Keresés

Részletes keresés

TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25823

Gezoo ezek a példák nem igazán jók mert ezek az eszközök nem frekvencia változást mérnek hanem a bipp és a visszavert bipp közötti időtt mérik.

Persze létezik Doppler radar is az bipp és biiiiiiiiipp-t mér.

Előzmény: Gézoo (25815)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25822
Igy igaz ciprian , a kétvevő ha egymáshozképest nem mozognak ugyanazt az információt veszik és ugyan ugy, csak nem ugyan akkor.
Előzmény: cíprian (25806)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25821

Remek :-)))

 

Folytasssuk tovább, ezeket a frekvenciákat most számold át alacsony pályán keringő műholdra és földhöz ragadt szegény vevőhöz.Legyen a keringő forrás sebessége

  8 Km/s .

Előzmény: Gézoo (25803)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25820

Jól van, biztos sokat segített a választásban... Csak mellékesen kérdezem, egyáltalán van szerinted olyan foon, amelyik nem jó? Ha nincs, miért is kell válogatni? :-)

 

Szóval, hogy is kell azt a 0 követ elhelyezni?

Előzmény: Gézoo (25819)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25819

 

"

Hát ezt.

 

A saját kedvenc lyukas szobás példádból csináltam ellenpéldát. Két ilyen szoba mozog egymáshoz képest. Mindkettő elmegy a külső lámpák mellett. Mindkettő esetében lesz fény, ami bejön a lyukakon és kimegy a szemközti lyukakon.

 

Akkor most mi is az, ami abszolut áll? Ha nem érted a kérdést, megfogalmazom konkrétabb formában."

 

   A fotonok haladási tengelyei..  Azok a vektor tengelyek amelyeken a kilépő fotonok haladnak..

 

  Akárhány, és akármennyi lyukas szobát, bármilyen sebességgel mozgathatsz...

 

   Nem a szobák, hanem a rajtuk keresztül kijutó fotonok

haladási tengelyei állnak..

 

  A szobák, csupán a fotonok szelektálásában segítenek..Mint a vonalzó a hosszmérésnél(, és nem a tetszőleges irányú vonalak rajzolásához..).

 

 

Előzmény: mmormota (25818)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25818

(Tényleg nem érdemes hallgatnod rám, mert az a puszta tény, hogy mindig belelépek a mókuskerékbe, világosan mutatja, hogy nem vagyok értelmes lény.)

 

Akkor mit tagadsz?? Mert az utóbbiból következik, hogy a fotonok haladási tengelye abszolút nyugalomban áll..

 

Hát ezt.

 

A saját kedvenc lyukas szobás példádból csináltam ellenpéldát. Két ilyen szoba mozog egymáshoz képest. Mindkettő elmegy a külső lámpák mellett. Mindkettő esetében lesz fény, ami bejön a lyukakon és kimegy a szemközti lyukakon.

 

Akkor most mi is az, ami abszolut áll? Ha nem érted a kérdést, megfogalmazom konkrétabb formában.

 

Fogod a Láchídnál levő 0km szobrot, és elhatározod, hogy méltóan helyezed el, ő lesz az abszolut álló referencia.

 

Hogyan helyezed el ezt a követ? Hogyan bizonyosodsz meg abszolut álló voltáról? Hogyan használod fel ehhez a lyukas szoba fényeit?

Előzmény: Gézoo (25817)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25817

 

   Te nem ellenpéldát hanem egy másik és egyben rossz példát mondtál...

 

    Azt nem tagadod, hogy az egy rendszerbeli állandó távolságú párhuzamosok,

minden rendszerben állandó távolságú párhuzamosok.

 

   Azt sem tagadod, hogy haladnak a különböző rendszerekből

származó fotonok az ezen állandó távolságú párhuzamosokon...

 

   Akkor mit tagadsz?? 

 

    Mert az utóbbiból következik, hogy a fotonok haladási tengelye abszolút nyugalomban áll..

 

   A Doppler hatást is olyan fotonok szenvedik-okozzák, amelyeknek haladási tengelye független a forrásuk rendszerétől...

 

   Vagy radar sem működik szerinted ???

 

Előzmény: mmormota (25816)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25816
különböző rendszerekből származó fotonok, állandó távolságú párhuzamosok mentén csak akkor haladhatnak, ha a tengelyeik abszolút nyugalomban állnak !

 

Ezt mondod te. Én meg mondtam egy ellenpéldát... :-)))

 

Előzmény: Gézoo (25814)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25815

  Meg különben sem mozoghat a foton haladási tengelye a rendszerrel, mert

akkor nem létezne a Doppler-effektus a fényre...

  Nem lehetne radar, trafipax...  Te tényleg ennyire nem érted??

 

Előzmény: mmormota (25813)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25814

Hogy Te mindent kitalálsz..

 

  Ki mondta, hogy két külön rendszer párhuzamosairól van szó???

Gyorsan felejtsd el!

 

  Egy rendszerben, egymástól állandó távolságú párhuzamosokon,

 

   különböző rendszerekből származó fotonok, állandó távolságú párhuzamosok mentén csak akkor haladhatnak, ha

 

           a tengelyeik abszolút nyugalomban állnak !

 

(  Tehát nem két vagy több külön rendszer párhuzamosai...!!  Egy rendszer állandó távolságú párhuzamosai  !!)

Előzmény: mmormota (25813)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25813

Nem ezt mondtam.

 

A párhuzamosok léteznek, egyenlő távolságúak stb.

 

Meg léteznek másik párhuzamosok, azok is egyenlő távolságúak stb.

 

Csak ez a két készlet párhuzamos mozog egymáshoz képest. Mint a hajóárbocok, Drake hajóján is párhuzamos a főárboc a többivel, meg a spanyol armada hajóján is. Csak szembe hajóznak egymással... 

 

Melyik készlet párhuzamos az abszolut álló? Mindkettő? Abszolut álló mozgó párhuzamosok...

 

 

Előzmény: Gézoo (25810)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25812
Már fáradok:  "rendzsreben" helyett rendszerben..
Előzmény: Gézoo (25811)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25811

Mielött félremagyaráznád:

 

    a bárhol jelentése:  bármelyik rendzsreben állandó távolságú párhuzamosok, akkor az összes többiben is azok..

Előzmény: Gézoo (25810)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25810

  Komolyan kérded??

 

   Ha bárhol, egyenlő távolságú párhuzamosok vannak, akkor szerinted,

létezik olyan rendszer ahol ezek az egyenlő távolságú párhuzamosak nem egyenlő távolságú párhuzamosak ??

 

    Ha létezik, nosza!  Add elő, milyen az a rendszer ??

 

Ha pedig nem létezhet  olyan rendszer, akkor légyszi, ne makacskodj tovább..

Előzmény: mmormota (25809)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25809

Csupán a lyukas szoba segítségével bizonyítottam, hogy a repülő foton haladási tengelye abszolút álló és nem mozog a forrással..

 

Francot bizonyítottad.

Vegyél két ilyen szobát, legyen közöttük sebességkölönbség. Mindkettőre igaz lesz, amit ott leírtál. Így szerinted mindkét szobában lesz abszolut álló tengely, csak ezek mozognak egymáshoz képest...

 

Csak tudnám, miért vagyok ennyire hülye, hogy mindig belemászok a mókuskerékbe.

Előzmény: Gézoo (25804)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25808

Szia!

 

  Miért kellene?  Ha a két vevő által kijelölt egyenessel párhuzamosan, de sokkal messzebb mozog az adó, akkor is ugyanaz a helyzet..

Előzmény: mmormota (25807)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25807
Az is kell az állandó különbséghez, hogy az adó a két vevő által kijelölt egyenesen legyen.
Előzmény: cíprian (25806)
cíprian Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25806

A forrás magával viszi a gömbhélyak sorozatát  , a további érdemi viták folytatásához el kell dönteni melyik leirás az igaz .

 

 

Volt egy tanulságos vitám Hondavukkal. Ez most ideillik.

 

Tegyünk le egymástól rögzített L távolságra két vevőt. Tőlük távolabb mozgassunk egy adót egyenes mentén egyenletes sebességgel. A vevőkön megmérik külön-külön a frekvenciákat.

Ha más-más sebességgel halad az adó, akkor sem változik a vevők közötti frekvencia-különbség.

 

Vagyis csak a két vevő közötti sebességkülönbség számít, az adó sebessége  e tekintetben közömbös.

Előzmény: TEODOR (25765)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25805

    De, ha komolyan nézzük akkor is lehet a látszat az, hogy a forrással együtt mozog a merőlegesen kibocsájtott foton..

   Ilyen a Mmormota által is előszeretettel emlegetett végtelen hosszú csövecske..

(Jedi kard), de az a virtuális foton tengely.. látszat.

   Azt hiszem, Téged éppen ez a látszat vezetett sokáig félre..

 

Előzmény: TEODOR (25802)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25804

Egy pici pillanatra álljunk meg..

 

   Nem hagytam figyelmen kívűl..  Csupán a lyukas szoba segítségével bizonyítottam, hogy a repülő foton haladási tengelye abszolút álló és nem mozog a forrással..

 

  Azt senki sem  vitatta, hogy adott esetben az a látszat, hogy a forrással megy a fénygömje..

 

  Láttál már ködben esti autóutat??  Ott minden autó viszi magával a fénygömbjét, egy az egyben..  Mi már, a tudásunk birtokában mégsem hisszük, hogy

húzná a fénygömöt..

Előzmény: TEODOR (25802)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25803

Nem rossz!  Sőt!  Egészen jó..

 

  Tehát például van két 1 GHz-es forrás..  Az egyik felgyorsul a másikhoz képest..

Mondjuk 300 m/s -ra..  ez kb. 3e2/3e8~ 1e-6  -->  1e-6*1e9 ~ 1 khz freki változás,

lenneee a klasszikus fizika szerint..

    300 m/s  a specrel szerint c/gyök(c2-v2)~ 1,0000000000005 

    ami miatt az 1 sec alatt az 1 GHz jel helyett "csak" 999 999 999,9995 rezgés menne át..

 

   Mint látszik a Doppler hatás  lényegesen nagyobb mint az időlassulás miatti

0,0005 Hz-es eltérés..

 

    f=f0*gamma*(1+v/c) = 1e9*0,999 999 999 999 5*(1+3e2/3e8) = 1 000 001 000

 

   Vagyis a relativisztikus Doppler -effektus 1 kHz eltérést ad.. A klasszikus pedig

6 jegy pontossággal ugyanannyit..

 

  És mindezt közel hangsebességnél!

 

 

 

Előzmény: TEODOR (25801)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25802
 "Ami pedig a specrel szerint természetes, hiszen, a más rendszerekben

mások a fotonok és a forrás mozgási jellemzői."

 

Ezt hiszed vagy csak leirtad , mert a lyukas szobai leirásodnál ezeket a más jellemzőket figyelmen kivül hagytad.

A külső foton más rendszerből származik.

Előzmény: Gézoo (25800)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25801

Erre akartam rátérni Gezoo , a Doppler már a forrás renszerében keletkezik .

A forrás erről viszont nem tudhat ezt csak külső szemlélő észlelheti.

Az elméletekből következik a mozgó rendszer idejének lassulása .

Legyen egy megfigyelő és egy forrás előre megbeszélt frekvencián komunikálnak .

A forrás mozgásából adódóan fel kell lépnie egy bizonyos frekvencia változásnak , ez eddig rendben van .

A relativitás elmélet szerint viszont a mozgó rendszer ideje lelassul , erről sem tud a forrás ő továbbra is a saját idejének megfelelő periódusokat sugározza tehát a forrásból a külső szemlélő számára nagyobb idő alatt jön ki ugyananyi periódus .

Ez a két leirás üti egymást , egyesek szerint ezzek figyelembe vételével nem létezhetne a Doppler-effektus a fényre.

Előzmény: Gézoo (25800)
Gézoo Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25800

    No, nem egészen.  Azt "állítja", hogyis van ez? Mit is állít?

 

  Egyszer azt, hogy bármely rendszerben izotropikus, vagyis irányfüggetlen a fénysebesség. Valamint minden rendszerben a fénysebesség (c).

 

    No, de az azt jelentené, hogy a Doppler-effektus megcáfolná a specrel ezen kitételét??

   Kétlem.  Mert nem ütközik vele. Hiszen a Doppler-effektust csak és kizárólag

egy külső rendszerben tapasztaljuk.

   Ami pedig a specrel szerint természetes, hiszen, a más rendszerekben

mások a fotonok és a forrás mozgási jellemzői.

 

 

Előzmény: TEODOR (25796)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25799
Értem.
Előzmény: mmormota (25798)
mmormota Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25798

mozogjon a szegecs a lyukhoz képest valamikor gyorsitáson kellett átesnie

 

Nem feltétlenül igaz, és nem is lényeges a feladat szempontjából.

 

A helyes szemléletet Dubois leírta, nem ismétlem meg.

Előzmény: TEODOR (25794)
Dubois Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25797

"az ütközés pillanatánál nem kell tovább számolni. A probléma már az ütközés pillanatában fellép. Az egyik rendszerből nézve a lyuk alján történik az ütközés, a másik rendszerből a lyuk peremén."

 

Ezért már az első két mondatban is helyesebb lenne két ütközésről beszélni.

 

 

"Amikor azt írod, hogy a spec. rel. szerint minden inerciarendszerben azonosak a fizika törvényei, akkor ezzel hogy számolsz el? Az ütközés pillanatáig mindkét rendszer INERCIARENDSZER."

 

A bogár rendszerében a szegecs hegyének a lyuk aljáig érésig lehet simán inerciarendszerrel és Lorentz trafóval számolni, a szegecs rendszerében pedig a fejnek a peremhez érkezéséig.

 

"Az ellentmondás pedig már ebben a szakaszban fellép."

 

Nem lép fel, itt válik lényegessé, hogy nem érted a specrelt.

A két rendszerben nem azonos a két esemény sorrendje.

A bogár rendszerében előbb a lyuk aljának ütközés következik be először, a szegecs rendszerében pedig a peremhez érkezés következik be először.

És mindkét rendszerben az első ütközési esemény bekövetkezésekor véget ér az inercviarendszer+Lorentz sima alkalmazhatósága.

 

"Úgyhogy kérem mellőzni a ködösítést, lehet a lényegre koncentrálni..."

 

Valójában te ködösítesz magadnak. Évek őta küzdesz és nem érted a legelemibb specrelt sem.

Nem az a baj, hogy nem tetszik a specrel és ezért elveted, hanem az, hogy nem érted, ezért a paradoxon hibáját sem érted, viszont mégis levonod a következtetést, hogy rossz a specrel.

 

Előzmény: Törölt nick (25790)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25796

Gezoo a SR. kimondja a fény a forrástól minden irányban "c" sebességgel halad annak sebességétől függetlenül .

Ha a forrás ráfut az előzőleg kibocsájtott gömbhélyra akkor az SR. állitása nem igaz .

 

Előzmény: Gézoo (25792)
cíprian Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25795

Azt hagyod ki, hogy lassulásmentes ütközés nem létezik a valóságban.

Nagyon át kell gondolni azokat a példákat, ahol valóban megtörténik az átszállás egyik inerciarendszerről a másikra.

 

A specrel csak a végállapotokat adja meg, és mégegyszer mondom, végtelen kicsi gyorsulást feltételez, ha valóban átszállunk egyik rendszerről a másikra.

A példában viszont végtelen nagy lassulás van az ütközéskor. Ez nem egyeztethető össze a specrellel, de csak ez nem.

Előzmény: Törölt nick (25789)
TEODOR Creative Commons License 2006.11.23 0 0 25794

Amitt nem veszel figyelembe az hogy mozogjon a szegecs a lyukhoz képest valamikor gyorsitáson kellett átesnie h a csak tisztán mechanikailag vizsgáljuk a rendszertakkor is a gyorsitáskor megrövidül a szegecs a gyorsitó erő fügvényében .

A szegecs anyagának jellemzőitől függ az alakváltozás megmaradása .

A SR. nélkül a gyorsitó erő megszuntekor a szegecs vissza nyeri eredeti alakját , ez az egyenletesen mozgó periódusa a mozgásnak .

Amikor a szegecs feje megáll akkor még a lendület tovább viszi a szárát és most megnyúlik , bogárnak kampec .

 

Az SR. szerint a sebesség következtében a rövidülés megmarad a mozgás során .

A szegecs gallérja mikor ütközik visszaáll az eredeti hossz de ez a visszaállás "c" sebességével terjed , a negativ előjelű gyorsulás következtében viszont most a rövidülés párja jön a megnyúlás(pL:az autónál a fék ut).

Az SR. nem cáfolja a szimetria elvét.

Előzmény: TEODOR (25791)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!