"Anno õk voltak a leggazdagabbak különféle fajokban, következésképp az lett volna a logikus hogy valamilyen kataklizma után belõlük maradjon fenn a legtöbb túlélõ faj."
Ez egyrészt nem triviális. Másrészt nem igaz.
Amikor a bioszférának életet adó bolygón a táplálékbázisa valamilyen oknál fogva hosszabb időre összeomlik (függetlenül attól, hogy ezt mi váltotta ki), akkor törvénszerűen a nagy testű állatok halnak ki nagy számban. Pontosan emiatt szerintem a szárazföldi állatok közül a nagy testűek pusztultak ki. A dinók meg jellegzetesen nagy testűek voltak. A kisebb testű dinók pedig túléltek. Őket nevezzük ma madaraknak.
Egy biológus pontosan ezért lehet biztos abban, hogy pl. A Loch Ness-i szörny mese. Mert egyszerűen kiszámolható, hogy az egész tóban nincs annyi táplálék, amely egy nagytestű hüllőfaj életképes populációját fent tudná tartani...
"A kiszaradasnak ellentmond a Balaton mindig jelentos gardaallomanya,ha kiszaradt volna az nem lehetne benne.A latott hal ."
Attól függ, mit értesz kiszáradás alatt. Sivatag biztosan nem volt a Balaton helyén az elmúlt néhányezer évben. A tó valószínűleg többször nagy részt kiszáradt, de kizárt dolognak tartom, hogy pl. a Tihanyi öbölnél lévő mélyebb részekre is igaz lett volna legalábbis a történelmi időkben. Azaz refúgiumok bizosan mindig akadtak még a legszárazabb időszakokban is. Szerintem a vízszintingadozás a mostanihoz képest mondjuk +/- 4 m lehetett. Viszont ez a tó vízfelszínének a drasztikus változását hozta.
Viszont akkor is kérdés hogy mitõl pusztultak ki a dínók ? És fõleg hogy miért élték túl pont a madarak és a krokodilok (meg egy rakás más állatka) míg gyakorlatilag az összes dínó kipusztult. Anno õk voltak a leggazdagabbak különféle fajokban, következésképp az lett volna a logikus hogy valamilyen kataklizma után belõlük maradjon fenn a legtöbb túlélõ faj.
Szép álom volt a Föld globális felmelegítése c. project, de egyelőre sajnos semmi esély a megvalósításra. Pedig ha csak 5°C + melegedést sikerült volna összehoznunk, akkor a világ energiafogyasztása legalább 20-22 %-kal csökkent volna, és így nagy mértékben csökkent volna a hőerőművek károsanyag-kibocsájtása is.
Sajnos az üvegházhatás sem váltotta be a reményeket: mára bizonyossággá lett az a korábbi elmélet, hogy a légkörbe juttatott szilárdanyag részecskék nem képesek az üvegházhatást produkálni, viszont visszaverik a napsugarak egy részét, és ez megintcsak az eljegesedét segíti elő.
Valamit pedig muszáj lesz kitalálni, mert ha ilyen ütemben csúszunk bele a következő jégkorszakba, akkor 800-1000 év múlva például a Földközi-tengert összefüggő jégpáncél fogja borítani minden télen -- és az a tél legalább 7-8 hónapig fog tartani.
"A Balaton kiszáradása teljesen normális dolog: ezek a sekély tavak elég rendszeresen kiszáradnak (volt már ilyen a történelemben, mint ezt levéltári adatok igazolják)."
A Velencei to valoban kiszaradt es a fehervari huszarok a medreben gyakorlatoztak, valamikor Maria Terezia idejeben,de a Balatonnnal ilyenrol nem hallottam az elmult 1500 evben.Sot a vizszintje joval kb 2-3 meterrel magasabb volt a mult szazad kozepeig es a fonyodi hegy, boglari hegy szigetek voltak a torok idokben.
Kisbolygóból nem lesz meteorzápor: az egy nagy bumm. A kisbolygók nem darabolódnak: se ütközések, se egyéb ilyesmi folytán. Az égi mechanika eléggé szigorú dolog: kisebb csoda kell ahhoz, hogy két kisbolygó egyáltalán összeütközhessen (ez az, ami nem lehetetlen, csak annyira ritka, hogy a "zápor" kifejezés legfeljebb, mint ennek ellentéte juthat az ember eszébe).
A Balaton kiszáradása teljesen normális dolog: ezek a sekély tavak elég rendszeresen kiszáradnak (volt már ilyen a történelemben, mint ezt levéltári adatok igazolják).
Nem akarnád túlbuzgó energiáidat pl. a gravitációs állandó csökkenésének megakadályozására fordítani? Az egy nagyon veszélyes dolog ám: hogy mást ne mondjak, tágítja a világegyetemet (meg nem mellesleg a Földet is).
tehat akkor esetleg keet kisbolygo is lehetett. az sokkal komolyabb hatas es legalabb tudnank mitol robbant szet. mondjuk valami nagybarom azt mondana hogy ha a foldet nem szokja eltalalni a kisbolygo akkor a kisbolygot meegis hogyan szokja eltalalni a masik kisbolygo vagy nagy meteor. de akik ilyen hulyesegek mondanak azok maguk is hulyek. meg nyilvan a tobbi bolygokon is megtalalhatok a kisbolygo darabjainak a nyomai. mi meg dongetjuk a nyitott kapukat.
es ha csak istennek nem tetszettek ezek a hulye, verszomja dinok? es mondjuk 30 evig letakarta a napot...
nem lehetne esetleg a golf aramlas varhato valtozasait elfeledni es egy meteorzaportol (persze nagyon komolytol) feelni? es akkor talan a balaton is kiszaradhatna...
Természetesen egy komoly meteorzápor, nem olyan, amely jelenleg éri a bolygót, hanem, amely mondjuk egy a Mars - Jupiter között lévő ővben történő kisbolygó feldarabolódás, ütközés vagy más okból kifolyólag érné a golyóbist,szerintem igen csak kérdéses. Sokkal inkább mint egy közeli szupernova hipotetikus robbanása.
Amennyiben az szárazidőszakban, heteken kersztül lángra lobbantja a növényzetet, egy ilyen eső, - a szárazföldek teljes nagyságában - akkor igencsak érdekes lehet.
No, de vissza a mondandódhoz: "A levegőbe kerülő hamut (port stb.) nagyon gyorsan kimossa az eső: csak az a része marad fent, amely annyira finomszemű, hogya cirrusfelhők fölé (a tropopauzába) emelkedik."
A trap bazalt esetében -mint megjegyeztem maga a növénytakaró is érdekes - de nem elhanyagolható a magma kén-dioxid és egyéb illóanyag tartalma. Valamint karbon evaporitos rétegeken áthaladva, a hatás csak fokozodhat, egészen az Általad jól jelölt, savas esőkig, amelyek a néha 3 km vastagságúra hízott bazaltra visszhulva ismét gőzzé, gázzá alakul.
A pufferét lehet, hogy lebecsülöm, csak nehogy mások az ellenkező végletbe essenek.
A meteorzápornak semmiféle éghajlati hatása nincs; szépen példázza ezt az az évi két meteorzápor, amiben részünk van. A levegőbe kerülő hamut (port stb.) nagyon gyorsan kimossa az eső: csak az a része marad fent, amely annyira finomszemű, hogya cirrusfelhők fölé (a tropopauzába) emelkedik. SZVSZ megdöbbentően alábecsled a bioszféra pufferkapacitását: nos, az gyorsan és jól reagál.
... és jellemző, hogy ahol maradtak óceáni kéregdarabkák, ott a betolódás és a szigetív egészen a miocénig bármikor bekövetkezhetett (mint ezt éppen ki hazánk példázza: eocén: Velencei dombság, Recsk, miocén: Dunazug-Börzsöny-Cserhát-Mátra + Zemplén és még többfelé darabkák).
No igen, örülök, hogy tisztáztuk, mert így kicsit homályos volt:
"20–30 (legyen 20) millió év alatt haltak ki. Az olyan faj, amely"
A hatodiknál gondolom, a maira célzol?
A platóbazaltot nem elfelejtve, és most nem megvitatva annak hamúszorását, felhívom figyelmed arra, hogy 15 Magyarországnyi területű növényvilág elégése elég jelentősen befolyásolhatta a légkör áteresztő képességét, lásd Indonéziai tűzek.
Nyilván valóan az, hogy voltak túlélők és átalakultak - csekélyszámban-, azt jelzi, a globalis hatás majdnem teljes volt.
De lehetséges egy hosszabb meteorzápor is, amelyet leírva még nem láttam. / Saját. /
A felsőkrétából rendelkezésünkre álló adatok azt nem teszik lehetővé, hogy egy rövid, néhány tíz, vagy száz éves intervallumot ebben a tekintetben megtudjunk itélni.
A Thetisnek nagyon kevés óceáni kérge volt: amennyi betolódott, abból lett is andezit (tényleg nem sok). Az eurázsiai hegységképződés (az Alpoktól a Himalájáig) alapvetően kollíziós volt.
Senki se mondta, hogy egy faj lett volna. Többünxövegében nagyon pontosan utal erre a "faj" szótőhöz "o" kötőhanggal csatolt "k", ami szép nyelvünkben a többes szám jele.
A dinók egy piciny csoportja átalakult madarakká. A dinóktól nagyon korán (még az alsó-középső triászban) elkülönült krokodilfélék túléltek és szépen gyarapodnak. A többi kidöglött: a fölső (késő) kréta időszakban volt a földtörténet hat(?) nagy kihalásának egyike.
A platóbazaltot felejtsd el: a bazaltvulkánok hamuszórása elhanyagolható (a bazaltláva 1100 fokon dermed, tehát egyáltalán nem viszkózus). Hamut a szigetív típusú andezitvulkánoxórnak amúgy combosan: ezért írtam hegységképződésről.
"A hirtelen lehűlés igencsak betett egyes fajoknak" — hogyne, a jégkorszakban, 55 millió évvel később. A felső krétában nem volt hirtelen lehűlés.
A ciánkatsztrófának egyetlen, máig érvényes következményéről tudok: arról, hogy felelőtlen "politikusok" az erdélyi aranybányászat ellen uszítanak. Van még valami?
Spectrum, NG és hasonló csatornák nem sokban különböznek pl. a Blikk, a MN és a Népszabi tudományosságától.
A dinók mintegy 20–30 (legyen 20) millió év alatt haltak ki. Az olyan faj, amely ennyi idő alatt nem alkalmazkodott valamilyen klímaváltozáshoz, és mégis túlélte azt a 20 millió évet — az már régen alkalmezkodott hozzá.
Nem tudunk olyan vulkánkitörésekről, amelyek befolyásolták volna az éghajlatot: ez puszta spekuláció.
Lényegesen nagyobb éghajlatváltozások (jégkor, É-i félteke: 12,5 fok < 5 év alatt) rutinszerűen ismétlődnek a földtörténetben — és nem jár velük nagy kihalás).
Akkoriban nem "pár nagy vulkánkitörés" volt: a felső krétára esik egyrészt az alpi hegységképződés, másrészt a Csendes-óceáni tűzgyűrű felgyűrődésének dandárja. Ez úgy értendő, hogy a vulkánosság a Föld ezen övezeteiben mintegy 50 millió évig legalább egy nagyságrenddel erősebb volt, mint most (és hullámozva csengett le a jelenlegi szintre). Mindennek semmilyen éghajlati hatásáról nem tudunk, pedig a paleoklimatológia egy eléggé jól fejlett tudomány (pollenekből, csigahéjakból és effélékből vetik össsze a kölönféle mértékben melegkedvelő, hidegtűrő stb. stb. fajok arányait).
