő sugarú gömbszimmetrikus héjon továbbterjedő villanásként érzékeljük.
És az szerint, hogy melyik rendszerben vagyunk, más és más látványt és
mérési eredményt kapunk, a rendszerünk és a villanás rendszerének
Na erre a kérdésre lehet igazán félrevezető választ adni!
( Megpróbálom nem félreérthetően..)
Szóval, ha a forrásra karokat rögzítenénk előrefelé, hátrafelé és oldalt, a karokon
frekvenciamérős detektorokkal, akkor azt mérnénk, hogy
minden irányban azonos frekcencia éri el a detektorokat. Ebből juthatnánk arra a következtetésre is, hogy a forrás a teljes fénygömböt cipeli magával..
Ha viszont külső megfigyelők sorával méretnénk a frekvenciát, akkor az
ábrád szerinti Doppler-effektus szerinti frekvenciákat mérnénk..
Ebből viszont azt a következtetést vonhatnánk le, hogy mint egy
"ráfut" a forrás a már korábban kiküldött jelre, ill. elfut a hátrafelé távolodótól..
Az tény, hogy a specrelben a gömb mindenkori közepén áll a villanó forrás,
így a fénybuborékoknak körkörösen egyenlő mértékben kellene távolodniuk az álló forrásuktól.
És csak más rendszerekben mozdulna el a forrás a gömb középpontjábol..
Az érdekes az egészben, hogy mind a négy álláspont igaz.. a maga szemszögéből.
A probbléma az hogy a szegecs mozgatásakor mikor elkezded gyorsitani létre jön bizonyos rövidülés , ha a szegecs megállásakor is ugyan ilyen lasulásnak teszed ki a szegecset akkor a bogár életben marad , viszont jelen esetben a szegecsfejére majdnem végtelen nagy lassulás hat , és ezt a nagy lassulást kellene ellensulyozni
a gyorsitási szakaszban .A bogár csak akkor marad életben ha a mozgás változások szimetrikusak .
Neked is üzenem: az ütközés pillanatánál nem kell tovább számolni. A probléma már az ütközés pillanatában fellép. Az egyik rendszerből nézve a lyuk alján történik az ütközés, a másik rendszerből a lyuk peremén. Amikor azt írod, hogy a spec. rel. szerint minden inerciarendszerben azonosak a fizika törvényei, akkor ezzel hogy számolsz el? Az ütközés pillanatáig mindkét rendszer INERCIARENDSZER. Az ellentmondás pedig már ebben a szakaszban fellép. Úgyhogy kérem mellőzni a ködösítést, lehet a lényegre koncentrálni...
Ez megint nem igaz! A példában sem gravitáció sem gyorsulás nincsen. A probléma már az egyenletes sebességű, azaz inerciális szakaszban is fellép. Amikor a szegecs ütközik, a gyorsulás csak akkor számítana, de akkorra már a probléma fellép, ugyanis az egyik esetben a lyuk alján történik az ütközés, a másik esetben a lyuk peremén. És ez még az INERCIÁLIS szakaszban, tehát ezért még a spec. rel. a felelős. Úgyhogy ki lehet dobni az ablakon az egészet...
Nem gondoltam, hogy egy ennyire tiszta problémát, így félre lehet érteni. Hogyan pusztulhatna el a bogár, ha nyugalmi helyzetben simán elfér a szegecs alatt????!!!! Miért nem lehet ezt felfogni végre? Hát ha nyugalmi helyzetben elfér alatta, akkor miért ne férne el mozgatva. Hiszen végtelen lassan mozgatva is elfér alatta. A bogár szempontjából nézve a szegecs hossza kisebb, mint a nyugalmi hossz. Amikor a szegecs feje megakad a lyuk pereménél, valóban elkezd nyúlni a szegecs, de maximálisan csak a nyugalmi hosszára képes nyúlni, és ekkor még elfér alatta a bogár. Miért ilyen nehéz ezt elképzelni?
Szia ciprian emléxel még az origón történt vitákra , a fény terjedéséről a térben mozgó forrás esetén.
Két fajta szemlélet rajzolódott ki az egyik gerjesztési pontok sorozata (Gézoo szemlélete), a másik pedig a forrással haladó hullám frontok amik belapulnak a haladási iránynak megfelelően.
"Olyan problémák merülnek fel, hogy hogyan viselkedik a szegecs..."
A specrelnek semmi köze sincs a szegecs fizikai megnyúlásához. A specrel segítségével képtelen vagy megoldani a problámát, ez az igazság. A többi csak rizsa...
Az éterszemléletben van ilyen, ne nézzük most, hogy van vagy nincs éter.
Nem mondott hülyeséget Gezoo, csak nem "kompatibilis" a specrellel.
Egyébként éter mint vívőközeg nyílvánvalóan nem létezhet, azonban éter más formában még visszatérhet, gondolj pl. a Higgs-bozonok feltételezésére. Ezt most komolyan akarják "levadászni" nálunk okosabb emberek.
Feltételezem, nem tudtad követni az eddigi beszélgetéseket, így a "lyukas szoba"
elvét nem láttad..
Nos, az egyik lehetséges mérési módszer a lyukas szoba alkalmazása a foton
saját vektorának mérésére..
Egy másik lehetne, hogy egytengelyűsítünk egy távcsövet és egy lézert.
Természetesen 180 fokkal elforgatott irányban és a távcső célkeresztjében
lévő fényforrás fotonjainak beérkezési helyét összemérjük az ilyen lézer fénypontjával. A kettő közötti aberrációs szög adja a foton saját tengelyének szögét..
Csak kapásból ennyi.. Ha még gondolkozunk rajta, biztosan akad másnak is számos ötlete..
Balról jobbra haladó forrás a pontok helyén villant egyet - egyet.. Így a villanás gömbje a villanási ponttól halad körkörösen azonos sugárral.. 
