Ha túl magas a cukortartalma a bornak, a cukor egy része nem tud azonnal "kiforrni". Mert az élesztőgombák csak egy, fajtaspecifikus alkoholszint alatt működnek. Ha elérik ezt a szintet, akkor leállnak, lelassulnak. Azok a gombafajták, amelyek csak lelassulnak, dolgoznak tovább. Így 2-6 hónap alatt még termelik a széndioxidot. Ezenkívül vannak olyan baktériumfajták is, melyek szintén erjesztenek cukorból alkoholt és széndioxidot. Például a japán szake (egyfajta rizsbor) erjesztő mikroorganizmusa is baktérium.
Ne oktass ki arról, hogy hol, milyen hőcserélőt használnak. Lehet, hogy egynél több hőcserélővel is dolgoztam röpke 36 éves vegyipari-gyógyszeripari pályafutásom során.
Nagyon sok okos mérnökember az íróasztal mellől, képletekkel dobálódzva megállapította, hogy ide, meg ide ilyen, meg olyan berendezés ( pl. hőcserélő) kell. Aztán az üzemeltetés során kiderült, hogy szőr van a palacsintában, mert a gyártói specifikációk inkább csak a marketing osztályon születtek. A gyakorlati tapasztalat egészen mást mutat. Jól hangzik, hogy egy hőcserélő víz-víz hőátadás esetén ennyi, meg ennyi teljesítményű. Aztán a beépítés után derül ki, hogy az a víz nem desztillált, hanem ipari hűtővíz. Amiből sok-sok mocsok képes kiválni. A másik oldali közeg meg valamilyen oldat vagy oldószer. Aminek egészen más hőtechnikai paraméterei vannak.
Ha szedtél már szét életedben egy lemezes hőcserélőt, akkor láthattad, hogy mennyire összetett a rajzolata a csatornáknak. Azért, hogy egy lemezpáron belül valamennyire szimmetrizálják az áramlást. Márpedig minden egyes iránytörés ellenállást fejt ki. És minden egyes iránytörés egyúttal egy lerakódási pont.
Volt vagy tucatnyi, egyedi tervezésű lemezes hőcserélő is. De minden egyes "majdénmegmondomatuttit" nekifutásnak az lett a vége, hogy elő a jól bevált Alfa Lavalos hőcserélőket. Világszabadalom ide, világszabadalom oda.
Azért szétszedhető egy lemezes hőcserélő, mert tudván tudott, hogy EL FOG TÖMŐDNI! Ergo, tisztítani kell. Ha egyszer eltömődött, akkor az in vitro tisztítás vagy nagyon hosszadalmas, vagy egyáltalán nem lehetséges. Marad a villáskulcs és a súrolókefe.
A képletben jól megmagyarázod a hőátadás mikéntjét. DE azt elfelejtetted, hogy egy csőköteges hőcserélő esetén ez, így, ebben a formában abszolúte nem igaz. Nem veszi figyelembe az áramlási asszimmetriát.
Sziasztok! Létezhet az, hogy szőlő cefre 3 nap alatt kierjedt? Kis napfényt kapott, szinte azonnal elkezdett dolgozni, most meg nem látok mozgást benne.
Sziasztok! Lehet hogy " feltaláltam" a pezsgő gyártást. Úgy történt hogy tavasszal cefréztem be egy kishordónyi meggyet. Amikor már csak lassan szuszogott, úgy gondoltam legyen egy kis meggyborom is, hát vettem ki belőle egy jó félvödörrel. Megszűrtem, adtam hozzá vizet, cukrot, ahogy olvastam,és 2db 5 Literes uborkás üvegben letettem a pincébe. Szépen ki is forrt, leült a seprő az aljára, letisztult. Szépen levettem a seprőről és üvegekbe töltöttem. lett 2 db pezsgős és 7 db boros üveggel. Ledugóztam és szépen lefektetve ( hogy nehogy kiszáradjon a parafa) elraktam a pincébe, pihenni. Nem is nagyon jártunk arra, mígnem az asszonykám valamiért lement. és ilyedten mondta hogy képzeld el oda az összes borunk. Miért ellopták? Kérdem én. Nem hanem kilőtte a dugót és elfolyt. Másnapreggel lementem és összeöntögettem a maradékot. Megmaradt a 2 db pezsgős, és még lett 3 borosüveggel. Most már állítva vannak, és hetente kihúzom a dugót, és még most is szinte pukkan amikor kihúzom a dugót. Miért nem forrt ki egyből rendesen? Miért van ekkora utó forrása? Így készül a pezsgő is?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én még szőlőt nem cefréztem,ez az első próbálkozás.
A gyümölcshéj jön fel a tetejére, látok közte szőlőmagokat is. Lemerni biztosan nem tudod. Talán félidőben majd leül az aljára és akkor leöntheted.
Ha n3m volt túlterhelve a tőke, ahonnan vetted, akkor minimum annyit kellene adnia, idén napsütéses órák terén,kivételesen jó év van, a cukorfoknak nagyon magasnak kell lennie.
Én ezt egyáltalán nem savazom, sztem ez a szőlőfajta nagyon stabil, erjedés után úgyis egyből főzve lesz, így nem hiszem hogy szükséges.
A szőlőmagokról meg hátha ír valaki nálam okosabb.
sziasztok! ma meglepett a borász baràtom és kaptam tőle 100L zenit mustot ami màr nem fért bele a 2500 L es tartàlyba, beoltottam fajélesztővel, de nem főztem még mustot.. ki hogyan kezelné és mire szàmíthatok?
Köszönöm, a 40 liter pont jó! Én is ebben reménykedtem. Ha jól számolom ez cukor nélkül is fog adni 6-7 liter pálinkát a végén.
60 literes cefrés hordóba tudom tenni és 50 literes a cefrefőzőm.
A kocsányok eltávolítása után ezt is festékkeverővel akarom összetörni. Nincs más, sem darálóm, sem kérges talpú parasztasszonyaim.
Néhány kérdésem azért lenne, mire számítsak:
Szőlőnél is feljön a mag a cefre tetejére az elején? Érdemes e ekkor lemeregetni egy szűrővel, vagy kell a magíz, hagyjam a csudába? Úgy tudom, a szőlőmagnak elég magas a növényi olaj tartalma és ennek jellegzetes kesernyés íze van.
Mennyire kell savazni a szőlőt? Én borkősavat használok és már csak két dobozzal van. Ennyi belement a 40 liter kajszicefrébe is, hogy 3,0 alá nyomjam a ph értéket.
Kb 40 liter cefréd lesz, a szár meg a kocsányok alig okoznak veszteséget. A minőséget meg majd kivesézzük, mert nekem is először van. Illatra nagyon tutinak tűnik.
Igen, amit írtál az rendben is van. A lemezes és a csőköteges házi elkészítését gondoltam csak végig tulajdonképpen. Egyébként nem növelni gondoltam a köteg csöveinek az átmérőjét, csak a centrumhoz képest. Úgy is írhattam volna, hogy kívülről befelé csökkenteni. Ez mellett akár egy terelőlemezt is lehetne a beáramlás útjába tenni.
Mindenesetre inkább előhűtőnek tudom inkább elképzelni a csőkötegest.
Azzal van a gond, hogy a betáplált hűtővíz hőmérséklete közel azonos a párlat célhőmérsékletével, márpedig, ha kicsi a hőmérséklet különbség akkor az idő növelésével lehet csak növelni a hűtőteljesítményt, vagyis egy csepp párlat útját kell a lehető leghosszabbra venni a hűtőfelületen. A felület növelése önmagában nem megoldás, mert az adott térfogatáramú párlat a spirál csövet sem tölti ki teljes keresztmetszetben, a csőkötegesben sem lesz több dolgozó felület, a felület nagy része nem fog dolgozni, a csepp pedig a függőleges csőfalon leszalad egy pillanat alatt.
Bármelyik megoldás lehet jó, de optimalizálni kell, ilyeneket manapság programmal lemodellezik és lehet, hogy ide jó lenne egy csőköteges, ami 3300mm hosszú, a köpeny átmérője 65mm és 16db 4mm-es belső átmérőjű a csőköteg és 45fokban áll. :)
Szerintem otthon(persze,akinek van kis gyakorlata a fémmunkában) a csőkötegest könnyebb megcsinálni, mint a lemezest. Lemezest nem is tudom igazán elképzelni otthoni gyártásban.
Az aszimmetrikus működés kiküszöbölése érdekében a középső csövet kisebbre kellene venni és sugárirányban kifelé növelni az átmérőt (ez csak felvetés,de lehet működne).
Remélem belátod, hogy a Q=k*A*DT képlet alapján a hőcserélő teljesítménye:
- hőátbocsájtási tényezőtől,
- felülettől
- hőmérséklet különbségtől függ.
Majd ha csőkötegesben, ill. spirálosban u.a., vagy több lemez felülete lesz akkor tényleg a legrosszabb lesz a lemezes.
Lemezes eltömődik? Tudod ezért használjuk a speciális helyekre szétszedhető lemezes hőcserélőt.
Lemezes hőcserélőket egyedi méretben, egyedi igények alapján is gyártják.
Tudód van/volt egy magyar világszabadalmú hőcserélő, melynek a neve FÉG-SPIREC. Ebbe a hőcserélőben az a nagyszerű, hogy viszonylag kicsi befoglalómérete ellenére hatalmas felület van "feltekerve" feltekerve.
Mert kialakításából eredően egyenlőtlen a működése. Vagy nagyon alacsony áramlást használsz, vagy nagyon nagy sebességűt, nagyon nagy úthosszal. Rendkívül hamar eltömődnek a járatok.
Előnye viszont, hogy könnyen szabványosítható, egyszeri szerszámköltséggel olcsón gyártható, és relatíve könnyű a karbantartása, javítása.
A legbonyolultabb a csőköteges hőcserélő gyártása. Vagy a hegesztett kivitelt készíted, vagy a szereltet. A hegesztett hátránya az igen nehézkes tisztíthatósága. A szerelt pedig iszonyú drága.
Nem beszélve arról, hogy felépítésénél fogva eredendően asszimmetrikus a működése. A központi csöveken nagyobb a tömegáram, mint a szélsőkön. A szekunder oldali közeg betáplálása meg eleve asszimmetrikus.
Azt meg a DES-től kell megkérdezni, hogy egy eddig bevált technikát miért cserélt le egy jóval bonyolultabbra.
Próbáld meg azt legközelebb, hogy felöltözteted(szigeteld) a nagy hengert a tetején , pokrócba csavarod, télikabátot adsz rá, akkor 20 ról lefog esni 5 re vagy az alá de a zokni íz marad.
Gondoltam rád, 30 liter körte cefrét savaztam vödörben, kellett hozzá kb 1 dl hogy lemenjen pH 3 alá, aztán rápróbáltam 30 liter tiszta vízhez egy fél kupaknyit öntöttem 6,x ről 1 alá esett a pH , magyarázatot az oldott disszociált oldott disszociálatlan illetve a nem oldott 'komponensekben' azaz magában a puffer rendszerben találtam.
