Keresés

Részletes keresés

Teresa7 Creative Commons License 2008.01.31 0 0 1573
HAJNAL... HAJNALCSILLAG... HAJNALCSILLOG...


Mikor alszol, - nem is hiszed ébren el -
csillag illatommal körbelebeglek.
Orrocskádhoz hajlok,
Odalehelek harmatkönnyű csókot.
Édest, szerelmeset.
Szerelemmesét dúdolok neked Kedves.
Lágyat, csendest...;
Óh, fel ne ébresszelek.
Pihegésed őrzöm, mint Búsképűlovag
szívébe örökbezárult szerelmesét.
Szerelmemet óvom,
velem van a Nagy Ég!
Emberfia?, egy se méltó ellenfél!
Démon álmok jönnek?
Megharcolok minddel...
Mind elhessegetem!
Aludj szép Szerelmem.
Csendes éj"-t, ugye hallod még valahol?
És a nyitnikék... kintről, a hajnalból
reánk szól...
Lelkem elbóbiskol válladon...
Pihennünk kell kicsim.
Párat döccen a Föld még,
s Vénuszt ragyogsz nekem.
Reggel őrségváltás,
Te vigyázod napom.
Esthajnalcsillagom.

(Ultraviolet)

Attila19801014 Creative Commons License 2008.01.19 0 0 1572

Te!

 

Megláttalak,majd elöntött egy érzés,

hisz csoda voltál nem vitás,

mely legszebb pillantásom volt mégis.

Szeretem a mosolyod,mert gyönyörűvé tesz téged,

gyönyörű az ajakod mely mámorítóan édes!

Szemed ragyogása elkápráztat engem,

kezed finom tapintása mozdulatlan lesz lényem.

Sok mindenen gondolkozom hogy élhetnénk-e szépen,

úgyérzem készen állok mindenre,mert fontos vagy nékem.

De ha meghalnál én is meghalnék te érted!

Prucika Creative Commons License 2008.01.18 0 0 1571
Üveggolyó zsebemben

 

Nincs tér, sem idő, a

távolság csak üveggolyó

zsebemben, várom, hogy

szerelmem egy napon

mellém lépve megérintsen:

Ím, megjöttem!

Érzékeny testét simítja kezem,

itt van mellettem, míg napra

nap, éjre éj sorakoznak életemben
"Lina... Creative Commons License 2008.01.13 0 0 1570
Csak én értelek

Minél erősebben érezlek, annál biztosabban értelek.
Néha azaz érzésem, én vagyok az egyetlen, ki egész
Testében érzékel. Az anyagi világ eltorzította az
Emberek előtt, Rólad alkotott képet. Helytelen tudás,
Világnézeti zűrzavar, mely rögeszmékbe sulykolta a
Valóságot. Minden vallás elválaszt, elkülönít, mint
Egy felsőbbrendű végzetes hatalmat, mely alárendelt
Kisebbrendűségi érzést kelt az emberekben. Mintha
Kétféle lét lenne, Isteni és emberi, és ennek távhatára,
Összemérhetetlen. Kettészakadt lét alsó és felső
Szférája teljesen elkülönülve. Büntetéstől megijesztett
Ember rákényszerül kifejleszteni a képmutatást,
Stréberséget, az alkalmazkodást, a hazudozást. Így a
Sötétség leple alatt a tényleges fényről, a látás
Igazi perspektívájáról, egyáltalán nincs tapasztalata.
Még az égő láng hegyét, mely gyújthatna benne fényt,
Is elzárják előle. Kik torzítanak Lényeden, bálványként
Akarnak maradni az emberek szemében. Azt már végképp
Tagadják, hogy azonos létezés részei vagyunk. Nincsenek
Határaink, hogy lényünk átfolyik mindenbe, és minden
Belénk hatol akár akarjuk, akár nem. Így válunk,
Isteni-emberi szövevények gócpontjává, Testednek apró
Sejtjévé, a lét, mint teljes egész, tökéletesen
Bennünk van, mint mikor a lélekbe érkező madárdal,
Egybeolvad, és érzelmekkel oldódik tovább, végig
Futtatva a hozzá tartozó idegpályán, mely a szeretet
Impulzusát stimulálja. Ettől, mint a rózsa szirma
Nap fényének engedve, elernyedve szétnyílik, a
Szeretettől minden agresszió tökéletesen erőtlenné válik.
Szelíd türelem, puha engedékenység, a végtelen lágyság,
A legkeményebb gyémánt, mi Benned van, és ez az, mit a
Képmutató vallások elzártak az emberek szeme elöl.
Mindent hazudtak Rólad, csak az igazságot eltakarják.
De az emberi szív érzi, ott van benne valami nyilvánvaló,
Láthatatlan, mely néha önmagát megszólítja

"Lina... Creative Commons License 2008.01.13 0 0 1569
ÁLMODJ MÉG

Szép vasárnap reggelt, Kedvesem

Ne kérdezd, arcodat mióta lesem

Csak kelj úgy, mint egy nyíló rózsaszál

A boldogság röppenve Édes, feléd száll

Hunyd le még álomtól ragyogó szemeid

Hajnaltól vigyázom szerelemes álmaid

Emlékezz Édesem, arra mit álmodtál

Megsúgjam? nevem emlegetve vágytál

Karjaiddal átfontad vágyón az éjszakát

Mézes csókjaid hintetted felém órákon át

Kezeddel szorosan fogtad, simogató kezem

S lopva ezt a gyönyört, mit álmodtál velem

Másik kezemet is simogatva Te rád teszem

Ígértem Neked, míg alszol én el nem veszem

S most, hogy elengedett az álomország magától

Itt fekszem melletted testemmel remegő vágytól

Ne kérdezd, milyen az idő odakinn, mert jeges

Itt köréd fonva oly meleg van, odakinn szeles

Paplan alól szemléld Kedves e vasárnapi világot

Mert én úgyis ezen boldogságtól mindjárt kiáltok

S akkor szavaim hívó hangjára oly édes az átok

Odakinn a felhők szertefutva már a Napot látod

 

Csak Neked ragyog, s melegít egyetlen sugarával

Aludj vissza még Édes, majd terelem szép szóval

Megkérem, ragyogja be arcodnak mindkét oldalát

S hagyja itt nekem, ennek a mesés álomnak fonalát

Én majd újraszövöm minden reggel csakis Érted

Amíg engeded, hogy reggeli szépségeddel Keljek

Most megcsókolom még selymesen puha arcodat

S ahogy látom, máris folytatod mézédes álmodat!

angelina jolie Creative Commons License 2008.01.07 0 0 1568
HA SZERETLEK...


Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak hittem én.
Hazugság a sírás, a bánat
S az összetörtnek hitt remény.
Hazugság akkor minden, minden,
Egy átálmodott kárhozat,
Amely még szebbé fogja tenni
Az eljövendő álmokat.

Ha szeretlek, akkor vergődve
A halált nem hívom soha,
Eltűröm még a szenvedést is,
Nem lesz az élet Golgotha.
Mikor álmomból fölébredtem,
A percet meg nem átkozom -
A lelkedhez kapcsolom lelkem
S mint régen, ismét álmodom.

Ha szeretlek... Ne adja Isten,
Hogy hazug legyen ez a hit!...
De mért?... Legyen hitvány hazugság,
Elég, hogy engem boldogít.
Ha úgy érzem, hogy most szeretlek,
Haljak meg most, ez üdv alatt, -
Többet ér egy hosszu életnél
Egy álmot nyujtó pillanat!...

Ady Endre
ez a kedvencem a kedvenc költőmtől..
Ponta Milende Creative Commons License 2008.01.05 0 0 1567
szép... nagyon :) 
Előzmény: *Csipkebogyó* (1565)
*Csipkebogyó* Creative Commons License 2008.01.04 0 0 1566
Radnóti:
OKTÓBER, DÉLUTÁN

Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni,
s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról,
hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, -
mikor átkarolt, kérte, őrizzem pihenését.

De nap kacsintgat át fodrán a lombnak,
vad darazsak dudolnak körül haraggal.
És a lomb makkal felel és feleselget,
hulló makk makkot kerget, nem tud a fán maradni.

Fanni fölébred és álmos szeme kék,
keze oly szép, mint szentkép keze és gonddal
békít a lombbal, végigsimít a számon
s ujját ott tartja három harapós fogamon még,

hogy ne beszéljek. Így készül az új csend
és a csendből odafent sziszegve eső
hatnapos esső, mely elmossa a makkot
s mint fekete szallagot, úgy köti ránk a novembert.

*Csipkebogyó* Creative Commons License 2008.01.04 0 0 1565

Parancs János: Távolodóban

 

elindul
egy vékonyka sírás
befelé csörgedezik
egy virágcsokor imbolyog a kézben
egy fehér porcelán szárny remeg
az agyvelőbe hasít
hallok szárnycsattogást
szárnysuhogást
hogy ne feledjem
hogy soha el ne feledjem
a forró suttogást
a nyílvessző-ívelést
százszor megtörténve is
az egyszervoltat
hogy minden éjjel ízlelhessem
tőled elszakítva is
a páros játék bódulatát
a földrengés kegyelmét
az édes halál közelségét
a bőröd selymét és nyirkát
az öled bársonyát
a mézet a keserű bürköt a vért
mert nem volt elég
csontjaim parázslanak
csontjaim sajogva
sóvárogva emlékeznek
az esetlen mozdulatokra
a vonzódásra a riadalomra
lassú kortyokban nyelném
újra és újra drága lényed
mámorító közelséged
soha meg nem unnám
veled a létezés szégyenét
elviselni megtanulnám
de fogytán már időnk
otthonunk és vesztőhelyünk
ez a sivár kietlen terep
ne sírj te gyönyörűséges
ne fordítsd el a fejed
öleljük inkább át egymást
vacogva hideglelősen
ameddig csak lehet

muallim Creative Commons License 2007.12.15 0 0 1564

most épp festek

vágott ecsettel

csak feketében

kéket és fehéret

most alig húzom

gyengéden, érzem

ez a te bőröd

most kékkel festem

véletlen túlhúzom

könnyes ronggyal

egyszerűen törlöm

igen lecsorgott

túlzásba estem

mohó voltam

sok kék lett

fehérrel engesztelem

most épp festek

hátadra neved

melledre képem...

muallim Creative Commons License 2007.11.26 0 0 1563
magamra húzlak

annyira édes

egész sötét lett

érzem illatod

összegyűrsz megint

megér szenvedni

fülembe súgod

bőrömre írod

egész bíbor lett

kertek ágyása

rádfonom indám

tűzem fellobban

számon a szavak

bőrödre csókkal

írom azokat

egész felfordult

testek vihara

tengeri orkánnak

szirtjei állnak

habbal öleli

forrón simítja

pusztúlni semmi

együtt zuhannak

egész kisimult

tükrödbe nézek

magadat látom

megcserélt lelkem

benned létezem

élek tevelem

csendes hajnalon

meggyújtod a lángot

hajnali szellő elfújta

egykor

igen a parázs megmaradt, nem éget

a kazánnak ez a természete

a parázsból lángot hevít

füstje jelzi, hogy itt laknak

szívek háza

béke szigete, mezői

csendes kaptár, sok sok mézzel

nem is tudom mikor nézted

talán a tavasz újra

rákezdi

muallim Creative Commons License 2007.11.23 0 0 1562

merre vagy, hol az aszfalt törik

zakatol az ég, az ablak is beszél

fenyők mögül leskelődsz az égre

reggeli ici napocskát várod hétre

merre vagy, te kérded tőlem,

szememben könnyek közt kinézek

lesem a hajnali sötétmég óracsendjét

felkapjam magam, eldobjam tegnapom

hogy elkéstem ágybarántó csókod

gould Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1561

Sziasztok! Íme egy zsengém, remélem tetszeni fog nektek. Én azt vallom, ha az ember szerelmes verset ír, az legyen az optimista. Én mindig az vagyok, és bevallom, akinek írtam, máig hű társam, immáron 9 éve. Remélem, hogy ez még sokáig így marad.

 

 

Mi a szerelem?

 

 

Ha nagy beteg vagy, meggyógyítalak,

Ha szomorú vagy, felvidítalak,

Ha éhes vagy, enni adok neked,

Ha nagyon félsz, fogom a két kezed.

 

Ha egyedül vagy, repülök hozzád,

Ha kétség gyötör, vigyázok terád,

Ha magányos vagy, hű társad leszek,

Ha álmod elszállt, álmodom neked.

 

Ha megkívánsz, testem-lelkem adom,

Ha hozzám bújsz, minden vágyad hagyom,

Ha fázol, szívem majd felmelegít,

Ha álmod elszállt, dalom elszenderít.

 

Ha félsz, testemmel védelmezlek,

Ha gyenge vagy, én erős leszek,

Ha nevetsz, én veled nevetek,

Ha sírsz, minden bút elkergetek.

 

Ha átölelsz, érzem minden sikerül,

Ha fogod kezem, az ég is kiderül,

Ha kitárod karod, hozzád simulok,

Ha kitárod szíved, már nem izgulok.

 

Ha hiszel bennem, én is hinni fogok,

Ha bízol bennem, én is bízni fogok,

Ha útnak indulsz, én is veled megyek,

Ha szeretni fogsz, én is boldog leszek.

 

muallim Creative Commons License 2007.11.08 0 0 1560

testemben

 

van amit nem adok

ha kitéped magad

benned egy darabom

hús, vér vagyok

lelkem nincs, markolok

visszahúz a karom

feszülök, én barom

kegyetlen rianás

hasít sarkot, óceánt

repeszt és széttár

nincs oly zugom

mit árnyék eltakar

terülj rám, laposan

egy fulladás, ütem

öljön meg egyszerre

szítsa vágyam döfve

hulljak alá megölve

tövig-kés testemben

Előzmény: muallim (1559)
muallim Creative Commons License 2007.11.07 0 0 1559

bimbók

 

nap szívja fehér tested

melledre szines kavicsot

néhányat teszek

tenger rádveti habjait

lenyalva sós ékszered

két bimbód rózsa gyöngy

számban megédesítem.

Előzmény: muallim (1549)
muallim Creative Commons License 2007.11.01 0 0 1558

nekem már mindegy

ürülten megvesztem

széttéptem testem

katlanodba vertem

szívj örökre, véremig

adj életet görcsömig

szívembe ássál sírt

a keresztet nyakadon

holtodiglan vidd

emlékezz volt rám

visszajövök éjszakán

valóban nyers hús-vér

beléd midenével vág

édes csepp mannám

CsaCsa28 Creative Commons License 2007.10.31 0 0 1557

Nekem Nő!

 

Neked Nő minden porcikád,

Benned én mindet szeretek

Láttalak arcod ragyogásában,

És megismertelek.

 

Sétálok veled a fényben,

De Tested vonalát nem lépem át,

Ha néha küzdök is ellene,

Nekem Nő minden porcikád.

Szendebociszemű Creative Commons License 2007.10.29 0 0 1556
Egy nyári éjjelen jött a végzetem,
te voltál ki meghódított éreztem.
Arcod ragyogása s szíved tündöklése,
mosolyod tengere,bársonyos bőröd érzése.
Lassan szívem hozzád simult,
és lelkünk egymás mellett kifinomult.
Emléxem féltél, de már tudod nincs miért,
SZERETLEK Örökkön örökké!!
Szendebociszemű Creative Commons License 2007.10.29 0 0 1555
Késő van, érzem lelkem elhalványul,
fájdalmas emlék a múltból elvonul.
Jön egy új érzés, mely felettébb kellemes,
szívem lelkem újból szerelmes.
Te vagy kinek mindezt köszönhetem,
Szíved lágyan szeretgetem. 
Prucika Creative Commons License 2007.10.24 0 0 1554

Napok múlása

 

Mást nem teszek,most

várom a pillanatot, majd

testem a testeddel összeolvad

én leszek benned és te bennem

nem lesznek határok

ölelésed megvéd a magánytól

és a haláltól, ölelésem

megvéd téged a valóságtól.

Most várakozás, napok

múlása, árnyak futása a falon

s egy reggelen úgy ébredek

szívemben  bizonyosság éled

hogy látlak, magamhoz ölelem

veled a boldogságot....várok....

 

muallim Creative Commons License 2007.10.23 0 0 1553

igen a szádra teszi majd valaki a kezét,

megengeded, egészen közel, csak néz

mert így némán a szem csodás, mesél

és összezárul két világ és kezét elveszi

szádon nincs már hely, magának veszi...

Prucika Creative Commons License 2007.10.16 0 0 1552
itt vagyok,várlak,
feledni akarom a
rossz éjszakámat
veled álmodtam
az éjjel, szemeid
nem a gyönyöröket,
hanem fájdalmat
meséltek, nem értelek
el,hogy kezemmel
kisimítsam homlokodból
a fájdalmat,ölelj át
kérlek,feledni akarom
a rossz éjszakámat

muallim Creative Commons License 2007.10.16 0 0 1551

forró pír

 

ha nem fúj csak áll

hozz végre gyógyulást

arcom borostás

porlepte ruhám

cipőm elkopott

annyit gyalogolt

 

fújj már szél

lobogj át már

zúgodat imádom

arcom ki vár

 

és ha becsukja épp

esti magányod

vágytól a szemed

és tested kívánó érzület

arcodra forró pírt

én követtem el..

muallim Creative Commons License 2007.10.16 0 0 1550

így kell

 

engem most büntetsz

azért mert szeretlek

azért mert figyellek

fegyvert eresztesz

tessék, könnyen adom

nincs semmim, érted

rajtad kívül, ne tedd

vagy tedd, nem is tudom

gyere vissza csak egy szót

egy mukk, várok, száradok

nem szenvedni akarok

még van időm, a hold regél

fényét várom, elfektet

hűs rejtekén a világnak

nem baj, biztos így kell

csak hallgatom tovább

ahogy a zongora szól...

muallim Creative Commons License 2007.10.13 0 0 1549

keserű, most a szó

azért nézz rám,

hamis, most a dal

azért ölelj át

üres, a vásznom

csókoljál...

muallim Creative Commons License 2007.10.07 0 0 1548
a titok ára

mindent akarok tudni
milyen titkok utaznak
végtelen robogással
megállítanám kitérőn
állnék füstös peronon
tapadok karcos ablakon
lássalak, egy pillanat
egy képnyi szünetre
nem szállnék ott le
hiszen csak egy arc
egy remény, vonás
markomban izzon kő
akkor sem engedném
ha sistergve átégetné
legyen ez a titok ára
Steveewonder Creative Commons License 2007.10.05 0 0 1547
Ezek sajátok sajnos nem túl profik de hát nem lehet minden az de igyekeztem!:-D

Sosem hittem,hogy ilyen lehet,
Zokszó nélkül van ki szeret.
Eltévedtem néha hosszú útamon,
Remélem ez lesz a jutalom.
Egyetlen szó van mit mondhatok,
Téged szeretlek de nagyon!
Lehet hogy ez álom és nem a valóság,
Elhiszem mert nagyon vágyom rá.
Két sziv mely együtt dobog,

Nélküleg csak fél vagyok.
Olvad a hó és olvad a jég,
Énbennem a szerelem tűze ég!
Mit jelentesz nekem elmondhatim
Imádlak és Szeretlek nagyon!!



Életem egén a boldogság fénye ragyog,

Örülök neki ha veled vagyok.

Te vagy számomra az útat mútató ösvény,

Nem érdekel engem semmiféle törvény!

Boldogságot hozol és a szívemet viszed,

Több vagy számomra mint Te azt hiszed.

Te vagy a fény,Te vagy az élet,

Nélküled még az élettöl is félek!

A boldogság néha lassan őlö méreg,

De amit töled kaphatok attól sohasem félek!

Cimük az még nincs!Az elsőnek van egy érdekessége olvassátok össze a kezdőbetüket!:-D
Prucika Creative Commons License 2007.09.26 0 0 1546

Van olyan

 

Van olyan, hogy a

szerelem nem talál

szavakat,ilyenkor a

szerelem csak kézen

fog és símogat,van

olyan,hogy a szerelem

nem talál szavakat,

olyankor csak  megetet

és megitat,van olyan,

hogy a szerelem csak

jó és szeretet, csak ennek

vége soha,de soha ne

legyen, maradj velem mindig

szépséges szerelem...

Gyönyörűm,gyönyöröm,

egyetlen szerelmem.

Devotional Creative Commons License 2007.09.24 0 0 1545

Lehet úgy…

 

Lehet úgy hogy én várok rád,
Lehet úgy, hogy te vársz majd rám.
Lehet úgy, hogy egy közös út
Lesz az majd, amin elindulunk.

 

Merre vezet a közös akarat?
És legvégül, majd ki marad?
Ha a szaggatott csík elfogy majd
A talpad, talpunk alatt…

 

Hiszem, hogy létezik a szándék,
Hogy nem lehet másképp,
Mint ahogyan az a gyermek emlék
Még elevenen él…és lassan célt ér.

 

Lehet úgy, hogy lesz közös út,
De lehet úgy, hogy mégsem – lehet úgy!
Mert mindenkinek külön vezet,
Kis falevél, nagy erezet…

 

2007. Debrecen

muallim Creative Commons License 2007.09.23 0 0 1544

Érzem a szád

 

karodon futnak

játszó újjaim

puha hóban siklok

válladnál megállok

ablakodon bevakít

sápadt esti Hold

nyakad  ívét mutatom

csodálja meg ő is

legszebb földi vonal

befordulok szádhoz

szemed ablakán jő

tenger felöl fuvallat

rohanok, átfúj rajtam

már nincs visszaság

szám és az éj bezárt

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!