Köszönöm,hogy észrevetted,én is úgy érzem,hogy változtam és ahogy az életem jó irányba lendült, már nem is olyan nehéz lépést tartani velem.Ha valaki barátként gondol rám...ez is egy lényeges gondolat azt hiszem.És nagyon jól esett,hogy mindezt megfogalmaztad,leírtad velem kapcsolatban.
Igyekeszem kevésbé érdes lenni,mint régebben,nem bántani lehetőleg senkit,de azért még a régi öntörvényű Pruci maradtam:-)
Bármikor küldöd a kéziratot, igérem, lehetőleg gyorsan javítom és visszaküldöm Neked!
A múltbeliek között nincs egy sem,akin érdemes lenne elgondolkodnom. Ahogy ők könyörtelenek voltak velem akkoriban,amikor magányos voltam, most én ha nem is könyörtelenül,de egyértelműen elmondom,hogy késő. Pont ma este is volt egy hosszú és meddő telefonhívásom.
Végre tudom,hogy mit akarok.
Hogy mit szeretnék.
És nem a múltban keresem a megoldást.
Az utolsó bekezdést pedig nagyon értem,átérzem, bár az élet időnként nem kedvez ennek a szándékomnak.
Értem, remélem...:) Az ember akarat, no meg remény nélkül, hogy amit jónak vél, azt meg is tudja valósítani .... nem is igazán ember, ill. csak vegetál....
Gyere csak Ceteris, ha van időd, ahogy az előbb mondta Prucika: elég széles ez a mező, és az okos és szép szónak meg nagyon is van helye itt, van igény rá.
Én is így emlékszem ..... több nick ismerős innen, Tébolygó meg mostanság "betévedt" az ötvenesekhez, aminek nagyon örülök ..... már a hangját is hallottam....
köszönöm, hogy befogadtatok ...... érdekes a társalgásotok.
Bizony! Mostanában már annyire nem is gyakran váltogatod a hangulatod és sokkal türelmesebb vagy, ezt észre kell venni. Amúgy ha valaki barátként gondol Rád és önmagára, meg kell tudni bocsátania, még ha előfordult is a bántás..., mert ha nem, akkor mire voltak a nagy szavak...? Nem?
Ja, persze, a kézirat: majd küldöm, már tegnap is, mikor mondtad, akartam, csak tegnap aludtam, elképesztő, milyen kimerült voltam, fél 4-kor lefeküdtem és vagy 7-ig aludtam... rémes.
Hát... nem tudom, el kell-e hajtani mindet...? Nincs köztük egy átlag feletti? Akivel lehetne vmit kezdeni?
Tudod, Prucika, önmagunkhoz és másokhoz, ahogy telik felettünk az idő, egyre jobban és jobban türelmesnek kell lennünk, mert ebben a korban a barátok, és mindazok, akikre szeretettel gondolhatunk, vészesen elkezdenek fogyni maguktól is, így aztán ezt nem kéne szorgalmazni, ha érted, mire gondolok. Van épp elég nagy felület a lelkünkön, amihez lehet csatlakozni, mert az meg az idő előrehaladtával csak nő, van hely hol megérinteni, ha akarja az ember... ha meg nem, úgyis mindegy. Te, mióta visszajöttél, más vagy, jobb, és ennek örülök, ez így nagyon jó.
Kedves Ceteris, én úgy vettem észre, hogy már befogadtak a többiek Téged, én csak a pontot tettem fel az i-re, ahogy szokták mondani. Ilyen szín még valóban nem volt, a T.Bolygóéval hasonlít, de mégis más. Asszem mi régen váltottunk pár szót még az ötvenesek közt, amikor eccer-kéccer átrándultam oda, aztán meg elmaradtam.
Azt hiszem, senki sem kívánja Tőled - a legkevésbé én - hogy a hangulati hullámzásaimat kövesd.
Tudod,én NŐ vagyok,és a nőknél előfordul néha ilyesmi. Főleg,ha humán diplomája van az ember lányának,és nem hajlandó ráadásul a naptári életkorához öregedni.Ha meg költő az istenadta,az külön súlyosbító körülmény.
Mindennek ismeretében kérlek, mérlegeld a megnyilvánulásaimat a jövőben!:-)
Ilyet se hallottam még, hogy a humorérzék léte az baj! Megint tanultam valamit. Látod, ezek azok a hozzászólások melyek értelmetlenek és feleslegesek, akkor, ha nem akarsz valakit ezzel froclizni. Ha akarsz, akkor az persze más. :-))))).
